Népújság, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-03 / 101. szám

SZERDA ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: fay ünnepelt a világ Jugoszlávia fővárosában, Belgrádban, valamint az or­szág köztársasági székhelye­in tüzérségi díszsortűz kö­szöntötte május 1-ét, amely­nek ünnepségei az idén ósz- szekapcsolódtak a Jugoszláv Kommunista Párt megalaku­lása 60. évfordulójának juói- leumi rendezvényeivel. A központi ünnepséget hét­főn este a hagyományoknak megfelelően a belgrádi par­lament előtt tartották meg, s ezt színpompás tűzijáték követte. ★ . Milliók gyűltek össze az NDK városaiban, falvaiban — minden településén — meghirdetett május 1-i fel­vonulásokra, nagygyűlések­re, ünnepségekre. Berlinben, a Kari Marx Allen hűvös, változékony időben reggel kilenc óraxor kezdődött meg az NDK fő­város több százezer lakójá­nak órákon át tartó színes Sok cv után először ünnepelhették meg szabadon a május 1-t a teherániak Isztambulban a török rendőrség fiatalok százait tartóztatta le. amiért a hatóságok tilalma a rendkívüli állapot ellenére meg akarták ünnepelni május 1-t (Fotó: MTI — TASZSZ — AP —KS) demonstrációja, s a fiatalok és sportolók látványos me­nete. A tömegfelvonuláson — élükön Erich Honeckerrel, uz NSZEP Központi Bizottságá­nak főtitkárával, az NDK államtanácsának elnökével — részt vettek az NDK párt- és állami vezetői. Sok millió du.gozó vett részt kedden a két leg­nagyobb szakszervezeti köz­pont, a munkásbizottságok és az UGT (általános mun­kásszövetség) közös szerve­zésében május 1-e megün­neplésében Spanyolország­ban. A legnagyobb szabású megmozdulást a déli órák­ban Madridban tartották, ahol a közös ünnepséghez a többi szakszervezet is csatla- kozott. A sok százezres fel­vonulás élén a két rendező szakszervezeti központ veze­tői, majd a két munkáspárt vezetői haladtak. A Kubai Kommunista Pái<t központi lapja, a Granma május elsejének szentelt szerkesztőségi cikkében a kubai nép testvéri üdvözle­tét tolmácsolja a szocialista közösséghez tartozó orszá­gok munkásainak, és pa­) rasztjainak, mindenekelőtt a Szovjetunió dolgozóinak és a szabadságukért küzdő né­peknek. A lap kiemeli, hogy a mostani május elseje kü­lönös jelentőségű Kuba szá­mára, mivel egybeesik a for­radalom győzelmének husza­dik évfordulójával. A lengyel fővárosban a kultúra és tudomány palo­tája előtt felállított dísztri­bünről Edward Gierek, a LEMP KB első titkára. Hen­ry Jablonski az államtanács, és Piotr Jaroszewicz, a mi­nisztertanács elnöke, a kor­mány és a politikai bizott­ság tagjai üdvözölték a fel­vonulókat. Varsót és az ország lakóit Edward Gierek köszöntötte az ünnep alkalmából. ★ A csehszlovák főváros több százezer lakosa vett részt kedden a hangulatos, színes május 1Ü felvonuláson, ame­lyet a prágai Letná-park melletti széles főútvonalon rendeztek. A felvonulást megelőző nagygyűlésen Gustáv I-íusák, a CSKP KB főtitkára. Köz- társasági elnök mondott ün­nepi beszédet. Washington vendége NEM IRIGYLÉSRE MÉLTÖ a Japán kormányfő helyzete. Szerdán kezdődött washingtoni látogatásán nem kisebb ellenféllel találja szembe magát, mint az amerikai kormányzat és a pénzügyi körök féltékeny­sége. Japán ugyanis már huzamosabb ideje uralja az J amerikai piacot. A szó legszorosabb értelmében: a szigetország és az USA kereskedelmében tavaly pél­dául 11,6 milliárd dollár többlet mutatkozott Japán javára. Amerikai szakértők szerint az árucsere-forga- ! lom szerkezete a ludas. Tokió ugyanis többségében drága gépet, értékes berendezéseket és felszereléseket szállít, míg az Egyesült Államok japáni exportjának kétharmada nyersanyag, élelmiszer, vegyipari ter­mék, s csupán egyötöde gép. Ilyen körülmények miatt Japánnak egyre több a bírálója Washingtonban. A többi között azt is Tokió rovására írják, hogy egyes amerikai iparágakban csökken a foglalkoztatottság. Kétségtelen, hogy a közkedvelt japán gépkocsik keresett cikkekké váltak, nem utolsósorban a hatalmas amerikai ,.cirkálókhoz” képest kisebb fogyasztásúak, olcsóbb áruk és jobb parkírozási adottságaik miatt is. Hasonlóképpen meg­hódította az amérikai fogyasztókat — de az ipari fel­használókat is — az olcsó, jó minőségű japán híradás- technikai áruválaszték. Mindez persze csupán az érem egyik oldala. Ami a másikat illeti, már lényegesen közelebb állnak To­kió és Washington nézetei, sőt érdekei is. Nevezete­sen: a politikai célok tekintetében Carter elnök, Vance külügyminiszter és Ohira Maszajosi kormányfő között nem várható lényeges nézeteltérés. Megfigyelők-szerint az USA távol-keleti politikája kivívta Japán elismerését. Tokió megelőzte ugyan szö­vetségesét Pekingben, de kétségtelen, hogy éppen a japán—kínai kapcsolatok taposták ki az utat Wa­shington számára a nagy fal „bevételére”. Tokió egy árnyalattal közelebb áll Indokinához, mint az USA, ez azonban nem gátolja abban, hogy helyeselje az amerikai magatartást a' világnak ebben a most külö­nösen feszült térségében. Akadnak ugyan halvány ne- \ zetkülön beégek a két Korea megítélésében Japán es az Egyesült Államok között, ezek viszont nem alapve- tőek. Talán inkább a katonapolitikai téma ad még okot ; a vitára. A múlt év novemberében létrejött a megál­lapodás a két ország közös katonai tervezésére. Az összehangoltabb katonapolitika jegyében együttes törzskari gyakorlatokat is programba iktattak. Tokió viszont a múltban hajthatatlan maradt a Japánban állomásozó amerikai erők fenntartási költségeit il­letően: még mindig csak bizonyos hányadát fedezi ezeknek a kiadásoknak, ami Washingtonban éppúgy rosszallást vált ki, mint a Pentagon által túl alacsony­nak minősített — évi 9,7 milliárd dolláros — Japán hadügyi költségvetés. MINDENT EGYBEVETVE Ohira kormányfő első amerikai látogatása sok szempontból meghatározó fontosságú lehet nemcsak Japán, hanem az egész Tá­vol-Kelet számára. Gyapay Dénes Púja Frigyes Thaiföldön ÜNNEP UTÁN BANGKOK: Púja Frigyes magyar és Uppadit Pancsarijang Khun thaiföldi külügyminiszter hétfőn hasznos konstruktív szellemű tárgyalásokat foly­tatott. Magyar részről rámu­tattak az általános enyhülés folytatódásának, a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok közti békés egymás mel­lett élésének, a szomszédok­kal való jó kapcsolatok ápo­lásának, a délkelet-ázsiai térség békéje és biztonsága megszilárdításának fontos­ságára. A kérdésekben a fe­lek álláspontja találkozott. Szerdán a magyar külügy­miniszter és kísérete vidéki látogatáson vett részt. (MTI) Budapesten történt Ülést tartott a KISZ KB Szerdán ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A tanácskozáson részt vett Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője. A testület Ma- róthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ KB első titkárának előterjesztésében megtár­gyalta és elfogadta az ifjú­sági szövetség IX. kongresz- szusa óta végzett munkáról és a további feladatokról szó­ló jelentést, valamint az or­szágos értekezlet ügyrend­jére tett javaslatot. Az orszá­1979 májwfctT.V*sütörtök gos KISZ-értekezlebet a Köz­ponti Bizottság május 19— 20-ra hívta össze. A KISZ KB ezután sze­mélyi kérdésekben döntött. Fejti Györgyöt érdemei el­ismerése mellett felmentette titkári funkciójából, vala­mint központi bizottsági intéző bizottsági és titkársá­gi tagsága alól. Fejti Györ­gyöt az MSZMP Politikai Bizottsága kinevezte az MSZMP KB párt- és tömeg­szervezeti osztályára osztály­vezető-helyettesnek. A KISZ Központi Bizottsága Varga Lászlót, a KISZ Zala megyei Bizottságának első titkárát megválasztotta a Központi Bizottság, az Intéz» Bizott­ság és a titkárság tagjának, a KB titkárának. (MTI) Ha közvélemény-kutatást rendeznének május elseje hagyományairól, a történelmi előzményekről, bizonyára hasonló válaszokat kapnánk, legalábbis azoktól, akik­nek megfelelő ismeretek állnak a rendelkezésükre a fe­lelet megformálásához. Viszont minden bizonnyal sok­színű, különböző tartalmú lenne a válaszok sora, ha villámkérdésünket így fogalmaznánk meg: „Mit jelent önnek május elseje?” Most, az ünnep után megkíséreljük mindkét kér­désre megtalálni a legmegfelelőbb, a legőszintébb vá­laszt. Mert hiszen szép kötelességünk az emlékezés azok­ra. akik előttünk jártak. Harcuk, küzdelmeik és áldo­zataik felidézése nem csupán tanulságokkal szolgál, hanem erőt is ad hétköznapi dolgaink elvégzéséhez A világ munkásai, a nemzetközi munkásosztály ki­lencven éve ünnepli meg május elsejét, mint a nemzet­közi munkásszolidaritás nagy ünnepét. 1889-ben, Párizs­ban, a II. Internacionálé alakuló kongresszusán döntöt­tek úgy, hogy ezt a napot évről évre megünneplik a világ munkásai, ezzel is nyomatékot adva követelésük­nek: a nyolcórás munkanap bevezetésének. A napot kiválaszthatták volna akár ezért is, mert ez a „legtavaszibb” hónap első napja, mintegy magában hordozza a jövő ígéretét, a holnap biztatását. Május el­sejének azonban ennél gazdagabbak voltak a hagyomá­nyai. . Már évszázadokkal korábban, amikor az olasz munkások először tüntettek elnyomóik, kizsákmányolóik ellen, és nem sokkal a II. Internacionálé alakuló kong­resszusa előtt, 1886-ban ezen a napon zajlott le a hay- marketi vérengzés. A' négy haymarketi mártír emléké­re, illetve az amerikai munkások iránti szolidaritás ki­fejezésre juttatása érdekében jelölték meg május elsejét nemzetközi munkásünneppé. Ez hát a történelem. Bár jogos büszkeséggel emlé­kezhetünk arra is, hogy a magyar munkások már 1890- ben megünnepelték május elsejét. Azt pedig aligha le­het e néhány sorban felidézni, mennyi áldozattal járt, milyen harci sikereket hozott a múlt század vége óta a tavaszi munkásünnep, amelyet a világon egyre többfelé ünnepelnek 1917 óta szabadon. A világ proletárjait egységbe szólító klasszikus üze­net ez idén is sokfelé felhangzott a májusi mun­kásünnepen, és időszerűsége legalább akkora, mint akko­riban volt, amikor a május elseje megünneplésére szóló felhívás megjelent. Mert •— bár a munkásosztály. sok követelése azóta teljesült — a dolgozók megosztottsága legalább akkora, mint kezdetben volt. A nemzeti és a nemzetközi szakszervezeti közpon­tok csaknem mindegyike felhívja tagjait a munkásün­nep megtartására, de világszerte módosul az ünnep tar­talma, mondanivalója. Nem egy helyütt az osztálybéke fórumává avatják az osztályharc hagyományos napjat. De nem az egymás bírálatának, gyakorlata elemzésének kívánjuk szentelni ezeket a sorokat. Mert vannak — és ezt éppen az ünnep alkalmából helyes elmondanunk — biztató jelei a közeledésnek, a jobb megértésnek a nemzetközi szakszervezeti mozgalmon belül. És most, 1979-ben ezeknek a biztató jelenségeknek megőrzésére kell a figyelmünket fordítani. A hatvanas-hetvenes évek politikai enyhülése nem maradt hatástalanul a nemzetközi munkásmozgalomra sem, bár jóval lassabban és jóval több bizalmatlanság­gal ment végbe a közeledés folyamata, mint a különbö­ző társadalmi berendezkedésű államok közt. Az ideoló­giai, világnézeti különbségek meghatározóbban gátolták az együttműködést, mint más területen. S gyakorlatilag egy negyedszázad során megkövesedett gyanakvást kellett feloldani. A nemzetközi monopóliumokkal szemben a siker reményében csak a nemzetközi összefogás erejével vehe­tik fel a harcot a munkások. Ehhez pedig nem elegen­dőek a kétoldalú kontaktusok. A sokoldalú együttműködés kereteit eddig csak Eu­rópában sikerült kialakítani. Vagy pontosabban: sike­rült fórumot teremteni az olyan kérdések megvitatása számára, amelyekben nagyjából-egészéből egyetértés mu­tatkozik. És ez nem kevés! Idén ősszel lesz a svájci Genfben az európai szakszervezeti vezetők harmadik konferenciája. Egy előkészítő tanácskozás után ugyanis már két ízben foglaltak helyet egy tanácskozóteremben a kontinens valamennyi nemzeti szakszervezetének irá­nyítói. A munkásokat közvetlenül érintő kérdésekét vi­tattak meg. Sokan nehezményezik, hogy olyan általános érvényű, és lényegében ugyancsak érdekvédelmi kérdések, mint a béke megőrzése, a biztonság garanciáinak megszilárdí­tása, a leszerelés előmozdítása nem kerültek napirend­re. Ezekben a politikai kérdésekben azonban már túl sok a lényeges nézetkülönbség, így napirendre tűzésük azzal a veszéllyel járna, hogy az egész konferencia ku­darcba fullad. Ezt pedig nem szabad megkockáztatni. Bevesetőben két kérdést tettünk fel. A szubjektív jelentéstartalmú másodikra még nem adtunk választ. Május elseje a számunkra a béke ígérete. Biztatás árrá, hogy a világon mindenütt emberibbé formálódik a mun­kásélet, szorosabbá válik a kézfogás, erősebbé a szolidá- ritás. Mert 90 esztendő bebizonyította, hogy a nemzetközi munkásszolidaritás nagy győzelmekre képes. ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom