Népújság, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-16 / 112. szám
Válaszolj, Laci! Tudod, hogy m?* akarsz ? Kalandos élete volt eddig Nagy Lacinak, a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat húszéves dolgozójának. Alig, hogy megtanult járni, máris Tiszafüredre került, nevelőszülőkhöz. Azóta kilenc családnál élt hosszabb- rövidebb ideig. Később dolgozott a bányászatban, az építőiparban, a mezőgazdaságban. Szakmát tanult zöldségtermesztésből, de a tsz- ben, ahol dolgozott, nem tartották nagyra ezt a tudományát. A szakmunkásbizonyítvány kézhez vétele után tehénpásztor lett... Nővérei nem ismerik el testvérüknek, ök még most is vándorolnak falutól városig, munkahelytől munkahelyig. Laci kamaszképű, nyurga fiú, vagányosan öltözködik, szelídnek és bátortalannak látszik. — Eddig szinte rossz éveim voltak — mondja. — Először kisgyerek koromban tapasztaltam, hogy nem kellek senkinek ... Nyűg voltam a nevelőszüleimnek, akik csak azért fogadtak magukhoz, mert az állam fizetett értem. Ennek ellenére könnyebb lett az életem. Elvégeztem az általános iskolát, megszereztem a szakmunkás-bizonyítványt ... Aztán visszájára fordult minden. Ügy éreztem, a környezetemnek nem volt szüksége rám. Nem tagadom, voltak gyenge pillanataim. Komlón például négy-ötezer forintot is megkerestem, de elszórtam a fizetésemet. Amikor erdőmunkás voltam, albérletben laktam, s csak aludni jártam oda. Ha nem volt lakásom, csöveztem. — Hogyan kerültél Egerbe a mostani munkahelyedre? — Egy éve, hogy a tiszafüredi Erdős Jancsi elhívott az építőkhöz, Bárdos Vilmos villanyszerelő szocialista brigádjába. Eljöttem, mert végeztem már hasonló munkát Szolnokon. — Tudod már, hogy mit akarsz, van valamiféle életcélod? — Szeretnék talpra állni. Jól érzem magam a brigádban. Most tanulom a villanyszerelő szakmát, iparkodásomért megbecsülnek a fiúk. A munkásszállóban viszont iszákos ember a szobatársam. Azt hajtogatja: örüljek, hogy megtűr maga mellett, mert nem fizetek neki. Én sosem italoztam, és nem is cigarettázom... — elgondolkodik, majd hozzáteszi: — Munkaidő után is megbízható társakra, barátokra vágyom. A munkásszálló KISZ- klubjában talán befogadnak majő maguk közé a fiatalok ... Mika István Mernék® § Csigavér... Csak semmi pánik. Ilyenkor az is eszembe szokott jutni, amit egyszer sem olvastam el, esetleg a vastag betűket, no meg a tartalomjegyzéket. Miért? A színészek is rögtönöznek, ha elfelejtik a szerepkönyv szövegét, néha jobb mint az eredeti. Mindjárt szétpattan a halántékom. Talán egy kis csokoládé segít. A MALÉV pilótái is azt eszik, kell a kalória. Na, de mi egy repülőút az írásbeli érettségihez képest! Ez kész szuperszónikus bevetés. Már az ujjaim is zsibbadnak. A csudába ezekkel a matróz mandzsettákkal. szorítanak, mint az inkvizítori bilincsek. Most meg szomjas vagyok. Az a hülye Kovács, amikor reggel meglátott, vihogva mondta a többieknek, hogy én vagyok az évad legjobb Coca-Cola reklámja, — feltéve, ha sikerül az írásbelim. Ki tudja, talán a Colában van valami varázsszer. .. Nem érzek semmit, üres buborékok a gyomromban, csak nehogy a fejembe szálljanak. Boda már másodszor pisszeg a hátam mögött: „Mi van?” Na, mi lenne? Egy papírzsebkendőre ráírom: rövidzárlat. Óvatosan mutatom neki, a tanár épp kibámul az ablakon. Boda suttogását a hátamban érzem: „De tök vagy, az utolsó órán ebből a témából feleltél jelesre.. — Heuréka! _ _ Új ítani—fiatalon MAI * $ Körülbelül 70—80 ezer a fiatal újítók száma hazánkban; egy jelentősebb magyar város egész lakosságát kitennék. 70—80 ezer körülbelül — számukat sajnos, csak becsülni lehet. Az évente 3,5 milliárd forint hasznot hajtó újítómozgalom ugyanis a harminc évnél idősebbekre, illetve fiatalokra eső hányadot nem állapítja meg külön. Jogos a feltételezés, hogy az újítómozgalomban a fiatalok jelentős szerepet játszanak, erre engednek következtetni az alig néhány éves múltra visszatekintő Alkotó Ifjúság pályázat tavalyi adatai is. A nyilvántartásba vett több mint húszezer pályaműnek jóllehet, csak harmadát találták hasznosíthatónak, s ezeknek is a felét vezették csupán be ez ideig, a népgazdaság így keletkező megtakarítása mégis meghaladta a 260 millió forintot. Tekintélyes összeg, s ha figyelembe vesszük, hogy a 3904 bevezetett pályamű a fiatalok által 1977- ben benyújtott és hasznosított 24 ezer — ismét becsült adat — újítás hatodát sem teszi ki, a további számolással még tekintélyesebb ösz- szegekhez juthatunk. Jólenne tehát, ha a hozzávetőleges, s ezért meglehetősen bizonytalan adatok helyett megbízható statisztikákra támaszkodhatnánk. Annál is inkább, mert a fiatalok szerepe, jelentősége az újítómozgalomban sajnos amúgy is tisztázatlan. Ha az újítók helyzete nehéz, a fiatal újítóké kétszeresen is az. Amikor egy fiatal szakmunkás, mérnök vagy technikus tanulmányait befejezve dolgozni kezd, kétségtelenül a legkorszerűbb ismeretekkel rendelkezik, valójában az is előny számára, hogy új ember, hiszen a hibákat a friss szem veszi észre leghamarabb. Az előnyök azonban véget is érnek ezzel, seregnyi hátrány következik. A fiatal legelső problémája mindjárt, hogy rá kell jönnie, mi az, ami munkaköri kötelessége, s mi számít plusznak; ha pedig megtalálta a helyes utat, s újítani kezd, azonnal ellenállásba ütközik. Amit észrevett, amin változtatni szeretne, az a régieknek addig jó volt, s ha elképzelése egyébként helyes is, pusztán fiatal korával, tapasztalatlanságával könnyen felingerelheti, maga ellen hangolhatja az idősebbeket. Nem igaz természetesen, hogy a fiatalok újításait elvből mellőzik, amint' az sem, hogy a döntésre jogosultak az újításokat általában idegenkedve fogadnák, csak mert más találta ki. De azért előfordul. S ahhoz, hogy a fiatal egyáltalán ellenállásba ütközhessen, az újítását előbb be kell nyújtania. Ez sem olyan egyszerű. Hét pont között a leghosszabb út a hivatalos — szokták mondani —, s a bürokrácia az újítómozgalmat sem kerülte el. Kinek, hogyan, milyen formában lehet benyújtani az újítást — tornyosul rögtön — az első akadály a fiatal, s persze az idősebb elé is. De míg az idősebbet segíti élettapasztalata, helyismerete, addig a fiatal egyikkel sem rendelkezik. Ha az újítás végre el is indul a hivatalos úton, bevezetéséig — a szakvéleményektől a szerződéskötésen át a gyakorlati megvalósításig — még számos állomás hátra van, s a huzavonában a fiatal helyzete me- gintcsak hátrányosabb, mint a tapasztaltabbaké. Mi a megoldás? Számos rendelet született már; így minden vállalat köteles újítási ügyintézőt, esetleg külön csoportot vagy osztályt foglalkoztatni. Sok helyen használnak formanyomtatványokat, segítik egyéb módszerekkel az újítókat. Mindez enyhít a gondokon, de véglegesen nem oldja meg őket, mert az alapvető probléma az, hogy hazánkban — szemben a nemzetközi gyakorlattal — szinte egyáltalán nem oktatnak iparjog- védelmi ismereteket. Az újítók és elsősorban a fiatal újítók nem ismerik jogaikat, lehetőségeiket, nincsenek tisztában az elemi szabályokkal sem. Az iparjogvédelmi ismeretek hiánya ma már egyre sürgetőbben jelentkezik. Hasznos kezdeményezés ezért az Országos Találmányi Hivatal százórás tanfolyama, amelyre azonJ bán csak korlátozott számban lehet jelentkezni, s ezért elsősorban nem az újítók, hanem az újításokkal foglalkozók végzik el. Egyre nyilvánvalóbb, hogy ezeket az ismereteket magasabb szinten is tanítani kell, ezért az Oktatási Minisztériumban már intenzíven foglalkoznak egy ilyen típusú iskola megszervezésével. Vizsgálják a körülményeket, a lehetőségeket, s előbb-utóbb várhatóan döntés születik. Félegyházy Mária műsorok: • MDIÓ KOSSUTH 8.27 Zenekari muzsika. 9.50 Tarka mese, kis mese. 10.05 Csiribiri. 10.35 Válaszolunk hallgatóinknak. 10.50 Kamarazene. 11.30 Fúvószene. 12.35 Űj falusi krónika. 12.55 Operaslágerek. 13.25 örökzöld dallamok. 14.27 Hangszerszólók. 15.10 Tamássy Zdenkó dalaiból. 15.27 MR 10-14. 16.10 Kritikusok fóruma. 16.20 Daljátékokból. 16.40 Holnap közvetítjük... 17.07 Hullámvölgyek, hullámhegyek. 17.32 Népzenei felvételek. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Világszínház. Az eltört korsó (vígjáték). 20.39 Nyilatkozások. 20.50 Händel: Messiás — oratórium. 23.40 Nóták. PETŐFI 8.20 Világtörténelem dióhéjban. 8.33 Idősebbek hullámhosszán. 9.28 Zenés játékokból. 10.00 Zenedél- előtt. 11.30 Szabó család (ism.). 12.00 Énekszóval, muzsikával. 12.33 Tánczenei koktél. 13.20 Móricz Zsigmond „Zsuzsikája”. 13.30 Labirintus. 14.00 Kettőtől négyig... 14.35 Slágermúzeum. 16.00 Mindenki iskolája. 16.35 Egészségünkért! 16.40 Fiataloknak! 17.30 Ötödik sebesség. 18.33 Könnyűzene. 18.53 Ziehrer- művek. 19.45 A beat kedvelőinek, 20.33 Híres alma materek. 21.25 Nóták. 22.02 Gyulai Gaál János: Mai kiállítás. 23.15 Slágerduettek. SZOLNOK 17.00-től 18,30-ig. Szerelem, szex, szokáséit Szerelem és környéke MISKOLC Mennyivel könnyebb elénekelni, eltáncolni vagy versben megírni egy érzelem természetrajzát, mint tudományos dolgozatban! Kérdés pedig akad bőven: Mi a szerelem? Miben különbözik a szerelem a szeretettől? Mitől leszünk szerelmesek? Különbözik-e a nők és a férfiak szerelme? Normális, vagy különös állapota-e az embernek az, hogy szerelmes? Mi az összefüggés a szerelem és a szexualitás között? Meddig tarthat a szerelem, mit tehetünk azért, hogy tovább tartson, és mit azért, hogy elmúljon? Menynyire függ ez az érzelem az adott társadalom kultúrájától, a kortól, a divattól, az egyén életkorától? A pszichológiai szakiroda- lom, ami — szemben a művészetek sok ezer éves múltjával — csupán néhány évtizedre tekinthet vissza, a szerelem, mint érzelem jelenségét jobbára a szexuális viselkedés tárgykörében vizsgálja, s teljes joggal, hiszen ez a terület, ahol a szerelem tudományos kutatásra, általánosítások, törvényszerűségek megállapítására al. kalfnas formában jelenik meg; szinte „kézzel foghatóvá” válik. A mélylélektani iskola már a század első évtizedeiben feltárta és leírta a szerelem egyik legfontosabb elemét és annak fejlődését: a kötődés, a kapcsolatteremtés jelenségét, ennek kialakulását vagy torzulását az anya-gyermek kapcsolatban. Az utóbbi években a szerelem megismeréséhez a szociálpszichológia is hozzátette a magáét a szerepek és kapcsolatok tudományos igényű elemzésével. Tudjuk, hogy a kötődés, a kapcsolatteremtés képessége, az érzelmek elmélyülésének lehetősége velünk születik és születésünk pillanatától kezdve fejlődik, módosul, kiteljesedik vagy elhal. Töb- bé-kevésbé ismerjük azokat az agyi anatómiai képleteket. amelvek érzelmi életünket szabályozzák, amelyek a hozzánk eljutó ingereket érzelmi színezettel töltik meg, s amelyek károsodása esetén érzelmeink is károsodnak. Tudjuk, hogy lelki jelenségeinknek története van, s hogy ez a történet részben a „tudatos”, részben pedig a „tudattalan” síkján játszódik le. Megtanulhattuk, hogy a „biológiai” és a „társadalmi”, a „normális” és az „abnormális” között nem olyan éles a határ, mint azt régebben gondolták, s ezt éppen a szexualitással foglalkozó munkák bizonyítják sok-sok tapasztalati tényre alapozva. Megtanulhattuk, de vajon valóban megtanultuk-e? S aki valóban megtanulta mindazt, amit a könyvekből, ismeretterjesztő cikkekből rólunk, emberekről meg lehet ma tanulni, vajon többet tud-e a szerelemről? Segít-e az a „hűvös pillantás” a „forró pillanatokban?” Aligha. Már csak azért sem, mert a valóban „forró” pillanatokban inkább érzelmi, semmint értelmi ingerek, vagy „információk” befogadására, fölidézésére vagyunk alkalmasak. A tizenéves, amikor másnemű társa becézi, simogatja, nyilvánvalóan nem gondol arra, hogy ezek az érzelmi megnyilvánulások azért keltenek benne pozitív érzelmeket, mert az esetleg elmaradt anyai érzelemmegnyilvánulásokat pótolják. A visszautasított szerelmes sem azon tűnődik kétségbeesett perceiben, hogy hol csúszott hiba abba a rejtett kommunikációs programban, ami a kapcsolatot meghatározta. Szerencsére, vagy sajnálatos módon, az igazán forró pillanatok (hetek, hónapok, évek?) elég ritkák az ember életében. Úgy érezzük, hogy a szerelemről nem lehet többet tudni, mint amennyit már a régi görögök is tudtak .róla. mint amennyit Shakespeare, József Attila tudott, vagy Bergmann t>'d. vngv mint amennyit a,_ir a zene. akár a képző- vagy táncművészet ki f"d feWni sajátos, eszközeivel. Ügy érezzük, hogy a művészi alkotások elmélyítik, kiteljesítik, színesebbé teszik érzelmeinket, boldogságunkat, vagy akár szenvedésünket. A tárgyilagos megközelítések ilyenkor a legjobb esetben is száraznak, színtelennek tűnnek, olykor pedig egyenesen visszataszítónak. Éppoly visszataszítónak, mint a nem valódi érzelmekkel átitatott, sekélyes, nem szenvedélyes, hanem szenvelgő, émelygős, művészinek szánt alkotások, amelyek méltatlanok érzelmeinkhez. Azt jelenti-e mindez, hogy az egészséges, mély érzelmekre képes embernek semmi tanulnivalója sincs, s akár a kezébe se vegyen a szerelemről, a szexualitásról szóló könyvet? Szó sincs róla! Az emberi érzelmekről, kapcsolatokról, az . emberi szexualitásról szóló tárgyilagos, tudományos igényű munkák ismerete valamenynyiünket hozzásegít ahhoz, hogy többet tudjunk önmagunkról, s jobban megértsük mások — gyermekeink, barátaink, szeretteink viselkedését, s az emögött meghú zódó érzelmeket. K. J. 17.00 Hírek, időjárás — Tíz perc mezőgazdaság. Szerkesztőriporter: Borsodi Gyula; Határjárás a borsodi és a Heves megyei tsz- ekben — A Magyar Állami Népi Együttes népdalfeldolgozásokat énekel — Munkásportré... Az asztalos. Riporter: Zakar János — Slágerpanoptikum — Sport. 18.00 Észak-magyarországi krónika: a Hazafias Népfront Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Bizottságának elnökségi ülése — Szocialista brigádmozgalom értékelése a kazincbarcikai Sütőipari Vállalatnál — Megyei agitációs értekezlet Felsőtárkányban. Lap- és műsorelőzetes. 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskolatévé. 9.25 A hetedik kontinens ékszerei (NSZK filmsorozat). 9.50 Az Onedin család (angol tévéfilmsorozat). 10.40 Delta. 11.00 Lehet egy kérdéssel több? 15.15 Iskolatévé (ism.). 16.25 Az első tíz esztendő. 16.50 Postafiók 250. 17.05 Egészségünkért. 17.15 A dolgozó ember (rövidfilm). 17.30 Látókör. 18.00 Pergő képek. 18.45 Staféta. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Telesport. Kb. 22.00 Nemzetközi olimpiai sport- lottóműsor. Kb. 23.00 Tv- híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Vagányok éjszakája (olasz—francia film). 21.30 Tv-híradó 2. 21.50 Parabola. 22.20 Reklám. 1979. május 16., szerda
