Népújság, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-01 / 50. szám

Vasárnap délután két űrhajóssal a fedélzetén ismét űr- ; hajó indult útnak a Szovjetunió bajkonuri űrrepülő- • teréről. Ebből az alkalomból adunk helyet tudományos / kommentárnak, információknak az űrkutatás újabb eredményeiről. j A technika történetéből Az alumínium felfedezője — Afrika első vasútja — Reis telefonja A fürdőmester kerékpárja B'Jí — Andreas Sigismund Marggraf (1709—1782) német kémikus 225 évvel ezelőtt 1754-ben felismerte, hogy egyes ásványok egy eddig ismeretlen elemet tartalmaz­nak, majd rövidesen le is választotta az alumínium oxidját. Ma, az alumínium a jármű- és az elektromos ipar legfontosabb nyersanya­ga, kis fajsúlya és jó áram­vezető képessége miatt. A világ alumíniumtermelése az 1958. évi .3.5 millióról 1968-ra 8,6 millió tonnára növekedett. ★ — Afrika első vasútja 115 éve. 1864-ben nyílt meg Cape- tdwn (Fokváros) és Wel­lington között. A korabeli The Illustrated Londo.n News így írt áz eseményről: „őexcellenciája, a kormány­zó kiszállott a kocsijából és a vasútvonalat megnyitott­a lábpedált. A sebesség fo­kozása érdekében 1880-ban nagy első kereket szereltek a kerékpárra, amelyet láb­bal közvetlenül hajtottak. Fontos későbbi dátum a ke­rékpár történetében a lég­tömbös abroncs felfedezése 1888-ban, amely Dunlop angol állatorvos nevéhez fű­ződik. 1896 óta olimpiai ver­senyszám lett a kerékpár­sport. A kétkerekű közlekedési eszköz századunkban egyre jobban elterjedt. Számos lsorszerűsítést végeztek- rajta, például az 1903-ban beveze­tett kontraféket. Csakhamar mint sporteszköz is népsze­rű lett, amely további tech­nikai fejlesztéseket is ered­ményezett. Véletlen esemény érlelt meg például egy sportszempontból fontos újí­Rels telefonja. (Fotó — Deutsches Museum, München) nak nyilvánította. Az állo­máson — amely erre az alkalomra elegánsan fel volt díszítve — jelenlevő nagy­számú vendég lelkes tapssal üdvözölte szavait. A beszéd elhangzása .után a kormány­zó és kísérete visszaindult Cape Towrsba.” ★ — 115 évvel ezelőtt 1864. szeptember 20-án szabadal­maztatta Johann- Philipp Eeis német fizikus a távbe­szélő készülékét, amellyel emberi hangot elektromos úton lehetett továbbítani. Az amerikai Alexander Graham Bell 1876-os találmányával szemben a németek őt tart­ják a telefon feltalálójának. ★ Egyes adatok szerint 183 3- ig nyúlik vissza a kerékpár története, más adatok sze­rint 1815-ig: állítólag ekkor találta fel K. Drais badeni fürdőmester.' Az ősi kerék­pár egy vázon elhelyezett r.Féregből, két kerékből állt, és lábbal lökték előre. M. Fischér német mechanikus 1850-ben alkalmazta először tást. 1925-ben egy hegyi ver­senyen az egyik versenyző­nek gumit kellett cserélnie, ám a hidegtől elmerevedett ujjaival nagyon lassan tudta kivenni a rögzítő, csavarokat. Ez adta az ötletet, hogy kor­szerű kerékrögzítő csavart szerkesszen, amely segítségé­vel egyetlen mozdulattal ki­cserélhető a kerék. Nem sok­kal később megszerkesztette az első kerékpárváltót, amely forradalmasította a kerékpársportot. De nemcsak a versenyeken tett a kerély- párváltó jó szolgálatot, ha­nem a hegyes terepen is le­hetővé tette a kerékpár-köz­lekedést. A kerékpározás újabb megújhodásának le­hetünk ma tanúi. A városi közlekedés zsúfoltsága, a környezetszennyezés elleni propaganda az egészséges életmóddal járó mozgásigény mind elősegíti a kerékpár további terjedését. A kerék­pársport népszerűségére jel­lemző, hogy Nyugat-Európá- ban még a labdarúgást is megelőzi. Kflváts Andor Pokol az égben A Föld legközelebbi boly­gótestvérén, az izzó-forró Venus bolygón, váratlan le­letre bukkantak a földi mé­rőszondák: vízgőzt fedeztek fel. A karácsony első > napján rádión továbbított időjárás- jelentés egy 40 millió kilomé­ter távolságban levő, barát­ságtalan világból érkezett. A külső hőmérséklet 446 fok — jelentette a Venera-11 jel­zésű szovjet Venus-szonda. Kénsavzápor hullik a felhők­ből és a Venus légköre 88 atmoszférás nyomással nehe­zedik az űrszondára — a Földön mintegy 900 méteres tengermélyésben uralkodik ilyen nyomás. Pontosan 95 perccel később a Venera-11 osztozott a már december 21-én a Venusra ereszkedett második űrszon­da, a Venera-12 sorsában. Ez utóbbi egyébként tovább állta a Venus-pokol hőségét és csak 110 perc múltán né­múlt el a rádiója. A moszkvai irányítóköz­pont tudományos szakértői szei’int mindez a program­nak megfelelően ment vég­be. Két és fél héttel koráb­ban hasonlóan némúlt el* a Venus-felszínre juttatott négy amerikai űrszonda is, pon­tosan egyórás kamikáze-re- pülés után a Venus légköré­ben. '„A Venus talaja elég forró volt ahhoz, hogy a le­szállás színhelyén elégesse a szondákat” — jelentette ki Donald Hunten, amerikai ku­tató. A fémlemezolvasztó hőség olyan légkörből árad, amely egyedülálló naprendszerünk­ben. A szovjet Venera- és az amerikai Pioneer-szondák egybevágó mérési eredmé­nyei szerint a Venus-légkör tulajdonképpen több emele­tes, 120 kilométer magas nö­vényház. A bugyborékoló gáztömeg 98 százalékban széndioxidból áll, és a leg­felső rétege szélgépként mű­ködik. A Venusra jutó nap­fény felét ez a zóna nyeli el — a Pioneer-szondák olyan hóviharokat észleltek mérő­műszereikkel, amelyek , 300 kilométeres sebességgel szá­guldanak a Venus körül. ■ A napfények csupán mint­egy két százaléka jut el a bolygó felszínére, ellentétben a földfelszínt elérő 30 szá­zalékkal. Ám míg a Föld a napmeleg jelentős részét visszasugározza a bolygóközi térbe, a Venus talaja állan­dóan tárolja a napmeleget — a vízgőz útján; a légkör alsó rétegeinek mintegy 1 száza­léka vízgőz. „Ez az 1 száza­lék ugyan kevésnek tűnik — jelentette ki dr. James Polack, az amerikai űrkuta- niai Ames (NASA). kalifor­niai Ames központjának munkatársa —, mégis ele­gendő ahhoz, hogy nagy hő­mérsékletet tartson fenn, akárcsak egy szaunában.” A talajhőség a rendkívüli légköri nyomás miatt sem tud- elszökni. Végül az üveg­ház „tetejét” a kénsavfelhők alkotják, amelyek megakadá­lyozzák, hogy bármi is lent­ről felfelé juthasson. Cseppe- ik elegendő nagyok ahhoz, hogy útját állják mindenfaj­ta hőléadásnak. A Venus légkörében talált nagy argon-36 arány egyál­talán azt is kétségbe vonja, hogy a Föld és a Venus test­vérek ■ lehetnének. Az argon­36 nemesgáz egyfajta „ős­anyagnak” számít, ami ve­gyileg alig kötődik más anyagokhoz. A'bolygókon ta­lálható argon-36 tehát még azokból a gáz- és porfelhők­ből származik, amelyekből a Nap és a naprendszer erede­tileg kialakult. A legnagyobb amerikai űr­szondán elhelyezett • tömeg­spektrométer eredetileg olyan argon-36 értéket jelzett a Vénus légkörében, amely ötszázszor felülmúlja a Föld légkörében található argon mennyiségét. „Talán egészen más anyagból készült a Ve­nus, mint a Föld” — vélik a NASA egyes tudósai. Amikor azután más mű­szerek mérésadatait is elle­nőrizték, kiderült, hogy a Vepus-légkör argon-36 tar­talmának értékét az első mé­réseredmény felére kell csök­kenteni. Ám még így is két- százszor több argon-36 ré­szecske van a Venus légkö­rében, mint a földiben. Ké­sőbb azonban újra korrigál­ni kellett az amerikaiak ál­tal bejelentett mérésered­ményt: a szovjet szondák csak fele annyi argont mér­tek, mint az amerikai műsze­rek. Egyes kutatók egyszerűen megoldhatónak vélik az újabb Venus-rejtélyt... „Az argonmennyiség nyilvánva­lóan annak a függvénye — mondja McElroy amerikai professzor —, hogy milyen távolságra van az adott boly­gó a Naptól”. Ezzel az is megmagyarázható lenne, hogy miért van a Naptól távolabb keringő Mars boly­gón tízezerszer kevesebb ar­gon-36, mint a Venus lég­körében. Kozmikus Mágiái kísérletek Az űrkutatás kezdeti sza­kaszában a kutyákkal, macs­kákkal, majmokkal végzett előzetes kísérletek adták a legtöbb tájékoztatást arról, hogy megkockáztathatja-e az ember az űrrepülést. Az az­óta eltelt időben azonban számos más élőlény is meg­járta már a világűrt, és ha nem is nagyon látványos, de fontos biológiai kísérleteket végeztek velük az űrrepü­lők. A mikroszervezetek eszmé­nyi alanyai a kozmikus bi­ológiának: gyorsan szaporod­ik, egyesek 20 percenként, mások néhány óránként, így. akár csak egy egynapos űr­repülés során sok nemzedé­kük tanulmányozható. Az is előny, hogy sejtjeik igényte­lenek és nagyon kicsinyek, egy-egy tenyészedényben te­hát több millió egyed vizs­gálható. Baktériumokkal végzett vizsgálatok eredmé­nye például, hogy űrutazás során a baktériumok gyor­sabban szaporodnak, egy időegység alatt tehát na­gyobb tömegük 'jörf létre, mint a Földön hagyott tár­saiké, noha a táptalaj, a hőmérséklet stb. mindkét helyen teljesen azonos volt. Azt is .megállapították, hogy a mikroorganizmusok _ élet­működésbeli és alaktant vál­tozásai nem függnek az űr- repülés útvonalától, vagyis attól, hogy a tenyészetek a Föld körül keringenek-e, vagy megkerülik a Holdat. A változások tehát nem a Földhöz való közelségnek a függvényei. Mikroszerveze- tekkel egyébként mind a szovjetek, mind az ameri­kaiak számos kísérletet vé­geztek. Az amerikai Skylab űrha­jó keresztespókokat vitt _ az útjára, annak megállapításá­ra. hogy a súlytalanság álla­potában megmarad-e a há- 1 ószövő képességük. Ez az állat gyorsan dolgozik, korán reggel kel és 20 perc alatt elkészíti hálóját. A keresz­tespók minden edzés nélkül gyorsan alkalmazkodott a siilvtp’lan.sáshoz. Három nan alatt hozzáidomult az új fel­tételekhez. és ezután ugyan­olyan tökéletességgel szőtte hálóját, mint földi viszonyok között? Visszatérés után szá­mítógép igyekezett különb­séget találni a Földön, illet­ve az űrben szőtt hálók kö* zott, de semmilyen eltérést nem talált. A Szaljut—6 űrállomáson is számos biológiai kísérle­tet végeztek. A biológiai kí­sérletsorozat keretében pél­dául hagymát termesztenek, hogy tanulmányozhassák az élő sejtek szaporodását a világűrben., Képünkön; az űrbéli hagymafermesztés kellékei (MTI Külföldi Képszolgálat) Az abszolút nulla fok közelében A Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagoza­tának Hőfizikai Intézetében a tudósok olyan kutatásokat folytatnak, melyek célja, hogy megállapítsák az igen alacsony, kriogén hőmérsékleten végbemenő hősugárzás sajátosságait. Az eddig kapott eredményeket a gyakor­latban fel tudják használni, a lézertechnika, a repülés, az űrhajózás, az energetika területén, vagyis mindenütt, ahol vagy hő és hideg találkozik. A szibériai tudósok keresik azokat a módszereket, melyek segítségével megbízhatóan lehet szigetelni az alacsony hőmérsékletre hűtött testeket, meg lehet védeni azokat a melegebb környezet hatásától. Így például a lézersugarakat előállító berendezésben levő rubinkristá­lyokat — miközben azok hatalmas mennyiségű energiát sugároznak ki — hűtött, állapotban kell tartani, az űrla- boratóHum kémlelőVvé&ének pediá nem stábod átenged•> nie sem a sugarak melégét, sem a kozmosz hidégét. CGora MAI MŰSOROK «íné KOSSUTH 8.27 Slágermúzeum. 9.17 Madrigálok. 9.44 Zenevár. 10.05 'Dominó. 10.35 Daljá­tékok. 10.58 Népi zene. 11.40 Maros-menti ének. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 A rendőr sétál az utcán... 12.50 Zenemúzeum. 14.24 Szabadpolc. 15.10 Nemze­tiség és népzene. 15.28 Szü­letésnapi ajándék. 16.05 Garai Gábor: Szélcsönd és újra szél. 16.15 Sziklay Erika énekel. 16.32 Haydn: G-dúr szimfónia. 17.07 Ki fejleszti Nagykőröst, és ki­nek? 17.32 Első csengetés. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.13 Verdi: Az álarcosbál. 21.40 A Dunánál. 22.20 Vi­lágtörténelem dióhéjban. 22.30 A dzsessz világa. 23.30 Cherubini: d-mol! vonósnégyes. ' PETŐFI 8.05 Muzeális operettfelvé­telek. 8.33 'Napközben. 10.33 Zenedélelőtt. 11.30 Csak fiataloknak! 12.33 Nemzetiségeink zenéjéből. 12.55 Kapcsolás a miskolci stúdióba. 13.25 Ifjúsági könyvespolc. 13.30 Kórus­művek. 14.00 Sportvilág. 16.00 Népi zene. 16.35 Idő­sebbek hullámhosszán. 17.30 Zenei tükör. 18.00 Disputa. 18.33 Hétvégi pa­noráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Szociológiai figyelő. 21.03 Kabarécsütörtök. 22.03 Nóták. 23.15 Zenés játékokból. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Fiatalok félórája — KISZ- védnökséggel épül az LKM kombinált acélműve... — Vállalások, teljesítések, munkaverseny-felajánlások a nagyberuházás határidő­re történő megvalósításá­ért, társadalmi munka, és ami mögötte van. Szer­kesztőriporter: Dobog Bé­la — Politikai dalok — „Nyitott ház” kísérletek a kazincbarcikai művelődési házban. Riporter: Antal Magda — 18.00 Észak-ma­gyarországi krónika — A vasutasok szakszervezete Miskolc területi bizottságá­nak ülésén — Elfogadták a forradalmi ifjúsági na­pok programjait Kazinc­barcikán — Ennio Morri- cone filmdalaiból — Hírek, lapelőzetes... 8.00 Tévétorna. 8.05 Isko­latévé. 9.30 Óvodások mű­sora. 9.50 Melyiket az öt­ezerből? 14.45 Iskolatévé. 16.35 El-Suriani. 16.50 Vil­lanófény. 17.10 Tízen Tú­liak Társasága. 17.55 Te­lesport. 18.20 A Magyar Tanácsköztársaság művé­szete. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-hífadó 20.00 Lear király , (tévédráma). 22.35 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 18.25 Fizika. 18.50 En francais. 19.00 Orosz nyelv. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Kis- filmek a nagyvilágból. 21.35 Tv-híradó 2. 21.55 „Dob az utcát felveri’’. Jtwrn 1979. március 1., csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom