Népújság, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-11 / 108. szám
Felkészült a konzervipar Beszélgetés Míhalusz Ferenccel, a Konzervipari Vállalatok Trösztje vezérigazgatójával Tartósítóiparunk olyan mennyiségű árut képes előállítani, hogy a hazai ellátáson felül termékeiből bőségesen szállíthat külföldi piacokra is. Termelésének több mint 70 százalékát külföldön értékesíti. A tartósítóipar fejlődésére jellemző, hogy a konzervgyárak termelése 1960-ban 118 ezer tonna, öt évre rá 288 ezer tonna volt, tavaly pedig már nem kevesebb, mint 680 ezer tonna főzelék- és gyümölcs- konzerv hagyta el a gyárak kapuját. Az idei terv szerint a tavalyihoz mérten 10,6 százalékkal kell növelni a konzervipar termelését. Hogyan készültek fel a minden eddiginél nagyobb feladatra? Erről beszélgettünk Míhalusz Ferenccel, a Konzervipari Vállalatok Trösztje vezérigazgatójával, — A legutóbbi három esztendőben rendkívül hullámzó volt a konzervipar nyersanyagellátása. 1976-ban a tervezettnél kevesebb, 1977-ben több, tavaly pedig ismét kevesebb zöldséget és gyümölcsöt vásárolhatott lel a tartósítóipar. Mire számítanak az idén? — Az idei szerződéskötések tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a tavalyi gyen.- gébb termés nem befolyásolta a termelési kedvet — kezdte Míhalusz Ferenc. — Gyáraink a nagyüzemi gazdaságokkal a szerződéses tárgyalások idején értékelték a múlt év tapasztalatait. Megállapították: abban, hogy a tervezettnél jóval kevesebb • uborkát, zöldpaprikát, paradicsomot stb. dolgozhattak fel a gyárak főként a rendkívüli időjárás játszott közre. A szerződések eredménye jelzi, hogy a gazdaságokban az idén is megvan a készség a konzervgyárakkal való együttműködésre. Idei terveink szerint ugyanis zöldségfélékből 790 ezer ton- ,nára, gyümölcsökből pedig 190 ezer tonnára számítottunk. Kedvezőnek tekinthető, hogy a mezőgazdasági üzérnek ennél lényegesen nagyobb nyersanyagmennyiség értékesítésére kötöttek szerződést. Zöldségből mintegy 850 ezer, gyümölcsből pedig 220 ezer tonna termelésére vállalkoztak. — Alapve^ népgazdasági érdek, hogy a belső ellátás mellett a konzervipar minél többet, és legfőképpen pedig jó áron exportáljon. Ehhez azonban nem elég csak a termelés növelése. Miként lehet elérni, hogy a piaci Igényekhez igazodjon a nyersanyagtermelés? gyökérzöldség-szárítmányok, a káposztafélék és a nem kellő összetételű, vegyes befőttek iránt. A piac alakulásának változása arra kötelez bennünket, hogy időben jelezzük a nyersanyagtermelő gazdaság goknak a kereslet-kínálat alakulását. Ez azért is fontos, mert így a mezőgazdasági üzemek fejlesztési elképzeléseiket a piaci igényekhez igazíthatják. Hiszen a nagy értékű gépek, berendezések, előfeldolgozó gépsorok, több száz hektáron gyümölcstelepítések beruházási döntései, né] alapvetőnek kell lennie az értékesítési biztonság megteremtésének, mégpedig hosszú távú szerződéseken alapuló együttműködéssel. Mindenesetre az idei szerződéskötések során már jobban sikerült az érdekeket egyeztetni, s a piaci követelményekhez igazítani a ter_ melési szerkezetet. Ezt jelzi, hogy a kelendő cikkek nagy többségéből a nyersanyagellátás biztosítottnak látszik. Zöldborsóból, zöldpaprikából, paradicsomból, zöldbabból, uborkából a tervezettnél nagyobb mennyiség termelésére vállalkoztak a gazdaságok. Gyümölcsből is kedvezőnek látszik a szerződés szerinti nyersanyagellátás. Almából, körtéből, őszibarack- és sárgabarckból a tervezettnél nagyobb mennyiség átvételére szerződtünk, viszont sajnos meggyből, málnából, szamócából a tervezettnél kisebb mennyiségre számíthatunk. — A gazdaságos magas színvonalú feldolgozás, a jó minőségű késztermék előállításának alapfeltétele a jó kapcsolat a nyersanyagtermelők és a feldolgozók között. Mit tesznek a gyárak ennek érdekében? — Az idei terveink feszítettek, de nem megoldha- tatlanok.' Különösen az exportban kell előbbrelépnünk, ez azonban nem jelenti azt,- hogy a hazai -ellátást- elhanyagolhatnánk. Ezt jelzi, hogy az idén, a tavalyinál belföldre 13,2 százalékkal több árut kell szállítanunk. A rubelelszámolású exportunkat 5,4 százalékkal, a dollárelszámolásút pedig 15,4 százalékkal kell növelnünk. Érthető, hogy ezt a nagy feladatot csak a mezőgazda- sági .üzemekkel szorosan együttműködve leszünk képesek megoldani. Akkor sikerül jó partneri viszonyt kialakítanunk, ha a mezőgazdasági termelők megtalálják a számításukat azoknak a nyersanyagoknak az előállításánál, amelyeket nekünk termelnek. Ezért nagyon fontos, hogy a megfelelő árat fizessük a konzerviparnak termelt termékekért. Véleményünk szerint az ár mellett azonban arra is szükség van, hogy az alapanyag-termelőinknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtsunk. Arra törekszünk, hogy a mezőgazdasági üzemek vetőmag-, műtrágya-, növény, védőszer- és gépellátását mindig figyelemmel kísérjük, és ha szükséges, ezek beszerzésében segítséget nyújtsunk. A paradicsom, uborka, zöldpaprika, fűszerpaprika, a zöldbab, a vöröshagyma esetében növényvédelmi hozzájárulást is fizetünk. A kertészeti termékek termelésének fejlesztését szaktanáccsal is támogatjuk. E célból az egyetemekkel és a kutatóintézetekkel hosszú távú szerződést kötöttünk, hogy nyújtsanak szaktanácsot az üzemeknek például a fólia alatti termeléshez, a zöldpaprika-termesztéshez, a paradicsom növényvédelmé. hez stb. Igyekszünk a zöldségtermesztés műszaki fejlesztéséhez is hozzájárulni. A konzerviparral szerződött nagyüzemekben tavaly például már 482 borsócséplőgép és -kombájn, 167 zöldbabbetakarító gép dolgozott. A para. dicsomtermelő nagyüzemek 105 felszedőgépet és 50 előfeldolgozó gépsort üzemeltettek. Sok gazdaságban megtalálható már a -gyökérzöld- ség- és a vöröshagyma-beta- karító gép is. Néhol kísérleteznek az uborka és a zöldpaprika egymenetes gépi vetésének megoldásával. Mindez jelzi, hogy kellő együttműködéssel előbbre lehet lépni a kertészeti kultúrák gépesítésében. Még egy-két hét és elérke. zik a zöldborsó-betakarítás ideje. Nem kevesebb, mint 80 ezer tonna zöldborsó átvételéről és feldolgozásáról van szó. S ezzel megkezdődik az idei konzervgyártási szezon. Iparunk 26 ezer dolgozója, együtt a mezőgazdasági termelőkkel, felkészült rá, hogy az idén még több és jobb konzervet szállíthassunk a hazai és a külföldi piacokra — mondta befejezésül Mi- halusz Ferenc. Cs. F. Első volt az országban Korszerű hukoricatárolás Gyöngysspatán Talán sokan furcsállják, hogy a Mátra alján, ahol szőlő szőlőt ér, kukoricával is foglalkoznak. Pedig így van, különösen Gyöngyöspatán, ahol évről évre többet jelent ez a fontos növény. Szívesen foglalkoznak vele, mert jövedelmező! Még 1974-ben, az egyesülés előtt, amikor Gyöngyöspata a vele szomszédos Tar- jánnal, és Szűcsivel, a közösre szavazott, már foglalkoztak kukoricával. Németh András, a Mátrai Egyesült Termelőszövetkezet elnöke szívesen gondol vissza arra az időszakra: — A szőlő itt a fő növény, de azt is hangoztattuk, hogy becsüljük meg a gabonát és a kukoricát is. Az egyesülést követően 330 hektár kukoricával kezdtük a vetést. Kezdetben bizony alacsony volt az átlagtermés, alig haladta meg a 28 mázsát. Arra törekedtünk, hogy minél jobban felkaroljuk a kukoricatermelést, és nyereségessé tegyük azt. Nem könnyű ezen a vidéken ezzel a növénnyel foglalkozni, mert itt a mátrai hegyek között a kötött talajon sokkal több a ráfordítás, mint másutt ahol jobbak az adottságok. Mi mégis vállaltuk • a kockázatot. Szükség van a kukoricára, hiszen nagy az állatállományunk, a szarvas- marha és a juh mellett húszezres a baromfitenyé- szet, amely évről évre nagyon sok abrakot fogyaszt. A patakiak négyezer tonna abrakot használnak fel évente, melynek felét korábban táptakarmányként vásárolták. Ma már csak ezer tonnát . vásárolnak évente, a többit pedig saját termésből biztosítják. A kukorica tehát megbecsült növény lett a szövet~ kezeiben. Németh András ezt számokkal is bizonyítja: — Tavaly 680 hektáron foglalkoztunk vele, az idén viszont ennél is többet, 760 hektáron vetettünk belőle mind a három falu határában. Kell a kukorica nemcsak a nagyüzemeknek, hanem a tagságnak is, amelynek évente szemes terményt biztosítunk. A jövedelmezőségét az évről évre növekvő hozamok is mutatják. Az elnök egy táblázatból idéz: — 1975-ben 42, 1976-ban 39,5, 1977-ben 50,7 és tavaly 50,4 mázsa volt a hektáran- kénti átlagtermés. Az V. ötéves terv eddigi részében — Való igaz, hogy a piacot nem lehet csak a termékek mennyiségi növelésével megtartani és bővíteni. Ahhoz, hogy termékeink piacra találjanak, és jó áron értékesíthessük, legfontosabb a jó minőség. Ez elsőrendű követelmény az élelmiszereknél, ahol a minőség f5galmá_ ba mindenkor beleértendő az áru mikrobiológiai tisztasága, a kialakult fogyasztói szokásoknak megfelelő külleme, és nemcsak a termék íze. hanem a csomagolása is meg kell, hogy feleljen a vásárlók igényeinek. Mindezen túl az is szükséges a piacaink bővítéséhez, hogy pontosan ismerjük: a vevő mit akar vásárolni. Tehát megfelelő piaci információk alapján kell a termékszerkezetünket kialakítani. Ehhez viszont nem választhatunk más utat mint a tudatos, előrelátó termeltetést. Olyan nyersanyag-előállítást, tehát olyan zöldség- és gyümölcsfajták termeltetését és feldolgozását, amelyek lehetővé teszik a piaci keresletnek megfelelő tartósítóipari termékszerkezet kialakítását. Tapasztalataink szerint változatlanul kelendőek a nemzetközi piacokon a főze- lékkonzervek, a paradicsomkészítmények. a savanyúságok — csemege uborka korlátlanul eladható —, a fű- szerpaprika, az almasűrítmény. főként a bogyós és a csonthéjas alapanyagú befőttek. Csökkent viszont a kereslet a vöröshagyma, a Az űrrepülés emberi tényezői I. D súlytalanság élettani hatásai Jurij Alekszejevics Gagarin 1961. április 12-én végrehajtott 108 perces űrrepülése nyitotta meg az emberiség számára a kozmikus térség természeti titkai feltárásának a Lehetőségét. Az azóta elteLt majdnem két évtized során csaknem 100 emberi űrrepülésre került sor, és a kozmikus térségben eltöltött idő már meghaladja az öt évet. A csaknem két évtized tapasztalatai. orvosi megfigyelései azt bizonyítják, hogy az űrrepülés során az ember számos olyan tényezővel találkozik. amelyek élettani funkcióit kedvezőtlenül befolyásolják. A tényezők bármelyike képes a szervezet életfám funkcióiban különböző nagyságú elváltozásokat előidézni, mégis közülük alapvetőnek a súlytalanság kell tartanunk. Súlytalanságon a földi nehézségi erő megszűnését értjük. A nehézségi erő megszűnése a központi idegrendszer és az érzékszervek, a vérkeringése valamint a csont-izomrendszer működésében okoz észlelhető elváltozásokat. Már az űrrepülés előkészítő időszakában. a Keppler-féle parabolapályán végzett űrrepülések során elért rövid ideig (10—40 mp- ig) tartó súlytalansági gyakorlatok során a vizsgált személyek (köztük orvosok is) beszámoltak a mozgások kivitelezésében észlelt zavarokról. Később ezeket a megfigyeléseket az űrrepülések során az űrhajósok megerősítették. Ennek oka. hogy az ember a földi élete során megszokott erőkifejtéssel akarja tervezett mozgási feladatait végrehajtani, és így azok az ellenerő (földi nehézségi erő mértékegysége —1 g) hiányában túlméretezettekké válnak. A mozgáskoordináció ezen zavarai különösen a finomabb mozdulatok kivitelezésénél érzékelhetők és okoznak nehézséget az űrhajósoknak. Az érzékszervek és a központi idegrendszer jól szervezett együttműködésének felbomlása következményeként jelentkeznek súlytalanságban a tengeri betegség tüneteit utánzó egyensúlyszervt-vegetatív jelenségek. Ezt először Tyitovnál észlelték, azóta számos űrhajós beszámolt a a tengeri betegség kozmikus formája különböző tüneteinek észleléséről. A Skylab második legénysége tagjainál Beán, Lusma és Herriot- nál leírt egyensúlyi zavarok az első néhány nap szédülés, hányinger formájában jelentkeztek. Lusma-nál három súlyos hányási roham is fellépett. E tünetek fellépése jelentősen rontották munkavégző képességüket. Súlytalanság hatására megszűnik a vér hidrosztatikus nyomása, amely a ke- tikus nyomása, amely a keringő vérmennyiség eloszlásának megváltozását okozza. Ennek következtében a felső testiéiben a vérmennyiség megnő, az alsó testfélben pedig lecsökken. A felső testfélben megnövekedett vérmennyiség a szabályozó mechanizmusok számára olyan ingert jelent, niinha a szervezet folyadékkal ..túltelitódött” volna. E „túltelítődés” kiegyenlítésére automatikusan fokozott viegyedül 1976-ban volt lemaradás, az akkori aszály miatt! Az utóbbi két- évben már jövedelmezővé vált, s mintegy 1500 forint nyereséget biztosított hektáranként. A termelés tehát korszerű gépekkel és jövedelmezően valósul meg Gyöngyöspatán. Korábban mégis sok pénzt költöttek a szárításra és a tárolásra. A szövetkezet vezetői ezért arra törekedtek, hogy olcsóbban és biztonságosan megoldják a szárítást, valamint a tárolást is. — Korszerűt akarunk ebből is — mondja Németh András. — 1976-ban csaknem nyolcmillió forintos költséggel Gyöngyöspatán, a géptelep mellett felépítettük a bábolnai szárítót. Ezzel óránként 15 tonna szemes terményt száríthatunk meg. Sokat töprengtünk, hogyan lehetne gyorsan jó tárolót is építeni, mígnem az AGROBER Heves megyei Kirendeltségén javaslatot kaptunk, összeadtuk a pénzt és kaptunk hozzá állami támogatást is, így hamarosan a szárító mellé került az első négyszáz vago- nos tároló, amely egyszerű fémvázas épületszerkezetből készült. A fémvázakat Nyíregyházáról hoztuk, a közéékelt betonfalakat a házi építőbrigád készítette el. Oldalait pedig fémlemezzel vontuk be. A tároláshoz szükséges gépeket, berendezéseket a kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat szállította. A holland Vnigren-licenc alapján készítették, teljesen automatizált és gombnyomásra működik. Lényege, hogy a szárítóból érkező kukorica emberi kéz érintése nélkül a tárolóba jut. Annak alján csövek vannak, melyekbe ventillátor fújja a levegőt, ezzel folyamatos szellőztetést biztosít és megakadályozza a kukorica befülledését. A módszer bevált, mert lényegesen kevesebb az energiafelhasználás a szárításnál, miután a rendszeres szellőztetéssel a kukorica 17 százalék víztartalom mellett is biztonságo~ san tárolható! A pataiak korszerű tárolójára hamar felfigyeltek, különösen a Heves megyei Gabonaforgalmi és Malom, ipari Vállalatnál, amely együttműködési szerződést kötött a szövetkezettel újabb 400 vagonos tároló építésére. A vállalat négy és fél millió forintot adott a szövetkezetnek a beruházás megvalósításához. Ennek építése is befejeződött, a technológiai szerelést pedig most végzik a kecskemétiek és nemsokára átadják rendeltetésének. A gyöngyöspataiak tehát jóra tettek, amikor felkarolták a kukoricát, amely megfér a szőlővel. A korszerű termelés mellett, rövid idő alatt megvalósították a korszerű szárítást, és a tárolást is. Ezek a létesítmények hamar megtérülnek, hiszen a biztonságos betakarítást szolgálják és a termést megóvják a veszteségektől. Mindez hosszú távra szól. Mentusz Károly Vizsgálat kerékpár-ergométerrel és billenőasztallal zeletelválasztás indul meg, amely következményesen folyadék- és ásványi anyagvesztéshez vezet. Később ez a fokozott vizeletelválasztás megszűnik és a szervezet só-vízháztartásának egy új. alacsonyabb szintéin stabilizálódik. Következményei azonban a keringési rendszer reakcióképessége, a szív munkavégző képessége csökkenését és testsúly- vesztést okoznak. A harmadik szervrendszer, melyet érzékenyen érint a súlytalanság, a csont- izom- rendszer. A nehézségi erő megszűnése, jelentősen csökkenti az izomtevékenységet. Ezért különösen az első viszonylag hosszabb űrrepülések <8—Hl napos) során az antigravitációs izmok tömegének jelentős csökkenését figyelték meg. A 14—18 napos űrrepülések után pedig a fokozott kalciumvesztés miatt jelentős csontfelritku- lásokat mutattak ]$>i. Mindezek az elváltozások alapvetően funkcionális jellegűek. az űrrepülés befejezése után viszonyag rövid idő alatt normalizálódnak és maradandó károsodást egyetlen űrhajósnál sem okoztak. A szerzett tapasztalatokat azonban az űrhajósjelöltek ki v ál ogia fásán á 1 fokozottan figyelembe kellett venni. folytatjuk) Or. Hideg .Tános aroosezredes A bábolnai szárító (Fotó: Perl Márton)
