Népújság, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-11 / 35. szám

Győrfi Sándor kiállítása > Mint már hírül adtuk, a Hatvani Galériában Győrfi San- J 5 dór szobrászművész alkotásaiból nyílt kiállítás e hónap i első vasárnapján. A fiatal képzőművész első tárlatával ! 5 azok élőit tiszteleg, akik pályaindulását segítették. Kis- \ 5 plasztikáit, érmeit, plakettjeit február tizennyolcadikáig $ tekinthetik meg az érdeklődők a hatvani művelődési ? központban. Képünkön a művész Nagypapa című műve. | (Fotó: Szabó Sándor)-—i i **. s ‘ -Ma Pétervár Iwaszkiewicz esszékötetéről Jaroslaw Iwaszkiewicz 85 évvel ezelőtt, 1894. február 20-án született a Kijev melletti Kalnikban. Költő, regény- és esszéíró, műfordító, 1957-től a Lengyel írószövetség Lenin-békedíjas elnöke. A lengyel irodalom élő klassziku­sa hazája szellemi nagykövete szerte a világon. A gimná­ziumot és az egyetemet is az orosz birodalomban végezte, mégis csak 77 évvel a háta mögött jutott el az északi fővárosba, Pétervárra. Pétervár című esszékötetét az írói jubileum alkalma állítja az érdeklődés középpontjába. A szellemi találkozá­sok pétervári történetét írta meg könyvében. Érdeme az élvezetes esszéstílus és az élményi kötődések érzelemgaz­dagsága. A jövő felé mutató tanulságkeresés, színvonalas okfejtés jellemzi szemléletét. Az orosz és európai, főként francia és német hatás szimbiózisában Péter, Lomonoszov és Katalin harmadszázadai teremtették az elmaradt orosz mélységek fölött az esztétikai előkelőségnek ezt a függő­kertjét, az orosz kultúrá világra nyitott európai ablakát. A Fejér Irén fordításában megjelent, művészi igényű, egyéni hangvételű esszékötet írója Puskin, Mickiewicz, Dosztojevszkij, Biok, Witkiewicz és a leningrádi blokád­költőinek nyomdokain halad, szellemi örökségük üzene­teire figyel. Azt keresi és találja meg a mai Lértingrádban megőrzött Pétervárból, amit már ismert, képzeletben be­járt, amihez személyes, benső életével kapcsolódik. A tu­dat és az ismeretek szembesítését végzi a valósággal. Tudja, hogy melyik Hidakon járt az „Orr”, hol húzták lé a köpenyt Ákakij Akakijevicsről, hol bolyongott Rdszkól- nyikov, hol dobták a lékbe Raszputyint, honnét indult és hova ért utolsó vándorlásán Szvidrigaljov azon az iszonya­tos, véget nem érő sötét őszi éjszakán. Nem a jövevény, nem a turista szemével lát, hanem egy nagy kultúra örö­köseként éli át a szellemi találkozások élményeit. Mintegy varázsszóra ébred a kultúrtörténet a történések konkrét színhelyén. Beszédesek a Volkov, az Alekszander Nyevsz- kij temető sírkövei: Dosztojevszkij, Turgenyev, Belinszkij Scsedrin, Muszorgszkij, Borógyin, Csajkovszkij világa ele­venedik meg a nevek láttán. A közvetlen élményben meg­nő a dolgok súlya, igazsága. ,s Pétervár a szabadságeázméket összegző Ragyiscsev forradalmi útirajzának kiindulópontja. A forradalmi moz­galmak bölcsője: a dekabristák, a forradalmi demokra­ták, a polgári forradalmak színtere, az Októberi Forrada­lom diadalának nyitánya. A franciák Voltaire, Rousseau, Balzac nyomát keresik, mi magyarok Liszt Ferencét, Zichy Mihályét, az olaszok Rastrelli alkotásait csodálják nem kis elfogódottsággal... Egy város nemcsak önértékei­től szép, hanem attól is, amit írtak, gondoltak róla, ahogy lakói, látogatói viszonyulnak hozzá. Szépsége nemcsak külsődleges, mélyről is sugárzik, mint az anyai szépség. Iwaszkiewicz Puskin és Mickiewicz kapcsolatáról írja a legszebb lapokat. Mickiewicz Pétervárott az érett férfi­kórba lépve önfeledten tudott örülni, önmagában és tán a boldogságban is hinni. Zseniális intuícióival barátokat, híveket szerzett önmagának és a lengyel ügynek. Meg­szólal az esszéíró vágya: bárcsak ez a csodálatos, szobros- szép város egy szoborral őrizné Mickiewicz emlékét! Pé- tervárt a puskini mámoros, himnikus szépségű ünneplés pátosza lengi körül: „Szeretlek Péter alkotása / Szigorú­szép látképedet..." Carszkoje Szelő parkjában megeleve­nedik a bronzpadon ülő ifjú Puskin, majd sétára indul a szökőkúthoz, a versben megörökített korsós lányhoz. Nem a család, hanem a líceum maradt élete végéig az elveszett éden, amelyet gyakran meglátogatott, hogy felidézze az ifjúkori varázst Dosztojevszkij az álmok városának látta Pétervárt: „Néva-parti élményeimet látomásoknak nevezem.” A tör­ténelmi nép, a városi és falusi szegénység felé fordult. A Bűn és bűnhődésnek Pétervár éppoly főszereplője, mint Raszkolnyikov. Plasztikus látomásai iszonyatosan valósá­gos álmok. Hiányoznak belőlük a paloták, bálok, elegáns hölgyek, az arisztokrácia világfiai. Még Miskin herceg is csak rangjával, nem szerencsétlen alakjával utal a felső körökre. Biok a századelő forradalomba menetelő élmé­nyeit fogalmazza versbe, a lengyel Witkiewiczhek a leg­főbb szellemi indíttatást adja útravalóul a századelő Pé­tervár. A 900 napos blokád 658 550 áldozatot követelt, egyedülálló tapasztalattal szolgált: Sosztakovics VII. Szim­fóniája, Olga Bergholz költői szava a létezés harcában „honpolgári tett” volt. írtak, hogy az utódok megmeleged­hessenek történelmük tüzénél. Az emlékek tüzénél, fényé­nél melegszik az esszéíró, Iwaszkiewicz is, aki tudja.- .hogv a szénvedés nyitja a „történelem kapuit”, és őrzi a fiatal­ság legszebb vonásait: az ismeretvágyat, a tűnődéssé sze­lídült életszomjat. (Európa, 1978.) CS. VARGA ISTVÁN Humor­szolgálat A zsúfolt villamoson Hu- jar úr odahajol egy ülő kis­fiúhoz, és ezt suttogja neki: — Ha átadod a helyed, adok neked <H korpnát, A ki6fiú azonnal feláll, át­veszi az öt koronát. Hujar úr pedig udvarias gesztussal mondja az ott álló hölgynek: — Parancsoljon, üljön le.. A hölgy leül és megkér­dezi a kisfiút: — Jurek. megköszönted az öt koronát? ★ — Mire akar szakosodni? — kérdezi a professzor a me­dikát . — Az orral akarok foglal­kozni. — Érdekes... És melyik orrlyukkal? — A feleségemmel napon­ta veszekszünk. Ezt már nem lehet kibírni — panasz­kodik Albert úr a barátjá­nak. — Talán segítene, ha el­utaznának a tengerhez... — Annak nincs semmi je­lentősége, a feleségem kiváló úszó. ★ A papa kivesz az aktatás­kából egy nagy tábla csoko­ládét, és megkérdezi a gye­rekektől: — Na. gyerekek, ki volt ezen a héten a legjobb, ki fogadott szót a mamának? — Te, papa! — hangzik a válasz. ★ — Kérem szépen, a villa­mosnak melyik végén száll­hatok fel? — Teljesen mindegy. Mind a két vége megáll... A kezdő író bemegy a szerkesztőségbe és letesz az asztalra egy üveg francia ko­nyakot. A szerkesztő beteszi a konyakot a fiókba, azután szemrehányóan mondja: — Maga egy szörnyű em­ber! A tehetség hiányát jel­lemhibával igyekszik pótolni! ★ Két ismerős találkozik: — Mit csinálsz mostaná­ban. barátom? — Semmit,,. — Hogy-hogy? Nincs ál­lásod? — Öé igen. csakhogy egy alkatrészraktárban dolgo­zom... ★ Giinos fiatal nő lép be az orvósí réndélőbe. —Vetkőzzön le! — mond­ja az orvos. — De doktor űr, nekem csak a fogam fáj... — Akkor rossz helyre jött. E« ugyanis fülorvos va­gyok! — Én tangót táncolok. És ön? — kérdezi a lány tánc közben a partnerét. PÉK PÄL: RENKE LASZLŐ: Elégia egy közönyös archoz Ablak te jégvirágos kulcslyuk egy rút világhoz jaj csak nem venni észre nem venni semmit észre leskelődni csak bízni mélyben a gyöngyöt hinni jaj csak meg ne lépjek magaddal össze ne tévessz te nyíllszíni futóárok csontommal ne virágozz légy csak a látszó senki ki ahogy tudja rejti jaj csak pieg ne tévessz magamtól meg ne léphess higgyem a gyöngyöt mélyen s halj meg hogyha majd kérem Negyven felé * Ha kilép a test önmagából, s kivetkezik az arc, a pillák mögé zárt világból időtlen csönd havaz. Mert ennyi ez. A pocsolyákon darvakkal leng az ég — Egy mozdulat a foszló tájon, mi nem fáj, semmiség. (Bár háborodott fű tolong már, s örökre elborít, s a legutolsó indulásnál magad vagy távolibb.) Szeretlek, mondod még egy fának, s megőrzi hó sebed — Elindulsz majd az éjszakának. Batyud az életed. Forgatjuk a glóbuszt VÍZ ALATTI ROBOT A svéd Saab-cég konstruktőrei olyan víz alatti robotot készítettek, amely a tenger szintje alatt 70 méteres mély­ségben el tudja végezni a kőolajkitermelő berendezések javítási és karbantartási munkáit. A robotot hajóról irá­nyítják és a víz alatti műveleteket hidraulikus berendezés segítségével végzi. SOKOLDALÚ MIKROBUSZ * A Szovjetunióban gyártott új mikrobusz, a Litva, sok­féleképpen felhasználható. Súlya 1750 kilogramm, motorjá­nak teljesítménye 94 kW és maximális gyorsasága 120 km/h. A kényelmesen felszerelt Litva jól bevált mint sze­mélygépkocsi, mint 11 személyes taxi, vagy mint áruszál­lító és egészségügyi gépkocsi. A VILÁG LEGHOSSZABB ALAGÚTJA Japánban befejeződik a világ eddigi leghosszabb ala- gútjának építése. Az alagút hosszúsága 22 kilométer és 200 méter. Az új alagúton fog áthaladni a japán szuper- expressz, a Jotesu, amely 274 kilométer hosszúságú útvo­nalon közlekedik. A JUGOSZLÁVIÁI BARLANGLAK!) Eddig a barlangban való leghosszabb tartózkodási idő: 463 nap. Ezt a rekordot N. Veljkovic jugoszláviai lakos érté él, aki 1969. június 24-től 1970. szeptember 30-ig „lakott” a Samari-barlangban. RÉGI KOHÖK AFRIKÁBAN Tanzániában a Viktória-tó közelében megtalálták az egyik legrégibb afrikai kohót, amely időszámításunk előtt az V. századból származik. Bár a lelet nagy része a vasút­vonal építésekor megsemmisült, 13 vasolvasztó kemence épen maradt. CSIGAFOGYASZTAS FRANCIAORSZÁGBAN A franciák hagyományos csigafogyasztók. Mivel az ottani csigafarmokat felszámolták, importálják ezt a cse­megét. Franciaország az importált csigákért évente csak­nem 200 millió frankot fizet ki. ÉBREDEZNEK A VULKÁNOK Francia szakemberek a vulkáni aktivitás növekedését jelzik, elsősorban a Perzsa-öbölben és a Kaszpi-tengerben. Véleményük szerint Iránban, Törökországban és a Szov­jetunióban várható, hogy a vulkánok újra működni kez­denek. Ennek oka az Arab-félsziget szakadatlan és már 25 millió éve tartó eltolódása északkeleti irányban. /YARIA CZUli/ASZEK k*SA/SAA/SAAAAAA/VSAéSAAAAAAAAAA*AAA**AA**NAAAAAAAA/\A*A/SA/VW>AA/VVA/\A/W\AA/VVVVAAAAAAAAAA/WNAAAAAA*AAf szánok — ez magá­nak egykutya. Nem ok nélkül mondják, hogy a közöny ko­runk rákfenéje. — Igen, de..'. — Kedves bará tóm, értse meg végre, az embereknek éjsza­ka aludniuk kell, nem pedig kiabálniuk, ahol eszükbe jut! Az ilyesmi a legnagyobb önzés! Neki, ugyebár, kedve szottyan, hogy éjnek idején segítsé­gért kiabáljon! Az pedig, hogy ez zavar másokat — már eszé­be sem jut! Ekkor szomszédom valahogy furcsán né­zett rám és halkan így szólt: — Segítség! Elment, én pedig még néhány pillana­tig ott álltam és azon tűnődtem, hogy mit is akart mondani ez­zel. (Fordította: Gellértl György.) Reggel, munkába menet, összetalálkoz­tam a szomszédom­mal, és nem ismer­tem rá: feje be volt pólyáivá, egyik sze­me alatt kék folt ék­telenkedett, keze csu­pa karcolás. — Mi történt ma­gával? — kérdeztem. — Semmi különös. Éjszaka a parkban rám támadt három alak... — Ugyan, miért tá­madtak magára? — őszintén szólva, nem kérdeztem meg tőlük. Hazafelé tar­tottam, a parkon ke­resztül ... — Megbocsásson, melyik parkon ke­resztül? — Hogyhogy melyi­ken keresztül? Hát, amelyik a há­zunk előtt van: — A, már értem! Tehát a maga jóvol­tából nem tudtam reggelig elaludni? — Hogyhogy? — Hát úgy! Az én ablakom éppen a parkra nyílik. És éj­jel két óra tájt, hirte­len szivet tépő or­dításra riadtam fel... — Én ordítottam. — Ügy bizony. Ma­ga ordítozott, én pe­dig reggelig nem tud­tam elaludni maga miatt! — Sajnálom, de hát ők hárman voltak... — Kedves barátom, ez nem mentség. Még akkor sem, ha tízen lettek volna! A leg­fontosabb az, hogy a maga ordítása miatt az emberek nem tud­tak aludni. Reggel pe­dig, mellesleg szólva, munkába kell menni. — De hát ezek az alakok megölhettek volna! — Volna! De nem ölték meg! Magának sem kellett volna en­gem felköltenie — mégis felköltött! — Én segítségért kiáltottam, segítséget hívtam... — Maga segítségért kiálthat, ahol a ked­ve tartja, csak nem nyilvános helyen. Rá­adásul késő éjszaka. Tizenegy óra után mindenki köteles csendben maradni. Ez öntudat dolga ... — Értse meg, hi­szen én azért kiabál­tam, hogy az embe­rek segítségemre jöj­jenek ... — Éppen ez az! Hogy az emberek al­szanak vagy nem al­„Amolyan sanda ember. rr Egy olvasónk a címben idé­zett, szólásszerű nyelvi for­mával kapcsolatban azt kér­dezte, nagyon megsértenek-e valakit, ha a sanda szóval minősítik viselkedését, tevé­kenységét. Arról is írt, hogy hallott már a sanda mészá­rosról, aki állandóan másfe­lé nézett, és másfelé vágott, tehát levélírónk szerint hi­bás szemű, erősen kancsal le­hetett ez a szólásban emle­getett mészáros. Valóban, a sanda eredeti jelentése: kancsal, félszemű, hibás szemű. A palóc nyelv­járásban a lopva, sunyin, ol­dalról tekintgető embereket illetik a sanda, sandal meg­nevezésekkel. De a sanda-pi- la nyelvi formával megyénk népe az aluszékony, a ren­detlen nőt szokta emlegetni. A leggyakrabban humoros, tréfás beszédhelyzetben él­nek a sanda szó továbbkép­zett alakjával: sandaság, san­dít. A népi nyelv használatá­ban olyan jelentésváltozatok is kapcsolódnak ehhez a szó­családhoz, amelyekkel a nem éppen dicséretes emberi tu­lajdonságokat nevezték meg. Az alattomos, az irigykedő, a sunyító, a sumákoló, a rosszakaratúan képmutató, a hamiskodó magatartásformá­kat is minősítő sanda szóval illetés már valóban a bántó, a sértő szándékot is közve­títi. Hogy mennyire változatos használati értékeket nevezhe­tünk meg a sanda szóval, er­ről azok a versrészletek ta­núskodnak, amelyekben sza­vunk kulcsszerepet vállalt: „Ha kergetne sanda ármány”. — „Alig frissíti sanda hír." — „Az ébredő sanda önér­dek.” (Soós Zoltán: Goromba- kovácsok.) — „Körös-körül gonosz hír sanda árnya a le­vegőben.” (Szemlér Ferenc: Az Amó partján.) Paranes János, Kondor Bé­la emlékét idéző versében a „sandatekintetű borzas ala­kok” részlet is azt bizonyít­ja, hogy a sanda szó ma már egyre tágabb jelentéskörrel vállal közlő és kifejező nyel­vi szerepet. Baranyi Ferenc „sanda szándékaink” jelzős szerkezete is rosszalló stílus minősítéssel közvetíti az elí­télő mondanivalót. (Baranyi: Amitől emberebbek leszünk.) A sunyi okosok, a sumákoló megalkuvók sandaságáról, sandításairól sem a dicsérés szándékával szoktunk beszél­ni és írni. A felsorakoztatott és ér­telmezett példáink alapján, nagyon egyértelmű választ adhatunk levélírónknak: Az amolyan sanda ember nyelvi forma a megbántás, a sértés szándékát is magába foglal­ja. Ha igaztalannak tartjuk, akkor utasítsuk vissza. Ha úgy érezzük, hogy joggal él­tek vele, akkor változtassunk magatartásunkon, viselkedé­sünkön. Dr. Bakos József ■^AAAAAAÄAAAJ t s

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom