Népújság, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-30 / 100. szám
A szakma kiválói A Május 1. brigádról — a munka ünnepén Külön köszöntötték őket t munka ünnepe alkalmából endezett munkásgyűlésen, íz egri Finomszerelvény- 'yárban. A tmk-ban dolgozó vlájus 1. szocialista brigád ‘bből az alkalomból nyerte >1 a Szakma kiváló brigód- a kitüntetést. A Farkas László vezette húsztagú kollektíva feladata a vasszerkezetek, s hűtőberendezések szerelése, javítása, de dolgoznak közöttük kiváló hegesztő szakemberek is. Már kezdetén megalakult ez a a munkaverseny-mozgalom brigád, s azóta háromszor lett „aranyérmes”, egyszer pedig a vállalat kiváló brigádja címet is megszerezték. Mindezek után következett a mostani magas kitüntetés, elmúlt évi munkájuk elismeréseképpen. őket mutatja be képriportunk — a hétköznapokon. Vasszerelvények a gyár építményeihez; Kócza Tibor és Kecskeméti Sándor ellenőrzi, vajon minden a tervrajz szerint készült-e? __ L óczi István és Király József görgősort szerel (Szántó György képriportja) A méretek pontosságát figyeli a lemezvágó gépnél Juhász István és Fehér Sándor lentőségű, hogy hazánk a világgazdaság legdinamikusabban fejlődő szektorának, a KGST-tagállamok közösségének tagjaként gyarapodhat. A szocialista közösség államaival folytatott tervszerű gazdasági együttműködés nélkül nem, vagy jóval nagyobb erőfeszítésekkel érhettük volna csak el azokat az eredményeket — a szocialista ipar megteremtésében, mezőgazdaságunk . szocialista átalakításában, s a gazdaság jelenlegi intenzív fejlesztésében —, amelyekkel ma méltán büszkélkedhetünk. A külső piaci kapcsolatokra — méreténél és egyéb ismert adottságainál fogva — nagymértékben ráutalt Magyarország gazdaságának zökkenőmentes fejlődését döntően az segítette, hogy szocialista állami létünk kezdetétől mindvégig támaszkodhatunk a KGST-országokkal, s mindenekelőtt a Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködésünk stabilizálásának előnyeire. A Szovjetunióval, s a szocialista közösség országaival folytatott gazdasági együttműködés teremti meg a lehetőséget népgazdaságunk alapvető nyersanyagokkal, energiahordozókkal való ellátásához, s a magyar ipari és mezőgazda- sági termékek túlnyomó részének elhelyezésére. A KGST megalakulása óta kapcsolataink a testvéri szocialista országokkal — a bevezetőben említett általános vonásoknak mintegy konkrét megjelenéseként — mennyiségileg, s tartalmukban egyaránt gazdagodtak. Egyre nagyobb teret nyer a közvetlen termelési együttműködés, a gyártásszakosítás és termelési kooperáció, mindinkább fokozódik az együttműködés tervszerűsége. Ezalatt nem csupán a szűkebb értelemben vett tervezési együttműködést értem. A termelési kapcsolatokhoz szorosan kötődik a közps kutatásifejlesztési .tevékenység, a beruházások összehangolt — esetenként közös — megvalósítása. Mindez természetesen termé,kenyítően hatott vissza a külkereskedelmi forgalomra is. hazánk gazdasági fejlődésének kulcskérdése volt — s ma is az — a fűtő- és nyersanyagellátásban folytatott KGST-együttműkö- dés. Magyarország összes energiaigényének több mint a fele behozatalból, s ennek zöme a KGST-országokból származik. A fűtőanyag-behozatal ilyen nagy aránya mellett rendkívül fontos, hogy az együttműködés hosz- szú távra is biztonságosan megalapozza az ellátást. Ebben — a már ma érvényes egyezményeink mellett — döntő szerepe lesz a jövőben az energia- és nyersanyag- ellátás területére vonatkozó hosszú távú együttműködési célprogram által kitűzött feladatok valóra váltásának. Ezt a biztonságos ellátást jól segíti a Barátság 1. és a Barátság II. kőolajvezeték, amelyeken a Szovjetunióból importáljuk a magyar népgazdaság számára szükséges kőolaj döntő hányadát. A kőolaj feldolgozására jelentős új kapacitások épültek ki hazánkban, amelyek révén újabb együttműködési kapcsolatok kialakítására nyílt lehetőség. A legjelentősebb ezek közül a Szovjetunióval folyó petrolkémiai, s a Lengyelországgal megvalósuló szintetikusszál-együttműködés. A KGST-országok egyesített villamosenergia-rend- ,szere növeli számunkra a villamosenergia-ellátás biztonságát. Kevesebb kapacitástartalékra van szükség, lehetőség nyílik nagyobb teljesítményű és így gazdaságosabb turbinaegységek alkalmazására. Ezen együttműködés hazánkban 1975-ben egy 1100 megawattos erőmű csaknem teljes villamosener- gia-termelését pótolta. További lépés ezen az úton a közelmúltban átadott Vinyi- ca—Albertirsa közötti 750 kilovoltos távvezeték. A KGST-ország'okat összekötő vezetékrendszerek közül nem kevésbé jelentős a Testvériség, s a Szövetség földgázvezeték. Ez utóbbi — amely több tagállam közös beruházásában készült — 3000 kilométeres hosszon Orenburgból érkezik hazánkba. Az érkező, s a hazai földgáz feldolgozása ugyancsak egy új, gazdaságosan termelő ágazat kialakítását eredményezte. A KGST-ben a szakosítás és a kooperáció f— tudatosan és tervszerűen 4— először a feldolgozóiparban, s azon belül is elsősorban a gépiparban kezdődött meg. A szakosításból, , kooperációból származó szállítások aránya kereskedelmünkben az 1970. évi 1 százalékról 1976-ig 14 százalékra nőtt. A tagállamok több mint 600 gyártásszakosítási és kooperációs egyezményt kötöttek, amelyiknek jelentős része sokoldalú. Az elmúlt évre már a közvetlen terpielési együttműködés oly mértékben fejA DH mintaüzeme az Egri Dohánygyár A munka ünnepelSjei A cigaretták, szivairok gyártóira is érvényes, hogy szigorúbb körülmények között keill gazdálkodniuk, s különösen fontos, hogy állandó jó minőséggel, a korszerű termékek választékának gyarapításával jelentkezzenek a piacon. Az Egri Dohánygyár sikerrel teljesítette ezeket a feladatokat, helytállt a versenyben és sorozatban immár kilencedszer, ismét elnyerte a Kiváló vállalat címmel. A termékszerkezet korszerűsítésének bizonyítéka, hogy tavaly a dohánygyár történetében eddig még nem tapasztalt ütemben növelték a füstszűrös cigaretták gyártását. 228 millió darabbal gyártottak többet, mint a megelőző évben. A termelési érték jóval meghaladta az egymilliárd forintot és sikerült a munka hatékonyságát is az elképzelések szerint növelni: túlteljesítették az eredményterveket. Büszkén emlékezhettek meg mindezekről a gyár dolgozói a munka ünnepe .alkalmából vasárnap délután rendezett nagygyűlésükön, amelyen részt vett Balogh Károly né, az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Schmidt Rezső, az egri városi pártbizottság első titkára, dr. Jenes Pál, az SZMT titkára. Köpf Lász- lóné, a megyei KlSZ-bizott- ság első titkára, dr. Varjú Vilmos, az egri városi tanács vb-titkára és Páti Jenő, a Hazafias Népfront megyei titkára is. Kocsis József, a pártvezetőség titkára mondott köszöntőt a munka ünnepe alkalmából, majd dr. Domán László igazgató szólt a tavalyi gazdálkodásról, a Dolgozz Hibátlanul munkarend- szer elmúlt évben is példamutató sikereiről. Ugyancsak elismerő szavak kíséretében adta át Balogh Károlyné azt az oklevelet, amely a kilencedik Kiváló vállalat cím dokumentuma a dohánygyárban. Köszöntötték a dohánygyár kollektíváját az ünnepségen megjelent csuvas vendégek is: Klara Gruzgyeva, a Csuvas ASZSZK szakszervezeti tanácsának elnöke és Alekszander Anatolij Alekszand" rovics, a Szocialista Munka Hőse a csebokszári műszergyár dolgozója. A vállalat kiváló brigádja címet kapta a 27 arany fokozattal kitüntetett brigád közt a Kaffka Margit csomagolóbrigád, a József Attila csomagolóbrigád és a kony- < hat dolgozók Hámán Kató brigádja. Kiváló ifjúsági brigád címet kapott a Karikás Frigyes, a Dylski Aurél, a Salvador Allende és a Balázs Ignác brigád. Kiosztották az Alkotó Ifjúság pályázat ' díjait, jutalmazták a munkavédelmi őröket; az ő munkájuknak is köszönhető, hogy az elmúlt évben mindössze nyolc baleset volt a gyárban, 70 kiesett munkanappal. Jó munkája elismeréseként 170 dolgozó kapott jutalmat, 50-en elnyerték a Vállalat kiváló dolgozója címet, összesen 750 ezer forintot osztottak ki ezúttal jutalomként. Kiváló munkáért miniszteri kitüntetést kapott: Gömöri Istvánná, lványi Illés, Jászi Gusztáv, Nyári József és Rácz Emilné. Nyolcadszor kiváló a Mátra vidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet A Kenyérgyári úti központi telepük kultúrtermében rendezték meg ünnepj . küldöttgyűlésüket Gyöngyösön a Mátravidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet tagjai abból az alkalomból, hogy most már nyolcadszor nyerték el jó munkájuk elismeréseként a kiváló szövetkezet kitüntető címet. Az ünnepségen részt vettek a város politikai és társadalmi szerveinek képviselői is. A megjelenteket Kiss Tibor, a szövetkezeti bizottság elnöke köszöntötte. Beszédet mondott Tóth Mihály, az alapszervezet titkára: a munka ünnepének jelentőségét méltatta. A kiváló szövetkezet kitüntetést bizonyító oklevelet Antal János, az OKISZ főosztályvezetője adta át, értékelve a szövetkezet eredményes gazdasági tevékenységét. Bodócs János, a szövetkezet elnöke monlődött, hogy például a KGST tagállamaiba irányuló magyar gépipari exportnak már több mint 40 százalékát szakosított termékek tették ki. Kiemelten kell szólni a magyar—szovjet alumínium- ipari együttműködésről, amely immár több mint másfél évtizedes múltra tekinthet vissza. Az 1962-ben megkötött, s 1985-ig érvényes magyar—szovjet timföld-alu- mínium-egyezmény alapján gazdaságosan aknázhatjuk ki világviszonylatban is jelentős bauxitkészletünket. Ha ugyanis a kiszállított timföldet itthon kohósítanánk, akkor ez egyrészt az itthon termelt villamos energiának — aminek amúgy is szűkében vagyunk — csaknem egyötödét Vette volna igénybe, másrészt éppen emiatt a végtermék jóval többe kerülne. Jelentős hatással van ez az együttműködés az alumíniumipar termelési szerkezetére is, amely így gazdaságosan fejleszthető: néhány — kevésbé energiaigényes — termelési szakaszra koncentrálhatjuk erőinket. VOLUMENÉBEN az egyik legnagyobb közvetlen termelési együttműködés a járműiparban valósul meg. Az ezen a területen folyó összehangolt munka tette lehetővé, hogy az IKARUS kivívja mai hírnevét, s ma már évente több mint tízezer autóbusz előállítására legyen képes. Ennek a mennyiségnek a 85—90 százaléka kerül exportra. Fő vásárlóink a szocialista országok. A kibontakozott főegység- és alkatrész- kooperáció . alapozta meg, hogy a hátsó futóműveket és a motorokat gazdaságos sorozatgyártásban, s a világpiac dott köszönetét a kitüntetésért és ígérte, hogy a jövőben is az eddigi színvonalon, illetve annak magasabb szintjén végzik majd munkájukat. Itt kapta meg a Kiváló munkáért kitüntetést Rédei József építésvezető és Szabó István vilanyszerelő. Kiváló dolgozó kitüntetést huszonheten kaptak. A szövetA Borsodi Szénbányák Vállalat a napokban rendezte ünnepségét, ahol átadták a kollektívának a megtisztelő Kiváló vállalat kitüntetést. Ebből az alkalomból, megemlékezve a munka ünnepéről, kitüntetéseket, jutalmakat adtak át a farkaslyu- ki bányaüzemben, ahová megyénk egyetlen mélyműveléértékítéletét kiálló minőségben termeljük. A Szovjetunióval a Lada személygépkocsi gyártásában folyó együttműködésünk jól bevált, s az autóipari együttműködés újabb láncszeme — a Polski Fiat kooperáció is — ígéretes. A jelen tervidőszakban már 180 ezer Lada gépkocsit kapunk a Szovjetunióból, amelyért különböző alkatrészekből és részegységekből álló garnitúrákat szál. Utunk cserébe. Gazdaságainkat ma már az együttműködés ezernyi, szoros szála fűzi össze, s szinte nincs életünknek, mindennapjainknak olyan területe, amelyre ne volna hatással a szocialista nemzetközi gazdasági együttműködés. Ez vezeti pártunkat és kormányunkat, amikor a jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy gazdasági együttműködésünk a szocialista közösség országaival tovább bővüljön. Jól kifejezi ezt a törekvést pártunk Központi Bizottságának 1977. október 20-i határozata is, amikor leszögezi: „... külgazdasági kapcsolataink jövőbeni fejlődésének kulcskérdése az együttműködés hosszabb távra szóló bővítése a KGST-országokkal ...” A KOMPLEX PROGRAMBAN, s a hosszú távú együttműködési célprogramokban körvonalazott . elgondolások valóra váltása hosszabb időt, sok munkát követel tőlünk. A sikeres munka azonban minden bizonnyal meghozza gyümölcsét, hozzájárul valamennyi tagállam — köztük hazánk — gazdaságának töretlen fejlődéséhez, egész közösségünk erősödéséhez. kezet kiváló brigádja minősítést a Gagarin nevét viselő asztalosbrigád kapta meg, amelynek Zakar János a vezetője. Aranykoszorús jelvényt három, ezüstkoszorúsat öt, bronzkoszorúsat tizenkét brigád vett át. Pénzjutalomra összesen több mint háromszázezer forintot használtak fel. sű szénbányája az egercséhi akna js tartozik. A bányaüzem elnyerte a vállalat elismerő oklevelét, s az eger- csehi bányászok közül 17-en kaptak Kiváló dolgozó kitüntetést. Elismeréssel szóltak arról a munkáról amelynek eredményeképpen megkezdhette a termelést a napokban az önjáró páncélpajzzsal felszerelt 3-as telepi front. A postások oklevele A posta vezérigazgatójának és a Postások Szakszervezete elnökségének dicsérő oklevelét nyerte el tavalyi munkája elismeréseképpen a megyénk postahivatalait is magába foglaló Miskolci Posta- igazgatóság. Ebből az alkalomból ünepséget rendeztek ahol a kitüntetéseket, jutalmakat Orova József, a vezér- igazgatóság szakosztályvezetője és Kovács József, a Postás Szakszervezet központjának közgazdasági osztályvezetője adta át. A vendégek — városi, megyei, vezetők — között ott volt Jozef Homza, a kelet- szlovákiai postaigazgatóság igazgatója is. A kitünteti kollektívák között volt az élüzem címet nyert hálózatépítő üzem, a Borsod megyei Távközlési Üzem és a gyöngyösi 1-es számú postahivatal is. Ózdiakkal, mezőkövesdiekkel együtt az igazgatóság kiváló hivatala címet nyerte el a hatvani 2-es számú postahivatal. 1979. április 30., hétfő Kiváló a Borsodi Szénbányák
