Népújság, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-08 / 32. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ! ß!B§lU§SIUIi AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA Erőösszevonás Szolnok térségében Sajtótájékoztató az Országos Vízügyi Hivatalban XXX. évfolyam, 31. szám 3Jb ÁRA: 1.20 FORINT 1979. február 8., csütörtök Rövidebb a kijárási tilalom Kik határoznak Irán sorsáról? TEHERAN? Sapur Baktiar miniszter­elnök a továbbiakban is kapcsolatban áll Mehdi Ba- zargannal, a Khomeini általt kinevezett kormányfővel — közölte szerdán a Kayhan International teheráni lap Karim Szandzsabira, a vilá­gi ellenzéket tömörítő nem­zeti front főtitkárára hivat­kozva. A nemzeti front már korábban felszólította a la­kosságot, támogassa Kho­meini és Mehdi Bazargant. Khomeini hívei átvették a közigazgatási ügyek irányí­tását Isfahanban, Irán má­sodik legnagyobb városában. Sajtójelentések szerint hárman meghaltak, 27-en megsebesültek kedd este a kelet-iráni Zahedan város­ban, amikor a sah hívei rá­támadtak egy, a Khomeini tá­mogatói által rendezett bé­kés tüntetésre. Teherán katonai kormány­zója bejelentette, hogy a vá­rosban egy órával megrövi­dítették az éjszakai kijárási tilalmat. MOSZKVAi Üjabb kommentárban fog­lalkozott az iráni esemé­nyekkel szerdai számában a Pravda. Az SZKP központi lapja, összefoglalva a leg­utóbbi napok fejleményeit. Megállapítja: Az ideiglenes kormány megalakítása tükrözi az el­lenzék eltököltségét, hogy megsemmisíti a korábbi nép­ellenes rendszer utolsó bás­tyáit is, átalakítja az ország belpolitikai szerkezetét, és az ország külpolitikai irány­vonalát összhangba hozza a nemzeti érdekekkel. A sah ellenfelét — hangsúlyozza a cikkíró — ma már aligha lehet ellenzéknek nevezni, hiszen ők alkotják a nem­zet túlnyomó többségét, a lakosság legkülönbözőbb ré­tegeit képviselik, s ők ha­tározzák meg az események valódi menetét Iránban. E sokmilliós mozgalom­mal szembenáll a Baktiar- kormány, amely a mo­narchiához hű császári gár­dára, a hadsereg különleges egységeire, valamint büntető osztagaira támaszkodik. A kommentátor ezzel összefüg­gésben rámutat: ezek az erők aligha lennének képe­sek ilyen hosszú ideig ellen­állást tanúsítani a túlnyomó többség akaratával szemben, ha nem kapnának széles körű támogatást kívülről, az imperialista hatalmaktól, el­sősorban az Egyesült Álla­moktól. A kommentátor végezetül hangsúlyozza: saját sorsát csakis az iráni nép határoz­hatja meg, csakis az iráni nép dönthet a rendszer és a kormány törvényességéről, vagy törvénytelenségéről. ★ Szerdán hírek szerint a minisztériumok alkalma­zottainak egy része ülő­sztrájkot folytat, de lénye­gében máris elfogadja a Bazargan-kormány létezését. Szerdán délelőtt Khomei­ni ajatollah hívei behatol­tak a teheráni városházára és gyakorlatilag átvették a hatalmat. A városházát kö­rülvevő néhány tucat kato­na és a városháza két olda­lán álló tankok személyzete a hivatalok elfoglalását tét­lenül szemlélte. Téma a Szövetség távvezeték Hefejezte munkáját a kormányközi együttműködési bizottság MOSZKVAI Jegyzőkönyv aláírásával ért véget szerdán Moszkvában a Szövetség távvezeték építé­sére létrejött kormányközi együttműködési bizottság ötödik, kibővített ülése. Az ülésen az építésben részt vett Magyarországot Szekér Gyu­la miniszterelnök-helyettes képviselte. Az ülésen jelen voltak az építkezésben résztvevő or­szágok párt- és társadalmi szerveinek képviselői, a Szö­vetség távvezeték építésé­ben kiemelkedő munkát vég­zett munkások, szakembe­rek. A kormányközi bizottság meghallgatta B. Scserbina építési miniszter és Sz. Orudzsev szovjet gázipari miniszter beszámolóját az építkezés első szakaszának befejezéséről, a Szövetség gázvezeték üzembe helyezé­séről, a vezeték teljes kapa­citásának eléréséhez szüksé­ges, 1979-re tervezett mun­kálatokról. A bizottság megelégedés­sel állapította meg, hogy a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Népköz- társaság, a Német Demokra­tikus Köztársaság, a Komán Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége erőfeszíté­seivel rövid idő alatt felépí­tették a 2750 kilométer hosz- szúságú gázvezetéket. A Szovjetunió vállalt kötele­zettségét teljesítve, 1979 ja­nuárjától megkezdte a gáz szállítását a KGST európai tagállamaiba. A munkaverseny legjobbjairól is döntöttek Hűszaki tanácskozás a Hátraalji Szénbányáknál Nemcsak a gazdasági fel­adatok értékelését végezték el, hanem az idei célokat is kijelölték azon a tanácsko­záson, amit tegnap délután tax-tottak Gyöngyösön a Mát- raalji Szénbányák műszaki vezetői és szocialista brigád­jainak küldöttei. A megje­lenteket Németh József, a szakszervezeti bizottság tit­kára köszöntötte. A gazda­sági munkát Győry Sándor igazgató, a szocialista mun­kaverseny eredményeit pedig Goda Miklós igazgat.helyet- tes ismertette. A vállalat igazgatója hangsúlyozta, hogy a Thorez külfejtéses üzem döntő té­nyező a Mátraalji Szénbá­nyák egész gazdasági tevé­kenységében. Az, árbevétel majdnem hatvan százalékát, az összes létszám 55 száza­lékai, az állóeszközök érté­kének pedig több mint 90 százalékát tartják nyilván a visontai külfejtés keretében. Ha a vállalat szerepét vizs­gáljuk a magyar szénbányá­szat teljesítménye szerint, akkor azt mondhatjuk, hogy az éves széntermelésnek több mint a negyedrészét ez a vállalat termeli ki. Fontos tényező, hogy ma mintegy ötmillió tonna sza- ^ had szmwassponna-l rendel­keznek, ami a kiegyensúlyo­zott, ütemes széntermelésnek a biztonságát adja. A Thorez külfejtéses bányaüzem ta­valy az éves tervét túltelje­sítette, 220 ezer tonnával adott több szenet annál, mint amennyit a tervben megje­löltek. A lignit fűtőértéke is meghaladta az éves átlag meghatározott szintjét. Az idei feladatok az eddi­ginél is jobb teljesítményt követelnek meg. Összesen hétmillió tonna szenet kell szállítaniuk a Gagarin Hő­erőműnek, átlagban 1500 ka­lória fűtőértékkel. Kiemelke­dő fontosságú a lignit egyen­letes minősegének a biztosí­tása is. A Mátraalji Szénbányák az oroszlányi, a tatabányai és a nógrádi külfejtés üze­meinek a tevékenységét is szervezi, ellenőrzi, bár ezek teljesítménye a társvállala­tok kimutatásaiban szerepel. A vállalat jelentős tevé­kenységet fejt ki a paksi atomerőmű beruházási mun­káiban is. Az idén ezek a munkák a korábbi szintnek megfelelő mértékben folyta­tódnak. A szocialista munkaver­seny eredményeiről a válla­lat műszaki igazgatóhelyet­tese adott tájékoztatást, a szocialista brigádok nyolc­van küldöttének. Kiemelte, hogy a mintegy 16 millió forintos takarékossági tervet a brigádok több mint 47 millió forintra teljesítették. Ismertette a munka verseny résztvevőinek többi eredmé­nyét is, és ezek alapján a legjobbak sorrendjét. A szén- termelésben az Sz—3-as vég­zett az élen Maksa János vezetésével, utána az F—2-es következett, amelynek ve­zetője Kovács János. A med­dő letakaritásában a legjobb lett a Il-es géplánc, vezető­je Kiss Antal, ezt a III-as géplánc követi, amelynek ve­zetője Barta Antal, illetve az V. géplánc, amelyet Báti Pál irányít. Javasolta, hogy a vállalat kiváló brigádja címet a ta­nácskozás ítélje oda az Sz— 2-es Törekvés szocialista brigádnak, amelynek veze­tője Kovács János, a gép­üzem Ságvári Endre brigád­jának, amelynek vezetője Szűcs István és az ecsédi bányaüzem Jedlik Ányos villanyszerelő ifjúsági bri­gádjának, amelynek vezető­je Váradi László. Árról is határoztak a kül­döttek, hogy a kiváló válla­lat cím elnyeréséért a pá­lyázatot elküldik a felettes szervekhez. Az építkezés valamennyi résztvevője nagy lelkesedés­sel fogadta Leonyid Brezs- nyevnek, az SZKP KP fő­titkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­sége elnökének az építőkhöz intézett üdvözletét, abból az alkalomból, hogy üzembe he­lyezték a Szövetség gáztávve­zetéket és az orenburgi gáz­ipari komplexum harmadik részlegét. Az ülésszakon megtárgyal­ták azokat a közös intézke­déseket, amelyek biztosítják a gázvezeték építésének be­fejezését, s azt, hogy 1979- ben elérje a tervezett kapa- 1 citást. Az ülésen felszólaltak az építkezés kiváló dolgozói, az építkezésben résztvevő or­szágok párt- és társadalmi szervezeteinek képviselői. A felszólalók ismertették az építők nemzetközi kollektí­vájának a munkában szer­zett tapasztalatait. A KGST Végrehajtó Bi­zottsága ajánlásának megfe­lelően a bizottság határoza­tot hozott arról, nogy össze­gezi azokat a tapasztalato­kat, amelyeket az építkezés­ben résztvevő országok nem­zetközi kollektívája szerzett a Szövetség gázvezeték épí­tésékor. Az összegezés cél­ja, hogy ezeket a tapasztala­tokat felhasználják az érin­tett KGST-tagállamok to­vábbi közös munkájában. A Szövetség gázvezeték építésére létrehozott kor­mányközi együttműködési bizottság ülése baráti, tárgy­szerű légkörben ment vég­be. Gálaest a gyermekekért A nemzetközi gyermekév alkalmából nagyszabású gá­laestet rendeztek szerdán es te az Erkel Színházban. Az Állami Ifjúsági Bizottság, a Kulturális Minisztérium és a Magyar Televízió közös rendezvényén — amelyet egyenes adásban közvetített a televízió — csaknem 200 szereplő, közöttük művészeti életünk számos Kossuth-, Já­szai-, Erkel- és Liszt-díjas kiválósága szórakoztatta — tiszteletdíjárói lemondva — a közönséget. Az est teljes bevételét a nemzetközi gyermekszolida­ritási alap javára fordítják. Harmadfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el a Zagy­ván, ahol magas árhullám vonul le. A víz elöntötte a 32-es számú közút egy részét. Karcag környékén pedig a belvíz­zel küzdenek. A képen: homokzsákokkal erősítik a Zagyva­partot. (MTI fotó — Buzsonyi Gábor felvétele —KS)i Negyven napja tart már az országban az ár- és bel­víz elleni védekezés, amely­nek eddigi eredményeiről és a további tennivalókról szá­molt be szerdai sajtótájé­koztatóján Vincze József, az Országos Vízügyi Hivatal el­nökhelyettese, valamint Ben- csik Béla, az árvízvédelmi és Soltész István, a belvízvé­delmi törzs vezetője. A csa­padékos és enyhe időjárás ugyanis már szilveszter nap­ján nagy árhullámot indított el a Tiszán és mellékfolyóin. Ekkor kezdődött a védeke­zés, s alighogy január ele­jén levonultak az első ár­hullámok a folyókon, ismét csapadékos, hóolvadásos idő­szak kezdődött, amelynek következtében a maximumo­kat megközelítő és meghala­dó áradások alakultak ki a Tiszán és mellékfolyóin. Ezeket a folyókat összesen 2800 kilométer hosszú töltés védi, s a magas árhullámok következtében általában 2000—2300 kilométer hosszú védelmi vonalat őriznek, vé­denek árvízvédelmi készült­ségben. Nagy küzdelmet kel­lett vívni az áradás miatt összetorlódott jéggel a Be­rettyón, és a Tiszán a balsai híd feletti szakaszon. A több kilométer hosszú és átlago­san 6 méter vastag balsai jégtorlasz helyenként meg­közelítette és elérte a 15 méteres vastagságot is. A vízügyi igazgatóságok jégtö­rőhajói és a jégrobbantó osz­tagok azonban néhány nap alatt sikeresen eltávolították ezeket a veszélyes torlaszo­kat. A Tisza árhulláma szerdán a középső szakaszon Dorog- mánál tetőzött, s vízszintje 13 centiméterrel haladta meg az 1970. évi maximumot. A Dorogma fölötti szakaszon apad már a folyó, de nagyon lassan, ezért o felső, a kö­zépső és az alsó szakaszon egyaránt tartós védekezésről kell gondoskodni. A Bodro­gon — ahol az árhullám te­tőzése a felső szakaszon 33 centiméterrel haladta meg a maximumot — ugyancsak lassú az apadás, de az utób­bi két éviién megerősített Megfeszített munka a zsanai gázkitörés elfojtásáért Tart a zsanai gázkitörés­sel vívott küzdeíem leg­veszélyesebb művelete, az óriási robajjal felszínre törő gáz elfojtása. A természet- -tel vívott kéthetes csata fá­radhatatlan harcosai a lán­gok eloltása óta éjjel-nap­pal azon dolgoznak, hogy minél előbb a kútfejré emelhessék az új kitörés­gátló szerkezetet, aminek az a feltétele, hogy előzetesen eltávolítsák a kútfejen levő roncsokat. A korábbi kísér­letek után most közben ál­landóan hűlik az aknát, nehogy a gáz újra belob­banjon, s mérik a levegő szénhidrogén-telítettségét, hogy elkerüljék a robba­násveszélyt. Rendszeres az időjárásjelző-szolgálat, hogy a szél irányának megfelelő­en megállapíthassák, merre áramlik a kitóduló gáz. A környék szennyezettsége még a megengedett szint alatt van. A szerdai előké­születek után a kitörésvé­delmi brigádok csütörtökön további szakértők bevonásá­val újabb elfojtási kísérlet- fa» balparti töltések sikerrel állá ják a hatalmas víztömeg nyomását. A jobbpart úgyne­vezett nyílt ártérben 109 családot átmenetileg bizton­ságosabb helyre kellett tele­píteni. Az eddigi jelzések szerint 50 épület erősen megrongálódott. Az előrejelzések szerinti Szolnok térségében a jövel hét elején tetőzik a Tisza árhulláma, a maximum kö­rüli vízszinttel, s néhány nap múlva Csongrádnál, majd a jövő hét közepén Szegednél a maximumot meghaladó vízállásokkal. A Szolnok alatti szakaszon, elsősorban Vezseny, Tószeg, Tiszavár- kony, Martfű, Tiszajenő és Tiszakécske térségében 25— 30 kilométer hosszú nyúlgá- tat kell építeni, hogy meg­védjék a lakott területeket az elöntéstől. Ezért nagy erő­ket, hat-nyolcszáz embert és honvédségi alakulatokat von­tak össze ebben a térségben, mert az átázott talajon rend­kívül nehezen mozoghatnak gépekkel, s ezért főként ké­zi erővel kell a nyúlgátak helyére hordani a védekező­anyagokat. A Tiszán továbbra is tart a harmadfokú árvízvédelmi készültség, mivel a folyón apadás nem történt, sőt a vízállás maximuma Tiszafü­rednél például 771 centimé­ter volt tegnap délben, amely csak két centiméter­rel alacsonyabb az eddigi átlagnál. Az Észak-magyar­országi Vízügyi Igazatóság tájékoztatása szerint, figye­lembe véve a jelenlegi vi­szonyokat, tartós védekezés­re kell a Tisza mentén be­rendezkedni. Ugyanakkor azonban vigasztaló, hogy a Heves megyei patakokon megszűnt az árvízveszély, s így most már sehol sem kell a védekezésre gondot fordítani; ezekben a napok­ban a helyreállításokon dol­goznak a szakemberek. Ami a belvizet illeti, az elmúlt héten az ismeretes nagyobb csapadék és a hir­telen enyhülő időjárás miatt csaknem hatezer hektár ke­rült víz alá. A sokévi átlag­tól háromszor annyi csapa­dék esett azokban a napok­ban: a több éves mérések szerint januárban például át­lag 25—30 milliméteres eső hullott, az idén pedig már körülbelül 100 milliméter. A legutóbbi adatok szerint Heves megyében felére csök­kent a belvízzel elöntött te­rületek nagysága, körülbe­lül 2—2,5 ezer hektár van még víz alatt. Ezeknek is nagyobb része mélyebben fekvő rét. és legelő. Az új- lőrincfalvi és a poroszlói szivattyúk napi százezer köb­méter vizet emelnek vissza az elöntött területekről, ugyanakor megkezdték a szükségtározók úgynevezett előürítését, számolva az újabb áradással, «

Next

/
Oldalképek
Tartalom