Népújság, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-28 / 98. szám
tk» emonri KOZOJseg Kaszkadőrök A végig izgalmas mutatványokat felsorakoztató film után a nézőben felmerül a kérdés: hogyan nem jutott eddig eszébe egyetlen filmesnek sem, hogy ilyet csináljon. Nos, ez egyszer a kaszkadőrök közelébe enged ez a film. de csak annyira, hogy el&zórakozzunk, elizgulhassunk egy-két valóban nyaktörő mutatványon. Kaszkadőrnek lenni állapot. Fizikai és lelki tekintetben egyaránt elütő a mindennapitól. Valakinek az átlagon felüli mértékben kell rendelkeznie igen előnyös testi adottságokkal, ügyességgel. hogy egyáltalán e 'kicsiny. de érdekes csoportba bejuthasson. De hogyan lesz itt valakivé? Hiszen a kezdőkörbe sem léphet be az, akinek nincsenek Vneg a lelki adottságai, hogy a veszélyt. a halálosat, a mindennaposat ne tudla elviselni természetes, hétköznapi, magától értetődő körülményként. helyeként felfogni és véeigélni. Ölem. a *őhős meg is kapja a kérdést: hogyan tudott átnyergelni a középiskolai tanári szintről erre a pályáira? Válasza szavak nélküli, egy messzire tekintés, mert ő a vaknak hiába magyaráz a színekről, Pedig szerelem is van a kíváncsiság mögött a filmbeli kérdező részéről, A film abban elsőrangú és őszinte, ahogyam a technikai előkészületeket, az egyes mutatványok végrehajtását bemutatja. A helyszínen érezzük magunkat, olykor — a kamera szuggesztí- ven láttat — benn vagyunk abban az autóban, ahol a halál árnyéka vetődik a főhősre, fenn vagyunk a hatemeletes zuhanás kezdő mozdulatánál, vagy legalábbis azt a mélységet matathatjuk a szemünkkel, amelyre elindul a kaszkadőr. Ha akar. Lehet olyan, hogy egy vakmerő ne akarjon? Ebben a filmben Bruce Loftan operatőré a legjobb és a legnagyobb munka. Képsorai sehol nem hagy iáik ki azt a lényegeset, amitől a mutatvány lélegzetelállítóvá lesz. Mark Lester, a rendező, a mozgalmas ksszkadő^fel- vonulás csendosohh nliitinn- tait Is megörökíttetl, lelkizik Is, mert a történetben annak az összetartozásnak is helvet kell kapnia amelv csak ilyen elemekből ekkora jellemekből tevődhet össze. Szinte felmerül a kérdés: hányféle veszélyre és összetartozásra lehet szövetkezni ebben a világban? Robert Förster, Fiona Lewis. Joanna Cassidy, Darrel Fetty állnak a jó színész- gárda élén, Farkas András Kiállítás, értékes dokumentumok... Hatvani vasutasok és a Tanácsköztársaság Aki ezekben a hetekben a hatvani vasútállomás környékén megfordul. vagy fölfigyel a városszerte kifüggesztett plakátokra, s veszi magának a fáradságot: értékes. sok úidonsággal szol- 'gáló kiállításban gyönyörködhet. A péyaudvar félemeletének művelődési termében föltárni a hatvan esztendővel ezelőtti múlt. föltárulnak a Tanácsköztársaság jobbára helyi eredetű dokumentumai ámelvek mind a közlekedésüggyel, a vasúttal kapcsolatosak. A fotómásolatok illetve eredeti tárgyi emlékek rendezése Gadmecz Bélát, a Vasútku- tató Intézet főmunkatérsát dicséri elsősorban, de korabeli pénzekkel, jelvényekkel. sajtótermékekkel, fegyverekkel segítette a vállalkozást n Heves megyei Múzeumok Igazgatósága és annak történész munkatársa. Csiffári Gergely. Miről vallanak, mit tárnak elénk a kiállítás tablói. vitrinjei? Ritka, eleddig ismeretlen dokumentumok is napvilágra kerültek. Láthatjuk például a „Magyar Vasutas” című lap egyik 1919-es számát Landler Jenő levelével, amelyben a hatvani vasutastársadalom- hoz fordul a munkáshatalom támogatása végett. A Tanácsköztársaság, számtalan törekvése közepette, igyekezett rendezni a közlekedési dolgozók béreit, s az erre vonatkozó okiratot a kormánybiztos Hatvanban írta alá. Ennek fénymásolatát is a kiállításon találjuk, mint ahogyan ott van több olyan Márnán Katóra utaló emlék, ami hatvani kapcsolatát tárja elénk, Ilyen például a pénztárossá történő kinevezésének ügyirata. A kiállítás rendezésének során derült ki az is. hogy Hantán Katón kívül igen sok hatvani vasutas játszott szerepet a Tanácsköztársaság vívmányaiért folytatott '979. április 28., szombat küzdelemben, noha nevük azóta feledésbe merült. Most, a kiállítás jóvoltából, méltó módon adózhat emléküknek az utókor. Fényképek idézik többi közt Horváth Ferenc, Kozsa József tetteit, s bírósági jegyzőkönyvkivonatok vallanak . róla, milyen élet várt a város forradalmáraira a Horthy-rezsim hatalomra jutásának éveiben. Múltait idéz. a jelennek beszél tehát e kiállítás minden tárgyi emléke, vagy plakátokon, újságcikkekben rögzített jelszava, gondolata. S tanúsítja, hogy a múzeo- lógia milyen hatékony eszközökkel segítheti a ma társadalmának formálását, az elődök, az áldozatvállalók megbecsültetését. A tártait május 16-ig lesz nyitva egyébként, ilyenformán bőven jut idő megtekintésére, amit Idősnek és fiatalnak egyaránt ajánlunk. (m. gy.) Szükség van rá átmenetileg Felmérés a magánorvosi tevékenyeségről Első ízben készített az egész országra kiterjedő teljeskörű felmérést a magánorvosi tevékenységről az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete. A közelmúltban befejeződött vizsgálatról dr. Gulyás Judit, a szakszervezet egészségpolitikai osztályának vezetője nyilatkozott. — Hazánkban jogszabály teszi lehetővé, hogy az állami egészségügyi szolgálat orvosai magánorvosi tevékenységet folytathassanak — mondotta. — Ennek sok évtizedes hagyománya van. — Ismert, hogy az aránytalan területi eloszlás miatt egyes vidékeken a szükségesnél kevesebb az orvos, a szakorvos. Mindenekelőtt arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyiben segít ezen a helyzeten a magánpraxis. Felmérésünkből kitűnt, hogy egyes megyék, például Bács-Kis- kun, Békés, Szolnok megye lényegesen kedvezőbb helyzetben vannak a magánrendeléseknél, mint általában az orvosi ellátottságot illetően, Szabolcs-Szatmár és Borsod megye azonban mindkét szempontból az utolsó helyeken áll. Tehát egyenes összefüggés nem állapítható meg. A kedvezőtlen helyzetben levő megyékben természetesen a viszonylag kisebb magánrendelés-klnálat is enyhíthetné az ellátási gondokat, ha az a hiányszakmákban lenne. A megyék több mint felénél jelentős — Bács-Kis- kún, Csongrád és Győr megyékben 40 százalék fölötti — azoknak az orvosoknak az aránya, akik főállásuk és magánrendelésük mellett másod- és mellékállást is vállalnak. Szabolcs-Szatmár megyében pedig — meglepő módon — jó néhányan még plusz készenlétre és helyettesítésre is elkötelezik magukat. Ez nemcsak az ő egyéni érdekükből érdemel figyelmet, a túlterhelés az ellátás színvonalának a rovására is mehet. — Felmérésünk kiterjedt a különböző szakterületeken folyó magánrendelésekre. Lényegesen kevesebb például a magánrendelést folytató szülész-nőgyógyász; országosan alig 22, Budapesten pedig csak 16 százalékuk fogad magánrendelőjében betegeket. A csecsemő-gyermekgyógyászoknak országosan 10, a fővárosban 4,5 százaléka folytat hivatalos magángyakorlatot. A legmagasabb az arány a fogorvosok körében, országosan 54, Budapesten pedig 70 százalékuk rendel otthon Is. — Ez év elején az egészségügyi közéletben, az igazgatásban, a szakmai irányításban jelentős szereppel bíró húsz orvossal beszélgettünk a mindennapi gyakorlatról, a felmérés tapasztalatait pedig a közelmúltban mélyrehatóan elemezte szak- szervezetünk elnöksége. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a magánpraxissal még számolni kell, de a mai helyzetet átmeneti állapotnak kell tekinteni. Ez a gyakorlat ugyanis ellentmondásban van a szocialista egészségügy- alapelveivel, amely kimondja, hogy az ellátás állami feladat, ingyenes és egységes. A magánrendelést az alapellátás — a körzeti, a gyermek-, a fogászati, az üzemi ellátás — ma még meglevő hiányosságai, sok esetben alacsony szakmai színvonala, szervezetlensége teszik lehetővé. Javítását az egészségügy vezetésének feladatául szabta a kormány is a következő ötéves tervekben. További fejlesztéssel, korszerűsítéssel, eredményesebb szervezéssel megszüntethe-í tők azok az ellentmondások,1 amelyeket egészségügyi ellátásunkban a magánpraxis jelenléte még okoz. Addig is, újból rendezni kell a magángyakorlat engedélyezésének rendszerét. Szükséges, hogy az engedélyek kiadásánál az eddiginél jobban vegyék figyelembe a hiányterületeket, a társadalmi szükségletet, a szakmai szempontokat, az orvos munkahelyének a véleményét, amely a többi között a szakmai és etikai alkalmasságot is tükrözi. — Elnökségünk javasolja a rendszeres ellenőrzést, Ennek ki kellene terjedni az állami rendelőkhöz hasonló dokumentációra, elszámolási rendszerre, s nem utolsósorban a szakmai színvonalra. Ügy gondoljuk, egyetértenek velünk az orvosok is, ha azt javasoljuk: a működési engedély méltánytalanság, etikétlanság, fegyelmi vagy bírósági elmarasztalás esetén akkor is visszavonható legyen — és véglegesen —, ha ezek nem a magán- gyakorlat keretében keletkeztek — mondotta dr. Gulyás Judit. (MTI) Belejezüdöit az országos szakközépiskolai tanulmányi verseny Gyöngyösön Mint már hírül adtuk, nyolcadik alkalommal került megrendezésre a villamos. és gépipari szakközépiskolások országos szakmai tanulmányi versenye. A döm_ tőre ezúttal Gyöngyösön, a Vak Bottyán János Ipari Szakközépiskolában került sor. A háromnapos vetélkedőn 76 diák mérte össze tu5. A — Ml most karácsonyfát lopunk? — Nem! Csak segítünk a Jézuskénak, mert 6 sem tud minden gyerekre gondolni ... — Adj már egy szippantást! — húzódott a gverek a bátyja felé. — Nesze, itt van. — mutatta Toncsi a cigarettát és nagyujját dugta az Öccse szájába. — Hülye vagy! — köpött Jancsi és mérgesen rugdosta a havat. •— Ráérsz még! A dohányt nem elég szívni, meg is kell keresni az árát. Ha majd dolgozol és nem akarod. hogy telfeles szájúnak nézzenek, akikor rágyújt- hntsz^... Tovább indultak. A fenyves közelében meghúzódtak egy fa mögött és Toncsi előhúzta a kabátja alól a baltát. — Te Itt várj. amíg nem jövök vagy amíg nem ugatok, mint a róka. Ha rókaugatást hallasz. akkor azonnal Indul! a nyomon. Már menni akart, amikor Jancsi visszahúzta; — Toncsi! Hogy ugat a róka? En még sohasem hallottam. — Te szerencsétlen! Lassan már kijárod az iskolát, és még nem hallottál rókaugatást? Akkor majd fával kopogok és olyan lesz, mint a harkálykopogás. Csodálatosan szép volt a fenyves. Az egy-két méteres fenyők ágain úgy ültek a hópihék, mint a vattacsomók. Itt-ott jégkristályok csillogtak a gallyakon, és a fehér hóabrosz alatt elfelejtett régi vadcsapások húzódtak. Toncsi kinézett magának egy fenyőt. — Ez jó lesz! Szép, formás is, a zsákba is belefér. Az éles balta két-három csapásra földre fektette a kis fenyőt. Toncsi nyaka egyszerre teleszaladt friss porhóval, de aztán megrázta magát és az előbbi nyomon visszafelé indult. — Szép Jézuskánk lesz, gondolta, de gondolatait hirtelen Jancsi kiáltása szakította félbe: — Toncsi! Vigyá... Toncsi az elfojtott hangból érezte, hogy valaki hirtelen torkon kapta a gyereket, vagy tenyerével befogta a száját, azért eldobta a fenyőt és az erdő széléhez fűlött. Az erdész állt ott puskával. ~ Gyere csak, te tolvaj! kiáltott Toncslra és közben tenyerével erősen fogta a gyerek száját. — Itt vagyok. Hanem a gyereknek békét hagyjon! Amikor a gyerek száját elengedte, az fuldokolva jajgatott, amíg Toncsi rá nem kiáltott: — Csend! Szavadat ne halljam! Az erdőőr látta, hogy nem kíván menekülni a tolvaj, ezért ceruzát, noteszt vett elő. — Mi a neved? — Ne tegezzen! Nem vagyok én taknyos gyerek. — Milyen célból jött ide? — Karácsonyfát lopni. — Miért lopni? — Mert nincs pénzem, hogy vegyek és azt gondoltam, hogy ennyivel nem lesz szegényebb az erdő. — Hol dolgozik? — Molnárinas vagyok Su- selka úrnál! — Iparos ember és lop? — tolakodott elő a gúnyos megjegyzéssel az erdész. — Mit szól majd ehhez Suselka úr? Toncsinak jól is, meg rosz- szul estek a szavak. Annak örült, hogy, iparos embernek titulálták, de arra mindeddig ő sosem gondolt, hogy ha kitudódik a dolog, akkor mit szól majd mindehhez Suselka úr? Közben havazni kezdett és az erdész, mintha a papírt féltené, zsebébe tette a noteszt. — Szóval, maga molnár? Toncsi bólintott. — Nagy ott a vldrajárás maguk felé, aztán ha mondjuk Suselka úr megengedné — közbenjárására —, kiülnék egy-két éjszakára. Toncsi mindjárt tudta, hogy a karácsonyfaügy ezzel el is intéződött, ezért hetykén odaszólt a gyereknek: — Eredj a nyomon, és hozd elő a fenyőt 1 Azt ne higgye az erdész úr, hogy kivágtuk a fél erdőt... Az erdész széttúrta csizmája alatt a havat és keményen csapkodta a bokáját: — Húsz pengő egy vidra- bőr 1 Toncsi vállat rándított: — Szóvá tehetem' éppen a kérését Suselka úrnál... Az erdész vállára dobta a puskát, majd előhúzott egy pálínkásüveget a zsebéből: — Igyon, öcsém! Erre a régen kirágott fenyőre meg ne legyen többet gondja... (Folytatjuk) dósat — 57 szakközépiskola 800 jelentkezőjének legjobbjai. A tanulók nemcsak elméleti ismereteikről, de gya. korlati jártasságukról is szá. mot adtak e végső erőpróbán. A több hónapig tartó prog, ramsorozat pénteken ünnepélyes eredményhirdetéssel ért véget. Ez alkalommal Szendrei József, az Oktatási Minisztérium osztályvezetője mondott beszédet, majd Szabó Béla, a Kohó- és Gépipari Minisztérium osztályvezetője nyújtotta át a díjakat. A győztes a finom- mechanikai tagozatban Sőre- gi Balázs (Gyöngyös); a gépészetben Zámbó Kornél (Gyöngyös); a gyártástechno_ lóglában Hegyi József (Győr). A jutalmak mellett a legjobb tíz-tíz versenyző főiskolai, illetve egyetemi felvételt nyert. A reggel Reggel az ember magáhc tér, kitörlf szeméből a ross vagy a jó álmok emlékét, t felkel. A másik reggetle azaz A reggel című Berzm nyl-verssel kapcsolatba azonban a feltámadd jut az ember eszébe. Példái annak, aki igyekezett mez fejtem a Népszabadságba közölt rejtvény sorait (ápr, lls 22-i szám), amely Berzse nyí Dánielt idézte A regei című vers ürügyén. Akát honnan is nézte a megfejt — ,,rejtvény-jogüeg“ megtá madhatatlan munkát végez ve — csak nem jön ki a igazi, legalábbis az )944-e meg a legújabb Berzsenyi kiadványban talált A reggi megfelelő sora. Feltéieiezzill hogy a hajdani nagy költ feltámadt, és titokban — mé hozzáférhetetlen helyen lév — kötetében átírta ejt a ver set. A többi a rejtvény szer kesztőjének a dolga-, bocsa, nem talált egy még jobt bercsényibb verset valame lylk költő tollából. k. g,
