Népújság, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-09 / 33. szám
Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk: Kettős hatalom Iránban KÉT KORMÁNYA VAN JELENLEG Iránnak: az ország elhagyására kényszerült Reza Pahlavi sah által kinevezett miniszterelnök Sapur Baktiar kabinetje, valamint a Khomeini ajatollah megbízása alapján alakult ellenkormány, Mehdi Bazargannal az élen. Az ellenkormány rohamosan teret nyer: hívei békés eszközökkel vették át a közigazgatás irányítását Teheránban, Iszfahanban és több más nagyvárosban. Megkezdődött tehát a régi hatalmi struktúra lebontása és az „Iszlám Köztársaság” — akármi is legyen az — alapjainak a lerakása. A magát legálisnak tartó Baktiar-kormány, amely a kezdetben elzárkózott az elől, hogy tárgyaljon az ellenzéki kabinettel, immár utóvédharcra kényszerült. Miközben Teheránban csütörtökön délelőtt milliós tömegek vonultak ki az utcára, hogy hitet tegyenek a Bazargan-kormány mellett, Sapur Baktiar sajtóértekezleten jelentette be: kész további komoly engedményeket tenni az ellenzéknek. Közölte, elfogadja a Khomeini követelte népszavazást, s abba is belegyezik, hogy előbbre hozzák a júniusban esedékes választásokat. Kész arra is, hogy tárgyalásokba bocsátkozzék Bazargannal, de nem ismeri el őt miniszterelnöknek. A jelek szerint azonban Baktiamak sokkal nagyobb szüksége van arra, hogy elnyerje az ellenzéki többség elismerését, mint fordítva. Már csak azért is, mert a teheráni kormányszervek több tízezer alkalmazottja megtagadta kormánya utasításainak a végrehajtását, s támogatásáról biztosította a Kho- meim által kinevezett miniszterelnököt. ÍGY HAT TÁLÁN AKKOR VÁZOLJUK a valósághoz híven a helyzetet, ha megállapíthatjuk: Iránnak gyakorlatilag nincs semmiféle kormánya, mert a régi már nem, az új pedig még nem tudja gyakorolni a hatalmat. Ugyanakkor változatlanul fenyeget a katonai államcsíny lehetősége. A vezérkar főnöke, Kha- rabaghi tábornok, aki a sah távollétóben a hadsereg főparancsnoka, szerdán a teherám rádióban elmondott beszédében arra szólította fel a fegyveres erőket, hogy „tartsák magukat távol a politikától”. A tanácsot nem igen fogadták meg azok a katonák mintegy kétezren —, akik csütörtökön egyenruhásán csatlakoztak a Bazargan-kormányt éltető tüntetőkhöz. Pálfi Viktor Teng Hsziao-ping hazatért Pekingbe Japán aggodalom Dolgavégezetlenül utazott haza csütörtökön reggel a japán fővárosból Teng Hsziao-ping kínai miniszterelnök-helyettes, aki háromnapos nem hivatalos látogatása során hiába igyekezett meggyőzni házigazdáit a Vietnami Szocialista Köztársaság elleni közös fellépésnek, valamint az összeomlott kambodzsai Pol Pot-rezsim együttes támogatásának szükségességéről. Ohira kormányfő és külügyminisztere, Szonoda a kínai sürgetésre válaszolva ismét egyértelművé tette, hogy Tokiót és Pekinget a „béke- és barátsági szerződés” ellenére nézetkülönbség választja el az indokínai helyzet megítélésében. A pekingi kormány aláírása, illetve parlamenti jóváhagyása óta először történt, hogy a japán fél aggodalmát fejezte ki egy meghatározott kínai akció, nevezetesen a vietnami határon végrehajtott nagyszabású csapatösszevonások, a békét fenyegető kínai magatartás miatt. Politikai megfigyelők fontos körülménynek tekintik, hogy Szonoda ennek kapcsán tolmácsolta Tengnek a délkelet-ázsiai országok szövetsége, az ASEAN, valamint a térség más országai aggodalmait is, és felszólította Kínát: tartózkodjék az erőszak alkalmazásától. A japán parlament költségvetési bizottságának ülésén, amelyről közvetített a televízió, még a Kína-barát pártok képviselői is megütközésüket nyilvánították Teng Vietnammal kapcsolatos agresszív tokiói kijelentései miatt. Egy komeito párti törvényhozó például magyarázatot követelt arra Leégett a bécsi Gerngross áruház Mintegy 250 tűzoltó, valamint a hadsereg és a légoltalom alakulatai megfeszített erővel küzdenek a Bécs belvárosában levő Gerngross áruházban, szerda este támadt tűz megfékezésén. Ausztria háború utáni történetének legnagyobb tüzet az egyik mozgólépcső hegesztésekor kipattant szikra okozta. A rendkívül gyorsan terjedő tűz lángba borította az ötemeletes épületet, és mivel az áruház sűrűn lakott területen fekszik, a környéken katasztrófakészültséget rendeltek el. Csütörtökön reggelre úgyszólván teljesen kiégett a Gerngross, a változó irányú szél miatt azonban még nem sikerült teljesen eloltani a lángokat. Az áruház műanyag berendezései és a nagy mennyiségű áru elégésekor keletkezett mérgező gázok és füst miatt, kilakoltatták a szomszédos házak lakóit. A rendőrség mindenféle forgalom elől lezárta a Maria Hil- fer Strasse belvárosi szakaszát, valamint több környező utcát. A kár több milliárd schillingre tehető. vonatkozólag, hogy mit értett a kínai politikus „Vietnam megleckéztetésének szükségességén”. Ohira azt mondta, hogy „benyomása szerint Kína nem döntött a katonai erőszak alkalmazásáról”. Teng Hsziao-ping kínai miniszterelnök-helyettes különben az Egyesült Államokban tett nyolcnapos hivatalos és tokiói kétnapos nem hivatalos látogatása után helyi idő szerint csütörtökön délután visszaérkezett Pekingbe. Teng Hszlao- pinget és kíséretét a kínai főváros repülőterén Hua Kuo-feng pártelnökkel és miniszterelnökkel az élén a párt és a kormány vezetői fogadták, köztük Je Csien- jin, az Országos Népi Gyűlés állandó bizottságának elnöke és Hu Jao-pang, a Kínai Kommunista Párt központi bizottságának főtitkára. A hazaérkezésről szóló hírben az Üj Kína hírügynökség rámutat: pekingi források szerint az a tény, hogy Teng Hsziao-ping hazaérkezésekor szokatlanul nagyszabású fogadtatásban részesült, arra vall, hogy a kínai vezetés nagy fontosságot tulajdonít a kínai— amerikai kapcsolatok alakulásának és magasra értékeli Teng Hsziao-ping amerikai látogatásának eredményeit Az OKP várakul álláspon'oo Andreotti, kijelölt ólaeS kormányfő és Berlinguer, kommunista főtitkár, szerda este több mint kétórás megbeszélésén, nem sikerült áthidalni a kereszténydemokraták és a kommunisták ellentéteit Andreotti továbbra is elutasította, hogy az OKP-t bevonják az olasz kormányba. Enrico Berlinguer, Andre- ottival folytatott tanácskozása után, újságírók népes hada előtt kijelentette: nem kapott biztosítékot arra, hogy a kereszténydemokraták hajlandók volnának eleget tenni a kommunisták követeléseinek. Határozott „nem”-trtel válaszolt arra a kérdésre, vajon ilyen körülmények között hajlandó volna-e pártja koalícióra lépni másokkal. Berlinguertől megkérdezték, elégedett-e Andreot- tival folytatott konzultációjával. A főtitkár „nem”-íiftel válaszolt. Közölte; megvárják még, születnek-e újább fejlemények Andreotttóak a többi párt Vezetőivel folytatott megbeszélésein, majd döntenek az ÓKP álláspontjáról. Összehívták az OlCP vezetőségét, hogy megvizsgálják a belpolitikai helyzetet. Giulio Andreotti csütörtökön folytatja a konzultációit a kisebb pártok vezetőivel és pénteken a kereszténydemokratákkal fejezi be. Afganisztáni változások Az égbe nyúló hegyek országa, Afganisztán, a változások korát éli. A tavaly április forradalmi fordulat új távlatokat nyitott a félfeudális törzsi kötöttségek között élő lakosság előtt. Afganisztán soknemzetiségű ország, ahol a legutóbbi időkig a mohamedán vallás évezredes szigorú törvényei uralkodtak. A forradalom élcsapata, az Afgán Demokratikus Néppárt a társadalom általános átalakítását tűzte ki célul. Ezt természetesen csak fokozatosan lehet végrehajtani: az országban még erősek a múlt erői. Az afgán nép számára óriási jelentőségük van az új forradalmi intézkedéseknek: eltörölték a parasztok és földbérlők adósságait, nemzeti ellenőrzés alá vették a nagytőkét, megindították az ország ásványkincseinek feltárását, harcot kezdtek az írástudatlanság ellen. A legutóbbi időben pedig megkezdődött a földreform Anglia A sztrájkok sodrában Anglia gazdasági és politikai életét egymást követő rohamokban olyan sztrájkok rendítik meg, amilyenekre az 1926-os általános sztrájk óta talán csak egyszer, 1974- ben volt példa. Akkor a bányászok által vezetett hatalmas sztrájkmozgalom megbuktatta a konzervatív kormányt. MEGOSZTOTT VÁLASZTÓK A helyzet politikailag most annyiban más, hogy munkáspárti kormány van hatalmon. Ez voltaképpen mindkét felet óvatosságra inthetné. A szakszervezeteknek tudniuk kell, hogy az 1979-es esztendő választási év, márpedig Anglia politikai viszonyai között a munkáspárti kormány bukása esetén csak a konzervatívok ragadhatják magukhoz az irányítást. Ez a kormány nyilvánvalóan még kedvezőtlenebb, a tőkések érdekeit még nyíltabban képviselő gazdaságpolitikát folytatna. Ugyanez visszafelé is igaz. A választási harcban a munkáspárti kormány tömegbázisát éppen a szakszervezetbe tömörült dolgozók alkotják, ha tehát Callaghan kabinetje a végsőkig kiélezi a viszonyt ezekkel a rétegekkel — akkor , az egyébként is csaknem egyenlő arányban sSj, 1979. február 9„ péntek megoszló ország kormányzása kicsúszhat a Labour párt kezei közül. Ezek a politikai realitások mégsem tudták korlátozni a sztrájkharc hevességét. A magyarázat az, hogy a politikai valóság mögött egy még sokkal mélyebb és hatásosabb gazdasági realitás húzódik meg! 30 ÉVES STAGNÁLÁS Ennek voltaképpen történelmi gyökerei vannak, s részletei rendkívül bonyolultak. Lényege azonban az, hogy a második világháború Után Anglia pozíciója a tőkés világgazdaságban gyökeresen megváltozott. Számos politikai és gazdasági tényező együttes hatásaképpen nem újították fel az angol tőkések a nagyipar állóeszközeit. (azaz gépparkját) olyan ütemben, ahogy ezt más tőkés vetélytársak megtették. Ennek következtében Angliában a termelékenység sokkal lassabban nőtt, mint más tőkés országokban és a gazdaság növekedése is sokszor a stagnálásig lelassult. Ennek a helyzetnek egyik következménye volt Anglia általános gazdasági lemaradása, külkereskedelmi versenyképességének csökkenése és az angol munkások reálbérének viszonylagos lemaradása a többi fejlett tőkés ország munkásainak reálbéréhez képest. JÖVEDELEMPOLITIKA ÉS STABILIZÄLÄS Ez voltaképpen a jelenlegi válság történelmi prespektívában vizsgált (de természetesen csak elnagyolt és vázlatos) oka. Ami a közvetlen okokat illeti, azt a munkáspárti kormány úgynevezett „jövedelempolitikájában” kell keresni. A kiindulópont itt az, hogy a vázolt történelmi okok következtében a megelőző konzervatív kormány bukása után Angliában olyan helyzet alakult ki, hogy a termelés jóformán egy helyben topogott, viszont rendkívül nagy volt a külkereskedelmi és fizetési mérleg hiánya, az infláció pedig a 25 százalékos évi ütemet is meghaladta. A munkáspárti kormány ekkor egy stabilizálási politikát dolgozott ki, amelynek lényeges összetevője volt, hogy nagyjából 5 százalékban szabta meg az átlagos évi béremelés lehetséges felső határát. A nagyhatalmú szakszervezeti tanács (TUC) igen hosszú időn keresztül támogatta ezt a jövedelem- politikát és maguk a bérből és fizetésből élő tömegek is rendkívüli önuralomról tettek tanúságot. Voltaképpen vállalták, hogy az általános infláció- ellenes, stabilizálási politikán belül ez az úgynevezett „jövedelempolitika” a fizetésből élő rétegekre hárítsa a gazdaság megszilárdításának fő terheit. A stabilizálás másik forrása az Északi-tenger olajkincsének egyre nagyobb jövedelméből származott és lényegesen javította Anglia külkereskedelmi és fizetési mérlegét. Magukra a tőkés vállalatokra (azon a címen, hogy gazdasági tevékenységüket ösztönözni kell) aránytalanul kevesebb terhet raktak. az Au,am LEMARADT Az 1957 óta tartó időszak mérlege ilyenformán lényegében azt mutatta, hogy három esztendeig, 1978 kora őszéig Angliában a reálbér egyáltalában nem emelkedett, hanem nagyjából és egészében azonos maradt! (Más szóval: az infláció üteme mindig legalább akkora volt, mint a névleges bér emelkedése.) Ezen belül volt két hosszú időszak, amikor az infláció gyorsabb volt a névleges bér emelkedésénél; a reálbér tehát csökkent. A legutóbbi ilyen időszak 1977 tavaszától 1978 derekáig tartott. Az történt tehát, hogy a hivatalos „jövedelempolitika” éveiben rendkívül sok visszatartott feszültség halmozódott fel a bérfronton. Ez robbant ki a mostani sztrájkmozgalomban. Igen fontos járulékos oka a jelenlegi heves sztrájkharcnak, hogy Angliában az állami szektorban dolgozók jövedelme lemaradt a magánszektorban dolgozó munkások és alkalmazottak jövedelmi szintje mögött. Ez a magyarázata annak, hogy a magánszektor után a sztrájkakciók jelenleg egyre jobban átterjednek az államosított szektorra és a vízművek, repülőterek, iskolák, kórházak munkabeszüntetései után felbukkant a villamos erőművek és a szénbányák sztrájkjának lehetősége is.-I -c, Ma Afganisztán egyik legfontosabb exportcikke a szárított gyümölcs. A földreform keretében a nincstelen parasztok földhöz jutnak és segítséget kapnak ahhoz, hogy szövetkezeteik korszerű termelési módszereket honosíthassanak meg. A képen: mandarinszüret Nangrahar megye egyik gazdaságában, amely jelentős szovjet segítséggel létesült. Mint annyi sok mohamedán országban, korábban Afganisztánban is másodosztályú polgárnak számítottak a nők. A forradalmi kormány számos intézkedést tesz a nők felemelkedése érdekében. Az egyik legjelentősebb lépés: kinyitották a lányok előtt az iskolák kapuit, s a felnőtt asz- szonyok számára is írás-olvasás tanfolyamokat szerveznek. A képen; óra a jalalabadi leány-középiskolában. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS)
