Népújság, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-11 / 59. szám
Könyvkötőinasból yalcerkirály ID. JOHANN ST RÁÜSS SZÜLETÉSÉNEK 175. ÉVFORDULÓJÁRA Milliók nézik és hallják a televízióban minden új esztendő első napján a bécsi filharmonikusok hangversenyét. A koncertműsor ráadása már hagyományosan idősebb Johann Strauss Radetzky-indulója. Ennek a műsorszámnak a szerzője 175 évvel ezelőtt született! Ö volt a „valcerkirály”, akitől ezt a hangzatos címet később még nála is tehetségesebb elsőszülött fia, ifj. Johann Strauss örökölte. Vat cer háború Strauss „papa” 1804. március 14-én született* mint Franz Strauss serfőző és Barbara Tollmann gyermeke. Tehetségét ugyan korán felismerték, de a szülők nem akartak zenészt nevelni a fiukból. Apja könyvkötőinasnak adta. Szomszédok és ismerősök győzték meg Straussékat arról, hogy a kis Johannt érdemes taníttatni. A hegedűhöz volt kedve. Amikor már kitűnően bánt hangszerével, Bécs ünnepelt muzsikusának, Joseph Lannernek a kvartettjébe szerződött. Huszonegy éves volt, amikor elhagyta Lannert, és saját zenekart szervezett. Lanner és Strauss között verseny támadt a táncot szerető és mulatni vágyó osztrák közönség megnyeréséért. A zenerajongó bécsiek beszédtémája lett a kettőjük közötti „valcerháborúnak” nevezett vetélkedő, amelyből id. Johann Strauss került ki győztesen. A dinasztia Korán megházasodott. Anna Streimot, egy urasági kocsis leányát vette feleségül. 1825. október 25-én jelentette be a matrikula számára, hogy fia született, akit Johann Baptist névre kíván kereszteltetni. Az apa akkor még csak zenetanárnak jelölte meg foglalkozását. Hogyan is sejthette volna a jövőt, azt, hogy ez a fia túlszárnyalja majd őt, az ünnepelt valcerkirályt, aki három kitűnőséget adott a muzsikának. Johann nevű fián kívül Josephet és Eduardot is. (Mindezt láthattuk a televízióban a Strauss családról szóló sorozatban.) Pesten, Párizsban A nagyszerű bécsi hegedűsnek és zenekarának a híre elterjedt egész Európában. Perszé? akkoriban a turné nem volt olyan egyszerű, mint a mai hangversenykörút. A val- cerkirályra azonban mindenütt kíváncsiak voltak. Első külföldi vendégszereplése Pesten zajlott le, 1833. november 7-én és 11-én játszott hazánkban, és később csak 1841- ben tudott eleget tenni a meghívásnak. Közben 1834-ben katonazenekar karmestere lett, majd kinevezték bécsi udvari báli zeneigazgatónak. 1837-ben Párizs közönsége ünnepelte. Olyan zenészek dicsérték játékát, mint Auber, Cherubini, sőt Hector Berlioz is. Hegedült a karneváli mulatságokon és játszott Lajos Fülöp francia király előtt. 1838-ban Angliába szerződtették, hogy zenekarával együtt emelje a Viktória királynő koronázására rendezett ünnepségek fényét. Se szeri, se száma nem volt koncertjeinek. Elhagyott feleség Tizennégy évi házasság után Id. Johann Strauss egy napon elhagyta feleségét, Anna Streimet. A siker megrészegítette, és szakított családjával. Beleszeretett egy szép, fiatal bécsi leányzóba, Emilie Trampuschba. Fia, Ifjabb Johann Strauss akkor már kitűnően hegedült apja zenekarában, Az új asszony öt gyermekkel ajándékozta meg a valcerkirályt, kinek csillaga mind fényesebben ragyogott. Richard Wagner is meghallgatta a játékát, és el volt tőle ragadtatva. Berlioz azt írta róla, hogy „tűz, intelligencia és ritmikai érzék jellemzi”. A nagy mesemondó, Hans Christian Andersen így írja le egyik tudósításában: „Strauss fekete, mint egy mór, orra tömpe, haja göndör". T üntetés Élete utolsó esztendejében (1849) akarata ellenére politikába keveredett, mégpedig éppen a jól ismert Ra- detzky-induló című zenedarabja miatt. Joseph Radetzky tábornagy osztrák hadvezér számos győzelmet aratott, de a forradalmi és demokrata elemek ellenfeleként az abszolút hatalom képviselője volt. A közvélemény nemcsak őt, de a róla elnevezett induló szerzőjét is reakciósnak bélyegezte. Tüntettek id. Johann Strauss ellen! Azonban 1849- ben újabb angliai útja feledtette vele ezt a díszharmonikus eseményt. Amikor turnéja végén hazatérőben Londonban behajózott, a Themzén hajók sokasága kísérte. A szinte flottányi hajóhad minden egységéről az ő zeneje szólt. Már csak szeptember 25-ig élt. Kétszázötven szerzeménye maradt az utókorra. 152 valcer, 18 induló, számos galopp, polka, quadrillé, kotillon és más tánckompozíciók. Valamennyi közül a Radetzky- induló hangjai villanyozzák fel mindmáig a hallgatóságot. Kristóf Karoly Ikarus Nagyezsda Pavlova és Vjacseszlav Gorgyejev, ; a Moszkvai Nagyszínházban bemutatott Ikarus című balett főszereplői. Egy bernáthegyi kutya köly okért PERBEN A PÁPÁVAL Egy amerikai ügyvéd évek óta különös pörben áll a katolikus egyházzal és erkölcsileg máris nyert, bár anyagi igényét még nem sikerült érvényesítenie. William Sheffield, Santa Ana-i (California) lakos még 1968-ban, amikor a berkeleyi egyetemen jogot tanult, Európában utazván meglátogatta Svájcban a Szent Ber- nát-hegyen levő kolostort. Ott megmutattak neki egy alom újszülött bernáthegyi kutyakölyköt, amelyek megnyerték tetszését, ezért 65 dollár előleget adott az egyik szerzetesnek, azzal, hogy amint a kölyköket elválasztották az anyjuktól, vagyis már nem szopósak, légipostával elküldi neki az egyik kölyköt Los Angelesbe. Csakhogy az az egész alom újszülött bernáthegyi kutyakölyköt, amelyek meg- a vevőnek. Három évig tartó eredménytelen levélváltás után, amelynek során az amerikai visszakövetelte az előleget, az ügy bíróság elé került, a károsult ugyanis időközben megszerezte jogászi oklevelét. 1975-ben — amint ő maga mondta a Los Angeles Time* tudósítójának — a San Francisco-! Saint Mary ka- tedrális adománygyűjtő perselye ellen nyújtotta be jóvá tételi igényét; a seriff emberei bementek, lefoglalták és zsákban kihozták. A vasárnapi misén gyűjtött ösz- szeget ugyanis „Péterfillér- nek” nevezik, vagy a „pápa gyűjtésének”; az egyház azonban azzal vitatta Sheffield ügyvéd igényét, hogy tagadta: az a pénz „különlegesen” a pápáé volna. „Éa a bíró nem tudta eldönteni, kinek van igaza” — mondta William Sheffield, aki maga különben nem katolikus. Az összeg egyébként, amelyet a seriff ily módon kívánt behajtani, a bíróság által Sheífieldnek megítélt 428 dollár és 50 cent kártérítés é6 perköltség volt, maga Sheffield azonban húszezer dollárt követel az egyháztól. „A bernáthegyi sem kell — mondta —, az túl dogmatikus lenne nekem. Most egy dán dogot akarok vásárolni”, P. G. P. SZOKOLAY ZOLTÁN: Hazáig kikönyökölsz az expressz ablakán hadd lobogtassa arcodat a szél hazáig élve el nem érsz míg élsz az expressz meg nem áll kikönyökölsz egy ablakon lobogtatsz forradalmakat hazádig el nem élsz az expressz meg nem áll lobogtatsz márciust a földön körbefut hazád a föld és meg nem állsz nem múlik el legyőz a láz lobogsz s leszállsz rV+jfLi -- A Ikotónő Ez a címe Kopasz Márta müvének, amelyet a Magyar Nemzeti Galériában rendezett Magyar grafika 1978. című tárlat anyagából választottunk. Kilencvenöt grafikus alkotásai töltik meg a földszinti termeket. Képzőművészetünk e legdinamikusabb és legegységesebb ágának sokféle virága. Mert sokoldalú ez a grafikai tárlat, majdnem olyan sokoldalú, ahányan kiállítanak. Gondolati és dekoratív ez a grafikai kiállítás. Humor és szatíra, életkép és fantázia, líra és elidegenedés, vallomás és tiltakozás, ünneplés és torz érzések jelennek meg. S amilyen sokfajta témában, tartalomban, mondanivalóban a magyar grafika, ugyanolyan sokféle technikával élnek alkotói — a hagyományos ceruza-, tus- és tollrajz, vagy rézkarc és fametszet mellett találunk gipszmetszetet, dombornyomást s megannyi vegyes technikájú grafikai lapot is. C sodálatosan szép délután volt. Elsétáltam a Puskin térig és leültem egy pad ra. A szökőkút körül gyerekek játszották. Hatéves, pisze orrú, mosolygós kislány — göndör hajában rózsaszín szalag _ — nem messze tőlem önfeledten játszott a homokozóban, tetszetős formákat gyúrt össze homokból. Elhatároztam, megszólítom. — Mit csinálsz, kislány? — kérdeztem tőle. — Szervezem 0 szabad időmet — hangzott a kislány válasza. — Ezt meg hogy csinálod? — Sütőipari termékeket állítok elő. Mellettünk épp akkor csattogott el egy kisfiú, kereken guruló, zöld játékmacskát húzott maga után. — Tetszik neked ez a macska? — kérdeztem újra a kislányt. — Zöld macskák nincsenek, különben is a macskáknak végtagjaik vannak, nem pedig kerekeken gördülő futóművük. Ez nem a valóságnak megfelelő macska! — válaszolt a kislány. A fene tudja, miért, de kezdtem magam rosszul érezni. Elővettem hát a vázlatfüzetemet, a ceruzámat, háztetők, házak kontúrjait próbáltam rajzolgatní. — A bácsi mit csinál? *- kérdezte a kislány, amikor a hátam mögül előbukkant. — Rajzolok. — Es mit? — Hát... házakat, háztetőket... — Es hol vannak a füstelvezető nyílások a tetőtérből, meg a nyílászáró szerkezetek? Ilyen házak, amilyeneket a bácsi rajzol, nincsenek. — Hogy te milyen szörnyű kifejezéseket használsz, te kislány! — szóltam, mert nem bírtam magam tovább türtőztetni. Aztán a pádon ülő asszonyság felé fordultam: — Hallott már maga ilyeneket? — Mit akar ettől a kislánytól, barátocs- kám? — kérdezte az asszony. — Nem látja, hiszen még gyerek! Borzalommal gon- dotlam arra, mi lesz belőle, ha egyszer 6 is felnői! ? ! Fordította: Kiss György Mihály Óp erencia A címbeli megnevezéssel kapcsolatban két szövegrészletet is idézünk. Az elsőt az Élet és Irodalom hasábjain olvashattuk az Ausztria felfedezése című cikkiben: szerzője arról írt, hogy a magyar turisták isimét ellepték Bécset, s már „túljutottak a felső Ennsen / az „ópe- rencián” /, egészen Itáliaiig.” (És, 1979., 4. sz.). A másik szövegrészletet Farkas Árpád Hó az Alpokban című verséből idézzük: „Hej, hiába keltem útra / Óperencián is túlra: / Ober Enns-em, Innen Innen / nincs egy hitvány váltóingem”. Mindkét szövegben szerepel két olyan szóalak, amelynek köze van egymáshoz. Gyermekkori meséinkben is olvashattunk az Öperenciás- tengerről, túl az Öperencián fekvő vidékekről. Ez a mesebeli Óperencia egy nagyon távoli, képzeletbeli tengert és országot idézett számunkra, amolyan világvégét. Kálmán Imre Csárdáskirály nőjének e dalrészletét is sokan ismerik: „Túl az óperencián, / Boldogok leszünk”. De vajon miért találkozhatunk éppen e megnevezéssel összefüggésben az ausztriai Ober-enns (Felső-Enns) földrajzi névvel? Azért, mert az óperencia név eredetét hozzák kapcsolatba vele. Az osztrák-német Ober-Emns adott ugyanis alapot az ópe- remcia hangsor kialakulásához. A magyar fül számára szokatlan idegen szó a népetimológia útján formálódott át, s kapott sajátos hangszerkezetet és jelentést. Szavunk keletkezésének folyamatát is végigkísérhetjük. Az ausztriai Enns folyó felső területeire vitték a besorozott magyar katonákat, s az ő ejtésük nyomán alakult ki az idegen hangsorhoz hasonló, magyar formájú név, az óperencia. Eredetileg a magyar ajkú legénység hazaküldött leveleiben az Ober-Enns névvel jelölt tartományra vonatkozott a megnevezés. Ez az osztrák vidék nagyon messze esett a szülőföldtől. S így nem véletlen, hogy az idők folyamán a messziség, a távol iság képzete is hozzátapadt a névhez. A magyar mesékben meg egyenesen a világvégét jelentette. Ez olvasható ki Vajda János versének soraiból is: „Elmennék az Öpe- renciára, / Ráülnék ott a világ sarkára” (Vajda: Népdal). ; Van olyan vélemény la, amely szerint az ugyancsak ausztriai Bregenz városnévben kereshetjük az óperencia eredetét, s a Brégenz felett (Ober-Bregenz) elterülő nagy alpesi tó kapta az erre a vidékre elkerült magyar bakák száján és nyelvhasználatában az Óperenciás* tenger megnevezést, Dr. Bakos József 1 f PASS LAJOS: Hajnal Hajnal. A kert alatt cigánylovak kopognak. Páráll a gaz s legott szippantja zúzmarává. Amott a háztetők immár kakasvörösben. Tócsa, téglahalom tartozik még a tájhoz. A szavak szokottak. Errefelé ilyenkor már fájlong a derék, visszér csomósodik. % • És szőlőzsír az ajkon; szél, csók, harag — csak emlék Sóhaj, asszonylehelet, felhő terül az égre.
