Népújság, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-22 / 93. szám
Amikor a delfinek mosolyognak. Találkozás Stanislaw Lemmel Műve: eddig a világ huszonöt nyelvén jelentek meg, összesen 7 millió példányban, öt regénye — „Asztronauták”, „Nyomozás”, „Solaris”, „A fabrikált ember”, „Prix pilóta története” — filmforgatókönyvek alapjául szolgált. Stanislaw Lem 1946-ban jelentkezett először — alig múlt akkor 25 éves — a „Marslakó” című regénnyel, melynek alapján mint rendkívül tehetséges irodalmi fikciót létrehozni képes szerzőt ismerhették meg az olvasók, aki egyaránt biztos kézzel bánik a tudományos valóság és a tudományos feltevések szolgáltatta anyaggal. Hosz- szú évek múltán, a feltett kérdésre: segít-e és ha igen, mily módon, a tudományos irodalom a regényírásban, Lem sajátos humorral válaszolt. „Mint ahogy a tehénnek füvet kell legelnie ahhoz, hogy tejet adhasson, nekem is figyelemmel kell kísérnem a tudományos irodalmat ahhoz, hogy írni tudjak. De mint ismeretes, sem ja tej, sem a túró — egyáltalán semmiben sem emlékeztetnek a fűre”. Következő műveiben Lem az irodalmi fikcióból már olyan hely- zetmodelleket alakított ki, melyek lélektani és filozófiai analíziseket is lehetővé tettek. Írói munkásságára jellemző, hogy a kalandjel- legű művekről áttért az erkölcsi és filozófiai mérlegelésekre. Egy interjúban így vall: „Egyáltalán nem gondolok az olvasókra írás közben, mivel azon kívül, amiről éppen írok, másnak már nem jut hely a fejemben. Tudatosan nem akarom boldoggá tenni az emberiséget, kioktatni, megfelelő irányba terelni vagy akár figyelmeztetni is bármire.. Egyszerűen arról írok, ami érdekel. S mivel általában mindig több ötletem volt, mint azoknak a megvalósítási lehetősége, szigorú szelekciót kellett bevezetnem. Természetesen, igyekszem mindig valami olyasmit csinálni, amit még senki sem csinált előttem vagy olyat, amit én nem csináltam még eddig”. Meglehet, hogy az idézett nyilatkozat első bekezdése némileg megdöbbenti az olvasót, viszont a befejezésével egyet kell értenünk. Lem, az úgynevezett „science-fic- tion irodalom” nyersanyagát kézben tartva, a legkülönbözőbb, ritkán előforduló formákat alkotja belőlük: — krimiket („Nátha” című regénye), groteszket („Csillagnaplók”), meséket („Ciberiá- da”), filozófiai elmefuttatásokat („Tökéletes légüres tér”), tudományos esszéket („Summa technológiáé”). A lemi alkotómunkásságnak ' ez a sokfélesége teszi, hogy műveit nemcsak a tudományos-fantasztikus irodalom rajongói olvassák. Az író-olvasó találkozókon a megjelentek nemegyszer arra kérik, hogy olvasson fel valamit fiatalkori verseiből, orvosi tanácsot adjon (a krakkói Jagelló Egyetem Orvosi Tanszékét végezte el), mondja el, mi a véleménye a kozmosz lakóival létesítendő kapcsolat lehetőségéről. „Néhány évvel ezelőtt” — mesélte egy alkalommal Lem — „Magyarországon keresztül utaztunk, a feleségem meg én. autóval. .Letértünk a. főútvonalról és eltévedtünk. Egy faluban találtuk magunkat, ahol a helybeliek siettek segítségünkre. Mivel nem tudunk- magyarul, a homokba rajzolva próbáltuk megértetni velük a helyzetünket Azonban nem akadt senki, aki megértett volna minket. Végre nagy örömünkre, kézzel lábbal megmagyarázták, hogy mindjárt jön valaki, .akivel tudunk beszélni. Meg is jelent egy férfi és így szólt: Zdrasztvujtye. Zdrasztvujtye, válaszoltam és élőiről kezdtem mesélni a kalandunkat. Figyelmesen hallgatta az elbeszélésemet, majd mikor a végére értem, így szólt „zdrasztvujtye” és kezet nyújtott. Kiderült, hogy csak ezt az egy szót ismeri. Egyszóval, azt is mondhatnám, hogy bizonyos értelemben valamiféle megértés létrejött közöttünk, mivel üdvözöltük egymást. De a köszöntésen túl már nem tudtunk lépni. Ha az idegen világűrlakókkal mondjuk meg tudnánk egyezni, abban, hogy 2X2 az négy, nem lenne éppen rossz, de kevés lenne”. Ewa Blachij-Lesniewska Érdekességek röviden BORBAN AZ IGAZSÄG. O. Gurejev, a „Vasmacska” nevű vendéglő pincére, merőben újszerű módszert dolgozott ki félszáraz borok készítésére: a száraz borokat... felerészt vízzel hígítja. SPORTOLOK, FIGYELEM! A mucsai konfekciós gyár új atlétatrikók gyártását szervezte megi A trikókat futóknak szánják, s hátrészükön ez a hímzett felírás olvasható: „Előzésnél légy körültekintő!” AZ ÜJ LAKÓK ÉRDEKÉBEN. Egy vidéki bútorgyár, a házgyári új lakások szilárdságának fokozása végett, olyan lakószoba-garnitúrák gyártásához fogott hozzá, amelyekhez páncélszekrény is tartozik. RÖVID JELLEMRAJZ. Ezt az embert bármilyen időben munkahelyén lehet látni — latyakban, farkasordító hidegben, sőt még hóesés közben is. „Az embernek az a benyomása. hogy ez az alak még a jégveréstől sem fél” — mondják csodálkozva az utca lakói .. .az utcaseprőről Humarszalgálat Amikor Dusán úr hazatér a húszéves érettségi találkozóról, a felesége megkérdezi tőle: — Milyen volt? — Egy csomó régi arc és sok új fog — hangzik a válasz. — Hogy tetszik neked ez a kabát? — kérdezi az üzletben Magda asszony a férjét. — Vedd csak meg — tanácsolja a férj — már éppen ideje, hogy olyan legyél, amilyennek egy komoly, idős hölgynek lennie kell! ★ A házaspár vendégségből tér haza, A feleség lelkesedik: — Nagyon jói éreztem ott magam. Még életemben nem láttam ekkora rendetlenséget! ★ — Jóska, mit főzzek neked ebédre? — Metéltet. — Ahhoz túl kevés liszt van itthon... — Akkor csináld rövi- debbre! — Doktor úr, rosszul alszom ... . ' ------------ ~ * — És akkor is, ha beveszd a porokat? — Akkor elalszom ugyan, de azt álmodom, hogy nem tudok aludni. ★ A vezető mondja az új dolgozónak: — Szeretem az őszinteséget. Ami a szivünkön, az a szánkon. Most pedig mondja meg nekem, tulajdonképpen miért kellett eljönnie az előző munkahelyéről? — Azért, mert ami a szívemen, az a számon... ★ — Tavaly remek szabadságunk volt a feleségemmel — És hol voltatok? — Azt nem tudom, hogy a feleségem hol volt. Én otthon voltam. VILLANYI LÁSZLÓ: Idegen város A vonatról rossz oldalon szálltam le. Talpfákba botlottam. A pontos helyen nem várt senki. Acsorogtam fél órát, aztán lementem az alagútba, ahol csak a szemet világított, a falra kosz rajzolt nemi szerveket. \ A város olyan volt, mint az alagút. Végigmentem a főutcán, eleredt az eső. Zoknim elázott, ingem hátamra tapadt. Ebédre fonottkalácsot vettem. Elindultam az állomás felé. a kalácsot eldobtam, mert kiflit sütöttek belé. A vonatnál nem várt senki. Éreztem, hogy homlokom zsíros, de ujjammal nem mertem megnézni, nehogy sikamlós legyen. Nedves zoknimban lábujjaimat mozgattam, vállaimat hátranyomtam, mintha össze akartam volna érinteni őket; amíg bírtam, a hideg ing nem ragadt hátamhoz. Jártam a várost, s minden vonatot megnéztem, hátha valamelyikhez kijönnek elém. Éjszaka váróteremben, asztalra dőlve aludtam. Reggel a pontos helyen már vártam a vonatot. OLÁH JÁNOS: szavak a szavak bányamélybe szállnak nincsen mód követni őket az üzenet iefoszlik róluk a világ elveszett míg föl nem ismered milyen aztán meg már magad is elveszetté válva holdudvarán bolyongsz a döngölt világos földön kerítéstől kerítésig ott a disznóól horzsolódott palánkja mentén megállsz nem támaszkodsz a falnak salétromízt bocsát le hozzád a tégla az istálló száraz lőszar szagát küldi kehegve mert nem tudtál együtt érezni soha és senkivel miért hogy ma is egész másnak talállak mint minek kellett volna lenned Nem szabad tüsszenteni.. Különböző forrásokat vizsgálva, sók jogi furcsaságra bukkanhatunk. Megtudjuk például, hogy Minnesota államban még máig is hatályban van egy olyan törvény, amely szerint tilos ugyanazon a kötélen egymás mellett női és férfi fehérneműt szárítani. Egy Kentucky állambeli törvény szerint pedig .. annak a nőnek, akin csak fürdőruha van, valamilyen kemény szerszámot kell magával vinnie esetleges ^védekezés céljából”. Essex Fallsban viszont (New York' állam) este 22 és reggel hat óra között a kutyáknak nem szabad ugatniuk és a kakasoknak kukorékolniuk ... Az ilyen kuriózum jellegű paragrafusok, amelyek az Egyesült Államok törvénykönyveiben máig is szerepelnek, az egész világ törvényhozásában felbukkannak időnként, a legkülönbözőbb korszakokban. ★ Az ókori Görögországban a legkirívóbb intézkedések közé a gyermekgyilkosság legalizálása tartozott. Polibius szerint Görögországban az i. e. II. században a típuscsalád az egy- vagy legfeljebb kétgyerekes család volt. Több gyerek felnevelésére egyszerűen a nehéz anyagi körülmények között nem volt lehetőség. Ezért törekedtek, ha nem is a születések, de, a népesedés szabályozására. A gyermekgyilkosság tényét azokban az időkben sem a jog, sem a vallás, sem a filozófia, sem az erkölcsi felfogás nem bélyegezte meg. Csak Théba volt kivétel. Ugyancsak jogtalannak tartotta a csecsemőgyilkosságot V. Macedóniai Fűlöp király is. Általánosabb tiltakozás a gyermekgyilkosságok ellen azonban csak a császárság idejében kezdődött meg, Rómában. ★ A furcsa jogszabályok szerzői közé tartozik Alexander Severus császár Is, aki az egész országban kihirdette: „Senki, aki magát tolvajnak tudja, nem üdvözölhet engem, mert leleplezése esetén halált szenved”. ★ A VII. században Angliában közzétett kódexből megtudhatjuk, hogy attól az idegen embertől, akivel az erdőben találkoztak, vagy aki a falu bejáratához közeledett, elvárták és megkövetelték, hogy fújjon bele kürtjébe és ilyen módon jelezze érkezését már messziről, mert ellenkező esetben mint tolvajt megölhették. ★ I. Ranalona madagaszkári királynő halálbüntetés terhe alatt tiltotta meg alattvalóinak, hogy neki álmában megjelenjenek. Azok, akik ezt mégis „megtették”, életükkel fizettek érte. A királynő ettől eltekintve érdemeivel írta be nevét Madagaszkár történelmébe: eredményesen szembeszállt az idegenek, különösen a franc1 ák és az angolok befolyásával és az ősök hagyományaihoz híven a keresztény missziókkal. ANNA martaEzt a mondatot akkor ejtettem ki, amikor az utcám egy szőke lány mellé értem aki idegen nyelvű szövegekkel keresztül-kasul telepingáit importblúzt viselt. — Micsoda? — értetlenkedett a lány. — Z kiss you — ismételtem. — Angolul azt jelenti, hogy: csókolom magát”... — Szemtelen fráter — állapította meg a lány. — De hogy gondolhat ilyesmit.., én csupán elolvastam azt, ami magán áll. Itt van ni... Ez pedig: „Tetszik a szeme és az arcocskája... maga a világon a legelbűvölőbb teremtés...” — Komolyan? — csodálkozott a blúz tulajdonosnője. — Hát én nem is tudtam! összeismerkedtünk. Az importblúz alapján keletkezett szerelmi regény viharos gyorsasággal bontakozott ki — de rövid idein tartott. Kapcsolatunk soron következő tisztázása után kénytelen voltam kijelenteni: — Meggyőződtem róla hogy a blúzon olvasható szöveg nem felel meg a valóságnak. Egyáltalán nem vagy olyan szép. mint ez rajta áll. Ami pedig az eszedet illeti. , — Te vagy a bolond! -r mondta a lány és örökre faképnél hagyott. Tehát, ki-ki megmaradt a maga álláspontja mellett. De megtörtént az, ami a legfontosabb: tapasztalatra tettem szert. Ezt meg kellett szilárdítani. S egyszer odaültem egy lány mellé, aki szintén ilyesféle szövegbe volt csomagolva. — A maga bájos szájacskája érett meggyre emlékeztet — fuvoláztam. — A szeme pedig olyan világoskék, akár a júliusi ég ... A lány figyelmesen végighallgatta a műfordításomat, azután pedig megkérdezte: — De hol áll ez, amit a meggyről mondott? — Hát itt... — mutattam rá kissé bizonytalanul. És akkor az a nőszemély egy igen hosszú angol mondatot kam/arított. — Mi-mi — hüle- deztem. A lány pedig kijelentette: — Tanulj meg angolul, tudatlan frá- tef — és faképnél hamiott. Ki nem állhatom a művelt lányokat! Fordította: Gellért György Benn vagy bent? Az önkéntes, .vagy éppen önkényes nyelvkiigazítás érdekes példájára figyelhettünk fel az egri Bajcsy-Zsálinsaky utcában. Az egyik ház bejáratánál ez a közlés olvasható: Virágüzlet benn az udvarban. Valaki áthúzta a benn határozószó végén levő n betűt, helyette a t írásjegyet írta. Szerinte tehát nem megfelelő a benn nyelvi forma, ő csak a bent alakot ismeri el helyesnek. Vajon má késztette erre? A nyelvérzéke talán, vagy a nyelvművelő túlbuzgalom szülte egyéni okoskodás? Vagy úgy érezte, hogy a két nyelvi forma használati értéke nem ugyanaz? Bármilyen ok és szempont vezette a hibá- zás jelzésében, nincs igaza. A belső helyviszonyt kifejező, a bennlétet tükröztető benn és bent határozószók olyan alakvá ! tokátok, amelyeket vagylagos alakoknak kell tekintenünk. így használati értékük teljesen azonos: jelentésbeli különbség nincs közöttük. Tehát mondhatjuk és írhatjuk bármelyik változatot: Benn a házban, bent a házban, benn él a városban, bent dolgozik az üzemben stb. A nyelvhasználat különböző szintjein bármelyikkel élhetünk. íróink, költőink is így teszik. Vagylagos nyelvi alakula-' toknak tekinthetjük ezeket az összetételeket is: bennlakás vagy bentlakás, bennlakó vagy bentlakó. Bármilyen beszédhelyzetben felcserélhetek ezek a nyelvi formák: benn marad vagy bent marad. benn tart vagy bent tart, benn levő vagy bent levő stb. Nincs vagylagosság ezekben az esetekben: bennszülött, bennfentes, bennszakad, bennpusztul. bennég, benntörik stb. Hogy a vagylagos alakok közül melyiket választjuk, azt sokszor az egyéni nyelvi ízlés dönti el. Vannak, akik az alakváltozatokat stilisztikai értékük szerint is minősítik. Szerintük pl. az Weben n inkább irodalmi nyelvi alak. az idebent pedig köz- nyelvibb illetőleg hivatalos színezetű. Nyelvhasználatunkban hason! óan viselkedtek ezek a határozószók is: fenn vagy fent, lenn vagy lent, kinn vagy kint. Ez utóbbi alak. párnak van egv harmadik változata 'is. a künn. Sokan tájnyelvi ízt éreznek rajta, mások meg ..irodalmiasnak’’ ítélik. Valószínűleg Kosztolányinak erre a mondatára is gondoltak minősítésükkel: „Olykor egv-egy zajt hallasz künn az utcán”. Dr. Bakos József
