Népújság, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-15 / 62. szám
A szakszervezetek és az ifptsá|| Ä Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ifjúságpolitikai állásfoglalását követően a SZOT 1970. júliusában meghatározta a szakszervezeti mozgalom feladatait a dolgozó ifjúság, elsősorban a munkásfiatalok közötti szakszervezeti munka irányát. Ezek után a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának elnöksége, az ágazati-iparági szakszervezetek közép- és alapszerveinek választott testületéi kialakították feladataikat, azokat széles körben ismertették, folyamatossá tették végrehajtásukat. A szakszervezeti szervezetek többségénél jól kiépült az ifjúsági bizottságok és felelősök hálózata. Az SZMT-nél és hét megyebi- zottságnál, valamint 55 alapszervezetnél működik ifjúsági bizottság. A választott szakszervezeti vezető testületekben és tisztségekben, ha szerény mértékben is, de növekedett a 30 éven aluliak száma. Megyénkben valamennyi szinten szervezettebbé vált a tanácsi, KISZ- és szakszervezeti szervezetek közötti céltudatosabb együttműködés az ifjúságpolitikai munkában. A tanácsi szerveknél ehhez jó keretet ad a Heves megyei tanács és az SZMT közötti együttműködési megállapodás, s az ennek kapcsán kötött alsóbb- szintű szerződések. Ez idáig elsősorban az ifjúsági parlamentek előkészítése, végrehajtása, az ott elhangzott javaslatok megvalósítása; a fiatalok kulturális, sportolási lehetőségeinek javítása; a középiskolai ösztöndíjalap bővítése, felosztása; a 18 éves fiatalok üzemi köszöntése; a gyermek- és ifjúságvédelmi munka terén; az ÁIB-kedvezmények elosztásának; a diákmunka megyei koordinálása kapcsán javult az együttes munka. A szakszervezeti szervezetek közreműködésével a vállalatok, üzemek, iskolák között zömmel kétoldalú szocialista szerződésben rögzítették az együttműködés sokrétű területeit. Azok 95 százaléka hosszú és középtávra szól. Jelenleg a megye 120 általános iskolája közül 118-nak van kapcsolata mintegy 200 munkahelyi lyel. Jó példaként említhetők: az egri Finomszerel- vénygyár, a dohánygyár, a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, az Egyesült Izzó gyöngyösi gyára, az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát, a Volán 4. számú Vállalat, a Hevesi Állami Gazdaság. A szakszervezeti szervezetek fontos feladatát képezi megyénkben a szakmunkás- képzés javítása, a szakmunkástanulók közötti szakszervezeti munka fejlesztése. A magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusán elfogadott alapszabály és más érvényben levő határozatok lehetővé tették, hogy a szakmunkástanulók teljes jogú szakszervezeti tagok legyenek. Javultak a pályakezdés, a munkába való beilleszkedés körülményei, feltételei. A vállalatok társadalmi szervei, gazdasági vezetői együtt szervezik a fiatalok üzemi fogadtatását, köszöntését. Szélesebb körben kezd elterjedni a patronáló mozgalom a szocialista brigádok részéről, amely elősegíti a fiatalok szakmai, közösségi nevelését, személyiségük formálását. A vasipar, az építőipar terén gyakoribb, hogy a fiatalokat olyan tapasztalt szakmunkások mellé ' osztják be, akik fejlődésüket szakmailag és politikailag is segíteni tudják. Több helyen például a Mátravidék.i Vám. művekben, a parádi üveggyárban — az évközi belépéseknél a nyereségrészesedés arányos részét biztosítják. Egyre több munkahely letelepedési segély folyósításával segíti a pályakezdő munkásfiatalokat. A megye dolgozó ifjúsága a különböző termelést segítő mozgalmakban, munkaakciókban növekvő számban vesz részt. Az ifjúsági szocialista brigádok tagjai a szakmai ismeretüket állandóan növelik. Évente megyénkben a „Ki minek mestere’’ szakmai, politikai vetélkedőkön, mintegy 2200 fiatal vesz részt. Megyénkben a szakmunkás- tanulók körében az utóbbi években kezdetét vette a szocialista brigádmozgalom, ami számukra rangot, erkölcsi, emberi pluszt jelent a nevelés, a mozgósítás, a közösségi élet fejlesztése terén. A fiatal dolgozók körében az újítómozgalom változó. A hetvenes évek elején az újítási javaslatok 20—22 százalékát, az elmúlt öt évben pedig a 23 625 újítási javaslat 26,4 százalékát már 30 éven aluli dolgozó nyújtotta be. Áz „Alkotó ifjúság pályázatban’’ a kezdeti jó eredmények után stagnálás tapasztalható. Okait főleg abban látjuk, hogy nem történik meg a gazdaságvezetők részéről a pályázatok rendszeres, évenkénti meghirdetése. Kevés alkotás válik bevezetett újítássá. Szakszervezeti szervek — együttműködve a KISZ-szeJ — jelentős erőfeszítéseket tesznek a dolgozó fiatalok közvetlen érdekvédelme, anyagi megbecsülése, közéleti tevékenységük javításában. Megyénk vállalatainál, munkahelyein funkcionáló kollektív szerződések, munkavédelmi szabályzatok, szociálpolitikai tervek túlnyomó többsége jól tükrözi a társadalom, a csoport és az egyén — köztük a fiatal munkavállalók — érdekeit, a kötelességeik és jogaik összhangját. Az elmúlt évek során a dolgozó fiatalok bérezési viszonyai hasonlóan — helyenként jobban — javultak, mint a többi dolgozóké. Szakszérvezeti szervek kezdeményezésére, több helyen felülvizsgálták a kezdő munkavállalók keresetét, bérhelyzetét és intézkedtek a kirívó béraránytalanságok' megszüntetésére. Ezt segítette a központi munkásbérrendezés is. Mindezek hatására a dolgozó fiatalok, pályakezdők, átlagkeresete az utóbbi nyolc évben szakmánként, ágazatonként eltérően 45—70 százalékkal emelkedett A fiatal munkavállalók többsége igazságosnak tartja a teljesítményektől függő kereset alakulását. A fiatalok lakásgondjainak enyhítése érdekében a szakszervezeti szervek — együtt az illetékes tanácsi, gazdasági vezetőkkel — az elmúlt évek során több irányú intézkedést tettek. Nagy gondot fordítottak a vállalati lakásépítési akciókra, ezen belül a fiatalok lakásépítésének támogatására. Részt vállalnak a tanácsi szervek lakásügyi bizottságaiban. A tanácsoknál az 1977. évi igényjogosultság alapján a lakáskiutaltak között 57,2 százalék volt a fiatal. | Az elmúlt nyolc évben a vállalati lakásépítési támogatásban részesülők közül a 30 éven aluli fiatalok számaránya megközelíti a 47 százalékot. Nyolc év alatt megyénk vállalatainál 2650 fiatal részesült lakásépítési támogatásban, mintegy 94 millió forint összegben. Mindezen figyelemre méltó eredmények ellenére is a fiatalok lakásgondjai változatlanul rendkívül feszítőek, különösen ■ a városokban élő és magas albérleti díjért lakóké. A lakáshoz jutás pénzügyi kihatásai, a lakások magas árszintjének alakulása gyakran meghaladják a fiatalok anyagi lehetőségeit. , Legtöbb esetben a szülők, a család számottevő pénzügyi, anyagi segítségével, támogatásával tudnak önálló lakáshoz jutni. További gondot jelent a lakásfenntartási és részletfizetési, egyéb rezsi- költségek előteremtése. Mindezek alapján indokoltnak tartjuk, hogy a jövőben a fiatalok önálló „életkezdését” segítő, megkönnyítő szociálpolitikai kedvezmények köre és nagysága — a lehetőségeken belül — tovább bővüljön. Az 1971. évi ifjúsági törvény alapján harmadízben kerültek megrendezésre az ifjúsági parlamentek. Azok megtartásához megfelelő feltételeket teremtettek azok a politikai gazdasági eredmények, • melyek megyénkben az elmúlt évek során megvalósultak. Az állami, gazdasági vezetés, a KISZ- és szakszervezeti szervek között tervszerű együttműködés alakult ki a parlamentek megrendezésének valamennyi szakaszában. Mindezek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az ifjúsági parlamentek, — mint az üzemi demokrácia rétegtanácskozásai bővített jogkörrel — a fiatalok sajátos, demokratikus fórumaivá váltak. Jól segítették a fiatalok közéleti tevékenységének kibontakoztatását, politikai, szakmai fejlődését és mozgósítását a helyi feladatok végrehajtására. A szak- szervezeti alapszervezetek feladatai, hogy a parlamenteken felvetett jogos igények megvalósítását — a vállalati . kollektív szerződések, szociálpolitikai tervek, rpunka- védelmi szabályozások soron következő módosításánál — kezdeményezzék, figyelembe vegyék. Molnár János az SZMT ifjúsági bizottságának titkára Forradalmi ifjúsági napok, 1979 A TAVASZ — A FIATALOK ÉVSZAKA. A haladásért küzdő, forradalmat vívó ifjúságé. Petőfi Sándor alig múlt 25 éves, Jókai Mór 23 volt, Sasvári Pál 22, Bu- lyovszky Gyula és Vajda János alig több húsznál, amikor 1848 tavaszán sok más ifjú társukkal együtt az évszázadok óta tartó mozdulatlanságból felrázták az egész magyar népet. Egy olyan mozgalmat indítottak el, amely majdnem egy évszázadig tartott, míg végre győzedelmeskedett. Az ő utódaik voltak 1918— 19 hősei, mártírjai; Korvin Ottó, Leél Leó, Krammer Sándor, a Vadas testvérek, és a még sok száz, ezer ismert és ismeretlen ifjú forradalmár, akik létrehozták az első proletárállamot Magyarországon, s akik vérüket áldozták a Magyar Tanácsköztársaságért. Fiatalon haltak meg, csakúgy, mint 25 évvel később a Horthy-fasizmus, a német militarizmus, a nyilas terror esküdt ellenségei: Kulich Gyula, Ságvári Endre, Kreutz Róbert, Pataky István, Braun Éva és Pesti Barnabás. E fiatalemberek tettei kitörölhetetlen nyomokat hagytak a magyar > történelemben, a magyar haladó ifjúsági mozgalomban. Harcaik alapozták meg a szocializmust építő hazánk jelenlegi nyugalmát, békéjét, a ma ifjú nemzedékének háború és ínségmentes, dolgos életét. Rájuk és sok ezer elvtársuk hősi tetteire emlékszik a magyar ifjúság az idén tavasszal és a forradalmi ifjúsági napok rendezvényei során — immár tizennegyedik esztendeje. A három hősi tavaszi hónapra: 1848, 1919 márciusára, 1945 áprilisára. A KISZ Központi Bizottsága által meghirdetett FIN-rendezvé- nyeken az ünnepélyes megemlékezésen kívül az ifjúságnak ' számot kell adnia arról is, hogyan folytatja forradalmi elődei harcát, munkáját. Feladatuk: a legjobb tudásuk, képességük szerint élni, tanulni, dolgozni, művelődni és készen állni szocialista hazánk mindenkori megvédésére. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség 28 ezer alapszewezetében most tavasszal — a forradalmi ifjúsági napok időszaka alatt — tartják a fiatalok éves beszámoló taggyűlésüket, amelyeken megméretik az elmúlt évben végzett munkájuk, s amikor meghatározzák a jövő céljait. E taggyűlések méltó helyet képviselnek a forradalmi ifjúsági napok rendezvényei sorában, hiszen a helyi — iskolai, munka- és lakóhelyi — mozgalmi feladatok végrehajtásáról és annak lehetőségeiről, korlátáiról beszélnek majd. Az iskolai és munkahelyi feladatokat azonban csak úgy lehet jól ellátni, ha a fiatalok azt is tudják, mit, miért csinálnak; ha részt vesznek az irányításban, a tudatformálásban. Éppen ezért tűzte napirendre a KISZ Központi Bizottsága a fiatalok körében erre a mozgalmi évre a közéletről való vitát, mely részét alkotja a már évek óta folytatott életmódvitáknak. A minden fórumon megrendezendő eszmecsere-sorozat alatt szóba kerülnek az ifjúság közéleti munkájának kérdései, a közéletben való részvétel lehetőségei és akadályai, mind a KlSZ-szervezetek- ben, mind az iskolákban, a munka- és lakóhelyeken, vagy a laktanyákban. E lehetőségek és korlátok feltárása azt ígéri, hogy az ifjúság közéleti tevékenységét hasznesan és hatásosan gyakorolhatja, beleszólhat az adott közösségek politikai, gazdasági, kulturális életébe. MERT CSAK ENNEK BIRTOKÁBAN lehetnek aktív tagjai a magyar társadalmi-gazdasági életnek. Így lesznek képesek a forradalmi hagyományok továbbfejlesztésére, hazánk további felvirágoztatására. M. M. Idén újabb tízezer hektár erdőt telepítenek Erdészeti és faipari tudományos ülésszak A rekonstrukció és a fejlesztések nyomán a faipar jelenleg már 3 millió köbméter gömbfát dolgoz fei évente, s — a fűrészipar hamarosan befejeződő korszerűsítése mellett — olyan új iparágak is kialakultak, mint a farost- és faforgácslap-gyártás. Ezekkel az eredményekkel jellemezte Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár az ágazat fejlődését kedden, az erdészeti és faipari kétnapos tudományos ülésszak megnyitó előadásában a Magyar Tudományos Akadémián. Az erdőterület — mint mondotta1 — ma megközelíti az 1,6 millió hektárt, az ország területének 17 százalékát. A tervek szerint az idén újabb tízezer hektár erdő telepítésére kerül sor. Az iparág előtt álló legfontosabb feladat a hatékonyság növelése, ezt anyagtakarékossággal és a technológiai fegyelem megszilárdításával kívánják elérni. A takarékos anyagfelhasználás sarkalatos pontja a korszerű tárolás. Mint az államtitkár hangsúlyozta: fakészleteink nagyobb arányú és gazdaságosabb hasznosításához elengedhetetlen a vállalatok közötti együttműködés jobbítása. Jó lehetőséget kínál az együttműködésre az építőipar számára az úgynevezett idompréselt ajtók gyártásának megindulása, a könnyűszerkezetes építés pedig a cementkötésű faforgácslapokat használhatja fel szélesebb körben. Eredményes együttműködés alakulhat ki a bútoriparral is, számára elsősorban az alkatrészgyártást és a méretre szabott alapanyag-előállítást kell fokozni. A mezőgazdaság ipari hátterének megszilárdításában is jelentős szerep hárul a faipari üzemekre: fokozódik a faalapanyagú csomagolóeszközök iránti igény, s az istállók és különféle tárolók építésénél is eredményesen használható fel az előregyártott, ragasztott fatartószerkezet. Az államtitkár bevezető előadása után a faipar fejlesztésének tudományos kérdéseit vitatták meg a tanácskozás résztvevői. (MTI) Biztonságos, választékos ellátásra készült lel az építőanyag-kereskedelem Országszerte megkezdődött a TÜZÉP-telepek készleteinek pótlása, feltöltése, s március végére, az építési idény indulására már mindenütt bőséges választék áll • a lakosság rendelkezésére. Az építőanyag-kereskedelem az igényeket figyelembe Autópálya az út fölött Az M3-as autópálya hatvani épülő csomópontja felett karcsú híd magasodik már. A 115 méter hosszú és 32 méter széles építményt, amelyet 1980-ban adnak át, a budapesti Betonútépítő Vállalat hídépítési vezetőségének a munkásai készítik. . (Fotó; Szabó Sándor) véve az idén forgalmának 6 százalékos növekedését tervezi. A tavalyinál több, ösz- szesen 59 ezer magánerőből épülő lakás, ezen belül 39 ezer családi ház felépítésének rendeltek anyagot. Ezenkívül gondoskodnak arról is, hogy a tatarozásokhoz, a karbantartásokhoz, a javításokhoz is mindent megkapjon a lakosság. Az ipar és a kereskedelem javuló kapcsolatát jelzi, hogy a nagyobb forgalomhoz szükséges egész évi árualap 90 százalékára már januárban megkötötték a szállítási szerződést. A megállapodások szerint valamennyi fontos építőanyagból több jut a lakosságnak a tavalyinál, így például íailazóanyagokból 100 millió darabbal, cementből 100 ezer tonnával, hullámpalából 1 millió négyzetméterrel, vasbetongeirendáböl 100 ezer folyóméterrel, padlóburkolatból 200 ezer négyzet- méterrel. fenyő-fűrészáruból pedig 40 ezer köbméterrel. Ezzel együtt javul a válasz- \ ték is. Részben a hazai termelés hiányait pótolva, részben a választék bővítésére elsősorban a szocialista országokból1 hoznak be különféle építőanyagokat, egyebek között 820 ezer tonna cementet, 600 ezer négyzetméter csempét,, 90 ezer tonna mészhidrátot, az NDK-bőd 40 ezer négyzet- méter kiváló minőségű tölgyfaparkettát, Romániából pedig ajtót, ablakot. A kulturáltabb értékesítést a vásárlók jobb tájékoztatását szolgálják a múlt év végén Érden, Békéscsabán, Szolnokon, Szombathelyen nyitott minta- és bemutató- termek s több hasonlót is létesítenek még a szezon idején. Tovább bővítik a TÜ- ZÉP-vállalatok szolgáltatásaikat a magánépítkezésekhez szükséges mindenféle kisgép, eszköz és szerszám kölcsönzésével is. A minisztérium véleményé szerint megfelelően biztonságos ellátásra készült fel az építőanyag-kereskedelem. Anyaghiány nem gátolhatja az építkezéseket. A nyári- őszi csúcsforgalom, id.ejcn azonban a szállítóeszközök hiánya zavarokat akozhat, az áruutánpót'lásban. Ezért javasolják az építtetőknek, hogy előre szerezzék be a szükséges anyagokat. * (MTI) 1979. március 15„ csütörtök
