Népújság, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-20 / 91. szám
Megyei építőanyag-iparunknak súlya van a szakmában AZ ÉPÍTŐ SZAKMÁBAN megyénkben foglalkoztatott mintegy 17 ezer dolgozó jelentős hányada az anyagiparban tölti műszakjait, s mindennapi munkájával számottevően hozzájárul a népgazdaság fontos feladatainak megoldásához. Nemcsak „szűkebb hazánkban”, hanem országosan is súlya van e tevékenységnek, ennélfogva méltán kerül újra meg újra az érdeklődés előterébe. Néhány hete — mint lapunkban korábban már hírül adtuk — a megyei párt- bizottság kibővített ülésén is érthető figyelemmel fordultak a terület felé, gonddal elemezvén helyzetét, kilátásait, meghatározván a további tennivalókat. Mérlegre téve építőanyag- iparunkat, különösebb vizsgálódás nélkül is megállapítható, hogy az utóbbi évek. ben lényeges változások történtek megyénkben. Szembetűnő a fejlődés, hiszen új üzemek épültek Selypen, ' Hatvanban, Egerben, Mátra- derecskén, Bélapátfalván pedig állami nagyberuházással a szakma egyik legnagyobb cementgyára születik. A hagyományosabb termelés mellett sikerült már kavicsbányászattal, csőgyártással, vázkerámia-készítéssel is színesíteni, változatosabbá tenni a munkát. Korszerű technológiák egész sora vál1 totta fel a régebbieket, amelyeket az idő túlhaladott. Napjaink követelményeinek megfelelőbb tégla- és cserépgyárak kerültek megyénk ipari térképére, megtörtént az exportjával világhírűvé vált Parádi Üveggyár rekomtsrukciója s a Mátra vidéki kőbányászat fejlesztése alkalmával hét üzem gépesítésére került sor. Nőtt a termelés, szélesedett, a piaci igényeknek megfelelőbbé vált a gyártmányválasztók, javultak a munka- és életkörülmények. Egyszóval: általában elégedettek lehetünk eredményeinkkel. S biztató, hogy ez a fejlődés tovább tart. Bélapátfalván —, hogy csupán a legismertebbre utaljunk — még az idei év közepén megkezdődhetnek a nagyobb üzempróbák az új gyárban, s 198'2-re olyan ipari létesítménnyel számolhatunk, amely évi 1,25 millió tonna cementet ad a szakmának. Eközben persze — ■ nem hagyhatjuk szó nélkül — gondjaink is vannak. Több más mellett például' kellemetlen, hogy ha Bélapátfalván szerencsére sikerül is majd megszüntetni a szakmára jellemző levegőszeny. nyezést, a Selypi Cementgyár porártalmának csupán több száz millió forintos beruházással lehetne elejét venni. Ami bizony aránytalanul ma. gas a jelenlegi állóeszközök értékéhez képest, ennélfogva pedig ugyancsak meggondo-^ landó. Annál is inkább mert az itt előállított fehér cement exportjának gazdaságossága egyre csökken, a beföldi termelés pedig az új nagyüzemek mellett úgyszólván jelentéktelen. Ezért célszerűbbnek látszik itt a cementgyártás fokozatos visszafejlesztése és a sokkal kifizetődőbb azbesztcement-nyomócsőgyár bővítése. A KÖRNYEZET ROMBOLÁSA MIATT panaszkodnak — s hadd , tegyük hozzá mindjárt: jogosan — a sástói kőbánya működése miatt is. Mégis, noha évek óta sürgetik a megoldást, ma is za- jong, porol a kis üzem, zavarván a nagy hírű üdülőkörzetben pihenő emberek nyugalmát, gyógyulását, nem utolsósorban pedig csúfítván a szép természeti tájat. Vitathatatlan, hogy már igazán megérett az idő a fejtés, a zúzás megszüntetésére, — s újabb kutatásokkal, feltárásokkal pótolván — mielőbb abba kell hagyni ezen a helyen a termelést. A gazdaságtalannak mutatkozott gyöngyösi téglagyár felszámolása után máris elkerülhetetlennek látszik, hogy a hatvani üzem szintén hasonló sorsra kerüljön. S ezzel számolni kell akkor is, ha átmenetileg esetleg ellátási nehézségek mutatkoznak, majd ebben a térségben, az egri és mátraderecskei korszerű, nagy gyárak mellett szükséges lesz a megyén túKoncentráljcik a cukorrépa-termesztést Befejezés előtt áll a cukorrépa vetése, a tervezett termőterület mintegy 95 százalékán végigmentek a vétőgépek. Valamivel 110 hektár fölött alakul majd az idén a cukorrépa termőterülete, így 10 ‘ezer hektárral kevesebb a tavalyinál. A terület csökkentését az indokolta, hogy a rendelkezésre álló cukorrépafajták genetikai képességét a termelők nem használták ki teljes egészében. s amennyiben javítanak az agrotechnikán és betartják a műtrágyázás helyes arányait, úgy visszafogott termőterületről is biztosítani lehet a cukorgyártás alapanyagát. A rendelkezésre álló répafajták akár 500—600 mázsás hektáronkénti termés elérését is lehetővé teszik 16— 77 százalékos cukortartalom mellett. Ezt a „teljesítményt” természetesen csak a legjobb üzemek tudják elérni, a roszabb talajokkal és hiányosabb termelési feltételekkel rendelkező gazdaságok szerényebb átlagokkal is megelégszenek majd. Viszont a hektáronkénti 200—250 mázsás termést „felmutató” gazdaságok lassan-lassan kiszorulnak a termelésből, ilyen alacsony átlagokkal nem érdemes foglalkozni a cukor- ■ répával. Ennek a felismerésnek a jegyében került sor a szerkezetváltásra. Egyes termelőüzemek összesen 15 ezer hektáron hagytak fel ezzel a növénnyel, kedvezőbb feltételekkel rendelkező, illetve a cukorgyárakhoz közeli gazdaságok viszont ötezer hektáron területbővítést hajtottak végre. Mindent egybevetve 122 gazdaságban leálltak a cukorrépával, 192-ben csökkentették a területet, 132 üzemben viszont növelték. Az üzemek átlagos cukorrépatermő területe 192 hektár, ami lényegesen nagyobb a tavalyinál. li, őrbottyáni téglagyár segítsége is. Beszédes eredményeink ellenére is nem kevés még a feladatunk az építőanyagiparban. Most, hogy számos fejlesztésen már tú] vagyunk, új, modern üzemek álltak „csatasorba”, s maholnap birtokba vehetik dolgozói Bélapátfalva korszerű nagyüzemét is, elsősorban a meglevő adottságok, lehetőségek ésszerűbb, jobb kihasználására kell törekedni. Ugyanis jócskán akad még tennivaló a belföldi ellátás javításában, s a gazdaságos export bővítésében. Az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat egri 1-es ' illetve, mátraderecskei gyárában, vagy akár még a Parádi Üveggyárban is a minőség további javítása, a piachoz történő jobb alkalmazkodás legyen a következő hónapok és évek célja, Selypen az eddigihez hasonló egészséges törekvések segítsenek a jövő teljesebb megtalálásában. Ugyanekkor folytatni kell a megyei kő- és kavicsbányászat korszerűsítését, mert mint ismeretes, az építőipar követelményed szüntelenül fokozódnak. MEGYÉNK KEDVEZŐ GAZDASÁGFÖLDRAJZI HELYZETÉRŐL, természeti adottságairól, az építőanyagipar lehetőségeiről, a szakmát .ismerő, szerető s ilyenféle hagyományait gondosan ápoló dolgcftóiról évtizedek óta ismert. Nos, a továbbiakban azon kell munkálkodnia kinek-kinek a maga területén, hogy ezt a jó hírt munkával lehessen öregbíteni. 1 Gyóni Gyula Egerszólátról Vietnamba Mezőgazdasági delegáció utazott a Vietnami Szocialista Köztársaságba, hogy a hazai tapasztalatok alapján segítséget nyújtson a lúdtenyész- tés meghonosításában. A delegáció vezetője Dér József, az egerszóláti Ho Si Minh Termelőszövetkezet elnöke, az ország legnagyobb libate- nyésatő közös gazdaságának megalapítója. A küldöttséggel utazott dr. Bögre János docens, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem oktatója, valamint dr. Szalag Gyula, a Hajdú-Bihar megyei Állategészségügyi Intézet szakállatorvosa. A mezőgazdasági delegáció a helyi adottságok és lehetőségek tanulmányozása után javaslatot tesz az élelmezési programban fontos szerepet játszó lúd tenyésztés fejlesztésének módjaira. Tavasz a szőlőben Egymillió oltvány Megélénküli a markazi halár Barta Ferenc és Országh Istvánná áz előhajtatott oltványok kezelését végzi A Mátra déli lábánál valamivel korábban kezdődik a tavasz. A nap jobban meg, fekszik a lejtővé szelídült hegyoldalakon, ahol igazi hazája van nemcsak a szőlőnek, de a szőlő- és borkultúrához nélkülözhetetlen szőlőoltványoknak ás. A markazi Mátra Völgye Termelőszövetkezet több mint ezer hektáron gazdálkodik ezen a tájon, s növénytermesztésében igen fontos szerepet játszik a szőlő. A közös gazdaság, mint az egyik leghíresebb oltványt előállító tsz, jelentősen kiveszi részét nem csupán az úgynevezett bikavérprogramból, hanem a történelmi borvidéken folyó rekonstrukciós munkákból is. Az elmúlt' esztendőben félmillió oltvány került ki a markazi határból, hogy utánpótlást adjon az új telepítésekhez. Az idén kilenchektár- nyi területen egymillió sző- iőoltványt iskoláznak a termelőszövetkezet dolgozói. Valószínű nagy kelendőségnek örvend majd az új osztrák kékszőlőfajta, a ZWeigeltrebe. Ebből a, vörös bort adó szőlőfajtából hatszázezer oltványt iskoláznak ki a hónap végére a szabadföldre. A termelőszövetkezet maga is jelentős felhasználója az oltványoknak, hiszen a két és fél száz hektár szőlős területtel rendelkező gazdaságban az idén is 32 hektár új telepítés várja a valóban meleg tavaszi napot a dombok hátán. A szőlőoltványoknak csaknem 15 százalékát majd minden esztendőben saját telepítésre használja fel a markazi tsz. A telepítés nem tartozik az olcsó „mulatságok” közé. Az elöregedett tőkéket, a már kevés hozamot adó fajtákat és táblákat azonban rendszeresen és tervszerűen cserélni kell. Ebben az esztendőben több újítást vezettek be a szőlészeti ágazatban is. Az új táblák kialakításánál harminc fizikai munkást helyettesít például a DT—75- ös traktorra szerelt hidraulikus gép, amely a támberén- dezések földbe helyezését végzi el. Az ötletes szerkezet háromfőnvi kisegítő sze-^ mélyzettel naponta 1200 ^ámberendezést helyez ei a kialakítandó táblákon. A kordonokat szintén gépi erővel feszítik ki a támszer- kezetek között. A traktorváz. ra szerelt csörlő segítségével egyszerre négy sorban történik a huzalok felszerelése. Nagy előnye a berendezésnek, hogy nem csupán az ötletet adták a termelő- szövetkezet szakemberei, de a kivitelezést is a helyi műit * szaki garda valósította meg. A markazi termelőszövetke. zet már az elmúlt esztendőben is egyik kezdeményezője és megvalósítója volt a konténeres szüretnek, az idén pedig tovább folytatják a praktikus gépesítést. Taggyűlések. küldöttgyűlések 1979 tavaszán Vége felé közeledik a KISZ-élet évről évre visszatérő tavaszi eseménysorozata: május elsejéig országszerte 29 ezer alapszervezeti közösségnek és csaknem 850 ezer ifjúkommunistának egész évi mozgalmi munkája kerül nagyító alá. A KISZ- alapszervezetek értékelő és vezetőségválasztó, valamint tervező taggyűléseinek, illetve munkahelyi, tanintézeti» küldöttgyűléseinek eddigi tapasztalatairól Deák Gábor, a KISZ KB titkára njd latkozott az MTI munkatársának. — A mozgalmi munka tavaszi eseménysorozata kiemelkedő jelentőségű — mondotta bevezetőben Deák Gábor. — A most zajló értékelésekre épülhet a következő időszak munkájának megtervezése,- a vezető szervek megválasztásával pedig a további eredményes munka személyi.feltételeit biztosítják a kollektívák. Hozzátenném. ez év májusára a I központi bizottság — a szervezeti szabályzat alapján — összehívta a KISZ országos értekezletét. A mintegy 600 ifjúsági vezető tanácskozásának éppen az lesz a feladata, hogy az elmúlt három év tapasztalataira alapozva megvonja a kongresszusi határozatok B végrehajtásának mérlegét, felmérje és megrajzolja a még hátralevő tennivalókat. Bizonyosak lehetünk abbail, hogy a tavaszi taggyűléseken és küdöttgyű- léseken megfogalmazódó vélemények. az ifik önértékelése ió alapot nyújt az országos szintű elemző mun- káhoe. — A taggyűléseken elhangzó vélemények a fiatalokat leginkább foglalkoztató társadalma gondokat, a pályakezdés, az otthonteremtés nehézségeit is tükrözik. Ezzel egyidejűleg a szabad idő kulturáltabb eltöltésére is átfogó programot és még jobb feltételeket igényelnek a fiatalok. — A taggyűléseken, a küldöttgyűléseken megválasztják a vezető szerveket, s ennek nem elsősorban a KISZ- vezetők kicserélése, hanem a vezetői munka minősítése a célja. A KISZ-tagság igenlő, vagy nemleges szavazata egyúttal értékítélet is egy- egy KISZ-vezető éves munkájáról. magatartásáról, vezetői képességeiről. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják. hogjr a jól dolgozó KISZ-vezetŐk évről évre bizalmat kapnak a tagságtól. Hosszabb ideig maradnak funkcióban, mint korábban. — Az 1979/80-as központi akcióprogramok széles skálán kínálnak cselekvési lehetőséget az alapszervezeteknek. Arra ösztönzik a kollektívákat, az ifjúsági szövetség tagjait, hogy öntevékenyen, kezdaményezően olyan helyi akcióprogramokat alakítsanak ki, amelyekben megfelelően ötvöződnek a helyi feladatok országos céljainkkal, akcióinkkal — mondotta befejezésül Deák Gábor. A Mathiász János női szőlészeti brigád tagjai mintegy 119 hektáron végzik el a szálvessző kötözését < Kovács Izidor DT 75-ös erőgépével a szőlősorok között a kultiválást végzi (Fotó: Szabó Sándor) Előre a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásáért! i
