Népújság, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-14 / 87. szám

Á veszélyeztetett gyerekek Ismét divat a horgolt függöny Egyre többször látjuk a külföldi kézimunkalapok­ban, hogy újra helyet kap konyhák, verandák ablakain a horgolt csipkefüggöny. Akik szívesen horgolnak, azok részére mutatunk be egy szép virágos-madaras függönymotívumot, alul szív formájú cakkos szegéllyel. (A kép a minta fele.) A munka egyszerű rece- horgolással készül, s minél vastagabb cérnából, annál szaporább és tartósabb lesz. BK Ötletek — dugóból 2. Ingruha alig- bővülő szoknyával.. mennyiségű parafa boros- üvegdugót. Kemény mű­anyaglapra, vagy pozdorja lapra Epokittal szorosan egy. más mellé felragasztunk kü­lönböző keresztmetszetű, harmadában karikára vágott dugó-szeleteket; Amikor megszáradt, megtapadt, a falra erősítjük. (40x60 centi- méteres alaplapra kb. 250— 280 darab dugó szükséges.) De készíthetünk másképp is „falborítást” parafadugó­ból: hosszában kifúrjuk és damilszálra felfűzzük, a megfelelő szélességet kiszá­mítva, Több ilyen „dugólán­Az idei tavasz divatja igen sokban különbözik az előző évekétől. A divattervezők ál­tal ajánlott valamennyi mo­dell a nőiesség jegyében ké­szült. Lágyan redőzött szok­nyák, öt-hat centivel a térd alatt, még a blúzok, sőt a pulóverek is lezserebbek, ké­nyelmesebbek lettek. Ügy tűnik, hogy ebben az új stí­lusban az eddigieknél lénye­gesen kisebb szerep jut a hosszú évek óta kedvelt nad­rágnak, mert még a sportos összeállításoknál is inkább a szoknyát ajánlják, rövid kis kabáttal. Az idei tavasz kedvelt szí­nei: a piros, a kék, és a tojáshéj szín. De nagyon di­vatos a virágmintás ruha. anyag is. Néhány szép, praktikus modellt képekben is bemu­tatunk: 3. Még a pulóverek is le- , zserek. Gyerekszobába, előszobá­ba készíthetünk különleges „faliújságot”, ha összegyűj­tünk, vagy a háztartási bolt­ban Vásárolunk megfelelő 1. Double kabát — spor­tos jelleggel. annal a fogalom­nál, hogy „veszélyeztetett gyerek”, megjelenik szemünk előtt egy toprongyos, mosdat- lan, éhes rajkó, aki gazdát­lanul kóborol a késő esti órákban is az utcán. Ha a családi háttérre gondolunk, rendszerint elhanyagolt, ren­detlen lakást képzelünk el, s a sarki kocsmát, ahol apu­ka és anyuka egymás mel­lett támasztják a pultot. Pe­dig hiba csak erre leszűkí­teni a veszélyeztetettség fo­galmát. Veszélyeztetett az a gyerek, akinek anyagi, egész­ségi, vagy családi körülmé­nyei miatt — melyek nem érik el a mai követelmé­nyekkel felállított mércét —, nem részesül megfelelő ne­velésben, ellátásban. Ha pe­dig a veszélyeztetettség fo­galmát így határozzuk meg, akkor számba kell vennünk azokat a gyermekeket is, akikkel a szülők, munkájuk mellett, nem érnek rá kel­lően foglalkozni. Némiképp túlzásnak tűnhet az az állí­tás, hogy jól öltözött, zseb­pénzzel bőven ellátott, kis­motoron száguldozó gyer­mek veszélyeztetett lehet, hiszen körülményei arra en­gednek következtetni, hogy semmiféle anyagi hátrányban nincs, szülei megfelelően be­rendezett összkomfortos la­kásában él. Sőt! És mégis, róluk is szó van. Rohanó életünkre, a fel­gyorsuló ritmusra hivatkoz­va nagyon sok szülő panasz­kodik manapság, hogy nincs ideje semmire, este örül, hogy hazaért, nincs „idege” meghallgatni a gyereket. De akar adni a gyermeknek, azért vállal még különmun­kát is. Ha közelebbről néz­zük, ez a minden, sajnos egyáltalán nem minden. A gyerekkel beszélgetve rájö­hetünk arra, hogy kevesebb az anyagiakból több lenne. S most nem is csak arra gondolunk, hogy a minden földi jóval ellátott gyerek később, felnőtt korában, ami­kor már gondoskodnia kell magáról, családjáról is, csa­lódottnak érzi magát, élet- színvonala a felnőttsorba lé­péssel óriási módon csök­kent. A mindent megadok a gyermekemnek fogalomhoz hozzá kellene tartoznia an­nak, hogy a mindenben mi magunk, szülök is benne fog­laltatunk. A nagy zsebpénz­nél többet érő, ha a gyerek hazamenve, barátságos ott­hont talál, s olyan szülőket, akik ráérnek egy kicsit ve­le is törődni. SAJNOS, NEMEGYSZER találkozhatunk a törvénnyel szembekerülő fiatalok mel­lett a kisírt szemű szülőkkel, akik döbbent értetlenséggel nézik a dolgot, tanácstalan- kodnak, hogyan kerülhetett rossz társaságba gyerekük. Téves lépéséért csak a kör­nyezetet, a rossz társaságot, okolják. Abban a gyakorlat­ban, hogy a gyermek számo- latlanul jut a pénzhez, s így ha netán egyszer túllé­pi a megszokott költekezés határát más úton is hajlan­dó pénzt keríteni. De még korábbra kell visszamen­nünk, amikor kutatjuk a tév­útra térő fiatalok eseteit Tegye szívére a kezét min­den anya, s úgy feleljen, hányszor küldte a játszótér­re gyerekét, mert az egysze­rűen fárasztotta csevegésé­vel. És hány és hány gyerek szaladgál a játszótereken az esti órákban, hogy az ember önkéntelenül is felteszi a kérdést, ha órájára pillant, ezeket a gyerekeket nem ke­resi senki? Nem hiányoznak otthon? Való igaz, nincs elegendő hely a napköziben. így sza­porodik elsősorban a lakóte­lepen a kulcsos gyerekek szá­ma, akiknek az anya, más megoldás nem lévén, egysze­rűen odaadja a lakáskulcsot. Ez gond ugyan, de a jól szoktatott 10—12 éves gyerek már tudja, hogyan ossza be üdéjét, hogy ne a csavargásé legyen az egész délután. De jól szoktatott gyerekekről van szó, akiket a szülők megtanítottak helyesen gaz­dálkodni az idővel. Ha néha lazábban is kezelik a szabad időt, ezekből a gyerekekből soha sem lesz csavargó. Ám ahhoz, hogy erre rászoktas­suk a gyerekeket, jóval többet kell foglalkozni velük estén­ként. És még egy, a szülő magatartásával is nevel. A légkörrel, amit otthon meg­teremt. A szokásokkal, me­lyet a gyerek természetesen és magától értetődően át­vesz a család többi felnőtt tagfától. Amikor veszélyeztetettség­ről beszélünk, akkor igen is gondolni kell a sok pénzre, gondolnunk kell a sok pénz­zel, de sivár érzelmi körül­mények között nevelődőkre. Azokról a gyerekekről is szó van hát, akiknek szülei kü­lönböző elfoglaltságuk miatt egyszerűen nem érnek rá, mert előfordul sajnos, hogy a száz és ezer ember ügyével foglalkozó apának éppen a saját gyerekére nem jut ide­je. S ezt nem lehet, nem szabad így elfogadni. Sok­szor többet jelentene a gye­reknek egy félóra az apával, egy vasárnapi kirándulás, mint a vasárnapi fusimun- kából vett magnó. Érzelmek­ben gazdag fiatal csak érzel­mekben gazdag családokban nőhet fel. S hogy ilyenné vá­lik-e a gyerek, az a szülők­től függ. A felelősség első­sorban a szülőké. Nem lehet jó lelkiismerettel nyugtázn^ anyagi sikereinket, ha azok árát a gyermek magányossá­gával fizeti meg. ARRA KELLENE TÖRE­KEDNÜNK, • hogy még rit­kán se találkozzunk érzelmi­leg magárahagyott gyermek­kel, mert a mulasztást nem lehet megmagyarázni a jólét megteremtésére fordított idő­többlettel. A gyermeknek nem csupán és nem elsősor­ban bőséges anyagi javakra van szüksége, hanem vele törődő, vele foglalkozó szü­lőkre. Nagyon sok könnyet, csalódást takaríthatunk meg, ha nemcsak az anyagiakkal törődnénk, nemcsak azt akar­nánk mindenáron 'biztosítani. Mert ez az ár nagyon drága ár lehet. A gyermek, jelené­nek, jövőjének ára. Deák Rózsi cot” egymás mellé helyezünk egy pozdorja-lapon és Epo­kittal felragasztjuk. Térelválasztó is készülhet parafadugókból, néhány száz irodai gémkapocs segítségéi­vel. A gémkapcsok hosszab­bik, behajlított szárát „ki­nyújtjuk” és beleszúrjuk a dugóba, majd az összehajt­va maradt gémkapocs rész­hez egy ugyanígy készített, gémkapoccsal már felszerelt dugót akasztunk. A megfe­lelő hosszúságú füzéreket lécre akasztjuk és a lécet erősítjük a szoba mennyeze­tére. Hogy könnyen tisztítható legyen, tanácsos a dugókat színtelen lakkal bevonni, esetleg olcsóbb hajlakkal beszórni. Magány... Ki ne ismerné a szorongató érzést? Hiszen mindenkinek az életében adódik olyan helyzet, ami­kor — rövidebb-hosszabb ideig — a magány szörnyű súlyával ránehezedik. Sokan szenvednek „magány-be­tegségben" ma is. A magány érzése megfakítia az élet színeit, felőrli az életkedvet. A magányosság bénító érzé­se egyformán támad meg fiatalt-öreget, férfit-nőt. {Ma­gánügy a magány? Nem. Társadalmi ügy. És feloldása egyénileg, személyre szólóan megoldható feladat. Átérezve e kiáltó problé­mát, történnek társadalmi intézkedések a magányosok gondjainak enyhítésére (ma­gányosok klubja, nyugdíjas klubok, „Négy Évszak” Há- zasságkeresö Szolgálat, Négy Évszak c. lap, Te meg Én mozgalom, kultúrprogramok szervezése. Lelki Elsősegély Telefonszolgálat stb.), de ez még mindig nem oldja meg intézményesen a magá­nyosok helyzetét. Egyénileg minden ma­gányosnak önmagának töb­bet kell tennie magánya fel­számolására. Hiszen erre ma már sok lehetőség nyílik. Élni kell a lehetőségekkel, keresni, kutatni a magány oldására adódó alkalmakat, Magánügy a magány? s a „minden mindegy” han­gulaton felülkerekedve, erőt kell gyűjteni a magányosság elleni harcra. Nem könnyű, de minden magányosnak sa­ját érdekében mégis meg kell tenni. Sokan talán úgy véleked­nek: könnyű mondani, de hogyan fogjak hozzá? Ki kell lépni a magányból! Bátran. Idősebb korban is. Az elhatározással legtöbb­ször a friss életerő, az aka­raterő is feltámad. Hogyan kezdjünk hozzá? Elsősorban úgy, hogy többet törődünk külső megjelenésünkkel. A vonzó külső „útlevél’’- a tár­saságba, és máris egy lépés a magány felszámolására. Keresni kell azokat a lehe­tőségeket, ahol a társra ta­lálás kellemes körülmények között megoldható (magá­nyosok klubjai, levelező- és kirándulópartnerek keresé­se, IBUSZ-utazások. termé­szetjáró túrák stb.) Nem sza­bad lemondani a rokonok, ismerősök által rendezett összejövetelekről sem, mert egyrészt a program elűz egy unalmas délutánt vagy estét, másrészt az együttes szóra­Tavaszi divat — a nőiesség jegyében Hasznos tanácsok .. . Ha kész tésztát főzünk, a főző vízbe tegyünk sót és kevés zsírt vagy olajat. Ha műanyag­ba csomagolt tésztát vásárolunk, először törjük össze a kívánt nagyságra, azután vegyük ki a burkolatból, így tördelés közben nem hullik szét. Helyezzük te­hát a csomag 2 3 részét az asz­tallapra, az 1/3 részét egy moz­dulattal letörhetjük, majd a megmaradt részt ilyen módszer­rel ismét törjük el; ... ha kevés sót teszünk a zsírba, nem fröcsköl; . . . könnyebb lesz a palacsin­tatésztánk, ha késhegynyi sütő­port is keverünk bele; . . . nem csomósodik össze a rántás, ha hideg vízzel enged­jük fel. Elkészíthetjük a rántást előre is, egy-két hétre, ezzel ta­karékoskodunk az idővel. Ha a rántás kihűlt, tegyük jégszek­rénybe. A hideg rántást fel- használáskor forró vízzel en­gedjük fel; ... a sajtos makarónit csak fogyasztás előtt hintsük meg sajttal és locsoljuk le tejföllel vagy forró olvasztott vajjal; . . .a hurka nem reped ki, ha sütéskor kevés vizet öntünk alá és 10 percig fedő alatt párol­juk, majd levesszük a fedőt és úgy sütjük tovább; . . . nem ragad le a császár- morzsa, ha sütésnél forró zsír­ba vagy olajba öntjük. A tész­tája könnyebb lesz, ha búzada­rát is keverünk bele. Keverési arány: egy pohár liszt, két po­hár búzadara. A császármorzsá­hoz hígított gyümölcsízt vagy málnaszörpöt is tálaljunk; ... a száraz kolbász héja köny- nyen lejön, ha a kolbászt lan­gyos vízzel lemossuk; . . . sütemény helyett adjunk a gyermekeknek gyümölcsös túrót, vagy gyümölcsízzel elke­vert túrót. Kitűnő édesség a nyers tojássárgája cukorral, pi­ci vajjal és kevés kakaóval el­keverve; .. . á befőtt levébe keverjünk egy-két citrom levét, C-vitamin- ban gazdagabb lesz. .. . vitamindús, kitűnő ízű csemege: a tejfölös gyümölcs­saláta. Készítése: almát, naran­csot, ha van, akkor banánt sze­letekre vágva összekeverjük és cukros tejföllel leöntjük. Ké­szíthetjük befőtt, vagy Mirelité gyümölcsből is. A reszelt sár­garépa is nagyon jó cukrozott tejföllel; ... a gomba nem feketedik meg, ha a megtisztítástól fel- használásig enyhén sós-ecetes vízbe tesszük. Jobban emészt­hető a gomba, ha egészen vé­kony szeletekre vágjuk; . . . különlegesen finom lesz a párizsi szelet, ha a hússzelete­ket sütés előtt 10 percig kevés, erősen fűszerezett tejben áztat­juk; ... a füstölt hús levét fel­használhatjuk: húsleves készí­téséhez ; töltött káposzta, bab, borsó, lencse ízesítésre; jó ízt ad á paprikás burgonyának, kelkáposztának; ... ha elsóztuk a levest, ne essünk kétségbe. Tisztítsunk meg egy burgonyát és tegyük bele a forrásban levő levesbe. Egy perc múlva kóstoljuk meg, ha a leves még mindig sós, te­gyünk bele még egy burgonyát; . . . ha az élesztő tészta meg- kclt, de nincs időnk vele dol­gozni, hogy ne essen össze, fed­jük le beáztatott papírral, mely­ről előzőleg a felesleges vizet leráztuk; ... a kávé könnyen átveszi a szagokat, ezért mindig száraz helyen ajánlatos tartani, jól zár­ható bádogdobozban, porcelán vagy üvegedénj'ben. A tároló edénybe szórt őrölt kávét aján­latos jól lenyomkodni és lég­mentesen lecsukni, hogy az il­lata el ne párologjon; ... a megszáradt kiflit, kalá­csot ne dobjuk el, készíthetünk belőle felfújtat. (EK.) kozás új kapcsolatteremtési lehetőség. A mércéről is egy pár szót... A legtöbb magányos ember azért is marad egye­dül, mert nem reális, hanem túlzott igényeket támaszt a partnerral, vagy az eljöven­dő társsal szemben. A magány ellen ezerféle­képpen lehet harcolni. Elűzi a magány érzését a jó könyv, a rádió érdekes műsorainak hallgatása, a tévé nézése, de megszünteti a magány érzé­sét, ha többet törődünk más bajával, felkarolunk egy el­hagyott öreget, vagy a gyer­mekotthonok életébe viszünk szeretetet szívünkben fe gyülemlett érzésekből. Idő­sebb korban sem szabaá visszahúzódni, elszakítani azokat a kapcsolatokat, ame­lyek az élettel szorosan ősz- széf űznek (régi munkahely, baráti társaság, kultúrren- dezvények, könyvtár, közös túrák, társadalmi munk(f mozi, színház stb.). És végül... Gondoljunk arra, hogy milyen sok em­ber él társ nélkül. Keresni kell a társat, nem szabad fel­adni a reményt. Hátha eb­ben a „nagy körben” egyszer csak egymásra talál két ma­gányos ember és egymáshoz igazítják lépteiket... Fási Katalin,

Next

/
Oldalképek
Tartalom