Népújság, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-12 / 109. szám
Brezsnyev—Carter találkozó Bécsben MOSZKVA Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy a két fél között létrejött megállapodás alapján Leonyid Brezsnyev. az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és James Carter, az Egyesült Államok elnöke találkozóját előreláthatólag június 15. és 18. között tartják meg Bécsben. az Osztrák Köztársaság fővárosában. Brezsnyev és Carter találkozóján .jóváhagyja és aláírja a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról szóló szovjet—amerikai szerződést, amelynek kidolgozását most fejezik be. és megvitat más olyan kérdéseket is. amelyek egyaránt számot tartanak a Szovjetunió és az Egyesült Államok kölcsönös érdeklődésére. (MTI) Németh Károly fogadta a vietnami ifjúsági küldöttséget X vietnami ifjúsági küldöttség, mely Dang Quoc Bao. nak, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjának, a Ho Si Minh Kommunista Ifjúsági Szövetség KB első titkárának vezetésével hazánkban tartózkodik. pénteken látogatást tett a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség székházában. A vendégeket Ernesto Ottone Fernandez, a világszervezet elnöke Barabás Miklós főtitkár és Pham Van Chong. a DÍVSZ vietnami képviselője ' fogadta. Dang Quoc Bao megbeszélést folytatott a világ- szervezet vezetőivel, megtekintette a DÍVSZ nyomdáját, majd részt vett és felszólalt a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség irodájának ünnepi ülésén. Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken a KB székházában fogadta a vietnami Ho Si Minh Kommunista Ifjúsági Szövetség küldöttségét, amely Da'ig Quoc Baonak. a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjának, az ifjúsági szövetség első titkárának vezetésével tartózkodik hazánkban. Befejezte munkáját az Akadémia közgyűlése Pénteken az Akadémia várbeli kongresszusi termében megtartott zárt üléssel véget ért a Magyar Tudományos Akadémia 139. közgyűlése. A háromnapos közgyűlés során megvitatták és — a jegyzőkönyvbe foglalt módosításokkal és kiegészítésekkel — elfogadták az Akadémia új alapszabályát, amelyet Szentágothai János, elnök és Márta Ferenc főtitkár terjesztett ' a közgyűlés elé. A közgyűlésen —, s a megelőző tudományos osztályüléseken — nagyszámban felszólaló akadémikusok megvitatták a tudományos élet időszerű, fontos kérdéseit. számos javaslatot tettek a kutatómunka, a tudományirányítás és szervezés színvonalának további emelésére. A közgyűlés határozatba foglalva az Akadémiára váró időszerű feladatokat, úgy döntött, hogy tevékenységét az ötéves népgazdasági tervekkel is összehangolja. Ezentúl a testületi szervek tisztújítására is — a ha- hagyományos három esztendő helyett — ötévenként kerül sor, összhangban az Akadémia főtitkára és helyettesei megbízatásának idejével. Ä közgyűlés az idén lejáró testületi megbízatásokat 1980-ig — a következő közgyűlésig — meghosszabbította. A közgyűlés „A tudomány, haladás és az. ember” címmel elhangzott vitaindító előadás és a hozzászólások alapján határozatban hangsúlyozta a tudósok felelősségét, s felkérte az elnökséget, mérlegelje-mérje föl egy, a magyar tudományról szóló törvény megalkotásának lehetőségét. A Magyar Tudományos Akadémia idei közgyűlésének harmadik napján kiegészítette az elnökséget, majd titkos szavazással megválasztotta az Akadémia új rendes, levelező és tiszteleti tagjait. VILÁG PROLETÁRÉI, EGYESÜLJETEK! . AfPititLth n /tw UMgi A2 MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXX. évfolyam, 109. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. május 12., szombat Ovarí Miklós beszed« Saint Etíenne-ben Pénteken Franciaország huszonegy városa fogadta a Francia Kommunista Párt XXIII. kongresszusán jelenlevő külföldi küldöttségeket. Az Óvári Miklós vezette magyar delegáció — a Guineái Demokrata Párt és a Jemeni Arab Köztársaság Népi Demokratikus Frontja küldöttségének társaságában — Közép-Franciaország nagy iparvárosába, Saint Etienne-be látogatott. A különlegesen magas szakképzettséget igénylő iparáról híres Loire megye székhelye a legnagyobb azon francia városok sorában amelyek élén kommunista polgármester áll. Joseph San- guedolce 1977 márciusában került a polgármesteri hivatalba, s a vezetésével a megye, a város kommunistái Franciaország haladó közvéleményének szimpátiáját maguk mögött élvezve, a beiktatás óta küzdenek azért, hogy ne zárják be a Manufrance-t, az 1894- ben alapított, elsősorban kerékpárokat és vadászfegyvereket előállító, több mint nyolcezer munkást foglalkoztató patinás üzemet. A szakszervezetek központi székhazában tartott pénteki nemzetközi szolidaritási est pillanatában a munkások már tizenhetedik napja tartják megszállva a gyárat. Bár szerdán este megállapodás született arról, hogy elsősorban a városi közigazgatás és a kormány — ez utóbbi esetében kikényszerí- tett segítségről van szó — hathatós anyagi támogatásával kihúzzák a csávából az eladósodott, szisztematikusan tönkretett Manufrance-t, az ügy még nem zárult le, szociális, politikai síkra terelődött: a tervezett elbocsátások visszavonásáért és az időközben elbocsátottak visszavételéért folyik most a küzdelem. A szolidaritási esten beszédet mondott Övári Miklós, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság titkára. Beszédében egyebek közt a következőket mondotta: — Látogatásunk az önök városában és ez a találkozás azért fontos számunkra, mert általa jobban megismerhetjük hazájuk valóságát, a francia nép életét és lehetőség nyílik arra is, hogy más testvérpártok küldöttségeivel együtt mi is szólhassunk munkánkról, törekvéseinkről. Köszönjük pártjuk vezetőségének és az önök vendégszeretetének, hogy erre alkalmat adtak nekünk.. Magyarországon a szocialista forradalom győzelme megvalósította azt, amit Marx és Engels a kommunista kiáltványban így fogalmazott meg: „A munkásforradalom első lépése a proletariátus uralkodó osztállyá emelése, a demokrácia kivívása”. Harcunk a demokrácia kivívásáért nem volt tévedésektől, olykor súlyos hibáktól, visszaesésektől mentes. De a teljes képhez hozzátartozik az is, hogy pártunknak, munkásosztályunknak volt ereje ahhoz, hogy leküzdje az akadályokat, kijavítsa a hibákat és megteremtse a szocialista demokrácia kibontakoztatásának és fejlesztésének politikai és társadalmi feltételeit. Ma a demokrácia hazánkban nemcsak szavakban és nemcsak papíron létezik, hanem társadalmi méretekben érvényesülő mindennapi gyakorlat. Kedves francia barátaink! A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Francia Kommunista Párt közötti kapcsolatokat a kölcsönös megbecsülésen, a közös ügy iránti felelősségen alapuló jó együttműködés jellemzi. A fejlődéssel szükségszerűen együttjáró új problémák és az ezek kapcsán keletkezett elvtársi viták nem változtatnak azon, hogy harcunkat, bár eltérő körülmények között, de a legfontosabb kérdésekben azonos eszmei alapion és azonos célokért vívjuk. Kívánok önöknek további sikereket hazájuk felvirágzásáért, Franciaország szocialista jövőjéért folytatott áldozatos tevékenységükben — mondotta befejezésül. Ki szállítson a TÜZÉP-től? Növekvő feladatok régi gondokkal Az elmúlt évben meghaladta a 700 ezer tonnát az az árumennyiség, amit a különböző szállítási vállalatok juttatnak el a kereskedelem. Népművészeti bemutatónk Tihanyban A tihanyi tájházban pénteken megnyitották a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet kiállítását. A kiállítás anyagának túlnyomó többsége a recski áttört hímzés mai széles körű felhasználásának bemutatását illusztrálja igen szép kivitelben, de az eredeti bodonyi és mátraderecskei mintákban is gyönyörködhetnek az érdeklődők. Képünkön: a hevesi lányok rögtönzött divatbemutatója a szövetkezet varrórészlegében. «, l Fotói Szánt» György) hez, illetve a fogyasztóhoz Heves megyében. Ezen belül is különösen gyorsan növekedett az élelmiszer-szállítás mértéke: csaknem 23 százalékot emelkedett három év alatt. Többek közt ezek a tények hangzottak el péntek délután a megyei szállítási bizottság ülésén. A részt vevő szállítási, és kereskedelmi vállalatok képviselői, a tanács szakemberei — dr. Varga Józsefnek, a megyei tanács elnökhelyettesének elnökletével — megvitatták mindazokat a gondokat, megoldásra váró problémákat, melyek ma még esetenként igen nehézkéssé teszik az áruszállítást; természetesen elemezték mindazokat az eredményeket is, melyeket érdemes esetleg a rokon területeken is felhasználni. Már az írásos beszámolóból is kiderült, hogy a korszerű szállítási formák és módszerek lassabban terjedtek el a kívánatosnál, s gyakorlatilag hatékony intézkedést senkisem tett ennek javítására. Különösen a termelő üzemektől teherautókra, vagonokba kerülő áru fuvarozása okozott sok gondot. Ugyanakkor a kereskedelemnek is az eddiginél gyorsabb ütemben kell alkalmazkodnia a növekvő követelményekhez és itt különösen hangsúlyozták az árufogadás gépesítésének szükségességét. Gépkocsiról, de sok esetben érvényes ez a vagonokra is, vagy hagyományosan kézzel, vagy — kisebb részben — géppel rakodnak le még ma is. Több feteaólaéó is kifogásolta, hogy egyes kereskedelmi vállalatok, köztük elsősorban a TÜZÉP a náluk vásárolt árut nem szállítja el a fogyasztóhoz. Így alakulhatott ki olyan tarthatatlan helyzet, hogy a vá~ sárló kénytelen volt „feketefuvarra” rábeszélni valamelyik gépkocsivezető ismerő* séf, — de látták már a menetrendszerű buszjáratot is cementet rakodni — ha az építőanyagot szerette volna hazaszállítani. Ezért is érthetetlen számunkra, hogy a TÜZÉP továbbra sem kíván a házhoz szállításhoz járműveket beszerezni. Mind a hozzászólásoknak, mind pedig a beszámolónak külön témája volt a korszerű szállításszervezés. Megállapították, hogy jelentősen nőtt például a konténer- szállítás aránya, elsősorban az élelmiszer-kereskedelemben. A jövő év végére várhatóan több mint 70 bolt lesz például alkalmas a konténerek fogadására. Ez év második felétől a megyében is alkalmazzák az úgynevezett programozott szállítást. Hangsúlyozták, hogy amennyiben a kereskedelem és a szállítás mind növekvő feladatait meg akarja oldani korszerűsíteni kell a szállítási feltételeket, növelni kell a kereskedelmi vállalatok gépkocsijainak a számát, csakúgy, mint a rakodási és anyagmozgatási segédeszközökét. Javasolták azt is a résztvevők, hogy például Egerben a belvárosi üzletekbe éjszaka érkezzen az áru, hogy ily módon is csökkentsék a belső utak amúgy is nagy túlterheltsé- i Ballagok AZ UTOLSÓ csengetést várják, s megindulnak a sorok, hogy végigjárják a jól ismert folyosókat, tantermeket, hogy elbúcsúzzanak mindazoktól, akikhez négy esztendőn át kötődtek. Az ünneplő ruhába öltözött fiúk- lányok felidézik a középiskolában töltött négy év megannyi emlékét. Látják egykori önmagukat, azokat a félszeg, zavart elsősöket, akik oly nehezen találták meg helyüket, akik tartottak a számukra túl szigorúnak vélt követelményektől, akik nem. egyszer érezték azt, hogy nem bírják az iramot. Az esetenként megtorpanok, a kicsinyhitűek mégis maradtak, s bebizonyították rátermettségüket. Így történt, mert nem maradtak magukra, hiszen tanáraik kezdettől arra törekedtek, hogy megszabaduljanak gátlásosságuk _ tói, a drukk, izgalom nélküli légkörben kibontakozhassanak képességeik. Ez is eszükbe jut most, s hálával gondolnak azokra, akik értő kalauzként vezették őket 'a Tudás számukra labirintusnak tűnő birodalmában. Megvilágították a bonyolultabb összefüggéseket, megtanították őket arra, hogy megkülönböztessék a lényegest a kevésbé fontostól. önállóvá nevelték vala- mennyiüket, olyanokká, akik nemcsak keresik, kutatják, hanem fel is fedezik, meg is találják a dolgok értelmét, Megízleltették velük az alko- tó tevékenység semmi mással nem pótolható örömét. Rendre, fegyelemre, mérték- tartásra, higgadt önértékelésre szoktatták őket. Felkeltették bennük a tájékozódás igényét, a világ feltérképezésének, szellemi birtokbavételének tisztes vágyát. Iránytűt adtak a pályaválasztáshoz, tudatosították bennük azt, hogy ne kergessenek ábrándokat, s józanul mérjék fel: meddig juthatnak, hol kamatoztathatják a maguk hasznára és a mások javára azt a szellemi útravalót, amit az alma matertől kaptak. Vonul a menet, s ott vani nak a pedagógusok is, akik már négy esztendővel ezelőtt hittek abban, hogy az általuk elvetett mag szárba szökken, s termést, gyümölcsöt hoz. Felemelő érzés számukra, hogy terveik megvalósultak, s a hajdani gyerekek irányításuk révén ifjúvá érettek. Elfeledik a sok bősz. szúságot, a napi munkálkodás megannyi gondját. Érthető is, hiszen a siker mindenért kárpótolja őket. Nem hiányoznak a szülők sem, akik nap mint nap annyi áldozatot hoztak a diákokért. Féltő figyelemmel kísérték fiaik-lányaik fejlődését. Mennyi mindenről lemondtak, csakhogy teljesüljenek fiaik-lányaik kívánságai. Most boldogan nézik őket, s velük együtt vallják: nem volt hiába, megérte. AZ ARCOKAT a búcsú szomorúsága fátyolozza, ám a válás keserűségét enyhíti az a tudat, hogy az érettségi után az Életbe indulnak, ahol az érvényesülés megannyi lehetősége várja őket.
