Népújság, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-08 / 32. szám
Mindig időszerű téma — különösen ilyenkor, télen — a környezet védelme, a levegő 'tisztaságának megóvása. Ezért is adunk helyet szívesen az erről szóló írásnak, amely sok figyelmeztető tényt tartalmaz. A technika történetéből Nagy északi exiedíciá — Higanyos tiőnrrö — Joule „vizdőrzsölö gépe" — Speksralanalízis A Pétervári Tudományos Akadémia Nagy Péter cár kezdeményezésére szervezte meg Szibéria északi partvidékének felkutatására a nagy északi expedíciót 1734 és 1743 között. Hajói ArhanA higanyos hőmérő egyik beosztása René de Réaumur (1683—1739) francia polihisztor nevéhez fűződik, aki 1739-ben a hígított borszesz térfogatváltozását mérte. A gelszkből, az Ob, a Jenyiszej és a Léna folyókról, valamint Petropavlovszkból indultak el. Nevezetes teljesítményei voltak Bering és Csirikov Alaszka és az Aleuták felfedezése (1741), az amerikai szárazföld elérése és az, hogy Cseljusz- klnnak sikerült 1742-ben szánon megkerülnie Ázsia legészakibb fokát Joule „vízdörzsölő gépe”, amivel demonstrálta azt, hogy a mechanikai munkavégzéskor hő keletkezik. Fotó: Science Museum, London. borszesz a víz fagypontjától a forráspontjáig melegítve éppen 80 ezredrésszel tágult, így Réaumur a forrás hőmérsékletéhez a 80-as számot írta, a fagypontot pedig 0-val jelölte. A 40 fok Réaumur 50 fok Celsiusnak felel meg. ★ James Prescott Joule (181fc —1889) angol fizikus figyelmét felkeltette az, hogy bizonyos összefüggésnek kell lennie a mechanikai munkának a hőmérséklettel. Sok kísérletet folytatott ennek felderítésére, sőt elmés készüléket is szerkesztett, amellyel azt tapasztalta, hogy 772,69 fontnyi munkával (1 font: 453 gr) 1 fontnyi víz hőmérsékletét 1 fok Fahrenheittel lehet emelni. Tiszteletére nevezték el a munka gyakorlati egységét „Joule”-nak. ★ 120 évvel ezelőtt, 1859- ben fedezte fel Bunsen és Kirchhoff a színképelemzést (spektrálanalízist), amely módszerrel a távoli csillagok ■ anyagának, vagy az atom szerkezetének felderítésében óriási szerepe volt. Kováts Andor Kirchhoff spektroszkópja, A iobli oldali eső végén helyezik el a vizsgálandó anyagot, amit " •gvilá," ‘anak. Színképe az állvány közepén Jpvd hasábba int zíneire bomlik és a bal oldalon levő távcső'»« i -r nes ■< megfigyelhetők és leoi ««hatók. A jobb felső távcső csupán megvilágításra szolgál. A mosószerektől a kipufogógázokig Veszélyben a környezetűnk A tudományos-technikai forradalom környezetünket szinte felmérhetetlen meny- nyiségben árasztotta el különböző idegen, vegyi anyagokkal. A vegyi anyagok létezhetnek a levegőben, a vízben, a talajban, az élelmiszerekben, az élő szervezetekben, s használati tárgyakban és a gyógyszereink között. Mindezekből a közegekből kiindulva, felszabadulva károsíthatják az ember szervezetét. Környezetünk folyamatosan ;,gazdagodik” ezekkel az anyagokkal, s ebből következik, hogy az élővilág olyan környezeti hatásokkal találA mezőgazdaság kemizá- lása fő feladatának a terméshozam maximális fokozását tekintették. A műtrágyák, növényvédő és gyomirtó szerek rohamos ütemű felhasználásával rövid távon ugyan a terméshozamok megsokszorozódtak, de hosz- szú távon egyre erőteljesebben és gyakrabban negatív visszahatásokkal károk is keletkeztek, vagy keletkezhetnek. Károsodást idézhetnek elő a magasabb rendű, hasznos állatfajokon is, a melegvérűekben, sőt magában az ilyen környezetbén élő emberben is. Egyre nagyobb arányú az élelmiszeripar kemizációja is! A mai táplálkozásban a növény védőszer-maradéko- kon kívül is egyre több az idegen anyag; — a festő-, aromásftó-, konzerválószerek hatalmas mennyisége szerepel az élelmiszeriparban. A mesterséges, főleg hormonokkal kezelt állattápok hatása még kevésbé kivizsgált. Az azonban már most is bizonyosnak látszik, hogy a többlet húshozam — hosszú távon — biológiailag nem semleges. A kinyert hús biológiai értéke erősen vitatható, az egészséget károsító, a hormonháztartást befolyásoló hatása miatt. A szintetikus mosószerek elterjedése és alkalmazása A levegőegészségügyi kutatómunka első úttörője hazánkban Fodor József volt, aki a levegőszennyeződések vizsgálatát a múlt század 70-es éveiben kezdte el. Az őt követő kutatók munkájának színvonala az akkori európai A szénhidrogén-program végrehajtása óta bizonyos stagnálás tapasztalható, de a lakóterületeken még nem következett be a levegő szennyezettségének kellő mértékű csökkenése. A példákból is láthatjuk, hogy a levegő szennyezettsége igen sok helyen meghaladja a higiénés határértékeket. Bizonyos műszaki-gazdasági intézkedések pozitív hatása azonban már ma is megmutatkozik. Az 1960-as évek elejétől realizálódó műszaki-technológiai korszerűsítés a levegőszennyeződés csökkenését is elősegítette. Bizonyítja ezt néhány jó példa: a miskolci Lenin Kohászati Művek, az Ózdi Kohászati Üzemek acélművének kéményeibe porleválasztó berendezéseket építettek be. A megfigyelések, kísérletek adataiból arra következtethetünk, hogy a hazánkban előforduló légszennyeződésnek is van közvetlen hatása a lakosság egészségére. Bizonyítható módon elsősorban higiéniás ártalom formájában fejtette ki hatását, de feltételezhető, hogy a krónikus ártalom lehetősége is fennáll egyes iparvidé- keinkaa. kozik, amelyek az evolúció folyamán nem léteztek. Minél több lesz a környezetünkben, annál nagyobb a lehetősége annak, hogy az új környezet és az élő anyag viszonyában az egyensúly megbomlik, s az élő anyag kerül veszélybe. A környezet kemizációja — a mezőgazdaságban, de közvetlen lakókörnyezetünkben is — egész életünk egyik fő jellemzőjévé vált. A mezőgazdaság kemizá- lásához az alapanyagokat a vegyipar termeli hihetetlenül gyorsan növekvő mennyiségben. A vegyipar jelenleg a világ iparának egyik leggyorsabban fejlődő ágazata. az egyes országokban még az általános kemizálásnál is gyorsabb ütemű. A különböző mosóanyagok az élővizekbe kerülve, azok felületén úszva habot képeznek, ezzel súlyosan gátolják szellőzésüket, nehezítik az élőlények génellátását A műanyagok is nagyon elterjedtek környezetünkben: az iparban, a háztartásban, ruházkodásban, a víz- és élelmiszer-ellátásban. A kész műanyag termékek, amelyekből kioldódás nem történik, ártalmatlanok az emberi szervezetre, A gyártás közben azonban mérgező alapanyagok és segédanyagok tömege kerül az üzem légterébe, majd a külső környezeti levegőbe, a szennyvizekkel az élővizekbe. A tágabb értelemben vett környezetünk, a bioszféra természetes tisztasága, ott szűnt meg, ahol az ember mesterségesen beavatkozott: ahol az urbanizációs folyamatok zajlanak, ahol az ipar elszennyezi környezetét. A légszennveződés azért egyre aggasztóbb, mert mértéke állandóan fokozódik és mind nagyobb tömegeket érint. Hatása általában az ipartelepek közelében, a városi környezetben a legsűrűbben lakott területeken érvényesül. színvonalat jelentette és korszerűnek volt tekinthető! Az utóbbi évtizedekben Budapesten és a vidéki ipari városokban fokozatosan nagyfokúvá vált a levegő por- és kéngáz-szennyezett- sége. Rövldebb ideig, néhány óráig tartó szmogok már észlelhetők voltak nagyobb ipari városainkban (Budapest, Miskolc, Pécs), de ezeknek jól ismert, súlyos következményeivel mind ez ideig — szerencsére — nem találkoztunk. A haláloki adatokat a légszennyeződéssel összehasonlítva megállapítható, hogy a szívbetegek halálozási arányszáma szoros összefüggést mutat a kéndioxid-koncentrációval. A légúti megbetegedések gyakorisága és tartalma a vaskohászati üzemek által szennyezett levegőjű településeken (pl. Özd) nagyobb, mint a szennyező iparral nem rendelkező lakótelepüléseken. A tartós porártalom a légutak krónikus Izgalmát, hurutot állapotát hozza létre (pl. Tatabánya). Ismeretes, hogy az asthma bronchiale a városokban és elsősorban télen gyakrabban fordul elő. Pl. Komárom megye szennyezett levegőjű ipari településein a gyógyszertárak asthma ellenes gvógvszerforgalma többszörösé a tisztább levegőjű lakóhelyékének. Féltételezhető tóuí, hogy a lés&zeaayezés hazánkban is hozzájárult az asthma-betegség gyakori előfordulásához. Örökölni is lehet... Mai tudásunk szerint kijelenthetjük, hogy olyan vegyi anyag, amely a szervezetre nézve teljesen hatástalan volna — nincs! A toxikológiában régen ismert a heveny, félheveny és idült mérgezés. Kiderült azonban, hogy a vegyi anyagok okozta kóros következményeknek van egy egészen különleges formájuk, amelyeket LAR- VÁLT mérgezés névvel illetünk. Ilyenkor az ember esetében évekre, esetleg évtizedekre tehető a tünetmentes szak és ennek eltelte után észlelhető csak a kóros elváltozás! A lárváit mérgezés klasszikus formája a vegyi daganatkeltés. Ilyen daganatkeltők például a szénhidrogének közül az antracének és soha ilyen méreteket még el nem ért az elsősorban daganatkeltő benzpirén-á rtalom, amely a nagy gépkocsi- forgalom következménye. A vegyi anyagok okozta kóros következmények más formái a teratogenesis és a mutagenesis. A teratogenesis során a vegyi anyagok olyan kóros elváltozásokat idéznek elő a méhen belüli magzatban, hogy az vagy elhal, vagy fejlődési rendellenességgel születik. Ilyen anyagok a különféle gyógyszerek (alkaloidok, antibiotikumok), ólom, szelén, a szerves foszfátészter tartalmú növényvédő szerek. A mutagenesis esetében nem a vegyi hatásnak kitett egyed válik beteggé, hanem a következő, vagy későbbi generáció, mintegy átörökölve azt a tehertételt, hogy valamikor vegyi ártalom történt. A vegyi anyagokkal való találkozást túlérzékenység megjelenése követheti. Egymást erősítik... A kemizált környezet egyes összetevői kombinálódva is hatnak az emberi szervezetre. Adódhatnak olyan vegyi kombinációk, amelyek mennyiségi vagy minőségi szempontból más hatást fejtenek ki, mint a kombinációt alkotó vegyüle- tek külön-külön. így előfordulhat: gyógyszer—növény védő szer; alkohol—növényvédő szer; élelmiszer- gyógyszer; fittvonok—benz- pirén kölcsönhatás. Nézzünk néhány gyakorlati példát: ha a munkahely levegőjében egyidejűleg kéndioxid és kén van jelen, akkor a környezet mérgező hatása jóval nagyobb. A mosóaktív anyagok általában ugyancsak fokozzák a daganatkeltők hatását. A mindennapi életünk kemizálódása és az alkoholizmus pedig rendkívül nagy veszélyt jelent! A gyógyszerek és növényvédő szerek hatására jó példa: Rausedyllel (vérnyomás- csökkentő) kezelt egyéneken a Paration növényvédő szer toxieitása mintegy hússzoros! Nagyon érdekes és tanulságos a következő kölcsönhatás is: a gyümölcsökben található különböző fiavonok az úgynevezett benzpi- rén-hidrolázok aktivitását növelik, ennek következtében a szervezetbe jutó benzpirének és más daganat- keltők gyorsabban lebomla- nak. Tehát a flavonokban gazdag étrend, a sok gyümölcs fogyasztása gátolhatja a vegyi daganatkeltők hatásának érvényesülését. A modem élet, szennyezett környezetünk összes szervezetünkbe jutó anyagának együttes hatásával kell tehát számolnunk, mégpedig nem is egyetlen nap, hanem egy hosszabb időszak hatásaival. Célunk ezeknek a hatásoknak időben való felismerése, a megelőzés. Egészségnevelési munkánkat ennek a célnak kell alárendelnünk. Sipos Jenő tóxikólógus gyógyszerész Guóaustertári Központ, Eger Nagyobb termés minden érőn? Szennyezeti városok A LEVEGŐ SZENNYEZETTSÉGE A NAGYVAROSAINKBAN AZ 1960-AS ÉVEKBEN Település neve ülepedő por g/mJ/év Kén mg/100 óra Kéndioxid mg/m3 Budapest (ipari terület) 1960—66 230 23,30 0,94 Nagy-Budapcst 1960—66 123 16,13 0.24 Miskolc 1958—62 396 16,50 0,20 Ózd 1965—67 495 13,37 0,20 várpalota 1967 678 9,36 0,46 Dunaújváros 1967 24« 9,21 0.48 Megengedett higiénés határérték 150 10,00 0,20 KOSSUTH 8.45 Szerpentin. 9.44 Muzsika Zsuzsika mesél. 10.03 Dominó. 10.35 NabuccO (Operarészletek). 11.25 Népi ellenőrök vizsgálták. 11.40 Az élet komédiásai. 12.35 Hajnal Anna: Alkonyfény . 12.45 Zenemúzeum. 14.27 Mindenki könyvtára. 15.10 Operettfelvételek. 15.30 Csiribiri. 16.05 Nótafelvételek. 16.30 Respighi: Madarak. 16.50 Magyarország—Csehszlovákia Király Kupa tenisz- döntő-mérkőzés. 17.07 Kör- mikrofon. 17.32 Bemutatjuk új felvételeinket. 17.49 Operaáriák. 18.05 Magyarország—Csehszlovákia Király Kupa teniszmérkőzés.. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Teniszmérkőzés. 19.25 Család (Rádiójáték). 19.58 Népdalok. 20.18 A zeneirodalom remekműveiből. 21.40 Adottságok — lehetőségek. 22.15 Teniszmérkőzés. 22.40 Kórusok. 22.55 Egy akadémikus portréja. 23.15 Alkésztisz (Operarészletek). PFTÖF1 8.05 Fúvósmuzsika. 8.33 Slágermúzeum. 9.23 Granadái vásár. 10.00 Zenedél- előtt. 11.30 Csak fiataloknak! 12.33 Mezők, falvak éneke. 12.54 Kapcsolás a pécsi stúdióba. 13.24 Ifjúsági könyvespolc. 14,00 Válogatott perceink. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Segíthetünk? 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Tenisz- mérkőzés. 20.46 A 04, 05, 07 jelenti. 21.18 Földön, vízen, levegőben. 22.18 A Moszkvai Nagy Színház hegedűegyüttesének hangversenye. 23.15 Verbunkosok, nóták. SZOLNOK 17.00-től 18.30-íg. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Női dolgok , női gondok... Munkáslehetőségek falun. Szerkeszti: Jakab Mária. — Sanzonparádé — 18.00 Észak-magyarországi krónika — Ülésezett Miskolc megyei-városi tanácsának végrehajtó bizottsága — Az idei belföldi és külföldi utazási programjait ismerteti a Volán Tourist Vállalat — A Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ülése — Filmzene — Lap- és műsorelőzetes. .. TE! 8.00 Tévétorna. 8.0S Iskolatévé. 14.25 Iskolatévé (Ism). 16.30 Király Kupa teniszmérkőzés. 18.20 Ipari kaleidoszkóp. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Kék fény. 21.00 Panoráma. 21.40 Király Kupa teniszmérkőzés. 22.50 Tv- híradó 3. 2. MŰSOR 18.55 En francais. 19.10 Orosz nyelvtanfolyam. 19 30 Tv-híradó. 20.00 Világszínpad. 21.00 Tv-híradó 2. 21.20 A „Lina esküvője” (Norvég film). 197ÍL-február &. csütörtök
