Népújság, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-21 / 92. szám

PÉNTEK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: Az igazságszolgáltatás megcsúfolása MAJDANEK NEVE BEKERÜLT a történelembe, a história legszégyentelibb fejezetének lapjaira. A hírhedt lengyelországi haláltábor nevét először a második vi­lágháborút követően kapta szárnyra a világhír. Kétszáz­ötvenezer ártatlan áldozatot gyászoltak hozzátartozóik: deportált zsidók, szovjet és lengyel hadifoglyok, gyerme­kek és aggastyánok, nők és sebesült katonák végezték életüket a majdaneki gázkamrákban. Náci hóhéraik kö­zül sokan túlélték a háborút. Egyesek lengyel bíráik előtt feleltek rémtetteikért és elnyerték méltó bünteté­süket. Mások azonban szerencsésebbeknek bizonyultak. Hosszú ideig sikerült pártfogóik révén elodázni az igaz­ságszolgáltatás eljárását'. S itt következik Majdanek második felvonása: az újabb lapok már Düsseldorf városában íródtak; ponto­sabban a nyugatnémet város esküdtbíróságán, amely csütörtökön cinikus közönnyel hirdetett határozatot. Igen, határozatot és nem ítéletet. Ügy döntött ugyanis, hogy Heinrich Schmidt, volt SS-tiszt, a haláltábor egy­kori orvosa, valamint az őrség három tagja — ártatlan. PÉLDÁS ÍTÉLET HELYETT tömeggyilkosokat men­tettek fel. Nem is akármilyen körülmények között. A felmentő ítéletet — hivatalosan így nevezik a felháborító verdiktet — maga az ügyészség kezdeményezte. Vagyis azok a jogtudorok, akiknek a vád bizonyítása lett volna a kötelességük. Düsseldorfban tizenhat volt majdaneki pribéket „vontak felelősségre”. Több mint három éve kezdődött a per; azóta egy vádlott meghalt, kettőt be­tegsége miatt tárgyalásképtelennek minősítettek, most pedig négyet felmentettek. Talán fölösleges ezek után jóslatokba bocsátkozni, a további kilenc vádlott sorsát S illetően... * i Annál is inkább, mert az NSZK-ban bizonyos körök j tudatosan és rendkívül célratörően igyekeznek a náci- } mentést a bíróságok gyakorlatává tenni. Igaz, a volt náci államgépezet tagjai ellen több mint 84 ezer eljárás indult, uiszont a legtöbbször felmentéssel végződött az eljárás. Szégyenteli tény, hogy a hitleri Németország háborús és népellenes bűntetteket tömegesen végrehajtó apparátusának csupán 6700 tagját ítélték el. A DÜSSELDORFI ELJÁRÁS mélységesen sérti a majdaneki mártírok emlékét. De sérti mindazok igazság­érzetét is, akik számára a tömeggyilkosság a legször­nyűbb bűnök egyike. S végül sérti a világ antifasiszta érzelmű millióit, akik a düsseldorfi ítéletet méltán az igazságszolgáltatás megcsúfolásának tartják. Gyapay Dénes Fasiszta merénylet Rómában Bombarobbanás okozott súlyos károkat Róma városi taná­csának bejáratánál. Argan főpolgármester szerint fasiszfa merénylők követtek el a bűncselekményt a Michelangelo tervezte épület ellen. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Egyiptomi választág Egy kérdés és kérdéses eredmény KAIRÓ Kairóban pénteken hivata­losan bejelentették a csütör­tökön tartott népszavazás végeredményét. Eszerint arra a kérdésre, helyesli-e ön a békeszerződést? — békeszer­ződésen az Izraellel kötött különbékét értve — a szava­zóknak állítólag a 9.9,95 szá­zaléka felelt igennel; kü­lönböző, Svadat által- beter­jesztett alkotmányjogi változ­tatásokra pedig 99.90 száza­léka. A részvétel aránya 90 százalék volt — közölték. A hivatalos végeredményt Nabavi Iszmail belügymi­niszter jelentette be. mégpe­dig az eredeti tervtől eltérő­en nem a televízió nyilvá­nossága előtt, hanem szemé­lyesen Szadatnak, aki ekkor a Nílus deltájában levő szü­lőfalujában tartózkodott. UlsaS^l* Icincii proiralccicsiöSc A VSZK fővárosában köz­zétett! nem hivatalos adatok szerint 1979. március 16 és. 1979. április 17 között, vagyis a kínai „büntetőakció” állí­tólagos befejezését követő egy hónapban, a kínai fegy­veres erők több mint hatvan esetben követtek el különféle provokációkat a VSZK ellen. A kínaiak töab alkalommal két-három kilométer mély­ségben hatoltak be vietnami területre, s hadműveleteik során újabb vietnami kato­nai és polgári személyek vesztették életüket. Washington befogadja sahot? az iráni Az Egyesült Államok kor­mánya befogadja majd az iráni sahot, de előbb meg­próbál jobb kapcsolatokat alakítani ki az új iráni rend. szerrel — állítják pénteki amerikai sajtójelentések. Tank vagy traktor Teng árnyéka A hetvenhét esztendős kí­nai miniszterelnök-helyet­tes. Teng. Hsziao-ping neve jószerivel mindennap meg­lelhető legalább egyszer min. den olyan nagy lap hasáb­jain, amely helyet ad a nemzetközi politika esemé­nyeinek. Ha kinyitjuk a rá­diót és híreket hallgatunk a budapesti vagy a párizsi, a kabuli vagy a mexikói adón, bizonyos, hogy egyszer az adásban elhangzik a neve. Apró termete karikatúra­rajzolók kedvenc modelljévé lett világszerte. MAO ÉS TENG De nem mindig volt így. Akadnak, akik fellapozzák a régi-régi sajtójelentéseket meg a Kína-szakértőknek a hatvanas évek derekáról származó érdekes elemzése­it. Akkoriban, amikor elő­ször tűnt el a vezetésből a negyvenkilenc éves korára (1951-ben) a kínai párt főtit­káraként a Mao Ce-tungéhoz és Csou En-laiéhoz hasonló pályát befutó Teng, egy an­gol ..Dekingológus” egyene­sen Maót idézte. A ..nagy kormányos” állítólag idege­sen. nyugtalanul reagált Teng nevének említésére. ,.ö úgy kezel engem, mint egy halott őst...” — mond­ta volna akkor a pártelnök. Magyarázatként azt mondot­ták: Teng nem értett egyet a Mao-féle „nagy ugrással” és kezdettől fogva másfajta mezőgazdasági politikát aján­lott, mint az elnök. Ebből az időből, tehát a hatvanas évek elejéről szár­mazik egy olyan Teng-meg­állapítás, amellyel a „nagy ugrást” kívánta megfelelő helyre állítani a különböző kampányok, kezdeményező, sek között. „A mi kínai sza­maraink közismerten lassú­ak; ennek azonban nem kell hátránnyá válnia — mert az autó gyors ugyan, de egy perc alatt meg lehet halni benne, szamárháton viszont mindig célhoz érünk...” — mondta volna akkoriban az a Teng, akit a hetvenes évek végén éppen ellenke­zőleg. mint a „négy moder­nizálás” egyik meghirdetőjét ismer a világ... A mai Teng megismerésé­hez hasznos egy nem túlsá­gosan régi, 1978-as Teng-be- szélgetésből idézni néhány részletet. A miniszterelnök­helyettes egy régóta külföl­dön élő kínai írónővel be­szélgetett, s azt mondta: ..ötven év lemaradást kelle­ne behozni Kínának az év­ezred végéig”. Amikor „a riégy modernizálás” első meghirdetése után — annak idején Hua Kuo-feng jelen­tette be a lényegében még Csou En-laj által vázlatosan kidolgozott és az . eredetileg az 1976—1985-re szóló tíz­éves tervre épülő nagy prog­ramot — a kínai vezetés azt hirdette, hogy az évezred végéig, azaz alig több mint két évtized alatt behozzák a félszázadnyi lemaradást. Teng a program gyorsítása meliett emelt szót. Az 1977 februári Hua-beszédben még az ipar évi tíz, a mezőgaz­daság évi • 4—5 .százalékos emelkedéséről volt szó. Az 1978-as év elején egy ideig „túl lassúnak” mondták az ezen az alapon készülő ter­vek által elérhető ütemet. Amikor Teng előbb Japán­ban, majd az Egyesült Álla­mokban járt, már újra más elsőbbségről beszélt: a négy modernizálásból feltűnően a negyediket, a hadsereg fel­szerelésének modernizálását emlegette, mint legfontosab­bat. A HADSEREG ELSŐBBSÉGE S az amerikai úton már nem kertelt; megmondta azt is, miért helyezi ezt az ipar, a mezőgazdaság meg a tu­dománytechnika megújítása elé. S most, 1979 tavaszán a miniszterelnök-helyettes ár­nyéka vetül minden Kínával kapcsolatos hírre, jelentésre, elemzésre. A kínai csapatok zöme visszavonult ugyan a határ mögé, de több ponton még vietnami földön állnak „Teng emberei”. Az idézőjelbe tett két szó, a miniszterelnök­helyettes nevének és a Viet­nam elleni agressziónak ösz- szekapcsolása, a katonai ka­land felelősségének ilyen személyre való megállapítá­sa mindennapos a nyugati kommentárokban. Valószí­nűleg a New York Times egy éles cikke volt eddig — a szocialista világ természe­tes, világos és lényegre tapin­tó állásfoglalásaitól eltekint­ve — a legszókimondóbb. Az amerikai lap végkövetkezte­Teng a psziohiáfernál .„Nem tudom mi történt velem. Elmentem Amerikába... Hamburgert ettem, coca-colát ittam, felvettem egy cowboy- kalapot és aztán megtámadtam Vietnamot...” tése ez: Teng elvesztette a világ megbecsülését. A New York-i lap márciusi cikkében ez azért minősíthető különö­sen erőteljes fogalmazásnak, hiszen még nem kerültek makulatúrába ugyanennek a lapnak azok a számai, ame­lyek az amerikai látogatáson levő kínai miniszterelnök­helyettesről csak felsőfokú dicsérő jelzőkkel szóltak. Pedig Teng már akkor, ott, Amerikában bejelentette az agressziót. A New York Times idézi is most: „Nem tűrhetjük, hogy a kubaiak gátlástalanul hetvenkedjenek Afrikában, a Közel-Keleten és más térségekben, s azt sem tűrhetjük, hogy KelA Kubája, Vietnam, gátlásta­lanul hetvenkedjen Laosz- ban, Kambodzsában, sőt Kí­na határtérségeiben.” A New York Times a maga modorá­ban így foglalja össze a kí­nai miniszterelnök-helyettes szavait: „Valakinek mégis csak rendet kell tartania ezen a bolygón, harsogják a kínaiak, ha Uncle Sam túlsá­gosan puhány”. Ennek a Teng-harsogásnak a hátteré­ben persze ott van egy olyan tény is, amit az amerikai lap itt nem említ meg. Az elsőbbségi sorrend megvál­toztatása miatt halasztották el a mezőgazdaság tervezett gépesítését. Akinek nőnek a harckocsiigényei, be kell érnie kevesebb traktorral. Márpedig a nagyon becsvá­gyó mezőgazdasági tervekből — kínai adatok szerint is — csak annyi valósult meg, hogy a gabonatermelés (1978-ban 295 millió tonna) az elmúlt években az elkép­zelt évi 4—5 százalék helyett csak évi egy százalékkal nőtt. Adatok a gabonatermelés­ről, jelentés a tudóstanács­kozásról, a vietnami földön még mindig ott levő csapa­tokról szóló hír — ott van mindegyik fölött Teng árnyé­ka. Gárdos Miklós A Fehér Ház sajátos játé­kot játszik korábbi véden­cével. aki most amerikai ví­zumért folyamodott. Washington attól tart, hogy ha a sahot befogadják, ve­szélybe kerülhetnek az Irán­ban élő amerikai állampol­gárok,, és nehéz lenne ga­rantálni a sah biztonságát Gyilkolt a halálbrigád Üjabb tömeggyilkosságot követett el a halálbrigád né­ven ismert szélsőjobboldali szervezet Brazíliában. A ha­lálbrigád 13 áldozatát szer­dán éjjel találták meg Rio de Janeiróban. Mint az „O Estado de Sao Paulo” című lap írja, a 13 fiatalt előbb kegyetlenül megkínozták, majd kivégezték őket. Felfüggesztett feledékeny rendőrök \BREGENZ Az ausztriai Hoechstenben pénteken felfüggesztették azokat, akiket felelősnek ta- állásából három rendőrt; láltak a rendőrségi fogdá­ban „ottfelejtett” fiatalem­berért. Mint jelentettük, a 18 éves Andreas Mihavecs — egy közlekedési balesetet köve­tő félreértés miatt — tizen­nyolc napot töltött étlen- szomjan egy sötét és vizes cellában, mert mindenki megfeledkezett róla. Az illetékesek közölték', hogy. ha a három rendőr fe­lelőssége bebizonyosodik, elbocsátják őket állásukból és büntető eljárást indítanak ellenük. A büntetés ilyen esetben 5 évig terjedhető börtön. Április 2 3-tól a hatvani Diuataru-szaklizlet korszerűsítés, szakosítás miatt ideiglenesen a leértékelt bolt mellett a ECossuth téren árusít. —-V ¥

Next

/
Oldalképek
Tartalom