Népújság, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-03 / 52. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! I AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA IS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA _____________ X XX. évfolyam, 53. szám ARA: 1.30 FORINT 1979. március 3., szombat Haladéktalanul vessenek véget a Vietnam ellen indított kínai agressziónak Ä Szovjetunió bel- és kül­politikájáról, gazdasági kér­désekről beszélt heonyid Brezsnyev, az SZKP főtitká­ra, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnö­ke pénteki választási nagy­gyűlésén Moszkvában. Bfezs- nyevet a szovjet főváros Bauman választókerületének dolgozói jelölték a legfel­sőbb tanácsba. Az SZKP fő­titkárának beszéde zárta le a vasárnap sorra kerülő vá­lasztások előkészítését az or­szágban. A beszédet közvetí­tette a szovjet rádió és a te­levízió is. Brezsnyev rámutatott: [ a párt XXV. kongresszu­! sán elfogadott irányvonal a gazdaság fejlesztésére, a I dolgozók életének megjaví­tására, a szocialista de­mokrácia fejlesztésére, az ország védelmi képességé­nek megszilárdítására, a tartós békére és a nem- i zetközi biztonságra irá­1 nyúl. Ez a politika así alapja a szovjet társadalom sikerei­nek, s a választók most e politika iránti bizalmukat nyilvánítják ki a szavazás Borán. Az SZKP főtitkára beszé­dében részletesen foglalko­zott a szovjet gazdaság hely­zetével. A két választás kö­zötti időszakban a gazdasági kapacitás jelentősen kibő­vült, a nemzeti jövedelem nagymértékben emelkedett, egész körzetek arculata vál­tozik meg. Sikerrel oldották meg a mezőgazdaság számos kérdését. Növekszik az egy lakosra jutó termékmennyi­ség — különösen a gabona- és a gyapottermesztésben •—, de sokat tettek az állatte­nyésztés bővítéséért is. I A gazdaság növelése jó alapot teremtett a népjólét emelésére. A nemzeti jöve­delemnek mintegy négyötöd részét ilyen célokra fordítják f— hangoztatta Brezsnyev. — A párt továbbra is elsőrendű fontosságot tulajdonít a szov­jet emberek élete megjavítá­sának, a dolgozók fizetése, reáljövedelme emelésének, az állami költségvetésből biztosított szociális és kultu­rális juttatások fejlesztésé­nek. Ezzel párhuzamosan meg­felelően kell biztosítani a szovjet emberek békés alko­tó munkáját is. Nem kis ösz- szegeket kell arra fordítani, hogy mind Nyugaton, mind Keleten biztosítsák az or- 1 szág biztonságát. 1 „Annyit fordítunk védelmi célokra, amennyi feltétle­nül szükséges, nem keve­sebbet, de nem is többet, mint amennyit a helyzet megkövetel” S- mondotta erről Leonyid Brezsnyev. Az SZKP főtitkára kitért a szovjet népgazdaság megol­datlan kérdéseire. Hangsú­lyozta: javítani kell a terve­zést, a gazdaságirányítás módszereit, ésszerűen kell hasznosítani az ország kin­cseit, lehetőségeit, jobban kell hasznosítani a tartaléko­kat, a szovjet demokrácia által adott lehetőségeket a gazdasági haladás érdekében, mert ez az anyagi alapja a szovjet emberek jogai érvé­nyesítésének, a szocialista de­mokrácia további felvirágoz­tatásának is. Nemzetközi kérdésekről . fczólva Brezsnyev kiemelte; a legutóbbi választás óta el­telt években tovább fejlőd­tek a szocialista országok, új győzelemeket értek el Af­rika, Ázsia Latin-Amerika né­pei a nemzeti és társadalmi felszabadulásért vívott harc­ban, jelentősen megnöveke­dett a tőkés országokban a dolgozók osztályharcának ak. tivitása, megszilárdult a kom­munista és munkáspártok be­folyása. — Peking mostani vezetői a szomszédos kisebb ország, a szocialista Vietnam ellen indított példátlanul arcátlan, gonosz támadásukkal vég­képp leleplezték az egész vi­lág színe előtt nagyhatalmi politikájuk alattomos, agresz- szpv lényegét. Most mindenki latja, hogy jelenleg a vilá­gon ez a politika veszélyez­teti a legnagyobb mértékben a békét. Ma minden eddigi­nél világosabb, milyen veszé­lyes bármilyen formában is támogatni ezt a politikát. — A szovjet nép a világ minden békeszerető népé­vel együtt követeli, hogy haladéktalanul vessenek véget a Vietnam ellen in­dított kínai * agressziónak, az utolsó katonáig vonják ki vietnami területről az intervenciós csápatokat. Barátságunkat a testvéri Vietnammal, sok. éven át a gyakorlat bizonyította. Most amikor a vietnami nép ne­héz órákat él át, teljes mér­tékben szolidárisak vagyunk vele. Senki számára sem lehet kétséges, hogy a Szov­jetunió hű a két országot összekapcsoló barátsági és együttműködési szerződés­hez. A Vietnami Szocialista Köztársaság igazságos, ne­mes harcot folytat. Oldalán áll a világ minden becsüle­tes, békeszerető embere. Ezért győzhetetlen Vietnam ügye, ezért van kudarcra ítélve az agresszor minden terve — jelentette ki Leonyid Brezsnyev. Hangsúlyozta: nagy fontos­ságú az új szovjet—ameri­kai szerződés kidolgozása a hadászati támadófegyverek korlátoztatásáról. Hatéves muntka befejezése most már közelinek tűnik. Bár a szer­ződés a Szovjetunió szem­pontjából nézve lehetne jobb is, nem felel meg mindenben kívánalmainak, mégis olyan ésszerű kompro­misszumot jelent, ami mind­két fél érdekeit figyelembe veszi. Így egészében nagy je­lentőségű, hasznos lépés, amely — ha aláírják, rati­fikálják és érvénybe lép —• 1985-ig számos fontos terü­leten megakadályozná a leg­inkább pusztító és a legdrá­gább fegyverek további fel­halmozását. A szerződésben kifejezésre jut a felek egyenlőségének, egyenlő biz- tonságániak elve. A SALT— 2 megállapodás megkötése után megkezdődik a munka a SALT—3. megállapodás előkészítésére, s ez még to­vább mehet: megakadályoz­hatja az új fegyverfajták fejlesztését: nem csak kor­látozhatja a fegyverzet nö­vekedését, hanem elősegít­heti annak csökkentését a két fél részéről. A SALT—2 megállapodás megkötése miniden bizonnyal megélén­kítheti a munkát a most fo­lyó egyéb tárgyalásokon, kedvező hatást gyakorol , a nemzetközi légkörre. Ha az új szerződés előkészítése be­fejeződik, azt minden bi­zonnyal Carter elnökkel sor­ra kerülő találkozómon írjuk alá, remélem, a r-uem távoli jövőben”— mondotta Brezs­nyev. — „Arra számítunk, hogy egyúttal megvitatjuk a szovjet—amerikai kapcsola­tok továbbfejlesztésének több más kérdését, az enyhülés megszilárdításának, a béke megszilárdításának egyéb problémáit”. Beszédében részletesen szólt arról, hogy a Szovjet­unió külpolitikájának elvei közé tartozik a nemzeti függetlenségért és a társa­dalmi haladásért küzdő né­pek támogatása. Fontos lé­pésnek nevezte azt, hogy a Szovjetunió barátsági és együttműködési szerződést kötött Angolával, Etiópiá­val, Mozambikkal, Afga­nisztánnal. A Közel-Keletről szólva az SZKP főtitkára ismét ál­lást foglalt az arab népek törvényes jogainak érvénye­sítése, az izraeli agresszió következményeinek felszá­molása mellett, elítélte az imperialista diktátumokat, a különutas, kapituláns alkut. Üdvözölte az iráni népi, imperialistaellenes, nemze­ti felszabadító forradalom győzelmét. Brezsnyev hangsúlyozta: a Szovjetunió tovább kívánja fejleszteni barátságát a fel­szabadult országokkal, az el nem kötelezettek mozgal­mának résztvevőivel, a sza­badságért és függetlenségért harcoló népekkel. *— Célunk az, hogy megte­remtsük a tartós békét és a biztonságot a szovjet emberek számára, a tartós békét és a békés együtt­működést a világ minden országa között. Fáradhatatlanul, erőnket és energiánkat nem kímélve harcolunk továbbra is ezért a célért — mondotta beszé­dében Leonyid Brezsnyev. Kádár János fogadta Alvaro Cunhalt Kádár János és Alvaro Cunhal találkozója (MTI fotó — Tóth István felv. — Népújság telefotó — KS) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken a KB székhá­zában fogadta Alvaro Cun­halt, a Portugál Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak főtitkárát, aki az MSZMP Központi Bizottsá­gának meghívására tartózko­dik hazánkban. A szívélyes, elvtársi lég­körben tartott megbeszélés során tájékoztatták egymást pártjuk helyzetéről, véle­ményt cseréltek a nemzetkö­zi helyzetről, valamint a nemzetközi kommunista1 és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Áttekintették és megerősítették az MSZMP és a PKP hagyományosan jó kapcsolatait és megállapod­tak a két pártnak a proletár internacionalizmus elvein alapuló együttműködése to-. vábbfejlesztésében. A találkozón részt vett Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának ve­zetője és Adelino da Silva, a PKP KB tagja. (MTI) Herbert Wehner befejezte budapesti látogatását Herbert Wehner, a Német Szociáldemokrata Párt par- lamerilti frakciójának elnöke, a párt elnökségének tagja február 27—március 2. kö­zött látogatást tett Budapes­ten. Herbert Wehnert és kísé­retét szívélyes légkörű meg­beszélésen fogadta Kádár János, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának első titká­ra, Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnö­ke, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai. Gyenes András, az országgyűlés kül­ügyi bizottságának elnöke, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára tárgya­lásokat folytatott az NSZK- beli politikusokkal. A kölcsönös megértés szellemében folytatott meg­beszélések során teljes egyetértés volt abban, hogy Á külföldi piacokon vizsgázik a magyar gazdaság Dr. Bíró József sajtótájékoztatója — Ne tévessze meg önöket, ha az elmúlt évet értékelve sok pozitívumot említek meg: a külkereskedelem 1978-ban összességében nem a terveink szerint alakult. Azonban most már minden erővel az idei feladatainkra kell figyelni és éppen a po­zitív jelenségekből kiindulva, sokkal nagyobb szigorral kell végrehajtanunk az egyen­súlyt javító intézkedéseket. — E szavakkal kezdte sajtó- tájékoztatóját pénteken a parlamentben dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter. A szokásos évi számvetés így foglalható össze: tavaly óta tovább romlott külkereske­delmünk mérlege. Nemcsak több, de más is a gondunk, mint ami az el­múlt évben ilyenkor volt: az úgynevezett cserearány-- romlás például megszűnt,- sőt kedvezőbb is az árak ala­kulása a tervezettnél. A nemzeti jövedelem viszont a tervezettnél kisebb mérték­ben nőtt, ugyanakkor a . be­ruházások, a készletek gya­rapodása igencsak elrugasz­kodott a terveinktől. S ez a tény is növelte a kivitel-be­hozatal aránytalanságait. A külkereskedelem leg­fontosabb feladata tavaly a nem rubel elszámolású mér­leghiány csökkentése nőtt. Emlékezzünk a számokra: 10—12 százalékos exportnö­vekedés mellett 3 százalék­nyi importnövelés szerepelt a tervekben. Ezzel szemben az export nem egészen 9 szá­zalékkal, az import pedig 23,3 százalékkal nőtt! Termé­szetesen kell némi magya­rázattal is szolgálni ehhez. A 45 milliárdos exportfejlesztő hitel kibocsátása terven fe­lüli tőkés importmegrende­lésekhez is vezetett, ám ezek megtérülnek a gyorsan bővü­lő kivitelben. Emellett is voltak még indokolt, a beho­zatalt növelő intézkedések, ám a „végösszeg” tény, ezt kell figyelembe venni, s ezen kell az idén lényege­sen változtatni. A jobb minőség, szebb csomagolás, a határidők pon­tos betartása a jó üzletek alapja — mondta a minisz­ter. E téren is sok tartalék van a külföldi piacokon vizs­gázó magyar gazdaságban s a bizonyítékok a már emlí­tett jó példák. Szerszámgép­iparunk például már tud olyan berendezéseket is aján­lani, amelyeknél jdbbak'at csak az NSZK, Svájc, és Svédország ipara produkál Nyugat-Európában. A mezőgazdaság és élel­miszeripar tavaly nem tudta tfljesíteoi a tervezett kivitelt, ebben természetesen sok külső körülmény is közreját­szott. Mindenképpen töreked­ni kell azonban az idén jó áron eladható, keresett ter­mékeink exportjának bővíté­sére. A szocialista országokkal való együttműködés tovább szélesíthető, kerésni kell a le­hetőséget a behozatal növelé­sére, ezekből az országokból. Annál is inkább, mert az idei terv a tőkés import csökkentését fogalmazza meg, s ezt végre kell hajtani kor­látozó központi intézkedések árán is. 'Az iparnak és a külkeres­kedelemnek közös érdekek alapján kell fellépni a pia­cokon. Ennek hiányosságait, exportáló megyei vállalata­ink közül nem egy. tapasz­talhatta az elmúlt évben. Er­re vonatkozó kérdésünkre adott válaszában a miniszter utalt rá. hogy folyamatosan átalakítják a külkereskedel­mi vállalatok érdekeltségi rendszerét, az iparhoz alkal­mazkodó önálló egységeket hoznak létre. A jelenlegi fe­szült piaci helyzetben is fo­kozható a kivitel, s ennek módjait együtt, az eddigiek­nél jobb összhang kialakítá­sával kell megtalálni. Hekeli Sándor a nemzetközi életben váltó« zatlanul alapvetően fontos az enyhülés politikájának folytatása és kiterjesztése. A tárgyaló felek továbbra is hozzá kívánnak járulni az enyhülés, a béke, a nem­zetközi együttműködés meg­szilárdításához, kölcsönösei érdekeltek az 1980. évi mad­ridi európai tanácskozás eredményes előkészítésében és megtartásában. Ezzel összhangban tesznek újabb konstruktív kezdeményezé­seket és lépéseket. Megállapították, hogy a ví- lágbéke megőrzése szem­pontjából kulcsfontosságú a fegyverkezési hajsza megfé­kezése, a katonai enyhülés előmozdítása, a stratégiai fegyverzetek korlátozását szolgáló tárgyalások, minde­nekelőtt a SALT—II sikerre vitele. Herbert Wehner és kísé­rete pénteken elutazott Bu­dapestről. Tervegyeztető tanácskozás Egerben Pénteken délelőtt Egerben," a Heves megyei Tanács vb- termében találkoztak az Or­szágos Vízügyi Hivatal, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, valamint Heves megye párt- és állami veze­tői, hogy szokásos évi meg­beszélésükön áttekintsék az eddig megvalósított felada­tokat és megtárgyalják a so­ron következő tennivalókat. Dr. Varga József, a me­gyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a vendégekét, közöttük dr. Illés Györgyöt, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettesét, valamint Vezse Sándort, az Észak­magyarországi Vízügyi Igaz­gatóság igazgatóját. A tervegyeztető tárgyalá­son részt vett többek között Barta Alajos. az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára, Schmidt Rezső, az egri városi pártbizottsák első titkára, valamint Jenes Pál a Szakszervezetek megyei Tanácsának titkára is. A részletes munkamegbe­szélésen megvitatták az ár- és belvízvédelmi helyzetet, javaslatok születtek a to­vábbi tennivalókra, áttekin­tették a községek, városok közműhálózatának fejlesztési lehetőségeit. Leonyid Brezsnyev woIssztcBsi beszéde

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom