Népújság, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-09 / 33. szám

Képek a múltbél... F ’ S kép rögzíti a múltat, a risszahozha tatlant, megörökí­ti az arcokat, a fénykép a történelem egyik leghitele­sebb tanúja. A francia aka­démia 1839-ben fogadta el a fényképezést, mint talál­gyakran láthatjuk, mivel az archívum egyes darabjait gyakran kölcsönkérik a fil­mesek és a tévések. Korabe­li politikusok vagy neves szí­nészek egykori fényképeit keresik és a környezetet, kor­Műtermi csoportkép az 1870-es évekből mányt. Nagyapáink, dédanyá­ink tekintenek vissza a múlt század elején készült, másol- hatatlan — s éppen ezért nagy értékű — dagerrotípiák- ról, melyeket Fox Talbot an­gol fizikus, nedves eljárással készülő sokszorosítható ké­pei követtek, mintegy meg­alapozva a modern fotómű­vészet jövőjét. A fényképezés hazánkban ís csakhamar népszerű lett. A legnevesebb festőművészek — Barabás Miklós, Borsos Miklós, Doctor Albert alakí­tották át műtermeiket „film- írdává”, ahol az első alko­tásaik készültek. Mindez ta­lán ma már mosolyogni való a világot járó, mindent „len­csevégre kapó” nemzedéknek. A hagyományok őrzése ér- \ dekében a Magyar Fotómű­vészek Szövetsége, 1958-ban egy fotótörténeti gyűjtemény megvalósítását kezdeményez­te. Voltak, akik felajánlották a tulajdonukban levő fotó­történeti relikviákat, mások­tól pedig megvásárolták a korabeli fényképeket, a kez­deti hőskorra emlékeztető la­borfelszereléseket, a fotózás történetét megörökítő plaká­tokat, kereskedelmi levele­ket, érmeket. Ma ennek a gyűjteménynek — egy meg­valósítandó múzeum remé­nyében — huszonhétezer tár­gyi és fotóemléke van. A gyűjteményt még így is Lendvainé, a Nemzeti Szín­ház művésznője (1870) (MTI fotó — Fényes Tamás felvételei — KS) szakot hitelesítő tablókat. A Magyar Fotóművészek Szö­vetsége az Ady-évforduló al­r Mit várhatunk februártól? E sorok írásakor általában az országban plusz 3—5 fo­kot mutatnak a hőmérők, az évszakhoz képest meleg idő van, hiszen a február — ha­zánkban — a leghidegebb hónap. Az időjárás igen fur­csán alakult: január 1. és 20. között évszázadunk egyik leghidegebb téli időszakát él­tük át. Mi volt ennek az oka és miért van most kellemes idő? Múlt századbeli feljegyzé­sek szerint 1828-ban, majd 1878-ban, ebben az évszá­zadban 1928—29-ben igen kemény tél volt. Ez azért különös, mert az említett években napfoltmaximum volt, s a fokozott naptevé­kenység miatt — általában — nem alakul ki tartós hi­deg idő, nincs hideghullám (s nyáron nincs hőhullám). Az időjárás ilyen alkalmakkor eléggé szeszélyes: hűvös nyár, enyhe tél. Ennek ellené­re lehet valami ebben az 50 éves periódusban, mert 1979. január első napjaiban meg­érkezett a váratlanul kemény tél, s hadállásait három hé­ten át tartotta. Eddig a nap­foltminimumok (1953, 1963) tartogattak számunkra ilyen hideg „zuhanyt”. Mindebből következik, hogy az időjárás (vagy inkább a hőmérséklet) alakulása és a naptevékeny­ség közötti kapcsolatokat nem ismerjük pontosan. Ötven évvel ezelőtt — napfoltmaxi­mumkor — az évszázad leg­hidegebb telét éltük át. A legközelebbi napfoltma- l j) gtsaocsot legkorábban 1979 végére, de inkább 1980—81- re várják, hiszen a napkitö­rések száma napról napra emelkedik. A várt enyhe tél helyett azonban mínusz 15— 25 fokos hőmérséklettel kö­szöntött ránk a január*. Tőlünk északra és nyugat­ra decemberben rendkívül sok hó hullott. A Kárpát­medence feltartóztatta a hi­deg levegőt, ám január else­jén mégis betört a hideg. Az atlanti levegő (induláskor 5 —10 fok meleg volt) — az egybefüggő hómezők felett — hazánk határáig érve le­hűlt, s mire a Dunántúlt el­borította, legalább mínusz 10 fokos vált. Későbe január közepén is ez történt. Mire a „felmentő sereg”, a langyosabb levegő ideért, lehűlt. Végül a dél fe­lől érkezett melegebb levegő lassan kiszprította hazánkból a Meleghullámot. Milyen lesz a februári idő­járás? Sok függ attól, hogy a hazánktól északra, nyugat­ra és keletre elterülő tája­kon mennyi hó maradt. Ha sok, akkor az atlanti lég­áramlás minduntalan lehűl és hideg levegőként érkezik hozzánk. Ha máshol is el­olvad a hó, akkor a Kárpát­medence hőmérséklete is enyhébb, lesz. Van még egy érdekes feltevés. Ha a ja­nuár túlzottan b'deg volt, akkor a február enyhébb szokott lenni, hiszen a januá­ri míhuszt februári (vagy márciusi) plusszal lehet ki­egyenlíteni. Gattser Jgixxa&t SZERKESZTŐ Blaha Lujza 1880-ban az Egy éj Velencében című Strauss-operett főszereplője­ként kalmával huszonhat képet sokszofosíttatott a költőről — mivel birtokában van a kor egyik legnagyobb fotósegyé­niségének, Székely Aladár­nak legtöbb Ady-felvétele — s ezt a gyűjteményt az or­szágban, mintegy ötven kü­lönböző helyen mutatták be, vándorkiállításon. S még egy érdekesség: a Nemzeti Bank is a magyar fotóművészek gyűjteményéből választotta ki azt az Ady-képet, mely most ránk tekint az ötszázas­ról... Ágh Tihamér K. Imre, Eger: A honvédelemről szóló törvény előírja, milyen eset­ben és kiket lehet behívni tartalékos katonai szolgálat­ra. A rendelet szerint „tarta­lékos katonai szolgálatra be­hívhatok a kiképzetlen had­kötelesek, valamint azok, akik sorkatonai szolgálatot teljesítettek, tartalékos ki­képzésben részesültek, vala­mint akiket a hivatásos to­vábbszolgáló állományból el­bocsátottak, nyugállományba, illetve tartalékos állományba helyeztek.” Az a hadköteles, aki sor­katonai szolgálatot nem tel­jesített, 40. életévének betöl­téséig, — legfeljebb hathó­napi időtartamra — tartalé­kos kiképzésre behívható. Azt a hadkötelest, aki már teljesített katonai szolgála­tot vagy aki tartalékos ki­képzésben már részesült, öt­évenként egyszer lehet be­hívni továbbképzésre, még­pedig — tisztet, zászlóst, tiszthelyettest legfeljebb négyhónapi, tisztest és hon­védet legfeljebb háromhóna­pi időtartamra. Azt a hadkötelest, aki már teljesítette a kötelező sorka­Bizonyossá vált, hogy a ko­rabeli krónikákban megjelölt helyen — Székesfehérvár leg­régibb városnegyedében. Pa­lotavárosban, vagy középko­ri nevén a Szigetben — rej­tőznek a johannita keresztes­lovagok hajdani birodalmá­nak romjai Ezt igazolták azok a tájékozódó ásatások, amelyeket a székesfehérvári István király Múzeum régé­szei végeztek a területen a tonai szolgálatot, vagy aki tartalékos kiképzésben már részesült, évente egyszer lég- feljebb húsz napig tartó gya­korlatra lehet behívni. A kiképzés idejét leszámít­va, a tartalékos katonai szolgálat együttes időtarta­ma a hadkötelezettség egész tartama alatt nem haladhat­ja meg tartalékos tiszt, zász­lós, és tiszthelyettes esetében a 24 hónapot, tartalékos tisztes és honvéd esetében a 18 hónapot. „Kilépett” jeligére Gyön­gyös: A vállalat teljesen jogosan járt el önnel szemben, mi­vel nem töltötte le az előírt felmondási időt. Ilyen ese­tekben a dolgozó munka­könyvét „kilépett” bejegy­zéssel adják ki, s ugyanzok- kal a következményekkel kell számolnia, mintha fe­gyelmivel került volna el a vállalattól. Igaz, hogy most már késő tanácsot adni, — de mások okulására is hadd jegyezzük meg, hogy a fel­mondási időt le kell tölteni a vállalatnál, ha a felmondás a dolgozó részéről történik. Ez esetben nem köteles a vállalat felmentést adni a felmondási idő egy részére. kereszteslovagok konventje és temploma helyének megálla­pítására. A. feltárás során a XII. századból való, nagy méretű falakra, s többek kö­zött egy szakállas fejjel dí­szített szenteltvíztartó darab­jára bukkanlak. Ezek a lele­tek valószínűvé teszik, hogy a történelmi források által jelölt helyen bukkannak rá a nyolcszáz éves épületek romjaira. Johannita birodalom romjait tárják fel Keresztrejtvény Vulkánok Illattal párosult zamat. 40. Dezoxiribonukleinsav (óriás- molekula). 43. Igeképző. 44. 2702 m magas vulkán Japán főszigetén; utoljára 1575-ben tört ki (zárt betű: H). 45. *.. grófnő”, Katonán Imre jára 1932-ben tört kt; (zárt Vízszintes: í, A Keleti- Sierra Madre 5450 m magas tűzhányója, 1921-ben tört ki utoljára; (zárt betűk A, L.) 11. Egyforma betűk. 13. 2023 tűzhányó Japán fő­szigetén; 1895-ben tört ki utoljára. 14. 2542 m magas m magas tűzhányó Japán fő­szigetén; 1947-ben tört ki utoljára. 15. Az állatok nát­hája. 16. Európai főváros 17. Egyforma betűk. 18. Fo­hász. 19. A nikkel vegyjele. 20. Az ír köztársasági had­sereg névjele. 21. ,,A Pend- ragon legenda” írója (Antal). 23. Kétszeres Kossuth-díjas festő (Bertalan). 24. A kal­cium vegyjele. 26. Az 1848— 49-es országgyűlés tagja; a szabadságharc leveretése után hat évig fogságban sínylődött (Antal, 1802— 1892). 27. Dalmű. 29. Hegy­ség a Szovjetunióban. 31. A sárgarépa A-vrtamint tartal­mazó festékanyaga. 33. 5806 m magas tűzhányó a perui Andokban; 1802-ben tört ki utoljára. 37. „Ég veletek”; több személytől való búcsú­záskor mondott köszöntés a régi rómaiaknál (valete). 38. 2388 m magas vulkán Salva­dorban; 1346-ban tört ki utoljára. 39. Egyfajta sajt. 41. Időegység. 42. Ételízesítő. 43. „Szép...”, Vörösmarty Mihály romantikus elbeszélő költeménye. 45. A molibdén vegyjele. 46. Akkor használ-, juk, ha borotválkozásnál megvágjuk magunkat (néve­lővel). 47. .. .Hari (hírhedt kémnő volt). 49. Bontakozik. 51. Időmeghatározás. 52. Szikladarab! 54. Sakkban áll! 55. Az égitestek közötti tér. 56. Dolmányszabású posztó­kabát. 58. Becsinált hús fű­szeres lével (névelővel): 60. 3452 m magas vulkán Costa Ricában; 1933-ban tört ki utoljára. 63. Kézműves. 64. 5897 m magas vulkán az Andokban (Ecuadorban); 1926-ban tört ki utoljára. 67. Jugoszláv váltópénz (né­velővel). 68. 2467 m magas vulkán Indonéziában. Szu- mátra szigetén: utói jára 1941-ben tört ki (zárt betű K). 69. Vércsoport. 70. 2485 m magas vulkán a Kamesat- ka-fétezrgeten (SZISa betű: I). Függőleges; L 2771 m ma­gas vulkán Mexikóban ; 1948- ban tört ki utoljára (zárt be­tűk: U, N). 2. Tolna megyei község. I. sz. 7068. 3. A macs­kafélékhez tartozó ragadozó. 4. Alma — tájszóval. 5. Mint a 24.' számú. 6. Olasz rene­szánsz költő (Torquato). 7. Irodalmi tanulmány. 8. Ket­tőzve: szülő. 9r Arab méltó­ság. 10. 2851 m magas vulkán Indonézia Sumbawa szige­tén; utoljára 1815-ben tört ki. 11. Fiatal nők megszólí­tása a spanyol nyelvű orszá­gokban. 12. 2578 m magas vulkán Japán főszigetén; utoljára 1872-ben tört ki. 22. Heves megyei község. Ir.sz. 3295. 23. 4090 m magas vul­kán. A ahilei Andokban; utóljára 1937-ben tört ki (zárt betű: O). 25. Hitszegő. 26. Kettőzve: üres fecsegés. 28. Labdajáték. 29. A közle­kedési vállalatok ügyfelei. 30. öregember kedves meg­szólítása. 32. ,....”, Maeter­linck műve. 34. Folyócska a Székelyföldön. 35. 4330 m magas vulkán Mexikribaag wbí&áxa mta m* M.M operettje. 46. Adóját lerovó. 47. 2891 m magas vulkán Indonéziában, Szumátra szi­getén: utoljára 1930-ban tört ki. 48. Nobel-díjas indiai költő (1861—1941). 49. Pá­zsit. 50. Részértesülése. 53. A világ legmagasabban fek­vő fővárosa. 57. Serleg. 59. örmény személynév (pl. .. .Hacsaturján). 62. Római kilences. 61 ..........Roy”, Wal­t er Scott regénye. 65. Mint a 69. számú. 66. Igevégződés. E. B. A 16 vulkán közül bekül­dendő a vízszintes 1., 33., 64. és a függőleges 10., 23., 47. számú sorok megfejtése. A február 2-i keresztrejt­vényünk helyes megfejtése: „Februárius „Februárié­ban alighanem tél lesz, Még a sóhaja is arc-cs’ippentő szél lesz...” ★ A helyes megfejtést be­küldők közül sorsolással ogy-egy könyvet nyertek: Tóth István Szűcsi, Engel Tiborhé Füzesabony, Papp Irén Makiár, Szucsik Péter Kerecsend, Tóth László Eger. A könyveket postán KOSSUTH 8.27 Ha elmozdul a Föld mágneses sarka. 8.37 Hege­dű- és fuvolafelvételek. 9.33 Szól a nóta. 9.53 Lot­tósorsolás. 10.05 Hívogató. 10.35 Zuglói búbospacsir­ták. 10.40 Fúvószene. 11.00 Gondolat. 11.45 A Monszun együttes felvételeiből 12.35 Hétvégi panoráma. 13.57 Kóruspódium. 14.12 Balett- zene. 14.44 Magyarán szól­va.,. 15.10 Operaáriák. 15.28 Dominó. 16.05 Nép­dalkórusok. 16.19 Anti (Do­kumentumjáték). 17.09 A hegedű virtuózai. 17.40 Láttuk hallottuk. 18.05 Ud- vardy Tibor két filmdalt énekel. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti ma­gazin. 19.15 Beszámoló a jégkorongbajnokság utolsó fordulójáról. 19.25 „Űj ma­tekot” tanul a gyerek. 19.45 Puccini: A fecske. 21.31 Üdülni jó — lenne ... 22.30 Mendelssohn: F-dúr szo­náta. 22.51 Az űripar kez­dete. 23.06 Üj lemezeink­ből PETŐFI 8.33 Klasszikus operett­részletek. 9.11 Népzenei hangos újság. 9.53 Lottó­sorsolás. 10.00 Zenedélelótt. 11.45 Tánczenei koktél. 12.33 Édes anyanyelvűnk. 12.38 Nótamuzsika. 13.15 A Pozsonyi Rádió gyermek- kórusa. 13.30 A zene titka. 14.00 Kettőtől ötig... 17.00 Mindenki iskolája. 17.30 Ötödik sebesség. 18.33 Ted­dy Wilson hangversenye. 20.00 Félóra népzene. 20.33 Iránytű. 21.35 Ziehrer-mű- vek. 22.20 Népi zene. 23.15 Bágya András szerzemé­nyeiből. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek, lapelőzetes , . . — Fegyveres erőink életé­ből — A műsor nemrég bevonult újoncokat mutal be, akik arról nyilatkoz­nak, hogyan sikerült beil- leszkedniök a néphadsereg életébe. Szerkesztőripor­ter: Nagy István — A mis­kolci Bartók-kórus enekel — Vezényel: Reményi Já­nos — Hová menjünk, mit csináljunk? — Kulturális és sportprogram — 18.00: Észak-magyarországi kró­nika — Forradalmi ifjú­sági napokra készülnek Heves megyében — Jo­gásznapok kezdődnek — A MEZŐGÉP encsi gyáregy­ségének 1978-as évi mer­lege és ez évi terve — A jazz kedvelőinek — Lap- es műsorelőzetes... T 8.40 Tévétoma. 8.45 Isko­latévé. 14.55 Iskolatévé. 16.35 Színjátékosok. 17.10 Játék a betűkkel. 17.40 Pannon krónika. 18.10 Té­vébörze. 18.20 Öt perc me­teorológia. 18.25 Szigetek a Csendes-óceánban. 18.40 Forradalmak nemzedéke. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv- híradó. 20.00 Delta. 20.20 Marcello Mastroianni-so- rozat. A bigámista (Olasz jilmvig játék). 21.55 Pár­beszéd. 22.35 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20M Három jelenet Ing­mar Bergmannal. 20.30 Ot perc meteorológia. 20.35 A Nílus (Osztrák rövidjiim). 20.50 Tv-híradó 2. 21.10 Is­kolavár (Tévéjáték). Mnűmfffb UW9. február ÍL, ■péBéek ­V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom