Népújság, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-09 / 57. szám

CSÜTÖRTÖK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR: Közös célokért A KÍNAI AGRESSZIÓ előidézte feszült nemzet­közi helyzetben került sor Moszkvában Kádár János és Leonyid Brezsnyev megbeszéléseire. A békéért; aggódó embermilliók — s itt nem csak a két ország népei értendők — nagy érdeklődése és reményteljes várakozása kísérte, végig a két tapasztalt pártvezető eszmecseréjét. A tárgyalásokról kiadott közlemény, valamint az elhangzott beszédek egyaránt arról ta­núskodtak, hogy a Szovjetunió és Magyarország — szövetségeseivel vállvetve — változatlanul szorgal­mazza az enyhülési politika elmélyítését, mert csak az óvhatja meg a világ békéjét. A tárgyalópartnerek, miután higgadt, de hatá­rozott hangnemben elítélték Peking agresszióját vietnami szomszédja ellen, kifejezték meggyőződésü­ket, hogy a vietnami nép megsegítése a szabadságért és a haladásért harcoló minden erő közös feladata, i S leszögezték, hogy e feladat végrehajtásából a Szov­jetunió és Magyarország is kiveszi részét. „A leg­utóbbi idők eseményei alapján arra a világos követ­keztetésre jutottunk Kádár elvtárssal, hogy még job­ban erősíteni kell a szocialista közösség összefogását” — mondotta Leonyid Brezsnyev a vendég tisztele­tére rendezett vacsorán. A KÉT PÁRTVEZETÖ moszkvai megbeszélései minden kétséget kizáróan hozzájárultak e követel­mény megvalósításához. A moszkvai találkozóról szóló kommentárjában a Za Rubezsom című szovjet külpolitikai lap megállapítja, hogy az tanúságot tett arról, hogy a Szovjetunió és Magyarország, a szocia­lista közösség többi országaival együtt meg akarja valósítani a világ politikai légkörének megjavítását. Természetesen, a világpolitikai kérdések mellett kiemelten szerepeltek a megbeszélések napirendjén a kétoldalú kapcsolatokat érintő témák is. A szocialista gazdasági integráció eszméjének talaján a tárgyaló- partnerek áttekintették a sokoldalú magyar—szovjet együttműködés kérdéseit, s meghatározták a gazda­sági együttműködés új, fontos irányait. Megállapí­tották, hogy a hosszú távú célprogramok megvalósí­tása szilárd alapot nyújt a két ország gazdaságának fellendüléséhez. HASZNOS ÉS TARTALMAS megbeszélés zajlott le a Kremlben a teljes nézetazonosság jegyében. A célok azonosságából fakadt ez, s jelentős hozzájáru­lás volt az enyhülési politika érvényesítéséhez, a két baráti ország kölcsönösen gyümölcsöző együttműkö­désének kiszélesítéséhez. Pálfi Viktor Carter Kairóban (Folytatás az 1. oldalról) BEJRUT: A Palesztinái Felszabadítá- si Szervezet vezetősége szer­dán Carter közel-keleti láto­gatásának előestéjén nagy­szabású politikai ellenakció­ra határozta el magát, s ál­talános sztrájkra hívta fel a megszállt arab területeken élő, vagy onnan elűzött arab lakosságot. A PFSZ 15 tagú vezető testületé, amely szerdán es­te Jasszer Arafat elnökleté­vel Bejrútban ült össze, . ál­lást foglalt amellett, hogy az arab országok hívjanak ösz- sze rendkívüli külügyminisz­teri értekezletet, s a bagda­di csúcsértekezlet határoza­tainak megfelelően szakítsák meg a diplomáciai és gazda­sági kapcsolatokat Egyip­tommal. MOSZKVA: Carter elnök kairói és je- ruzsálemi látogatását az Iz­vesztyija csütörtöki száma „mentőakciónak” és az el­nök saját tekintélyének meg­őrzésére tett elkeseredett próbálkozásnak minősíti. Az amerikai diplomácia problémái mindenekelőtt az iráni forradalom következté­ben súlyosbodtak — állapít­ja meg a cikk. — A nemze­ti felszabadító mozgalom je­gyeit és a vallási elemeket ötvöző iráni fordulat arra ösztönözte az arab iszlám ál­lamokat, hogy szánjanak szembe a Washington segéd­letével megkötendő izraeli— ÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄ Újságíró halála J Újságírói hivatásának tel- £ > jesítése közben a vietnami! I-ang Són városában éle- ^ > tét vesztette a 35 éves Ta- | kano Iszao. a Japán Kom­munista Párt központi lapjának, az Akahatának - a tudósítója — jelentette be csütörtökön Tokióban Niraszava Tadao, a JKP • £ KB elnökségének tagja, a; lap szerkesztő bizottságé- S nak elnöke. ? A kommunista újságíró, ' aki 1977. februárja óta dol- gozott vietnami állomás- ’í << helyén, a kínai agresszorok ' v Pekingben bejelentett visz- <■/ szavonulásáról akart meg- ) győződni, két nappal a kí- $< nai közlés elhangzása után. J Amikor gépkocsin vietna- j mi kísérők társaságában > áthajtott a városon, az >] > autó hirtelen kinai orvlö­> vészek kereszttüzébe ke- $ rült, Takanot fejlövés ,.ér­[ te, s a helyszínen meghalt, a tragikus eset is azt > mutatja — mondotta Nl- l raszava, hogy a kinai ag- | resszorok minden fogad­> kozásuk ellenére folytatják «barbár bűncselekményei­> két. A Vietnami Kommunis­ta Párt Központi Bizottsá­ga mély részvétét fejezte ki az Akahata szerkesztő- ' ségének. Szád a t egyiptomi elnök fogadja amerikai vendégét (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) egyiptomi különbékével. Ezt az álláspontot tükrözi Szaúd- Arábia álláspontja is. Az amerikaiak már korábban is, de Brown hadügyminisz­ter legutóbbi közel-keleti kőrútján ismét az iráni ese­mények lehetséges következ­ményeivel ijesztgették az or­szágot, és megpróbálták rá­erőltetni a „stabilizálás” ha­gyományos, amerikai ihleté­sű koncepcióját. JERUZSÁLEM: Menahem Begin izraeli miniszterelnök az Egyesült Államokban tett hatnapos lá­togatása befejeztével csü- _ törtökön hazaérkezett Izrael­be. Az izraeli miniszterlenök szerdán az amerikai zsidó szervezetek vezetői előtt mondott beszédében kifej­tette, hogy a Carter által legutóbb előterjesztett ame­rikai javaslatokon alapuló izraeli—egyiptomi különbé- ke-megállapodás „fontos do­kumentum” lenne. Hozzáfűz­te, hogy ha Carternak sike­rül egyiptomi látogatása ide­jén Szadat egyiptomi állam­fővel is elfogadtatni az új amerikai javaslatokat, „igen hamar” tető alá lehet hozni a különmegállapodást Kairó és Tel-Aviv között. Giscard d( Estaing Bukarestben Csütörtökön háromnapos hivatalos látogatásra Buka­restbe érkezett Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök. Az ato- peni repülőtéren meghívója és vendéglátója, Nicolae Ceausescu román köztársa­sági elnök fogadta. Giscard d’Estaing kísére­tének tagjai között van Francois-Poncet külügymi­niszter és Denian külkeres­kedelmi miniszter is, ..I ii Római kérdések Az Olasz Szocialista Párt vezetősége azzal a feltétellel hajlandó csatlakozni az új kormányhoz, hogy abba be­vonják a független balolda­liakat is. A független baloldali sze­nátorok és képviselők csü­törtöki összevont tanácsko­zásukon úgy döntöttek, hogy attól teszik függővé csatla­kozásukat az új kormány­hoz, milyen lesz annak prog­ramja, személyi összetétele és élvezni fogja-e az OKP támogatását. Giorgio Napolitano, az OKP vezetőségi és titkársági tagja parlamenti tudósítók kérdésére válaszolva kijelen­tette : az OKP továbbra is sürgeti, a független balolda­liak bevonását, de a kérdést nem lehet elválasztani sem a kormány programjától, sem személyi összetételétől. Vita Luns körül Csütörtökön a holland parlamenben élénk vitára került sor Joseph Luns NATO-főtitkár ügyében. Mint ismeretes, egy állami intézet dokumentumaiból ki­derült, hogy Luns 1933-tól 1936-ig a holland nemzeti szocialista párt tagja volt. Luns eleinte tagadta ezt, ké­sőbb azonban kijelentette: a dokumentumok valódiak ugyan, de nem ő lépett be a holland náci pártba, hanem fivére íratta be nevét a párt taglistájára. Az iratokból az is kiderül, hogy 1936-ban Luns nem lépett ki önként a náci szervezetből. &’Néwsm, 1979. aárcliu 9- péntek , Iráni nők az utcán A nemzetközi nőnapon sok ezer iráni nő tüntetett Teherán belvárosában a hagyományos fekete öltözet, a „esador” kötelező viselése ellen. (Népújság telefotó — AP—MTl—KS) TEHERAN „Nagy tiszteletben tartunk bármit, amit csak Khomeini mond” — ezzel az „elegáns formulával” siklott el csü­törtökön Amir Entezam tá­jékoztatási ügyekkel foglal­kozó miniszterelnök-helyet­tes afölött, hogy a síita fő­pap szerdán éles bírálatban részesítette a Bazargan-kor- mányt. Entezam újólag és határozottan cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint a miniszterelnök le kívánna mondani. Mintegy 15 ezer iráni nő — többségükben diáklány — tüntetett Teheránban a nem­zetközi nőnapon, tiltakozá­sul azok ellen a törekvések ellen, amelyek vissza akar­ják szorítani őket régi jog- fosztottságukba, A Bazargan miniszterelnök hivatala elé vonult sokaságot a levegőbe leadott lövésekkel oszlatták szét. A tüntetés közvetlen kiváltó oka Khomeini aja­tollahnak az a szerdai kije­lentése volt, amely elítélte a munkahelyükön „meztele­nül” — azaz esador, az isz­lám által korábban a nőkre kényszerített hosszú fekete fátyol nélkül dolgozó iráni nőket. Hasszán Nazih, az Iráni nemzeti olajtársaság vezető­je csütörtökön bejelentette: az ország olajtermelése nem fogja túllépni a napi három­millió hordót, azaz a sah kormányzata alatt kitermelt kőolajmennyiségnek a felét. Irán be fogja zárni azt a helikopter-repülőteret és gyakorlóközpontot, amely­nek berendezését és gép­parkját a sah kormányzata 4 milliárd dollárért vásárol­ta a Bell amerikai cégtől — közölte csütörtökön a kor­mány szóvivője. Arról még nem hoztak döntést, mi történjék ■ gyakarüá köz­ponthoz tartozó helikopte­rekkel. A Kajhan című teheráni lap értesülése szerint a sah emberei hazaérkezése után le akarták tartóztatni és a Perzsa-öböl egyik börtönszi­getére akarták szállítani Khomeini ajatollahot. A tervre az iráni csendőrség egy most előkerült titkos okmánya derített fényt VASHINGTON Az amerikai kongresszus elé terjesztett jelentésében a legfőbb állami számvevőszék kimutatta: az iráni olajszál­lítmányok több hónapos ki esése, valamint az újból folytatódó export rendkívül magas ára körülbelül hét százalékkal növeli a világ olajárait az OPEC az elmúlt év decemberében bejelentett emeléséhez viszonyítva. Irán az olajat jelenleg az OPEC- ámak közel kétszeresén ad­ja el Fegyverek a „békéhez" Az Egyesült Államok közve­tett és közvetlen katonai be­avatkozáséira készülnek új tervek a „béketárgya Lások- kai” egyidőben — tűnik ki csütörtöki értesülésekből. Amerikai lapjelenitések sze­rint Washington azonnal F5-ös harcigépeket készül szállítani Észak-Jemennek az ígért 380 millió dolláros ke­retben, amely harckocsikat és csapatszállító járműveket is tartalmaz. Még nagyobb feltűnést kel­tett az a hírt, hogy a Penta­gon felajánlotta Szaúd-Ará- biának: F15-ös (a legkorsze­rűbb) gépeiből küld egy kö­teléket az országba. Az ame­rikai légiegység „védelmi” feladatokat látna el és felsza­badítaná a szaúdi légierőt, hogy Észak-Jemen oldalán részt vehessen a Jemeni NDK elleni harcokban. A CBS csü­törtöki jelentése szerint Sza- úd-Arábia visszautasította az ajánlatot azzal, hogy ame­rikai támogatás nélkül is eleget tud tenni minden fel­adatának. Ez egyébként a legfrissebb jele a két ország közti össz­hang megbomlásénak. Fahd, szaúdi trónörökös lemondta márciusra tervezett washing­toni látogatását és elutasítot­ták a Brown amerikai had­ügyminiszter által előterjesz­tett tervet, hogy állítsák fél a két ország közös katonai bizottságát. A szaúdi vezetés változatlanul ellenzi az izra­eli-egyiptomi alkut, ugyanak­kor gyengének, a maga szem­pontjából veszélyesnek tartia az iráni forradalom idején, követett amerikai politikát. Mi rejlik a kínai csanatkivonások mögött? MOSZKVA Az APN szovjet sajtóügy­nökség az indokínai hely­zettel, elsősorban a Vietnam ellen intézett kínai agresz- szióvai foglalkozó csütörtöki kommentárjában rámutat, hogy az Oj Kína hírügynök­ség enyhén szólva is kétes értékű nyilatkozata után a vietnami—kínai határ reví­ziójának kérdése merülhet fel. A kommentátor egyebek mellett rámutat: a két or­szág közötti szárazföldi ha­tárt még a múlt század vé­gén húzták meg, az 1957— 58-as tárgyalásokon pedig megerősítették. — Vajon miért tért visz- sza Peking erre a kérdésre? Nyilván azért, hogy magá­nak tartsa meg a megszállt területek egy részét, amint ezt 1962-ben tette, amikor betört Indiába. Ekkor a kí­nai agresszorok harminchat­ezer négyzetkilométernyi in­diai területet szakítottak ki maguknak. Ezt mind a mai napig megtartották. — Az „elveszített terüle­tek visszaszerzésével" kap­csolatos pekingi cselekmé­nyek különösen az ázsiaiakat érintik érzékenyen. Ez ért­hető, hiszen Mao az egész világ meghódítását Délke- let-Azsiában akarta elkezde­ni. — Miután Peking végleg elvesztette a reményt arra, hogy Vietnamot békés esz­közükké! tegye vazallusává, kemény nyomást gyakorolt szomszédjára. A Pol Pot-re^ zsimet arra kényszerítette, hogy a hoák felhasználásá­val és belső aknamunkával nyugatról támadja az orszá­got, maga pedig északról tört be Vietnam területére, — Az egész világ felhör­dült Peking és pártfogói cse­lekedetein. Az agresszor a nemzetközi közvélemény ítelőszéke elé került, s Pe­king kénytelen lett a csa­patkivonás manőveréhez fo­lyamodni. Ám ez az agyon­reklámozott akció sem ad kellő megnyugvást. Előrelá­tó politikusok és közéleti sze­mélyiségek nem tartják le­hetetlennek, hogy a magu­kat kompromittált maoisták ú.iabb cselhez folyamodnak. Ki hihet Kínának — kérde­zi az indiai hírügynökség aa indiai parlament reagálásá­ról szóló jelentésében — azok után, hogy kezet emelt leg­közelebbi szomszédjára éa közelmúltbeli szövetségesé­re. Az indiai parlament vé­leménye szerint bármelyik ázsiai ország a kinai agresz- szorok következő áldozata lehet. — Peking nem tett le glo­bális stratégiájáról, csupán a nagy nyilvánosság nyomásá­ra kénytelen manőverezni. A veszély továbbra is ott függ Vietnam, és nem csupán Vietnam felett. Lelepleződ­tek azok is, akik megkísér­lik, hogy nemzetközi síkón kijátsszák a kinai kártyát, — Űr» véíezetüi az APN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom