Népújság, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-01 / 77. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Affin Hirnn AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXX. évfolyam, 77. szám ÁRA: 1,60 FORINT 1979- április 1., vasárnap Aczél György Bresciában Az emberiség sorskérdéseiben kommunisták nélkül dönteni nem lehet Mai lapszámunk tartalmából: <••>* 111 .... ..... Enrico Berlinguer beszámolóját tartja, az OKP XV. kongresszusán Szombaton délelőtt plenáris üléssel folytatódott az Olasz Kommunista Párt XV. kongresszusa. A delegátusok megkezdték a vitát a kongresszusi beszámolóról, a bizottságok pedig a tézistérve- zet • ,ső változatán dolgoznak, 'r ogy a kongresszus elé terjesszék azt jóváhagyásra. Áz OKP kongresszusára érkezett külföldi küldöttségek — mintegy százan — nem szólalnak fel a tanácskozáson, hanem Olaszország szerte tömeggyűléseken- vesznek részt, mondanak beszédeket. Szombaton Rómán kívül 22 városban Velencétől Ná- polyig tartottak ilyen gyűléseket, amelyeken a testvérpártok és a nemzeti felsza- badítási mozgalmak, szervezetek képviselői tolmácsolták népük és szervezetük üdvözletét az olasz kommunistáknak. Az MSZMP küldöttségét vezető Aczél György, a Politikai Bizottság tagja a lombardiai Bresciában tartott beszédet lelkes hangulatú gyűlésen, együtt a Délnyugat-afrikai Néni Szervezet (SWAPO) és a Svájci Munkapárt képviselőjével. _ A világ és benne a magyar nép sorsának alakulása a nemzetközi élet fő eseményeinek, viszonylatainak függvénye. Önökkel együtt mi is aggodalommal tekintünk az enyhülést veszélyeztető imperialista törekvésekre, a fegyverkezési verseny fokozódására — mondotta Aczél György — különösen aggasztónak tartjuk az olyan fegyveres agressziót, mint amilyet Kína hajtott végre a sokat szenvedett, a békés építésre oly nagyon rászoruló vietnami nép ellen. Egyetértünk Berlinguer elvtárssal, amikor azt mondja: „Senki sem hiheti, hogy Vietnam követett el agressziót Kína ellen... Ha a konfliktus tovább tartana, csak a legag- resszívabb imperialista körök cinikus számításainak kedvezne”. — Népünk — a világ népeinek többségével — kezdettől fogva cselekvő szolidaritást vállalt a szocialista Vietnammal és erejéhez mérten támogatta, támogatja annak igazságos harcát. Megkülönböztetett figyelemmel és tisztelettel kísérjük az olasz kommunisták küzdelmét. A Magyar Szocialista Munkáspártot és az Olasz Kommunista Pártot kölcsönös testvéri szolidaritás, a nemzetközi kommunista mozgalom alapvetően azonos érdekei kapcsolják össze. Szilárdan hisszük, hogy az emberiség sorskérdéseiben a kommunisták nélkül sem dönteni, sem eredménnyel cselekedni nem lehet. Szilárdan hisszük, hogy a közös munkánk által egyre erősödő nemzetközi kommunista rriíizgalom képes lesz betölteni történelmi Küldetését, képes lesz átvezetni az emberiséget az új a szocialista világba — mondotta Aczél György. A hét három kérdése Külpolitikai összefoglalónk a lap 3. oldalán Az MSZMP Heves megyei Bizottsága tárgyalta Építőiparunk eredményei, röl, fogyatékosságairól és feladatairól olvashatnak Koós József írásában a 3. oldalon Ha kevés a pénzed Márkusz László a 4. oldalon azt mondja el, hogy pénz nélkül a kultúra szekere is lassacskán és csikorogva halad, de lehet igyekezettel, hozzáértéssel, valamint ötletekkel áthidal, ni anyagi gondokat. AHatságok Szekér Gyula Nigériába utazott Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese a Nigériai Szövetségi Köztársaság kormányának meghívására szombaton Nigériába utazott, ahol a két ország kapcsolatainak fejlesztéséről folytatott tárgyalásokat. Eforbándi János hazaérkezett Szombaton hazaérkezett Phenjanból az a magyar küldöttség, amely a Magyar—Koreai Gazdasági és Műszaki-Tudományos Konzultatív Kormányközi Bizottság negyedik ülésszakán vett részt. A delegációt Bor- bándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, a kormányközi bizottság társelnökké vezette. Április 4. alkalmából Tréfás képösszeállításunk a 6. oldalon Megyei ünnepség Gyöngyösön Koszorúzás a szovjet hősi emlékműveknél Ifjúsági hálastaféta a Kékesre Űj egészségügyi létesítményeket avatnak Megemlékezések, kitüntetések megyeszerte Hazánk felszabadulásának 34. évfordulóját — legnagyobb nemzeti ünnepünkhöz méltóan — köszönti az ország, a megye népe. Mindenütt a kialakult hagyományoknak megfelelően emlékeznek meg a több mint három évtizeddel ezelőtti, korszakváltó eseményekről. A Heves megyei nagygyűlésre az idén Gyöngyösön, a Mátra Művelődési Központban kerül sor április 3-án este 6 órakor. A díszünnepség szónoka Skultéti János, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, az Izzó gyöngyösi gyárának igazgatója lesz. Az ünnepség második részében színes kulturális műsorra kerül , majd sor, egyebek között az Egri Szimfonikus Zenekar és a gyöngyösi Vidróczki Nép- , táncegyüttes közreműködésével. Az ünnep alkalmából a megye valamennyi településén elhelyezik a dolgozók, a tömegszervezetek, a fiatalok képviselői az emlékezés és a kegyelet koszorúit, virágait a szovjet hősi emlékművek talapzatánál. Az egri Fel- szabadulási emlékműnél 3- án, kedden délután 4 órakor koszorúznak. Gyöngyösön április 4-én ifjúsági napot rendeznek a KISZ-fiatalok. Ennek keretében váltófutásra, irodalmi színpadi bemutatóra, gazdag programú kulturális műsorra kerül sor. A nap további részében zajlik majd le az a hálastaféta, amely Gyöngyösről indul, s a kékestetői Felszabadulási emlékműhöz vezet. Itt délután 3 órakor rendezik meg a már hagyományos FIN-záróünnepséget, s az emlékmű koszorúzását az ifjúkommunisták. Az eseménysorozat ezután fúvószenekari bemutatóval, irodalmi műsorral és pol-beat dalok éneklésével folytatódik. Hasonlóan gazdag programú ifjúsági napra készülnek a hatvani és a lőrinci fiatalok is. Másutt helyi ünnepségekre kerül sor, ahol egyebek között átadják az arra érdemes KISZ- bizottságoknak, alapszervezeteknek a KISZ-kb kitüntető Vörös Vándorzászlaját. Az ünnep alkalmából új létesítmények avatására, átadására is sor kerül: ezúttal vehetik birtokukba például az egri — 160 ágyasra bővített — korszerűsített csecsemőotthont az apróságok. A megye több településén avatnak új orvosi rendelőt, vagy más egészségügyi létesítményt. Április 4. előestéjén, valamint az ünnepnapon mindenütt megemlékeznek a hős szovjet katonák bátorságáról, a felszabadító harcok főbb eseményeiről, s az eltelt 34 esztendő eredményeiről. Ezúttal nyújtják át a legjobb kollektíváknak, szocialista brigádoknak, illetve dolgozóknak a kitüntető címeket, jelvényeket és a jutalmakat. A harmincéves Népújságot 1 •• •• í*m| koszontjuk Irta: dr. Sípos István, a megyei pártbizottság titkára itkán adódó alkalom, hogy megyei lapunk hasábjain éppen a megyei lapot köszöntsük. Most mégis ezt tesszük, hiszen harminc évvel ezelőtt, 1949. április 2-án jelent meg első ízben a Népújság. Elődje, az Igazság című lap, 1949. március 27-i számának vezércikkében a következőképpen indokolta az elnevezés megváltozását: „Az egri Igazság jobbára egri lap volt. A szomszéd községekben már kevesen tudták, hogy Egerben, vagy Budapesten készül-e. Ennek oka főleg a cím volt, amely nem fejezte ki, hogy egy Heves megyei lapról van szó. Ezen akarunk segíteni az új fejléccel, ezért adjuk lapunknak a Heves megyei Népújság elnevezést, amely egyben azt is kifejezi, hogy kinek íródik és kiknek érdekeiért harcol.” S a lap első számának „Nép és sajtó” című vezércikke annak a célkitűzésnek ad hangot, hogy a négyoldalas, minden szombaton megjelenő politikai hetilap hű tükröt ad a megye gazdasági és politikai életéről. A szerkesztőség — mindössze két főből álló — kollektívája tehát nem kis feladatot tűzött ki célul. Szerény tárgyi feltételek mellett, de annál nagyobb hittel, lelkesedéssel, szorgalommal és akarással dolgoztak azért, hogy mindazt' teljesítsék, amit a Magyar Dolgozók Pártja és a megye haladó közvéleménye elvárt tőlük. De nemcsak a szerény tárgyi feltételek miatt volt nehéz akkoriban az újságírók munkája, hanem azért is, mert a politikai, a gazdasági és a társadalmi életben a haladó erőkkel nap mint nap csaptak össze a nyíltan, vagy burkoltan jelentkező ellenséges erők és nézetek. A lap mindenkor nagy teret és figyelmet szentelt a párt központi határozatainak kommentálására, az országos vezetők beszédeinek ismertetésére. Az 1949. május 1-i számban például Kádár János „A munka ünnepe” című vezércikkét közölte, valamint ugyancsak Kádár Jánosnak az egri választási nagygyűlésen elhangzott beszédét, amelyet nagy tetszéssel fogadott a tizenötezres tömeg. Az újság tehát igyekezett mindenkor a párt szócsöve lenni. De az is az igazsághoz tartozik, hogy az 1954-es évtől a lapban is tükröződött a politikában megnyilvánuló következetlenség. Hol túlzottan baloldali, hol megalkuvó „pártatlan” írásokban nyilvánult meg mindez. Az is a valósághoz tartozik, azonban, hogy az 1956-os ellenforradalom idején a lap igyekezett a szocializmus eszméje mellett elkötelezni magát. 1957-től minden szempontból új korszak kezdődött az újság életében is. A lapban megjelenő írások egyre következetesebben képviselték az MSZMP politikáját és a megye dolgozóit a feladatok megvalósítására serkentették. 1958. február 1-től pedig napilappá vált a Népújság. A lap oldalterjedelmének bővülése, a szerkesztőségi létszám gyarapodása lehetővé tette, hogy az újság valóban újságszerűvé válhasson. Mindez tükröződött és tükröződik ma is abban, hogy a lap hangvétele őszintébb, kritikusabb, stílusa pedig közvetlenebb lett. A Népújság 28 újságírója jelenleg arra törekszik, hogy friss krónikása legyen a megye eseményeinek, pontosan informáljon a gazdasági, a politikai, a társadalmi életben bekövetkezett fejlődésről. Mindezen túlmenően egyre nagyobb kitekintést nyújt a lap az ország, a nagyvilág eseményeire is. És azt is hozzátehetjük, hogy a lap nem csupán krónikása a való életnek, hanem agitál, szervez, mozgósít a-feladatok megvalósítására. A lap születésekor néhány száz példányban heti négy oldalon jutott el az olvasókhoz. Jelenleg több mint 32 ezer előfizetője van az újságnak, s az oldalterjedelem hetente 52 oldal. Fiókszet-kesztőség működik ma már Gyöngyösön, Hatvanban és Hevesen. Az újságírók mellett mintegy 80 állandó tudósító, levelező is segíti a lap munkáját. Az újság hasábjain gyakorta napvilágot látnak a megyei, a járási párt- és állami vezetők írásai, de sokszor jelentkeznek írásokkal a társadalmi szervek, a'gazdasági egységek vezetői is. S hogy a lap munkája mennyiben bizonyult és bizonyul eredményesnek, azt bizonyította a megyei pártbizottság 1977. szeptember 23-i ülése is, ahol megfogalmazódott: „A gazdasági építőmunka, a munkásosztály és a párt vezető szerepének növekedése, a szocialista demokrácia, a közgondolkodás, a feljett szocializmus építésének követelményei erőteljesen fokozták a helyi tájékoztatás iránti igényt. Ennek kielégítésében a Népújság a politikai munka nélkülözhetetlen eszközévé vált. Hozzájárult a dolgozók szocialista tudatának fejlődéséhez, s ahhoz, hogy megyénket a nyugodt, kiegyensúlyozott, bizakodó, alkotó politikai légkör jellemzi.” A három évtizede megjelenő Népújság tehát az évek során a megye politikai, gazdasági építömunkájában nélkülözhetetlen segítőtársa lett a párt- és állami vezetésnek, a tömegszervezeteknek és a mozgalmaknak. Mindez természetesen korántsem jelenti azt, hogy a lap agitációs és propagandatevékenységét nem szükséges tovább erősíteni. Igen lényeges, hogy megyei újságunk továbbra is nagy figyelmet fordítson a gazdasági építőrriunka kérdéseire, továbbra is hirdesse politikánk alapvető céljait, mozgósítson mind az országos, mind a helyi feladatok megvalósítására. Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően nagyon helyes, ha a lap ismerteti a jó kezdeményezéseket, népszerűsíti a jó tapasztalatokat, bemutatja az élenjáró kollektívákat, egyéneket. Napjainkban igen sok szó esik a szocialista országokhoz, különösen a Szovjetunióhoz fűződő barátságunkról, a haza- fiság, a proletár internacionalizmus kérdéseiről. Az újság igen nagy szolgálatot tehet, ha bemutatja a szocialista országok egyre gyarapodó eredményeit, a Szovjetunió szerepét a világbéke megőrzésében, szól az ország, de Heves megye testvérkapcsolatairól. Továbbra is nagyon lényeges, hogy az újság ne csupán informáljon, hanem állást is foglaljon az olyan alapvető kérdésekben, mint például pártunk és a munkásosztály vezető szerepe, helyesen tükrözze pártunk szövetségi politikáját, a munkás-paraszt szövetség jelentőségét. Nem túlzás, hogy az újság, az újságírók előtt egyre nagyobb feladatok állnak. A fejlett szocialista társadalom építésének bemutatása nem csupán jól képzett szakembereket, hanem a párt ügye iránti elkötelezett politikai munkásokat kíván meg a sajtó területén is. Nem csupán tájékoztatni, informálni szükséges á megye közvéleményét, hanem aktívan befolyásolni a feladatok maradéktalan megvalósítására. Az eltelt harminc év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a Népújság mindenkor igyekezett a párt aktív, segítő harcosa lenni. A sajtó eszközeivel segített a szemléletformálásban, a gazdasági, a társadalompolitikai és az ideológiai kérdésekben való egységes szemléletmód kialakításában. Elkötelezett írásai jól szolgálták a párt politikájának megvalósulását. Azt tartják, hogy az újság a hétköznapok krónikája, az újságírók a hétköznapok krónikásai. A harmincéves évforduló alkalmából azt kívánjuk, hogy a lap maradjon továbbra is agitátora a szebb, az emberibb életért folytatott társadalmi méretű harcnak, legyen hű krónikása a hazánkban 1945. április 4-vel kezdődött új korszak történelmének. Ehhez kívánunk jó egészséget, töretlen munkakedvet, ^ további sikereket a Népújság minden munkatársának és dolgozójának, továbbá mindazoknak^ akik közreműködnek a lap készítésében az olvasóhoz való eljuttatásában, ^
