Népújság, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-01 / 26. szám

Rendkívüli esemény adta mai összeállításunk időszerűsé­gét; miként 1968-ban Algyőn, ezúttal a Bács megyei Zsana község mellett hatalmas gázfáklya ég már napok óta. A védekezés módjáról szól tudományos kommentárunk. A technika történetéből A zongora őse — „Süllyesztett haló” — Egy amermai polihisztor — Exponmozdiiny meg Jefim Nyikonov „sül­lyesztett hajó”-ja. Már 1719-ben kijelentette, hogy az ellenséges flotta elsüly- lyesztésére ilyen hajót tud szerkeszteni, majd 245 év­vel ezelőtt, 1724-ben Nagy Péter cár jelenlétében pró­bálták ki találmányát. Ez alkalommal a hajó feneke megsérült és a további kí­sérletről akkor le kellett mondani. A kijavított típus 1 év után készült el, akkor már Nagy Péter nem élt és a találmány feledésbe me­rült. ★ Az elektromágnesek te­herbíróképességét vizsgálta Joseph Henry amerikai fi­zikus és 1844-ben lefolyta­tott kísérlete során megál­lapította, hogy a teherbíró­képesség a feszültség, a me­netek számának, az áram­erősségnek a függvénye. Ké­szített egy 1,8 tonna teher­bírású mágnest is. ö fedez­te fel az önindukciót, fog­lalkozott a szilárd anyagok vizsgálatával, készített i.dő- járástérképeket, melyekkel a köd előrejelzésével a ha­jósoknak tett jószolgálatat. Róla nevezték el az önin­dukció mértékegységét. Iga­zi polihisztor volt, a XIX. század reneszánsz embere. ★ A „CRAMPTON” név Franciaorszgban 1847 és 1885 között az „expressz­vonat” szinonimája volt. Crampton angol mérnök 130 évvel ezelőtt, 1849-ben szerkesztette meg a három kerékpáron futó mozdonyát, melynek a hátsó, legna­gyobb kerekét hajtotta meg a gőzdugattyú. Angliában csekély sikert aratott, mert ott ez időben Stephenson két kerékpáron járó moz­donytípusai voltak divat­ban, így a „CRAMPTON” mint exportcikk, külföldön aratott sikert. A billentyűzettel és ka­lapácsszerkezettel kombi­nált zongora igen régi hangszer. Az őse a XII. században alakult ki, csak­hogy ez még nem hasonlí­tott mai formájára. Ugyanis a billentyűk nem különbö­ző hurkokat ütöttek meg, hanem egyetlen, keresztben fekvő húr rövidítését — és ezzel a hangmagasság sza­bályozását — szolgálták. Később a keresztben levő bútorozásé (kvichord), a párhuzamos húrozású (csembaló) és a pianínó- forma őse, a függőleges hú­rozású (klavicitherium) tí­pusok alakultak ki. Ezek az egészen a XVIII. századig uralkodó formák lényegé­ben azért különböztek a mai zongorától, mert fortét és pianót nem lehetett raj­tuk játszani. Az erre szolgá­ló kalapácsszerkezetet Cris- tophori 270 évvel ezelőtt, 1709-ben szerkesztett hang­szerével teremtette meg. Az elfelejtett találmá­nyok szomorú sorsát érte Henry elektromágneses kísérlete Crampton mozdonya (Fotó: Science Múzeum, London) Harcban a természet erőivel A zsanai lángcsóva A Bács megyei Zsana köz­ség közelében kigyulladt ku­tatófúrás ismét ráirányította az ország figyelmét szénhid­rogén-telepek felkutatásával, feltárásával, járó veszélyek­re. Ml okozza a IjazkiiiHst? A szénhidrogén-telepék megnyitása fúrt kutak se­gítségévéi történik. Ma már kizárólag az iszapöblítéses forgófúrást használják. A fúrófejet legy csövekből ösz- szeállátott fúrósaár, vagy a fúrószáron elhelyezett turbi­na forgatja. A fúrószáron keresztüli nagy teljesítmé­nyű szivattyúkkal .fúróisza­pot nyomnak a fúrófejen áf a lyuk tatjára. A fúróiszap a víz és agyagliszt keveréke. Sokféle feladata van. Ezek közül a legfontosabb, hogy felszínre hozza. aza| folya­matosain eltávolítsa a felfúrt kőzettörmeléket és hogy az iszanoszlop hidrosztatikus nyomása védje a lyuk falát a beomlástól, illetve meg- akadá’vozza. hogy az átfúrt rétegek tartalma (víz. olaj, gáz. vagy ezek keveréke) a fúrt lyukba áramolhasson, még mielőtt a kút teljesen elkészül. A megfelelő súlyú. jó minőségű (hígan folyó) fú­róiszap egyik alapfeltétele a nagy nyomású szénhidro­gén-telepek átfúrásának. A fúrófeiet. ha fogai elkoptak, ki kell cserélni. Ezért a fú- rőszárat ki kell húzni és a fúrócsere után vissza kell építeni a lyuk talpára. A ki- és beépítés nagyobb mélység esetén több órás művelet. Közben a lyukat megtöltő iszap áll; nincs ál­landó körforgásban, mint a fúrás folyamán. Ha minősé­ge nem megfelelő (ni. sűrű), akkor könnyen átzázosodik: az elnveH gáz következté­ben faisúlya csökken, az iszaposzlop hidrosztatikus nyomása nem tudja ellen­súly ózni a telepnyomást; a kút „megindul”. A gáz a fúróiszapot kilöki és meg­indul a vad kitörés. A he­vesen áramló gázsugár egy­másnak veri a toronyban kiállított, kihúzott fúrócsö- vefcet, vagy nagy erővel az acélsizerkezetnek vágja a rétegekből esetleg magával ragadott kavicsszemeket. Elég egy szikra és a kút lángba borul. Az égő gáztót megfékezése Ha a kútból kiáramló gáz­sugár meggyullad, akkor fél óra sem telik bele és az izzóvá hevített fúrótorony, vagy fúróé rbóc összeroskad. A világ valamennyi ipari­lag fejlett országa arra tö­rekszik, hogy a hagyomá­nyos energiahordozók fel- használása mellett új mód­szerekkel. új forrásokból is hozzájuthasson energiához. Kézenfekvő a gondolat, hogy a föld hőtartalmát, az úgy­nevezett geotermikus energiát is egyre nagyobb mértékben kiaknázza az emberiség. Ez az energiaforrás elvileg az egész földön rendelkezésre áll, gyakorlatilag azonban csak néhány ország — Izland, az Egyesült Államok, Üj-Zéland, Olaszország. Ja­pán, a Szovjetunió és a Kár­pát-medence országai — területén termelhető ki már a mai eszközökkel is gazda­ságosan. A forró magma hő­jét ezeken a területeken va­lamilyen hőhordozó, példá­ul víz, vagy gőz juttatja el a felszínig, illetve annak kö­zelébe. Becslések szerint még a mai technikával elérhető 7—10 kilométeres mélység ben is annyi hő halmóaódik fel, amélynek égyüttes meny- nyisége ötezerszeresen meg­A láng oltásával mindaddig nem érdemes kísérletezni, amíg az izzó vasszerkezelet a tűz körzetéből el nem ta­karítják, mert még ha sike­rülne is a Lángot ellobban­tam, az izzó vastól a gáz újra meggyulladna. Az acél- szerkezet eltakarítását leg­célszerűbb sűrű vízfüggöny védelme alatt erőteljes vo­nóhorgokkal, csigákkal el­látott hosszú gémű darus ko­csikkal. traktorokkal végez­ni. Közben gondoskodni kell kellő mennyiségű víz bizto­sításáról. A következő lépés a láng eloltásának megkísérlése- Ennek több módja van. Mivel a gáz hatalmas erő­vel tör fel, a kilépés helye (kútszáj) és láng között több deciméter hosszan nincs láng. Az oltás célja az, hogy a kút szája és a Láng között egyetlen pilla­natra megszakítsa a gáz áramlását. Ha a láng nem kap tápot, ellobban, a tűz kialszik. Ezt a műveletet ál­talában robbantással szokták végezni. A kút szája mellett közvetlenül végzett robban­tás által okozott légnyomás szakítja meg a gáz útját. A robbantás elvégzésének szin­tén sok módja van. A Szovjetunió kőolajtu­dományi kutatóintézetében fejlesztették ki a turbore- aktív vízágyút. Ez nem egyéb, mint egy teherautóra vagy lánctalpas vontatóra szerelt MÍG repülőmotor. A motor által nagy erővel ki­lövellt. ,.JET”-sugárba nagv mennyiségű vizet és inert (nem éghető) gázt porlaszta- nak. A porlasztás következ­tében keletkező rendkívül apró vízcseppecskék összesí­tett felülete igen nagy, ezért elpárologtatósuk erőteljes hőelvonással jár. A kút szá­ja felett áramló gázt képe­sek annyira lehűteni, hogy az a felette égő lángot nem táplálja: a láng ellobban. Ehhez hozzájárul a vízcsep­pecskék oxigénelnyelő ké­pessége. valamint a nagy sebességű inert gázzal ke­vert — JET-sugármechanii- ka („elfújó”) hatása is. Ná­lunk ezt a módszert először Algyőn használták sikeresen 1968-ban. Ezután következik a művelet leglényegesebb ré­sze a sérült kútfejszelvény eltávolítása azért, hogy egy ép csatlakozóperem álljon rendel kezésre a beemelendő sértetlen záróberendezés rögzítéséhez. Csak sz kramentes szerszámokkal... A sérült berendezést tartó anyás csavarokat el kell tá­volítani. Az emberek a kút aknájában közvetlenül a bömbölő gázsugár mellett keli, hogy dolgozzanak. Is­mét elég egy szikra, hogy a gáz berobbanjon és az em' haladja a bolygónkon fellel­hető összes tüzelőanyag-faj­tából kinyerhető hőmennyi­séget! Csupán a Szovjetunió­ban több mint 60 helyen azonnali lehetőség nyílna geotermikus hőerőművek létesítésére. Különösen a Kamcsatka-félsziget bővel­berek ott égjenek. Ezért a gázsugarat az egész művelet- folyamán erőteljesen nedve­síteni kell, azaz hatalmas mennyiségű vizet kell bele­irányítani közvetlenül a ki­lépés fölé. A sérült beren­dezést szikramentes fém­sodronyok és csörlők segít­ségévei „kifeszítve” kell tar­tani, nehogy a gáz „elfújja”, ha már meglazult. Csak szikramentes berillium­bronz, vagy műanyag szer­számokat szabad használni. Ha az eltávolítás kétkezi munkával lehetetlen, akkor meg lehet kísérelni (kedvező körülmények között) a sé­rült részek „letörését” (kü­lönösen, ha a gáz oldalt is fúj. Mindenképpen el kell érni, hogy csak egyetlen, felfelé ' áramló gázsugár le­gyen.) Ha sikerül a béléscsőfej peremét megtisztítani, akkor be kell emelni az ép elzáró­berendezést. Ezt legcélsze­rűbb hosszú gémű darus ko­csival végezni. A súlyos el­záró berendezést kézi csör- lőkkel feszített, a csatlakozó peremek három-négy lyu­kán átvezetett szikramentes fémsodronyokkal kell „hely­re vezetni”, természetesen nyitott állapotban, hogy a gázsugár szabadon átára­molhasson rajta. A kritikus pillanat a gázsugár keresz­tezése. Nagyon fontos, hogy ekkor a vezető sodronyok feszesek legyenek, akár egy húr és a gázsugár ne le­gyen képes „rángatni” a sú­lyos berendezést. A beeme­lés távolról történik, de az­után az embereknek ismét a kút aknájába kell menniük, hogy rögzítsék • az összekötő csavarokat. A berendezés el­zárása megint távolról, hid­raulikusan történik. A kút mennydörgő bömbölése foko­zatosan csendesedik, míg­nem szokatlanul mély csend borul a tájra. Előfordulhat, hogy a kút­fejet sehogy sem sikerül al­kalmassá tenni az ép elzá­róberendezés felszerelésére. Ekkor az égő kúttól 150— 300 m távolságban felállí­tott fúróberendezéssel irá­nyított ferde fúrással bele kell fúrni a sérült kút tal­pába és az új kúton át kell azt feltölteni nehéz' iszap­pal, esetleg cementteijel. Bármennyire hihetetlennek tűnik is a be nem avatott számára, ez a feladat ma már kitűnően műszerezett rutinmunka és különösebb nehézség nélkül megvalósít­ható, ha a sérült kútban is volt folyamatos ferdeségmé- rés és pontosan tudjuk, hogy hol van a lyuk talpa. Dr. Szurovy Géza a földtudományok kandidátusa kedik ilyen energiaforrások­ban, ahol nem egy helyen olyan gejzírek törnek fel, amelyek, óránként 300—400 tonna forró vizet lövellnek a magosba. Kamcsatkán a ta­laj hőmérséklete sok helyen már egyméteres mélységben is eléri a 100 C-fokot KOSSUTH 8.27 Operaáriák. 8.49 Slágermúzeum. 9.44 Zene­vár. 10.05 Dominó. 10.35 Beethoven: D-dúr szonáta. 10.54 Színes népi muzsika. 11.39 Az élet komédiásai. 12.35 A rendőr sétál .»z utcán. 12.50 Zenemúzeum. 14.29 Szabadpolc. 15.10 Fú- vósesztrád. 15.28 Vízi Pál és Vízi Péter. 15.50 „Van itt egy szekrény... ” 16.05 Magyar remekírók. 16.15 Kamarazene. 17.07 írott malaszt? 17.32 Első csen­getés. 18.15 Hol volt. hol nem volt... 18.30 Ssti ma­gazin. 19.15 Melis György énekel. Kb. 21.45 Operett­dalok. 22.30 A dzsessz vi­lága. 23.30 Mendelssohn és Schubert kórusműveiből. p^tofi 8.33 Napközben. 10.33 Zenedélelőtt. 11.30 Csak fiataloknak. 12.33 Nemzeti­ségek zenéjéből. 12.55 Kapcsolás a nyíregyházi stúdióbá. 13.25 Gyerme­kek könyvespolca. 13.30 Dörmögő muzsika. 14.00 Színe java. 16.35 Időseb­bek hullámhosszán. 17.30 Ritmus a köbön. 17.50 Couperin; Győzelem. 18.00 Disputa. 18.33 Hétvégi pa­noráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Kabarécsütörtök. 21.33 Üljünk fel az időgép­re! 22.03 Nótacsokor. 23.15 Fali operettjeiből. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárásje­lentés — Fiatalok félórá­ja. Egyenruhában... — Huszonéves sorkatonák és hivatásosok szolgálatban és szolgálaton kívül. — összeállítja: Dobog Béla. — Beat-kedvelőknek — 18.00 Észak-magyarorszá­gi krónika. — Nőbizottsá­gi ülés. — Sajtótájékozta­tó a Borsod megyei testne­velési és sporthivatalnál. — A Heves megyei KISZ- bizottság az ifjúsági par­lamentek tapasztalatairól tanácskozott. — Willi Bos- kovsky zenekarának felvé­teleiből. — 18.25 Hírek, lapelőzetes... TQ 8.00 Tévétorna. 8.05 Is- ,kolatévé. 10.20 Óvodások filmműsora. 10.40 Melyiket az ötezerből? 10.55 Kuckó. 14.45 Iskolatévé (Ism.) 16.40 Tizen túliak társasá­ga. 17.20 Forradalmak nemzedéke. 18.05 Tele­sport. 18.35 Segítség! 19.20 Tévétorna. 19.35 Tv-híra- dó. 20.00 Szeresd, vagy hagyd el! (Lengyel film). 21.20 Műkorcsolya Európa- bajnokság. Kb. 22.30 Tv- híradó 3. 2. MŰSOR 18 50 En francais. 19.05 Orosz nyelv. 19.30 Tv-hí- radó. 20.00 Az „alsó tíz­ezer”. 20.55 Tv-híradó 2. 21.20 Élni a magunk mód­ján. 1079. február 1., csütörtök J Egy 5000 kilowattos geometrikus erőmű telepítése, amelyet i kamcsalkai Pauzsetka folyó völgyében építenek. A fel­törő forró gőzt közvetlenül a turbinákba vezetik, a ker>- ’enzátorok hűtésére pedig a folyó h’deg vizét használ' ’ A Szovjetunióban már készen vannak az 50—70 000 kiP watt teljesítményű geotermikus erőművek tervei Is. (Fotó: APN—Kf Föld alatti gőzkazánok *

Next

/
Oldalképek
Tartalom