Népújság, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-25 / 95. szám
KEDD ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: Kétarcúság BESZÉDET MONDOTT hétfőn az amerikai tudományos akadémia évi közgyűlésén Carter elnök. Az USA államfője arra használta fel ezt a fórumot, hogy kifejezze kormánya eltökéltségét a SALT—2 szerződés megkötésére. Carter elnök szerint ezt a megállapodást a két nagyhatalom „józanul, a kölcsönös érdek alapján” köti meg. Az amerikai vezetés kiállását a szerződés mellett örömmel üdvözölték Moszkvában is, ugyanakkor a szovjet megfigyelők rámutatnak: kétarcúság jellemzi a Carter-adminisztrációnak azokat a nyilatkozatait, amelyek azzal igyekeznek nyugtatgatni a szovjet—amerikai közeledés, a katonai eny- 1 hülés ellenzőit, hogy további fegyverkezésre szólita- ' nak fel. A SALT—2 ugyanis nem zárja ki, hogy bizonyos tömegpusztító fegyvereket tovább fejlesszenek, s nem torlaszolhatja el teljesen a fegyverkezési verseny pályáját sem. Erre mutat a NATO nukleáris tervező bizottságának mostani floridai tanácskozása is. Ez a megbeszélés minden évben az elsőként nyitja meg a különböző atlanti szervek üléseit, s témája különös súlyt ad a bizottságnak Jelenleg nyolc tagja van a testületnek, a résztvevők hadügyminiszterek, akik stílusosan éppen egy légitámaszponton vitatják meg a brüsszeli vezető szervek által előkészített napirendet. A téma: Nyugat-Európa nukleáris fegyverkezése. Természetesen nem arról van szó, hogy az Egyesült Államok atomfegyvereket akar átadni szövetségeseinek. Az amerikai vezetés azt akarja elérni, hogy az. európai NATO-országok tegyék lehetővé új rakétatípusok és a neutronfegyver elhelyezését területükön. Elsősorban a számyasrakétákról és a közép-hatósugarú Pershing—2 rakétáról van szó. Ezek a rakéták Nyugat-Európából, Görög- vagy Törökországból veszélyeztethetik a szovjet városokat is. Megjelenésük a térségben jelentősen akadályozná a katonai enyhülést, a különböző leszerelési és csapatcsökiken- ! tési megbeszélések előrehaladását. A FLPRIDAI TÁRGYALÓFELEK tehát veszélyes témákról vitatkoznak. A hadügyminiszterek tudják, országaikban hatalmas ellenzéke van a nukleáris fegy- \ verkezésnek. Az európaiak ugyanis tisztában vannak 5 azzal: az újabb pusztító eszközök semmiképpen nem I nyújhatnak nagyobb biztonságot földrészünknek. \ Miklós Gábor • Milos Minies Moszkvában MOSZKVA Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagjaaSzovjetunió külügyminisztere és Milos Minies, a JKSZ KB Elnökségének tagja kedden az SZKP Központi Bizottságában folytatta az előző nap megkezdett megbeszélését. Megvitatták az SZKP és a JKSZ, a Szovjetunió és Jugoszlávia közötti együttműködés továbbfejlesztésének kérdéseit, valamint a nemzetközi helyzet néhány, kölcsönös érdeklődésre számot tartó fontos problémáját. Andrej Gromiko a nap folyamán ebédet adott Milos Minies tiszteletére. A meleg, baráti légkörű ebéden Andrej Gromiko és Milos Minies pohárköszöntőt mondott. Andrej Gromiko és Milos Minies a délutáni órákban folytatta tárgyalásait. fl BVT elnökségi ülése A Béke-viláfftanács ma Prágában kezdődő elnökségi üléséről kedden délután nemzetközi sajtóértekezletet tartott a csehszlovák fővárosban Romesh Chandra. a BVT elnöke és a testület több más tagja. Romesh Chandra elmondta az ú jságíróknak, hogy az elnökség négynapos tanácskozásán megemlékeznek a nemzetközi békemozgal.om létrejöttének 30. évfordulójáról és megvonják tevékenységének mérlegét. Az egyik fő napirendi pont annak megvitatása lesz. hogyan segítsék a világ békeharcosai a helsinki záróokmány megvalósítását. s azt az erőfeszítést, hogy a nemzetközi béke és biztonság problémáit más kontinenseken is hasonlóan oldják meg. amint ez Európában történik. Kőolaj Szűkmarliúsás — realitásokkal A világ országai 1930—1975 között 100 milliárd tonna kőolajat használtak fel, s az ezredfordulóig további <250 milliárd tonnára lesz szükségük. A kiaknázható tartalékokat a becslések szerint 260 milliárd tonnára tartják, ami már jelzi, hogy az olajforrások igencsak végesek. Tavaly több mint hárommilliárd tonna volt a világ össztermelése, míg 1977-ben 2962 millió tonna. Ebből a KGST-or- szágok 566 millió, az EGK tagállamai 50 millió, az Egyesült Államok 408 millió, az OPEC tagjai pedig 1525 millió tonna kőolajat hoztak a felszínre. Az iráni változások nyomán az elmúlt hónapokban egy újabb olajválság előszelét érzékelhette a világ. Egy. szerre napi 5—6 millió barrel (1 barrel 159 liter) olaj tűnt el a piacról, ami a keresletet felduzzasztottá, az árakat felhajtotta és nem utolsósorban bebizonyította: ingatag alapokra rendezkedik be az emberiség, ha folytatja a nemtörődöm pazarlást és továbbra is a fekete aranyat tekinti a fő energiaforrásnak. Mindenekelőtt a fő importőrök a fejlett tőkés országok, Nvugat-Európa. az Egyesült Államok és Japán vezetői figyelik nagy aggodalommal az olajpiaci fejleményeket. GENFI KOMPROMISSZUM Az 1973—74-ihez hasonló megrázkódtatás azonban egyelőre elmaradt. A Kőolaj, exportáló Országok Szervezete. amely a világ össztermelésének 50 százalékát adja s a felszínre hozott fekete arany zömét exportálja, március végén Genfben hosz_ szas viták után kompromisz. k 1979. április 25., szerda szumos döntést hozott. Eszerint az OPEC-olaj barrelenkénti (hordónkénti) árát 13,34 dollárról 14,54 dollárra emelték a szervezet tagállamai. Vagyis „mindössze” előbbre hozták a tavaly decemberben elhatározott menetrendet: 1979 utolsó negyedévének első napja helyett már április elsején 15 százalékkal növelték az olaj árát. (A KGST árrendszerében először jövőre érezteti hatását a március végén elfogadott OPEC-ár.) „Sokkal rosszabb is lehetett volna” — kommentálta a döntést a londoni Financial Times, s hogy nem járt messze az igazságtól, bizonyíték rá a szaúd-arábiai olajügyi miniszter nyilatkozata: „Az Irán és Líbia nevezette tömb 35 százalékkal akarta feljebb vinni az árat, a Venezuela köré csoportosult úgynevezett mérsékelt csoport 25-tel. Mi nemet mondtunk, s természetesen a többiek nem hagyhatták figyelmen kívül, hogy Szaúd- Arábiának módjában lenne több millió barrellal növelni napi termelését”. Ez az érv valóban hatott Genfben, s a szaúdiak, az egyiptomi—izraeli különmegáilapodás aláírása ellenére, elsősorban azért éltek vele, hogy eleget tegyenek az Egyesült Államok Irányában korábban vállalt ármérséklő kötele- zéttségeiknek. A szaúdi magatartás másik fő motívuma az volt, hogy egy komolyabb áremelés csak súlyosbítaná a válságot a tőkés világgazdaságban. s ennek káros hatását az OPEC-országok is előbb-utóbb megéreznék. RÖGZÍTETT AR - FELÁRRAL Ugyanakkor egy másik tanács is elhangzott Genfben: használják ki a konjunktúrát az OPEC-országok! A Financial Times kommentátora az ülés után közvetlenül elégedetten fogalmazott, de ma már bizonyára elégedetlenkedik, amiért az OPEC tagjainak többsége a rögzített árat felárral, 1—5 dollárral tetézi. A szervezet lényegében szabad kezet adott tagjainak a felárak kérdésében, ami nem egy esetben már 25—30 százalékos, vagy még nagyobb drágulást jelent. Egyetértettek a OPEC- erszágok a termelés visszafogásában is. Ez azért baljós jel a fogyasztók számára, mert a tőkés piacokon már így is öt százalékkal haladja meg a kereslet a kínálatot. A nyugati olajfelhasználókat tömörítő Nemzetközi Energiaügynökség érthető módon pesszimista: szakemberei szerint az olajszüke az idén még akkor is fennmarad, ha tagállamai a fogyasztást az év végéig öt százalékkal mérsékelni tudják. Ezt a pesszimizmust csak fokozza, hogy az OPEC-országok júniusban ismét konferenciát tartanak és már most újabb áremelést emlegetnek. Ráadásul a fejlett tőkés országok számára oly sokat jelentő szaúdi „támasz” Is rogyadozik. Rijadban aggodalommal szemlélték az iráni eseményeket, s azt a tehetetlenséget, amellyel az Egyesült Államok „hagyta elveszni” legfontosabb közép-keleti bázisát. A szaúdi vezetők azt is tudják, hogy az iráni politikai földrengést előidéző okok zöme — a mértéktelen fegyverkezés, a tömegek ki- semmizése az olajgazdaság- hól, a könyörtelen elnyomás — náluk is tény. Aggasztja a szaúdi uralkodó házat a Washington bábáskodásával létrejött egyiptomi—izraeli különmegáilapodás is, amely az egész arab világban heves tiltakozást váltott ki, s amely még a térség legkonzervatívabb kormánya számára sem elfogadható. PBCCEI JÓSLATA A fejlett tőkés országok előrejelző intézetének, a RóMerényletkísérlet Bazargan ellen TEHERAN: Kedden Teheránban merényletet kísérletek meg Mehdi Bazargan miniszterelnök és az ideiglenes kormány más tagjai ellen. Egy a légierők egyevu. háját viselő katona Teherán központi sugárútiad bombát akart dobni a Bazargan vezette kormányküldöttségre. amely részt vett a hétfőn meggyilkolt Mohammad Vali Gharani tábornok. volt vezérkari főnök temetési menetében A fegyveres őrök ártalmatlanná tették a merénylőt, akit egyes szemtanúk az iszlám forradalmi őrség tagiának vélték. Gharanit egyébként több százezren kísérték el utolsó útiára. Egymásnak ellentmondó hírek érkeznek a nyugatiráni Nagadeh városából, ahol a török és kurd fegyveres csoportok között pénBELGRÁD A Crna Gora-i (Montenegro) köztársasági képviselőház Titográdban rendkívüli ülésen tárgyalt a köztársaság Adria tengermelléki területeit sújtó földrengés pusztításáról és a következményeinek felszámolására hozandó intézkedésekről. Momcsilo Csemovics, a köztársasági kormány elnöke, beszámolójában hangoztatta, hogy a soron levő legfontosabb feladat a gazdasági élet beindítása, a helyreállíttek óta zajló összecsapásokban eddig legkevesebb 150 ember vesztette életét. A teheráni rádió kedd reg. geli közleménye szerint a vá. rosba bevonultak a hadsereg rendfenntartó alakulatai hogy biztosítsák a tűzszünet betartását. Ugyanakkor a kurdok vallási és politikai vezetői a harcok folytatódásáról számoltak be és a hadsereget „kegyetlenkedés, sei” vádolták. Ezzedin Hosz- szeini sejk, kurd /állási vezető kemény hangú nyilatkozatban ítélte el a hadsereg beavatkozását, amely — meggyőződése szerint — a válság kiszélesedésének veszélyével fenyeget. A jelentések szerint kurd családok százai menekültek el Nagadehből a környező falvakba és félő hogy a har. cok ezekre a településekre is átterjednek. ható idegenforgalmi létesítmények rendbehozása, s az általános- és középiskolai tanítás mielőbbi folytatása. Belgrádban a szövetségi kormány javasolta a parlamentnek, hogy az állami tartalékalapból folyósítsanak 100 millió dináros árusegélyt Crna Gorának. Jugoszláviában országos mozgalom bontakozott ki a földrengés károsultjainak megsegítésére. A dolgozók egy-két napi jövedelmüket ajánlják fel a segélyalapra. öt éve A szegfűk forradalma öt esztendeje győzött Portugáliában a „piros szegfűk forradalma”: a hadsereg antifasiszta katonatisztjeinek megmozdulása, a néptömegek támogatásával megdöntötte Salazar-Caetano diktatórikus rendszerét. Négy évtizedes fasiszta rezsim omlott össze a „századosok mozgalmának” hatalomátvételével, s Portugáliában megnyíltak a börtönök a politikai foglyok előtt, hazatérhettek a száműzött vagy külföldre menekült baloldali vezetők, demokraták, s megkezdődhetett a demokratikus változások folyamata. A földreform során több mint egymillió hektárnyi nagybirtok került a nincse- telen parasztok tulajdonába, s ezeken termelőszövetkeze, tek alakultak. Államosították a nagyipar kulcságazatait, s az üzemekben a szervizett dolgozók által választott munkásbizottságok bizonyos beleszólási jogot kaptak az irányításba. Az antifasiszta fordulat egyéves évfordulóján alkotmányozó nemzetgyűlési választásokat tartottak, s az ennek alapján ősz. szeült testület olyan alaptörvényt adott az országnak, amely nra a leghaladóbb a kapitalista világrendszer országai közül. Nemzetgyűlési, majd elnökválasztásai vált ezután teljessé a demokrácia intézményesítésének folyamata. Mi a teendő Crna Gorában? Dél-Libanon Izraeli lég Izrael kedd délután reDÜ- lőeépeket is bevetett a déllibanoni palesztin célpon“ “’SJ itámadás tok ellen harmadik nania tartó támadásaiba — adták hírül a helyszínen dolgozó tudósítók. A vasárnapra virradóra izraeli területen végrehajtott palesztin gerillaakció megtorlásának ürügyén az elmúlt napokban haditengerészeti egységek lőtték a libanoni partvidéket. A keddi légitámadás a déli partvidéket és a palesztin, illetve a libanoni baloldali erők főhadiszállásának számító Nabatiieh körzetét érte. A palesztin légvédelem tüzelt a támadó gépekre. A WAFA palesztin hírügynökség jelentette. hogy egy izraeli támadó gépet lelőttek, amikor az többedmagáva] Tyr kikötőváros környékét bombázta. A belső reakció azonban ellentámadásba lendült, s Portugáliában erőteljes küzdelem folyik a forradalmi folyamat vívmányainak megőrzéséért. A harc nemegyszer belpolitikai válságokban fejeződik ki, de az újjáéledő jobboldali erőknek mind >'% ideig nem sikerült felszámolniuk a dolgozók vívmányait, bár a gazdasági válság terheit igyekeznek a dolgozók vállára hárítani. Az 1974. április 25-i fordulat megnyitotta az utat azelőtt is, hogy hazánk és Portugália államközi kapcsolatai fejlődésnek Induljanak és mind gyümöcsözőbbé váljon a kétoldalú együttműködés a gazdaság és a kultúra területén. Nemrég Eanes államelnök magyarországi látogatása adott új ösztönzést ezeknek a kapcsolatoknak. A. I. Párizsból irányítják a vörös brigádosokat? — Jamani sejk, szaúdi olajminiszter közlekedési rendőrként inti lassításra a Nyugat gazdaságát. (Az Economist karikatúrája — KS) mai Klubnak az alapítója, Aurelio Peccei súlyos válságot jövendői. „Az ipari társadalom átlépte az a határt, ahol az előnyök végződnek és a hátrányok kezdődnek ... Nem ártana már az iskolában kialakítani az „energiatudatot” ... Jelenleg az energiaforrásoknak a 60 százalékát képviseli a folyékony kincs. A következő évtized végén számíthatunk rá. hogy az olaj fogyni kezd, de ha az iráni események Szaúd- Arábiában is elindítanak valamiféle hasonló folyamatot, akkor hónapokon belül kilátástalan helyzetbe kerülhetünk. Nem feltétlenül szükséges a monarchia bukása, elegendő egy másfajta, a Nyugat számára kedvezőtlen ólajpolitika kialakítása...” Peccei a Panorama című olasz hetilapnak adott interjújában együttműködést javasol a világ különböző társadalmi rendszerű országainak, amikor energiariadót fúj. mert az ezredforduló táján már egyetlen állam sem lesz képes megküzdeni a közelgő veszélyekkel. Kocsi Margit Hangtompítás pisztollyal többször lábon lőtte kedden délután két merénylő Franco Piccinelli olasz újságírót, az állami rádió és televízió torinói kirendeltségének fő- szerkesztőjét. Az újságírót öt golyó találta el. Eltört jobb combcsontja. Kórházban ápolják. Fél órával a merénylet elkövetése után ismeretlen telefonáló hívta fel az ANSA olasz hírügynökség szerkesztőségét. „Itt a vörös brigádok beszélnek — mondta. Mi sebesítettük meg Piccinellit. aki kereszténydemokrata...” Piccinelli már a harmadik olasz újságíró, akit a „vörös brigádok” elnevezésű terrorszervezet tagjai az elmúlt két évben Torinóban orvul megtámadtak. Egyik újságíró áldozatuk Carlo Casaleg- no, a La Stampa című torinói napilap helyettes főszerkesztője volt; őt 1977-ben fejbe lőtték és sebébe belehalt. Másik áldozatukat, a L’Unitának, az OKP lapjának riporterét — Piccinel- lihez hasonlóan — lábon lőtték. Kedden több olasz lap cik_ kezett arról, hogy a „vörös brigádok” és más terrorista csoportok ..főhadiszállásai” és „irattárai” Párizsban vagy a francia főváros környékén vannak. „Párizsban biztonságban érzik magukat — írta például a trylánói Corriere Deila Sera. — Baráti összejöveteleket tartanak egy-egy sörözőben, s órákig hevesen vitatkoznak. Aztán telefonon lépnek kapcsolatba társaikkal. Biztonságban érzik magukat, nevükön nevezik meg a dolgokat. El sem képzelik, hogy a francia titkosszolgálat rendszeresen lehallgatja beszélgetéseiket. ..” Más lapok közelebbről meg nem jelölt forrásokra hivatkoztak, s azt írták, hogy az olasz terrorszervezetek párizsi rejtekhelyeire vonatkozó értesüléseiket a „vörös brigádok” eszmei vezetőjének tartott na- dovai egyetemi docens, Tóni Negri letartóztatásáról és kihallgatásáról tudósítva szerezték. Az olaszországi terrorizmusról nyilatkozott kedden az II Giomale című lapban Sandro Parfeni köztársasági elnök, s kijelentette, hogy a terrorizmus és a kormányzat válsága mélyen aggasztja. Szólt arról is, hogy terrorista elemek beszivárognak kulcsfontosságú állami posztokba. „Tudom — hangoztatta ezzel összefüggésben —, hogy a terroristák tavaly pont akkor gyilkolták meg Tartaglione bírót, amikor egy bizonyos nyomra bukkant. Bizonyára ugyanezen a nyomon volt Alessandrini bíró is, amikor szintén meggyilkolták.” 1 4