Népújság, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-17 / 64. szám
1979. március Ä polgári védelem a nemzetközi hadijogban II. rész A polgári védelemmel kapcsolatos intézkedések Honvédelmi kabinet a főiskolá Az 1949. évi genfi egyezmények megerősítése és továbbfejlesztése érdekében elfogadott I. jegyzőkönyv IV. része (polgári lakosság) VI. fejezetében tartalmazza a polgári védelemmel kapcsolatos nemzetközi jogi rendelkezéseket. Ez a szabályozás — amint már utalás történt rá — az egyezményekkel kapcsolatos joganyag keretében, de a nemzetközi jog történetében is először szerepelteti és tárgyalja a polgári védelmet és ennek megfelelően teljesen új normaanyagnak minősül. Az eddigi hatályos szabályozás keretében a IV. genfi egyezmény 63. cikke rendelkezett ugyan — a megszállt területek tekintetében — a „már meglevő nem katonai jellegű különleges szervezetek” tevékenységéről, amely nemcsak kiterjesztette, hanem szűk értelmezéssel is felölelte a polgári védelmi. szervezeteket, annak ellenére, hogy a „polgári védelem” jelzős kifejezés a normaanyagban elő sem fordul. Ehhez a helyzethez képest feltétlenül rendkívül jelentős előrelépést, illetőleg haladást jelent az, hogy a Jegyzőkönyv külön fejezet- bent tárgyalja, illetőleg tartalmazza a polgári védelemmel kapcsolatos rendelkezéseket. AZ ALKALMAZÁSI TERÜLET. A „Polgári Védelem” fejezet bevezető rendelkezésében (61. cikkely) meghatározza a polgári védelem fogalmát. E szerint a polgári védelem alatt értendő minden olyan humanitárius feladat elvégzése, amelynek célja, hogy védelmet nyújtson a polgári lakosságnak az ellenségeskedés, illetőleg a katasztrófák ellen, és segítse azt az utóbbiak közvetlen hatásainak leküzdésében, valamint a túlélés feltételeinek biztosításában. Ezt követően a rendelkezés felsorolja a polgári védelmi feladatokat. Ezek a következők: — riasztás, — kitelepítés, — menedékhelyek felállítása, megszervezése, — elsötétítés, — mentés, — egészségügyi ellátás (beleértve az elsősegélynyújtás stb.), — tűzvédelem, — veszélyes zónák felderítése, megjelölése, — fertőtlenítés, és más hasonló védelmi intézkedések foganatosítása, — szükségelhelyezés és szükségellátás, — segítségnyújtás a rend helyreállításához és megtartásához a kárt szenvedett területeken, — közérdekű nélkülözhetetlen szolgáltatás biztosítása, — sürgős jellegű temetések végrehajtása, — a túléléshez szükséges javak védelrhe, és — minden olyan járulékos tevékenység, beleértve a tervezést, szervezést stb. is, amely az eddig említett feladatok vérehaj- sához szükséges. E felsorolásból kitűnűen a polgári védelmi feladatok meglehetősen széleskörűen, minden bizonnyal a teljességre törekvéssel szerepelnek, tartalmukat tekintve pedig megállapítható, hogy minden olyan feladatot rögzítenek, amelyek a hatályos polgári védelmi joganyagban hazánkban is feladatként 1979. március 17., szombat vékenysége közvetlen hátrányos befolyásolásának tilaf- máról van szó, hanem nem eszközölhetők olyan (pl. strukturális) változások sem, amelyek a feladatok végrehajtását közvetett módon befolyásolják. A polgári védelem érdekeit szolgálja az a rendelkezés is, amely szerint a megszállott hatalom nem vonhatja el, és nem sajátíthatja ki a polgári lakosság rendelkezésére álló védő-, illetőleg menedékhelyeket és egyéb eszközöket. NEMZETKÖZI KOORDINÁCIÓ. A Jegyzőkönyv több rendelkezése foglalkozik a semleges államok, valamint más, a fegyveres ösz- szeütközésben részt nem vevő államok polgári védelmi szervezetei állományának és eszközeinek a fegyveres konfliktusban részt vevő egyik fél területén működésével, segítő tevékenységével. Kimondja, hogy erről a tevékenységről a lehető legrövidebb időn belül értesíteni kell valamennyi érdekelt felet, továbbá, hogy az említett tevékenységet nem lehet a konfliktusba való beavatkozásnak tekinteni. Fontos rendelkezés e vonatkozásban az is, hogy a megszálló hatalom nem zárhatja ki, illetőleg nem korlátozhatja az elfoglalt területeken a semleges államok és a konfliktusban részt nem vevő államok polgári védelmi szerveinek, valamint a nemzetközi koordinációs szerveknek a működését. A VÉDELEM MEGSZŰNÉSE. Megszűnik a polgári védelmi polgári szervek személyzetének, épületeinek, felszereléseinek és egyéb eszközeinek nemzetközi jogi védelme, ha az említett szervek — feladatkörükön kívül — olyan tevékenységet fejtenek ki, amely az ellenség számára ártalmas. Ez esetben egyébként helye van az érintett szervezetek figyelmeztetésének is, megfelelő határidő kitűzésével. Nem tekinthető az ellenség szempontjából ártalmas tevékenységnek, és így nem vonja maga után a nemzetközi jogi oltalom megszűnését, — a polgári védelmi feladatoknál? a katonai hatóságok vezetése és felügyelete mellett történő végrehajtása; — az a tény, hogy a polgári védelem együttműködik a katonai állománnyal a polgári védelmi feladatok ellátásában,, valamint az, hogy katonákat vezényelnek a polgári védelmi polgári szerveikhez; — az a tény, hogy a védelmi feladatok teljesítése során esetenként sor kerül a háború áldozatainak (katonai sebesültek) megsegítésére, különösen akkor, amikor ezek már harcképtelenek. Nem tekinthető továbbá az ellenség számára ártalmas tevékenységnek az, ha a polgári védelem polgári személyzete rendfenntartás, illetőleg önvédelmi célból — egyéni könnyűfegyvert visel. Mégis, azokon a területeken, ahol a konfliktusok végbemennek, az említett fegyverek viselése korlátozható azért, hogy a polgári védelmi személyzet és a harcosok megkülönböztetése lehetővé váljék, önmagában tehát az a tény, hogy a polgári védelem poígári szerveit katonai mintára szervezik (alakulatokba tagolják), valamint hogy tagjaik egyéni könnyűfegyvert viselnek és kötelező szolgálatot teljesítenek, nem vonja maga után a nemzetközi jogi oltalom elvesztését. (Folytatjuk) A honvédelmi nevelés igényeit jobban segítő, ezzel együtt az oktatás színvonalasabb segédeszközeit szolgáló új honvédelmi kabinet átadására került sor március 15-én az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán. A Honvédelmi Minisztérium, a Heves megyei Polgárvédelmi Parancsnokság és az MHSZ Eger városi titkársága által közösen kialakított és jelszereit termet Rátkai István, főiskolai docens, a főiskola MHSZ-klubjának titkára vette át a birtokba vevők nevében. A honvédelmi kabinet átadása után a diákoki megtekintették azt az alkalmi kiállítást, ahol a kiállított tárgyak között a képien látható MHSZ búvár- felszerelések is helyet kaptak. A honvédelmi kabinetben ä legkorszerűbb audiovizuális eszközök biztosítják a tárgyi ismeretek elsajátítását. A teremben elhelyezést nyertek polgárvédelmi tablók is. Egpipjftt €■ szerepelnek, báT kétségtelen, hogy hazai jogunk ezeket a feladatokat — a nagyobb áttekinthetőség és rendszerezés érvényesülésével — néhány feladatcsoportban foglalja össze. A Jegyzőkönyv hatálya szempontjából — másképpen szólva alkalmazása tekintetében — fontosak azok a fogalommeghatározások, amelyeket a polgári védelmi feladatokat követően és említett feladatokra visszautalással tartalmaz. A polgári védelmi feladatokra utalással határozza meg a Jegyzőkönyv: a) a „polgári védelmi szervezet” fogalmát, amelyet azokra az egységekre és létesítményekre kell alkalmazni, amelyeket a polgári védelmi feladatok végrehajtása érdekében a fegyveres összeütközésben részt vevő fél létrehozott vagy létrehozni engedélyezett, feltéve, hogy azokat kizárólag az említett feladatokra használják fel; b) a „polgári védelmi személyzet” meghatározást azokra a személyekre vonatkoztatva, akiket a fegyveres összeütközésben részt vevő fél kizárólag az említett feladatok végrehajtására alkalmaz, ide értve azt a személyi állományt is, amelyet a szervezetekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatokra kijelöltek; c) a „polgári védelmi szervezetek anyaga” kifejezést azokra a felszerelésekre, szállítási eszközökre, ellátmányokra vonatkoztatva, amelyeket a szervezetek az említett feladatok teljesítéséhez felhasználnak. az Általános védelem. A Jegyzőkönyv rögzíti az alapvető rendelkezést (62. cikkely), amely szerint a polgári védelem polgári szervezeteit, valamint sze- mélyeztét a polgári védelmi feladatok ellátása során tiszteletben kell tartani és védelmezni kell. Az említetteknek joguk van ahhoz, hogy feladataikat ellássák, kivéve azt az esetet, amikor kényszerítő katonai szükség miatt ez nem valósítható meg. Az említett rendelkezéseket azokra a személyekre is alkalmazni kell, akik, bár nem tartoznak a polgári védelem szervezeteibe, az arra illetékes hatóságok felhívására és ellenőrzésével polgári védelmi feladatokat hajtanak végre, A polgári védelem céljait szolgáló javak védelmét célozza az a rendelkezés, amely szerint azokat nem szabad megsemmisíteni és rendelkezésüktől elvonni, kivéve azt az esetet, amikor ezt az a fél teszi meg, amelyhez az említett javak tartoznak. MEGSZÁLLT TERÜLETEKEN. A • Jegyzőkönyvben több rendelkezés foglalkozik a megszállt területek polgári védelmének kérdéseivel. E rendelkezéseik mindenekelőtt biztosítani kívánják azt, hogy a polgári védelem polgári szervezetei a megszállt területeken feladataik elvégzéséhez minden körülmények között megkapják a megfelelő lehetőségeket. Ennek érdekében nem lehet azokat rendeltetésszerű tevékenységüktől elvonni vagy ‘'eladatainak ellátásában akadályozni, illetőleg hátráltatni. E vonatkozásban nemcsak az említeti szervezetek te* Immár hagyománnyá váló táborozásra gyűlt össze 55 ifjúgárdista és úttörőgárdista a közelmúltban a felső- tánkányi Hámán Kató KISZ- táborban. Eger város KISZ-bizottsága, valamint Eger város Ifjú Gárda Parancsnoksága áltel szejwezett MmmmDQS módszertani parancsnoki táborozás célja, hogy növelje a fiatal alegységparancsno- kok politikai és szakmai képzettségét, segítse elmélyíteni az MSZMP honvédelmi politikáját. Növelje a gárdisták fizikai állóképessé-, gét, segítse elő az Ifjú Gárda és Űttörőgárda közötti kaipesdaé kiszélesítését. Palcső Péternek, a városi KISZ-bizottság munkatársának megnyitó szavai után az Ifjú Gárda-induló dallamaira került sor a zászló- felvonásra, mely a háromnapos felkészítés kezdetét jelentette. A táborprogram ismertetése után filmvetítésekre került sor. A ffilmeik bemtitefcták a társ-fegyveres testületek és a polgári védelem magas fokú szervezettségét, a gárdához fűződő kapcsolatát. Az első nap programját vidám kultúrműsor, ismerkedési est zárta. A másnap délelőtti előadások, foglalkozások sok nyitott kérdésre adtaik választ, az Ifjú Gárda és a KISZ kapcsolatáról, az ifjúságvédelem fontosságáról. A délutáni harci túra már nemcsak szellemileg, hanem fizikailag is igénybe vette a résztvevőket. A nyolc kilométeres távolságon hét állomás feladataival kellett megbirkózniuk a gárdistáknak, szellemi kérdések megoldása, szennyezett terepszakasz leküzdése védőöltözetben, elsősegélynyújtás, szakadék leküzdése, kézigránát- dobás egyaránt szerepelt a feladatok között. <A fiatalok bizonyították, hogy fizikailag is képesek a rájuk háruló feladatok megoldására. A harci túra befejezése után politikai fórum zárta a második napot. A harmadik napon alaki foglalkozásra és lövészet végrehajtására került sor^ majd az Ifjú Gárda városi parancsnoka értélkelte a háromnapos táborozást, amely elérte célját. Az Ifjú és Üt- törőgárda-ailegységpa- rancsmofcok új ismeretanyag-' áal, térhettek vissza alegységeikhez. Nagy Fereruj Harci túrán
