Népújság, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-28 / 98. szám

Életének nyolcvannyolcadik évében... Tovább fiatalodik a selypi cukorgyár Életének nyolcvannyolca- - dik esztendejébe lépett a Mátravidéki Cukorgyárak selypi üzeme, s igencsak rá­szolgált már a jelentős fel­újításra, amelyet 1974-ben kezdtek meg. Indokolta ezt a cukorprogram is, indokol­ták a növekvő feladatok! Az első év nagy lépése a napi háromezer tonna répa fel­dolgozásához szükséges dif­fúzőr építése volt, amivel kapcsolatban fejleszteni, cse­rélni kellett a különböző gé­pi berendezéseket. Így ké­szült el 1975-ben két kor­szerű cukorfőző, így újult fel a kondenzátorállomás. Egy esztendővel később moder­nizálták a nyersanyag be­adási rendszerét, hogy a gé­pi betakarítás következtében előállt szennyezettség ■ ne gátolja az üzemvitelt. Majd sor került a fogadótér kor­szerűsítésére. Ahogyan Sen­ke Sándor gyáregységvezető mondja, a felsorolt fejlesztési munkákat lépésről lépésre követte az üzem kapacitásá­nak bővülése, amit leginkább az tanúsít, hogy az 1974-es napi 183 vagonnal szemben tavaly már 258 vagonnyi cu­korrépát tudott feldolgozni a selypi gyártelep. S minden korábbi eredményt felülrrtúlt a kampány során nyert 44 ezer tonna cukormenyiség. Mérséklődő fejlesztés Hosszabb távon sok kíván­nivalót hagy a megkezdett rekonstrukció, de a pillanat­nyi helyzet, a cukoripari tröszt „kasszája” a fejlesztés mérséklését, illetve csak a legdöntőbb gondok megol­dását engedi az V. ötéves terv hátralevő időszakában. A szakmai vezetés, kellően mérlegelve a helyzetet és a korszerűsítés ütemtervét, a gyártelep gőzkapacitásának fokozása mellett foglalt ál­lást, s kellő időben meg­rendelt a nyugatnémet Stan­dard—Kesseí-cégtől egy negyventonnás, negyven at- moszférás gőzkazánt, 23 mil­lió forint értékben. Vala­mint 14 millió forint költ­ségkeretet biztosított a cső­vezetékek, zárószerelvények beszerzésére, illetve az épít­kezés, ' a technológiai szere­lés munkálataira. Fontos, sürgető, nagyarányú ez a feladat! Megoldása a szep­tember elejére tervezett új feldolgozási időszakig nem is képzelhető el másként, mint a kivitelezésben részt vevő cégek összehangolt te­vékenysége révén. Kopogjuk le bal kézzel, alulról: a ka­zántelepítés eddig ütem sze­rint halad. Április első nap­jaiban a Petőfibányai Ve­gyesüzem építői végeztek az alapozással, s nyomukba léphettek az Április 4. Gép­gyár szakemberei, hogy Kari Vieweg nyugatnémet vezető szerelő irányításával összeál­lítsák a további korszerűsítés koncepciójának legjobban megfelelő, szabadtéri kivite­lű óriáskazánt. Magyarok dicsérete Beszélgettünk a nyúlánk, göndör hajú német szakem­berrel, aki a Standard—Kes- sel-cég szolgálatában tizenöt esztendeje járja a nagyvilá­got, de hasonló beruházás munkálatait hazánkban elő­ször irányítja. Elégedett mind a budapesti, mind a hatva­ni gyár szerelőinek tevé­kenységével. Hozzáértés, munkamorál tekintetében állják a versenyt csehekkel, jugoszlávokkal, tengerentú­liakkal egyaránt. Érzése szerint tartják az ütemter­vet, s bár a nyelvi különbö­zőség olykor okoz némi za­vart, augusztus derekára, a főpróba kezdetére végeznek a szereléssel. Elmondotta még Kari Vieweg, hogy leg­nagyobb örömére meleg ba­ráti kapcsolatot is teremtett már magyar munkatársai­val, például Samu András brigádvezetővel. S ez az em­beri közelség, az üzemhe­lyen túli együttlét, alkalmi szórakozás segítője egymás megértésének, segítője a ki­tűzött közös cél elérésének. Nagyon szeretné továbbá, ha a megelégedettség kölcsö­nös lenne, a magyar megren­delők rokonszenvét, jó szak­mai véleményét kiérdemel­né, amikor befejeződik a beruházás szerteágazó mun­kája. Negyedi< partner A selypi gyáregység idei korszerűsítésében nem egyet­len a gőzkapacitás hosszú távú biztosítása, a nyugatné­met kazántelep építése. Ugyancsak a petőfibányai építők által előkészített te­rületre időközben felvonult egy negyedik partnercég, a Budapesti Vegyipari Gépgyár nyolc főnyi szakembergárdá­ja, hogy a cukorgyári sze­relőkkel, lakatosokkal együtt hozzákezdjenek egy tízezer köbméteres melasztartály készítéséhez. Mi indokolja a több milliós beruházást? Ugyancsak a hatékonyabb, gazdaságosabb termelésre va­ló törekvés. A szesziparnak és egyéb melaszfelhasználó vállalatoknak nincs tároló­terük, s itt Selypen is nagy gondot, nehézséget okozott kampány idején e hasznos melléktermék tárolása. Ko­rábban erőszakolták a me­lasz kihelyezését, vagy a répaúsztatók lefalazásával készültek ideiglenes raktáro­zásra. Javában tart a vas­szerkezet összeállítása, hogy rákerülhessen szeptemberig a hatalmas tartály, amelyet szintén a Budapesti Vegyipa­ri Gépgyár szállít. Hogy az­tán mit hoz a következő ötéves terv? Különböző fej­lesztésre kellene még 150 millió forint. Ám ha erre egyelőre kevés a kilátás, a selypiek akkor is elégedet­tek. A mostani térvciklus- ban talán sikerül elérniük a napi 263 vagonos répafel­dolgozást, szerepel tervükben a másfél százalékos létszám- csökkentés, 121 napra rövi­dül a kampány, s ez mind olyan tényező, ami olcsóbbá, hatékonyabbá teszi a „cuk­ros munkát”. Moldvay Győző tejeitek az idei mezőgazdasápi A termékek döntő többsé­génél az igényekhez alkal­mazkodnak a szerződéssel le. kötött árumennyiségek — ez állapítható meg a MÉM-ben készült jelentésből,, amely a mezőgazdasági szerződés-kö­tések tapasztalatait összegzi. A szerződéskötéseket megelőző tárgyalásoknál a legtöbb gondot idén is a zöldség okozta. Egyes zöld­ségfélék hiányoznak a ter­melői kínálatból, másokból pedig túlságosan sokat akar­nak értékesíteni az üzemek. Az idén 130 ezer hektáron termesztenek zöldséget a mezőgazdaságban, ebből mintegy 100 ezer hektár nagyüzemi terület. Az igé­nyekhez igazodva a feldolgo­zó és felvásárló vál­lalatok néhány zöld­ségfajból csökkentették a felvásárlási előirányzatot: fő­leg fejes káposztából, gyö­kérzöldségekből és vörös­hagymából. Ezekből túlkíná­lat jelentkezett és a későbbi értékesítési nehézségek meg­előzésére igyekeztek jólelőre visszafogni a termőterületet. Figyelmeztető, hogy a fel­vásárlók egyes cikkeknél magasabb termésátlagot ter­veztek, mint a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Miniszté­rium. A konzervipar például a paradicsomnál 15 százalék­kal magasabb termésátlagot „kalkulált”. ' Burgonyából teljesítették a szerződéskötési előirányza. tott. A kereskedelem némileg csökkentette az igényt. Né­hány nagyobb burgonyater­melő központban azonban — saját kockázatukra — a szerződésen felül mintegy 1000 hektáron burgonyát ül­tetnek, gondolva arra, hogy esetleg mégis lesz jó piaca ennek a terménynek. A tervezett' gyümölcsfel - vásárlás 60 százaléka alma. Ez azt jelenti, hogy néhány keresett gyümölcsből a ke­reslet nagyobb lesz, mint a kínálat, almából és körtéből viszont zavartalannak ígér­kezik. (MTI) Nehéz ősz után nehéz tavasz Most van itt az ideje an­nak, hogy a mezőgazdasá­gi üzemek felmérjék, hol tartanak ma az őszi veté­sek és a tavaszi munkák befejezése után, mit segí­tett vagy rontott a tevé­kenységükön az időjárás. A gyöngyöspatai Mátrai Egyesült Tsz kommunistái Németh András tsz_elnök tájékoztatta a taggyűlésen a vetések állapotáról és az időszerű munkák eredménye­iről ★ Több mint 1300 heftatáron vetettek kalászost az ősszel. Ügy tartották, sikerült min­dent a korábbi átlagnál job­ban elvégezniük, és ezért feltételezték, hogy tavasszal örömüket lelik majd a zsen- dülő vetés látványában. De hát nem egészen így sikerült. A hullámzó téli időjárás, az erős fagyok, a kevés hó, de a szeszélyes időközökben lehullott sok csapadék is ártott a vetésinek. A tábláik foltosak, mert a vetőmagot összemosta a sok csapadék, és a fagy is kárt tett a nö­vényekben. — Nem a Ieigirózsésabbak a kilátások a gabonafélék­nél — így fogalmazta a tsz elnöke. , — Nagyon kedvező időjárásra volna ahhoz szük­ség a következő hetekben, hogy a tervezett negyven­mázsás hozamot elérjük. Ott van a kukorica is, amelynek területe megha­ladja a 700 hektárt. Bizony, a télen annyi csapadék hul­lott, hogy néhány táblára még mostanában sem lehet rámenni. Április végéire ter­vezték a kukorica vetésének a befejezését, számítva a kedvező időjárásra. Ilyen korán még egyetlen évben sem tudták a kukoricát a földbe tenni. Űj növény a gazdaságban a napraforgó, amit az idén 170 hektáron termesztenek. A vizes talaj ennél a , mun­kánál is gondot okozott ed­dig. Ha nem romlik az idő, akkor a vetéssel szintén áp­rilis utolsó napjaira lesznek A MAGYAR MUNKÁS- MOZGALOM jelentős egyé­nisége, politikus és újságíró, a Szociáldemokrata Párt és a Tanácsköztársaság egyik nagytekintélyű vezetője, Kunfi Zsigmond, 1879. áp-r rilis 28-án született. A tehetséges, humán ér­deklődésű fiatalemberre ko­lozsvári egyetemi évek vol­tak döntő meghatározottság­gal. Itt ismerkedett „az ak­kor még szemükben bogaras dolgoknak tekintett” szocia­lizmussal, és innen datáló­dik ismeretsége a radikális értelmiség egyes képviselői­vel. Ezek az évek egyértel­műen szellemi felkészülésé­nek jegyében zajlottak. Az Egyetemi _ Lap Szerkesztője, majd az Űjság, és a Kolozs­vári Lapok munkatársa. Ra­gyogó, szellemes stílusa fő­leg a kultúrával foglalkozó írásokban érvényesült. 1902- től gyakorta publikált a kor­szak legszínvonalasabb fo­lyóiratába, a XX. századba, a klerikalizmus, a kultúr­harc kérdéseiről. Jászi Osz­kár és Szabó Ervin ennek alapján figyelnek fel rá, s kötnek vele barátságot. Közben a munkásmozgalom­mal is kapcsolatba kerül, munkástanfolyamokon tart előadásokat, és a Marx—En­gels kétkötetes válogatásba fordít. Életében a nagy fordulat az 1905—06-os kormányzati válság idején következik be. A szociáldemokrata vezető­ség megkeresi a radikalizá- lódó fiatal értelmiségit, hogy vállalja el a meginduló el­méleti folyóirat, a Szocializ­mus szerkesztését. Ekkor már a Népszava munkatár­sa is. A kolozsvári évek után temesvári tanárkodása A forradalom es reform dilemmája Száz éve született Kunfi Zsigmond nem nyerte el a helyi ha­talmasságok szimpátiáját, így örömmel váltak meg a renitenskedő tanártól, aki külföldi szocialista folyóirat­ba harcos cikket írt az or­szág állapotáról és nyílt sza­vazáson a szociáldemokraták jelöltjére, Bokányi Dezsőre adta le voksát. MINT SZERKESZTŐ tag­ja lett a párt vezetőségének. Az addig művelt irodalmár- esztétaságot a politikával cserélte fel. Ám viszonya a korszak doktrinér-szakszer- vezeti-bürokrata- pártvezeté­sével eléggé ellentmondásos volt: az intellektuel nemcsak a kisstílűséggel, hanem a fe­gyelemmel is nehezen birkó­zott. Szabadidős menedék­nek azonban ott volt Ady Endre asztaltársasága, amelynek tagjaként kiélhet­te szellemi igényét. Kunfi Zsigmond a túlsó partról jött, de híjával volt a neo­fita buzgóságnak. Jellemzően mindig a széles összefogás, a munkásosztály és más ré­tegek szövetségének pártján állott. Afféle népfrontos ten­denciákat fedezhetünk fel elképzeléseiben, részint per­sze azért is, mert ő is val­lotta a korabeli felfogást: Magyarországon először a polgári demokratikus forra­dalmat kell polgári vezetés­sel véghezvinni. A vérvörös csütörtök, 1912. május 23-a nagyszerű­ségére ő is ráérez: „Vannak pillanatok, amelyekben ősz' szesűrűsödik az ember egész élete. Ilyen történelmi pilla~ nat volt május 23 ... In­gyen semmi nagy dolgot nem adnak, nem, különösen nem a történelemben”. A világ­háború idején antimilitaris- ta, felfogásával, a naciona­lizmus elleni megnyilvánu­lásaival tűntik ki. Fáradha­tatlanul agitál, szervez. (No­ha 1914-ben'a szocialista ko­rifeusok nagy többségével együtt ő is meginog. Ám 1917-ben már több forrás szerint is titokban támogat­ta a forradalmi szocialisták antimilitarista csoportját. (Ahol tehette, „védte a bal­oldalt a szakszervezeti ve­zérek dühével szemben”. 1918 SZEMÉLYES pálya­futásának csúcsa. Az SZDP két rendkívüli kongresszusán megmutatkozik elméleti és politikai felfogása. Elméleti­leg — a februári kongresz- szuson — igejili a forradal­mat, szimpatizál a bolsevik megoldással: az októberi kongresszuson viszont a ha­bozó’ politikus jelenik meg. Tagja a Nemzeti Tanácsnak, miniszter, a kormány egyik vezetője. A polgári demokra­tikus köztársaság és a ta­nácshatalom közötti úgyne­vezett forradalmi demokrá­cia általa vallott elképzelé­sében, a centrista illúziók és a reálpolitikusi megfontolá­sok keveredtek. Ebben az időben még meg-megragad- ja fantáziáját a proletárdik­tatúra, „a kommunizmus egyszerű, de rendkívül szug~ gesztív eszmemenete”. Közoktatási-kulturális mi­niszterként, majd népbiztos­ként jelentős érdemeket szerzett egy progresszív és szocialista magyar kultúrpo­litika megalapozásában. Nem véletlenül írta róla Kun Béla Leninnek: „Olyas­féle ,mint az önök Luna" csarszkija”. 1919. március 21-én őt is elragadta a for­radalmi mámor, őszintén a Tanácsköztársaság ügye mel­lé állt. A világforradalom elmaradása azonban hama­rosan elbizonytalanította. Tépelődő, bizonytalanságra hajló alkata, a lehetőségek már-már döntésképtelen mérlegelése, nagyfokú fele­lősségtudattal is párosuló ha­tározatlansága, örökös két­ségei, személyes magányos­sága is befolyásolták. .A májusi, válság idején megindul eltávolodása a dik­tatúrától. Kifogásolja az oly­kor valóban ügyetlen mód­szereket, a túlzott iramot, de egyben megkérdőjelezi a hatalom jellegét is. Végig meglevő demokratikus-libe­rális illúziói erősödnek. A pártkongresszus után már nem is vállal vezetői tiszt­séget, és az aktivizálódó szo­ciáldemokrata .vezetők kiút­kereső, a diktatúra utánra spekuláló elképzeléseit támo­gatja. A TANÁCSKÖZTÁRSA­SÁG leverése után bécsi- emigrációjában bekapcsoló­dik az osztrák szocialista párt munkájába,1 az Arbei­ter Zeitung vezető' munka­társa, a pártfőiskola tanára lesz, egyben központi figu­rája a centrista Világosság csoportnak. Tollal harcol az ellenforradalom, Hortyék ellen. Felemeli szavát Kor­vin Ottó, az elítélt népbiz­tosok érdekében. S bár az ellenforradalmi Magyaror­szág elleni bojkott — s eb­ben Kunfi szervezői érdemei is megmutatkoztak — a munkásmozgalom vala­mennyi irányzatának közös ügye volt, távolodása mind a kommunistáktól, mind az otthoni jobboldali szoc. de- mektől végleges. (Noha nyil­vánosan szolidaritást vállal mindkét irányzattal, ha szükséges.) Lelkiállapotára jellemző Károlyi Mihály 1922-es levele: „Kunfi egy teljesen meghasonlott em~ bér benyomását tette rám; aki elveszítette a hitét nem' csak a bolsevizmusban, de magában a szocializmusban”. Az 1927-es bécsi események, az Osztrák Szocialista Párt passzivitása további kedve­zőtlen .irányban hat kedé­lyére. 1929. november 18-án a személyes és politikai zsákutcából öngyilkossággal vél menekülni. Landler Jenő szerint két lélek lakozott Kunfiban: egy forradalmár és egy reformis. táé. Az előbbit vette figyelem­be a magyar kommunista emigráció is, amikor sírjára letette koszorúját. — Derer — készen, ahogy a tsz elnöke mondta a taggyűlésen. A vetésváltás biztosítósa a célja a másik új növény­nek, a borsónak is. összesen nolcvain hektárt szántak a borsóra. A kelés egy kicsit vontatottan halad, egyen­lőtlen. ★ Több mint 600 hektár szőlő: a szám is jelzi, meny­nyi munkát ad a tsz-ben dolgozóiknak. A metszést mégis sikerült március 20- án befejezniük. Az új tele­pítésű harminchektárnyi terület felén már elvégezték a munkáit. A befejezésére április végével számítanak. Volt gondjuk a háztáji szőlők telepítésével is, hi­szen összesen majdnem há­romszázam ültettek el friss oltványokat 77 hektárnyi területen. A telepítéssel vé­geztek. A közös részére folyó te­lepítési feladatok végrehajt tására most harminc hektá­rom készítik elő a talajt. A gyümölcsösökben befe­jezték az őszi banackfák metszését, már megritkítot­ták a meggy- és cseresznye­fákat. A múlt heti hajnali fa­gyok azonban kárt okoztak a gyümölcsösökben, különö­sen az őszibarackot érte je­lentős mértékben a fagy. Érdemes megemlíteni, hogy a tsz erdőiben serény munka folyt március végé­ig. A feldarabolt fa elszállí­tását azonban az utak rossz állapota késlelteti. Sokat se­gítettek a nyugdíjasok és a műanyagüzem dolgozói az erdőtelepítési munkákban. ★ Milyen összkép rajzolható meg a gyöngyöspatai me­zőgazdasági nagyüzem jelen­legi állapotáról? Mint annyiszor a korábbi években, most is az időjá­rást kell emlegetnünk :— sajnos. De hált azzal számol­nunk kell, hogy a mező­gazdaság eredményeinek alakulásában még sokáig fontos tényező lesz az idő­járás. ami általában nem a kedvünk szerint alakul. Ho­vatovább oda kell eljut- , nunk. hogy a terveink ösz- széállításakor eleve számol- * nunk kell a rossz időjá­rással, tehát ennek megfe- lélően kellene a szükséges­sé váló módosításokat jó előre megjelölni. Hogy ez mennyire reális igény lehetne, a gyöngyös- patai Mátra Egyesült Tsz példája is mutatja. Alapo­san felkészültek, igyekeztek mindenben a legjobbat nyúj­tani, és akkor a sok csapa­dék. a szeszélyes tél, a ta­vaszi fagy keresztbe tette útjukon a létrát. Ezért is volt szükségük arra, hogy a tsz pártalap- szervezetének tagjai őszin­tén szembenézzenek a té­nyekkel. (gmf) Nyáron begyújtják a kemencét Bélapátfalván megkezdő­dött az új cementgyár üzem. be helyezésének egyik legje­lentősebb előkészítő művele­te: a nyersanyagot szolgál­tató bánya próbatermelése. Az új gyár közelében, Bél- kőn már nyersanyagterme­léssel dolgoznak a kőbánya termelő-, feldolgozó- és szál­lítóberendezései. Miután az úgynevezett hidegjáratásokat már korábban sikerrel le­bonyolították, a törő, illetve a szállítóberendezés óránként 600 tómmá nyersanyagot dolgoz fel, illetve továbbít. A mészkőtároló teljes feltöl- tése után indíthatják meg a bánya és a gyár közötti két és fél kilométer hosszú szál­lítóberendezést. Ennek si­keres próbaüzemeltetését kö_ vetően, előreláthatóan a nyár folyamán begyújtják az első kemencét Bélapátfalván. Éljen a Szovjetunió, a haladás, a béke szilárd támasza!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom