Népújság, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-29 / 99. szám

Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy szultán. A szultán egy napon kikiáltó­kat küldött szét a városba. — Aki megtalálja és elém hozza a varázslót, annak minden kívánságát teljesítem — adták hírül a kikiáltók a szultán parancsát. Ki tudná a varázslót meg­találni? Nagyon ritkán jele­nik meg a földön, és csak a nagyon jó emberek előtt mutatkozik meg. Aki meg­pillantja, azt kívánhat tőle, amit csak akar, a varázsló minden kívánságát teljesíti. De hogy lehetne a szultán parancsára rátalálni? Élt a városban egy nagyon szegény ember. Sok-sok gye­reke volt. Nehezen éltek meg, sokszor éhesen feküd­tek le. Amikor a szegényem­ber meghallotta, hogy mit hirdettek ki a kikiáltók, így szólt a feleségéhez: — Nem élhetünk így to­vább. Én most elmegyek a szultánhoz, és azt mondom neki, hogy elhozom a va­rázslót. Negyvennapos ha­táridőt kérek tőle, és annyi pénzt, amennyiből életetek végéig megélhettek. Azt se bánom, ha negyven nap múlva megölet. Legalább benneteket megszabadítalak az éhhhaláltól. Török népmese Nazim Hikmet feldolgozásában Á bölcs varázsló Az asszony nagyon szeret­te az urát. Sírt-rítt, kö- nyörgött, hogy álljon el a szándékától, de mindhiába. A mi emberünk elment a szultánhoz. — Szultánom — mondta —, én megtalálom és elho­zom neked a varázslót, csak negyven napot kérek rá, és annyi pénzt, amennyivel gyermekeimet életük végéig megszabadíthatom az éhha­láltól. A szultán kiadta a paran­csot az embereinek. A sze­gényember enni-innivalót vá­sárolt. Negyven napig ettek- ittak jóllakásig. A negyvenedik napon a szultán maga elé rendelte a szegényembert. — Megtaláltad? — kér­dezte. — Nem találtam, szultá­nom — felelte —, de az az igazság, hogy nem is keres­tem. Azért hazudtam neked, hogy az enyéimet meg­menthessem az éhhaláltól. Megharagudott a szultán. Összehívta a vezireit. — Mit érdemel az aj em- bet, aki becsapja a szultánt? — kérdezte az első vezírt. — Vágják negyvenfelé, és darabjait negyven mészár­székben akasszák ki hús­tartó kampókra — válaszolta az első vezír. Ekkor megjelent egy gyer­mek, és így szólt: — Mindenki a maga mes­terségét folytatja ... A szultán nem értette, hogy mit akar a gyermek. Odafordult a második vezír- hez: — Mit érdemel az az em­ber, aki becsapja a szultánt? — Nyúzzák le a 'bőrét, és tömjék ki szalmával. — Mindenki a maga mes­terségét folytatja — szólt be­le újra a gyermek. — Mit érdemel az az erő­ben, aki becsapja a szultánt? — kérdezte a szultán a har­madik vezírtől. — Szultánom, ez az ember az éhség miatt hazudott. Ha van benned egy kis ember­ség és könyörületesség, meg­kegyelmezel neki. — Mindenki a maga mes­terségét folytatja — mondta újra a gyermek. — Hát te ki vagy? Hogy kerültél ide? Egyre csak azt hajtogatod, hogy mindenki a maga mesterségét folytatja. Mit akarsz ézzel mondani? — kérdezte tőle a szultán. — Az első vezír, mielőtt a vezíred lett, mészáros volt, azért akart a mészárosmes­terségnek megfelelő' bünte­tést kiszabni. A második ve­zír, mielőtt a vezíred lett volna, tímár volt. Ö a tímármesterségnek megfele­lő büntetést szabott ki. A harmadik vezíred pedig bé­res Volt, mielőtt a te vezíred lett. Tudja, mi a szegény­ség, az éhezés, azért kérte, hogy kegyelmezz a szegény­embernek, aki az éhség mi­att hazudott. Ami engem il­lett: én vagyok a varázsló. Nem azért jöttem, hogy te­neked meg a két első vezí- rednek, hanem hogy a har­madik vezírednek és ennek a szegényembernek megje­lenjek. Engedd őt szabadon, hiszen megtette azt, amit ígért: idehozott engem. A szultán és a két vezír csak ámult-bámult. A bölcs varázsló, aki tudta, hogy nem bánthatják már a sze­gényembert. szép csöndesen kisétált a szultáni szerájból. (Tasnádi Edit fordítása) A könyv szép és maradan­dó ajándék, hát ha még egy ízléses borítót is készítünk hozzá. Legtartósabb és célszerűbb nyersszínű vászonra filc, vagy bőr, műbőr rátéttel ké­szíteni, fekete, piros színe­zéssel. Akkora anyagot szabunk ki, amekkora egy nagyobb könyv fedő- és hátlapját sarkával együtt beborítja? Felső és alsó szélén hagy­junk rá annyit, hogy kes­keny összevarrhassuk, és a könyv kényelmesen csúszhassék borítékjába. A rátétmintát kimetszés után hasonló színű erős cérnával, pici, finom öltésekkel dol­gozzuk rá a borítóra. B. K. Ha az ábra betűit a sakk­játék futólépésének szabá­lyai szerint helyes sorrend­ben olvassátok össze, Ady Endre egyik versének első sorát kapjátok eredményül. Mi a vers címe? hasznos munkáját a gazdája szolgálatában. Ha a nyíl irá­nyában elindulva az összes számtani műveletet egymás után elvégzitek, megtudjá­tok, hány éves a rénszarvas. 1979 a gyermekek éve. Szerte a világon igyekeznek vala­mivel többet adni ebben az évben a felnövekvő nemze­déknek, annál amit eddig kaphatott. Az üzemek munkásai. nak kommunista műszakjaival is ehhez a törekvéshez kí­vánnak segítséget adni, — anyagiakban is többet juttat­ni azoknak a gyerekeknek, akik szüleik helyzete, bőrük színe, szzármazásuk miatt mindig háttérben élnek. De a gyermekeké ez az esztendő azokban az országok­ban is, ahol iztosítottak a gyermekek jogai. Csak az esz­közök mások. Igyekszünk többet adni nekik, túl az anya­giakon kultúrában, sportban. Ehhez a törekvéshez csat­lakozunk amikor a korábbi évek gyakorlatától eltérően többször is lesz az újságnak olyan oldala, amely csak a gyerekeké, a legifjabb olvasóké. Lesben a vadász Az öreg vadász fiatalos hév­vel lesi a vadat. Vele van hű­séges társa, Dorka nevű kis­kutyája. Aki szemfüles, az gyorsan meg tudja nekünk mon­dani, milyen fajta kutya Dorka. Bújócska Karsztvizek, cseppkövek, barlangok Aggódó arccal néz körül a kis majmok mamája a fán. Fiai játékos kedvükben jól elbújtak az őserdő fái között. Forgassá­tok meg alaposan a képet és mondjátok meg, hány majom és hol rejtőzik a képen. A mészkő- és dolomit- hegységek, azaz a karboná­tos kőzetek anyaga vízben nehezen oldódik. A széndi­oxidban gazdag víz azonban erősen, nagymértékben oldja ezeket. A víz az említett széndioxidot a levegővel va­ló érintkezés alkalmával fo­gadja magába. Ha az ilyen víz mészkövekkel és dolo­mittal érintkezik, azokat a repedéseken beszivárogva oldja, mély járatokat és üre­geket képes létrehozni, oly­kor üregrendszereket, barlan­gokat. A kivájt üregekben elhelyezkedő vizeket nevez­zük karsztvizeknek. Ezt a folyamatot karsztosodásnak hívjuk. A karsztosodás jelenségét és mibenlétét először Jugo­szláviában tanulmányozták az úgynvezett Krszt-hegység- ben. J ugoszlávia területének java részét mészkő, illetve doiomithegységek képezik. A kialakult üregek és víz­járatok révén a felszínre hulld csapadékot csaknem teljesen elnyelik a karboná­tos kőzetek, így a karsztos vidékek vízben szegény te­rületnek látszanak. Egy-egy esőzés után ugyan megduz­zad a patakok szintje, de csak átmenetileg, aztán sok­szor teljesen elapad. A tá­roló kőzetek mélyebb szint­jei viszont karsztvíz formá­jában annál több vizet rej­tenek. A leszálló vizek egy bizo­nyos ponton megállapodnak, Hány érés a rénszarvas? ezt nevezzük a karsztvíz szintjének. Attól függően, hogy ez hol van, beszélhe­tünk függő, vagy csekély karsztvízről, illetve mély- karsiztról. A függő vagy csekély karszt vízrendszere gyakran a felszínre tör forrás alak­jában. ilyenkor karsztforrás- ról van szó. Ezek többsége tág ü regrendszerben felgyü­lemlett vízből származik, ezért e források rendszerint bővizűek. Miivel a karsztvíz a kőzetek belsejében nagy tömegben mozogva nem mindig megy át természetes szűrőrétegeken, vizét ivás előtt fertőtleníteni kell, pél­dául forralni. Nagy tömege miatt főképp ipartelepek vízellátására alkalmas. A karsztos területekre hul­ló csapadékvizek szinte ál­landó beszivárgása nagymér­tékben oldja a kőzeteket, tá­gítja a ’ föld alatti járatokat, ezekből fülkéket és nagy­méretű üregeket képez. Rendszerint a nagyobb víz­elnyelők, felszínre törő for­rások mögötti részeken alakulnak ká olyan üreg- rendszerek, amelyek bar­langnak tekinthetőik. Feltá­rásukkal, felmérésükkel és térképezésükkel a szpeleoló- gia foglalkozik. Egyénileg senki ne vállalkozzon bar­langnak vélt üregek feltárá­sával, mert megfelelő szak­értelem és fizikai állóképes­ség nélkül könnyen szeren­csétlenül járhat. A barlangi üregek tágítá­séiban az áramló víz által vitt törmelékek is szerepet játszanak, az ilyeneket aktív barlangnak nevezzük. A füg­gőlegesen leszálló szélesebb járatoknak zsomboly a neve. A barlangok már az em­beri kor hajnalán is jelen­tős szerepet játszottak elő­deink életében, biztos mene­déket nyújtottak sokféle ter­mészeti viszontagság ellen. Az emberen kívül már lakói is akadtak a barlangoknak és fülkéknek például a bar­langi medvék, a jégkorszak emberével egyidőben létező lények. A cseppkőképződés folya­mata a következőképpen zaj­lik le: A mészkőben szivár­gó víz a levegő széndioxid- tairtalmával szénsavoldattá válik. így a mészkő kaloium- karbonát-tartalmát kalcium- hidrokarbonáttá alakítja át Ez az oldat a repedéseken keresztül a barlangüreg mennyezetéig szivárog, ahoi kibukkan, majd lecsöppen. Ekkor felületnagyobbodás következik be, a széndioxid elillan, kis mészkéreg jele­nik meg a mennyezeten, a fölös víz lecsöppen a barlang aljára,, ahol is a folyamait megismétlődik. A mennyezet­ről egy függő — bedül csö­ves — cseppkő, az úgyne­vezett sztalaktát, a barlang alján a felsővel szemközt egy ugyanilyen, úgynevezett sztalagmit jelenik meg. A folyamat igen lassú, eredmé­nyeképp végül a két csepp­kőoszlop összeér, oszlop ke­letkezik. A cseppkőképződ­mények alakja változatos romantikus elképzelések« készteti a szemlélőket. Ha­záinkban a legnagyobb cseppkőbarlang Aggteleken található, 22 km-nyí 'bejár­ható hosszúsággal. Csaky Ida Kedves gyerekek! Bizo­nyára sokan vannak közietek olyanok, akik nemcsak sze­retnek, de jól is tudnak raj­zolni. Aztán akadnak mások akik szeretnek ugyan, de nemigen jeleskednek a raj­zolásban. Talán ez a kis rajzrskola is hozzásegíthet benneteket ahhoz, hogy jobban sikerül­jenek a rajzaitok, ha az itt bemutatott módszer szerint próbálgattok különféle figu-; rakat kialakítani. BK. Rátétes könyvborító Futólépés a szerkesztőség címére: Eger Postafiók 23. A he­lyes megfejtést beküldők között 5 könyvet sorsolunk ki. A levelezőlapra írjátok rá: „Próbáljatok szeren­csét.” Messze fönt, a hideg-észa­kon a lappföldi emberek há­ziállata a rénszarvas. Raj­zunkon is egy ilyen ágas- bogas agancsost mutatunk be, amely már régen végzi Oldalunkon a rejtvény- fejtö gyerekeknek négy raj. zot helyeztünk el. Ha fi­gyelmesen nézitek a képe­ket, számoltok, akkor egy­kettőre megtaláljátok a megfejtést is. A négy megfejtést egy levelezőlapon küldjétek be Kis rajziskola i

Next

/
Oldalképek
Tartalom