Népújság, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-21 / 43. szám

KEDD ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: Újra Camp David j MUSZTAFA KHALIL egyiptomi külügyminisz-1 tér (egyben miniszterelnök is) elindult az amerikai elnöki pihenőhelyre, Camp Davidbe, hogy ott ta­lálkozzék Mose Dajan izraeli külügyminiszterrel és az amerikai diplomácia vezetőivel. Az előzmények; közismertek. A kezdeti sikerek után tavaly november- < ben kudarcba fulladtak az egyiptomi—izraeli külön- j békére irányuló, Carter által teljes súlyával támogatott j tárgyalások. ; A szerdán kezdődő folytatás a következő kérdé-j seket teszi logikussá: 1. Miért volt fontos a különbé-1 ke Washingtonnak tavaly és milyen új elem járult ehhez ma? 2. Miért hiúsultak meg lényegében a finis) előtt a megbeszélések és mik a jelenlegi kilátások? ; A válaszok a dolog jellegénél fogva összetettek. < Kezdjük az amerikai motiváció kérdésével. Az Egye- \ sült Államok diplomáciája — a kissingeri politika í nyomdokain — érthetően nagy sikernek könyvelné ej, í ha Washington égisze alatt sikerülne tető alá hozni | egy „pax Americanat”, amerikai békét a nyugati S orientációjúvá vált Egyiptom és a felszabadító moz-) galmak ellen ugyancsak bástyának tekintett Izrael > között. < Ezzel rendkívüli módon megnehezítené az izraeli < problémával kapcsolatos ENSZ-határozatok teljesíté-s sét és megteremtené a reakciós arab államok és íz- S rael szövetségének alapjait. Szadaton nem múlt vol- ; na egy ilyen alku. néhány jobboldali arab állam reá- j gálása azonban Kairót éppúgy meglepte, mint Wa-j shingtont. Mind Jordánia, mind Szaúd-Arábia ma-) gatartása megértette Szadattal a teljes elszigetelődés > veszélyét és ezért kénytelen volt bizonyos tárgyalási ; pontokkal kapcsolatban fenntartásokkal élni. < EZ VOLT AZ AKKORI HELYZET. MI VÁLTO­ZOTT? A tágabb értelemben vett térségben, Afga-S nisztánban és elsősorban Iránban azóta gyökeresen új j helyzet alakult ki. Washingtonnak újabb nyomós okaj támadt arra, hogy valamiféle sikert érjen el a világ-< nak ezen a neuralgikus pontján, méghozzá úgy, hogy \ lehetőleg megtalálja — katonapolitikai értelemben —> Irán utódját és látványosan megnyugtassa a jobbol- ; dali arab rezsimeket. < Ez egyben annyi is jelent, hogy az Egyesült Ál­lamok kénytelen nagyobb fegyverkezési és hasonló l szolgálatot tenni a térség konzervatív államainak, í amelyeket viszont az eddiginél jobban lehet ijesztget-; ni az iráni „fertőzés” továbbterjedésével. < EZ A HELYZET LÉNYEGE a Camp David-i fel­újítás előtt. A kérdés csak az, hogy az érdekeltek kö­zött melyik félelem bizonyul erősebbnek a koráb-j binál. ; Harmat Endre < Je entés Vietnam északi haláilérséaéUi (Folytatás az 1. oldalról) tait, s durva fenyegetésekkel próbálta Vietnamot megfé­lemlíteni. Sorozatos határ­provokációk élezték a hely­zetet, a háború megindítása pedig végképp megmutatta Kína jelenlegi vezetőinek valódi arcát, nagyhatalmi, nacionalista politikájának lé­nyegét. Egy magát szocialis­tának nevező ország támad­ta meg a vietnami népet, amely hazáját békében, sza­badságban, nyugalomban akarja építeni. Tudjuk, hogy a kínai nép — amely törté­nelme folyamán oly sokszor bizonyságát adta szabadság- vágyának, békeszeretetének — ma is a béke híve. De ve­zetői saját bűnös politikáju­kat úgy igyekeznek feltün­tetni e hatalmas ország tö­megei előtt, mintha az a ha­ladás, a szocializmus ügyét szolgálná. A nagy tapssal fogadott beszéd után Nagy Sándor, a magyar ifjúság érzéseit, gon­dolatait tolmácsolta. — Vietnam a mai ifjúság számára világszerte és Ma­gyarországon is jelkép — mondotta. — Jelképe a több évtizedes hősies felszabadító harcnak, az emberi gyötrel­meknek, megpróbáltatások­nak, a lankadatlan küzdeni akarásnak, a világ népei, a világ ifjúsága szolidaritásá­nak és a szocializmus erejé­nek is. Hazánk mai huszon- és harmincéves korosztálya úgy nőtt fel, hogy a 60-as évek végén, a 70-es évek ele­jén Vietnam neve egyet je­lentett számára a szolidari­tással, az összefogással. A „Vádoljuk az imperializmust" mozgalom keretében tömeg­méretű tiltakozási, szolidari­tási akciók bontakoztak ki. Szinte nincs olyan magyar fiatal, aki valamilyen módon ne vett volna részt a viet­nami nép hősi harcának tá­mogatásában, majd az új­jáépítés nehéz feladatainak segítésében. A magyar fiatalok azt akarták, és azt akarják ma is, hogy a vietnami gyere­kek iskolába járjanak, ta­nuljanak szakmát, többek között abban az iskolában, amely a magyar fiatalok se­gítségével épült. Azt akar­ják, hogy a vietnami embe­reknek ne kelljen felcserél­niük a szerszámot puskára, az iskolapadot óvóhelyre és lövészárkokra. A magyar szervezett dol­gozók véleményét, négymil­lió magyar munkás, értel­miségi és alkalmozott tilta­kozását Vas János, a SZOT titkára juttatta kifejezésre. Hangsúlyozta, hogy a ma­gyar szervezett dolgozók — csatlakozva a szakszervezeti világszövetség felhívásához — a kínai agresszió hala­déktalan beszüntetését kö­vetelik. Zúgó taps köszöntötte ez­után Nguyen Phu Soait, a Vietnami Szocialista Köz­társaság szólásra emelkedő nagykövetét. A demonstráció résztvevői feszült figyelem­mel követték szavait. A drámai bejelentést, hogy a páncélosokkal, tüzérséggel, légierővel, vegyi fegyverek bevezetésével megindított nagyarányú és összehangolt kínai agresszió emberéletben és anyagi javakban egyaránt nagy veszteségeket okozott a vietnami népnek, és sú­lyos bűncselekmény a viet­nami nép ellen. A kínai ve­zetés agresszív háborújával durván megsértette Vietnam függetlenségét, szuvereni- fását, területi épségét, vala­mint a nemzetközi jog elemi normáit és az ENSZ alapok­mányát. A nagykövet rámutatott: Vietnam népe erőt merít a testvéri szocialista országok, a világ haladó közvélemé­nyének szolidaritásából. Nagy meghatottsággal és mély há­lával fogadta a Magyar Szo­cialista Munkáspárt, a ma­gyar kormány, a testvéri ma­gyar nép szolidaritását is, amelyet éppúgy maga mel­lett érzett az amerikai ag- resszorok elleni küzdelmé­ben, mint jelenlegi igazsá­gos honvédő harcában. Nguyen Phu Soai beszéde után percekig zúgott a taps, majd a nagygyűlés résztve­vői egy emberként szavaz­ták meg közös állásfoglalá­sukat, amelyben tiltakoznak a kínai fegyveres erőknek a Vietnami Szocialista Köztár­saság ellen indított támadá­sa miatt, és támogatásukról t ' A guayanai tragédia nyomán Vizsgálat az amerikai szekták ügyében Amióta a Népek Templo­ma nevű szekta fanatikusai Guayanában meggyilkolták Leo Ryan köztársaságpárti képviselőt, és ezt a gaztettet a szekta mintegy kilencszáz tagjának többé-kevésbé kényszerű öngyilkossága kö­vette, az Egyesült Államok­ban érezhetően megerősöd­tek a szekták tevékenységé­nek szabályozását követelő hangok. A kongresszus nem­zetközi kapcsolatokkal foglal­kozó .albizottsága, amelyet Clement Zablocki demokrata képviselő vezet, a külügy­minisztérium bevonásával vizsgálatot indított. A cél — mondotta Zablocki —, hogy a törvényhozás végre világos képet kapjon arról, milyen más országokban vannak még a guayanaihoz hasonló amerikai szektakolóniák. Február közepén összeül egy másik kongresszusi bi­zottság is, amelyet Robert Dole republikánus szenátor vezet. Ez,a bizottság végre szeretné kivizsgálni azokat a feltételezéseket, amelyek sze­rint, számos nemzetközi szek­ta a'merikai tevékenysége el­lentétben áll az Egyesült Ál­lamok törvényeivel. Mindkét bizottságban először hang­zott el az a megállapítás, amely szerint az amerikai törvényhozók eddig túlságo­san is óvatosak voltak a szekták ellenőrzésében, mondván, hogy — nyilván­való választási, tehát szava­zatszerzési okokból — nem Mmrw 1373. február 81., szerda akartak „vallásos érzelme­ket” sérteni. MOON MANŐVEREI A guayanai tömeghalál után ez az álláspont nyil­vánvalóan nem tartható fenn tovább. Dole szenátor kör­nyezetéből máris kiszivár­gott egy olyan hír, amely szerint az albizottság számos adatot talált arra, hogy a hírhedt dél-koreai szektave­zér, Moon „atya” szervezete fittyet hány egy sor amerikai adózási, bevándorlási, bank- és valutatörvénynek. Minden jel arra mutat, hogy a két bizottság tevé­kenysége csak a kezdete egy olyan általános akciónak, amelyet az amerikai közvé­lemény felvilágosultabb ré­sze már régebben követelt. Nyílt titok, hogy az amerikai rendőri és igazságügyi szer­veknél esztendők óta gyűlnek azoknak a szülőknek a két­ségbeesett levelei, akiknek a gyermekeit valósággal elra­bolta egy-egy agresszív szek­ta. Az igazságügyi minisztéri­um szóvivője, Robert Havel az újságírók ostromára kény­telen volt elismerni, hogy csak az Egyesítés Egyháza nevű szekta által szabályo­san fogva tartott fiatalkorú­ak ügyében csaknem félezer szülői levelet őriz a minisz­térium irattára. Az FBI, a szövetségi nyomozóiroda ugyancsak beismerte, hogy legalább harminc ilyen ügy van folyamatban, de „egyet­len esetben sem sikerült el­jutni a konkrét vádemelé­sig”. A Hare Krishna nevű, Nvugat-Európában is közis­mert szekta amerikai tevé­kenységével kapcsolatban John Lehay körzeti bíró ki­jelentette: „Nagyon is ve­gyes okokból (a bíró nyil­ván ugyancsak a politikusok szavazatféltésére utal) az volt az amerikai gyakorlat, hogy a szektákon belüli erőszakot afféle vallásos fegyelmezés­nek fogták fel. Ennek véget kell vetni”. THOMAS PARIS VALLOMÁSA Hogy milyen esetekről van sző, arra jó példa az egyik tanú, aki most vallo­mást tett a Dole-féle bizott­ság előtt. A 25 éves Thomas Paris elmondta, hogy teher­autó-sofőrként hajtott végig egy Oregon állambeli tenger­parti sztrádán, amikor „há­rom szegényes külsejű, de nem ellenszenves” fickó au­tóstopéba őt. Furcsán mu­tatkoztak be. Az egyik Ártat­lanság testvérnek, a másik Szorgalom testvérnek, a har­madik Könvörület testvérnek nevezte magát. Elmondták, hogy vala­mennyien az Armageddon Egyháza nevű szekta tagjai és örülnének neki, ha Mr. Pa­ris velük tartana és megis­merkedne életükkel, szertar­tásaikkal, szokásaikkal. — Gondoltam, ilyet még úgysem láttam, egyszer meg­nézhetem — vallotta a bi­zottság előtt a fiatalember. — A szekta vezetője egv idő­sebb úr volt. akit a többiek nagy tisztelettel vettek kö­rül és Szeretet testvérnek neveztek,. Azt hiszem, sze­rencsém volt, mert már az első élményem alaposan ki­ábrándított ebből a furcsa pvül ékezetből. A szertartás lénveg» ugyanis az 'mit, hogy a hívők valami kábító­szer-tartalmú gőzfélét léle­geztek be, miközben imát mormoltak. A saját szemem­mel láttam, amint két fér­fi a művelet nyomán össze­esik és elterül a földpn. „MINDKÉT FÉRFI MEGHALT...” — Ahelyett, hogy a szekta­tagok orvost hívtak volna, Szeretet testvér ünnepélyes hangon kijelentette fölöttük, hogy ha szervezetük nem vi­selné el ezt a rítust, csak annyit jelenthet, hogy az Ur bűneikért megfizet nekik. Egy óra múlva kiderült, hogy mindkét férfi meghalt... A Tudomány Hívőinek Gyülekezete nevű szekta vi­selt dolgairól annyi hír ke­rült forgalomba, hogy nem­rég az Egyesült Államok leg­tekintélyesebb napilapja, a New York Times pénzt és fá­radtságot nem kímélve, vizs­gálatot indított. Ennek ered­ményét is felhasználja most a törvényhozás két bizottsá­ga. Az eredmény lényege, hogy a szekta névsort vezetett mindazokról, akik valaha is egyetlen rossz szót szóltak szervezetükről. Amikor az új hívőnek álcázott riporter megkérdezte a szekta egyik vezetőjét, miért van szükség erre a listára, az illető így válaszolt: „Belekerülni ebbe a névsorba, fiam, a halál csókját jelenti ellenségeink számára.” Az amerikai közvélemény reméli, hogy a vizsgálatok megindulása után végre tör­ténik valami annak érdeké­ben, hogy az őrült Jones „tiszteletes” guayanai mé­szárlása ne ismétlődhessék meg többé. _______Harmat Endre • b iztosítják a testvéri Viet­nam sokat szenvedett és hő­siesen harcoló népét. Megyénkben a tegnapi nap folyamán is rendeztek tilta­kozó gyűléseket a kínaiak vietnami agressziója miatt a különböző gyárak, üzemek és vállalatok kollektívái, va­lamint a tanintézetek diákjai. E gyűléseken megbélyegez­ték az agresszív pekingi po­litikát, és szolidaritásukról biztosították a vietnami né­pet. Győri Sándor, az MTI tu­dósítója jelenti: A Vietnam északi határtér­ségét védő fegyveres erők a lakosság támogatásával a kí­nai inváziós egységek újabb csoportjait tették harcképte­lenné. A Vietnam Hangja rá­dióállomás tájékoztatója sze­rint ezzel a kínai vesztesé­gek meghaladják az 5000 főt. A hanoi rádió kommentá­tora az északi fronthelyzetet elemezve rámutatott: a feb­ruár 17-e és február 19-e kö­zött lezajlott heves harcok következményeként a kínai hatóságok kénytelenek vol­tak nagyarányú csapatátcso­portosításokat, megerősíté­seket végrehajtani. Khomeini figyelmeztetése Khomeini ajatollah a tej heráni rádióban igen ke­mény hangú figyelmeztciest intézett a rendbontó elemek­hez, miután Irán több ré>> széről újabb fegyveres összeg tűzésekről érkeztek hírek. A főpap hangoztatta: „úgy tűnik, banditacsoportok, tör„ vényen kívüli elemek pró­bálják kihasználni a helyze­tet kalandor céljaik érde­kében. Nem fogom eltűrni ezt a magatartást és az isz­lám forradalom elleni felke­lésnek fogom tekinteni —­mondotta. Kedden a hajnali órákban kivégeztek négy tábornokot akiket egy iszlám forradalp mi bíróság ítélt halálra. Hírügynökségi jelentések sze-í rint a sah arra készül, hogy Marokkóból Svájcba utaz­zon. Ezzel kapcsolatosan ál­lítólag már folynak a tár­gyalások a svájci kormány­nyal. Karim Szandzsabi kül­ügyminiszter a hírrel kap­csolatban kijelentette: dip­lomáciai nyomást fog gya­korolni bármely ország kor­mányára, amely befogadja a sahot. Gustav Husák Lengyelországban Baráti munkalátogatásra Lengyelországba érkezett dr. Gus­tav Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök. Ké­pünkön: vendéglátója, Edward Gierek, a LEMP KB első tit­kára társaságában. (Népújság telefotó — CAF—MTI—KS) Török merényletsorozat Merényletsorozattal „em­lékeztek meg” a török szél­sőbaloldali csoportok tagjai egyik vezetőjük, Ulas Bar- dakci gerillavezér halálának hetedik évfordulójáról. Bar- dakcit a török biztonsági szolgálat ölte meg egy fegy­veres összetűzéskor. Hétfőn este és keddre vir­radó éjszaka legalább 21 robbanás történt az ország több tartományi székhelyén. Isztambulban ismeretlen fegyveresek agyonlőtték az egyik helyi lap tulajdonosát, aki korábban a Nemzeti Moz­galom Pártja nevű szélső- jobboldali nacionalista moz­galom egyik helyi vezetője volt. A merénylők telefonon közölték az isztambuli napi­lapok szerkesztőségeivel, hogy a laptulajdonost fasisz­ta tevékenységért ítélték ha­lálra. Izmirben ismeretlen fegy­veresek tüzet nyitottak egy amerikai katonatiszt lakásá­ra, közvetlenül a NATO dél­keleti szárnyának főhadiszál­lása mellett, egy másik ame­rikai tiszt kocsiját pedig fel­gyújtották. Adana dél-török­országi városban egy diákot meggyilkoltak, kettőt pedig megsebesítettek. Törökor­szágban az elmúlt évben 1000 embert öltek meg. Drágább a vasút Jugoszláviában Jugoszláviában február 20- tól megdrágultak a vasúti menetjegyek és a szeméi v- poggyász-szállítás díja. Aki menetjegy nélkül szál) fel a vonatra, az eddigi 40 ...dinár helyett 100 dinár bírságot ti­zet. Műid fegyvert ad a „vörös kiimereknek'’ Figyelemre méltó hírt bo­csátott ki kedden a VNA vietnami hírügynökség. Kül­földi forrásokra hivatkozva azt jelentette Bangkokból, hogy a Pol Pot-rezsim had­seregének maradványai Thai­földről akarják biztosítani fegyverutánpótlásukat. Thai­földi kínai körökből származó hírek szerint — írta a VN A — egves bangkoki cégek enge­délyt kaptak arra, hogy fegy­verüzletet kössenek a „vörös khmerekkel”. Indokínai megfigyelők a fenti hír kapcsán megjegy­zik, hogy több jel is arra mutat: a thaiföldi kormány enged az erőteljes kínai nyo­másnak és mind kézzelfog­hatóbb támogatást nyújt a bukott Phnom Penh-i rezsim híveinek, a szétvert Pol Pot- hadsereg maradványainak. Á v 0*0. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom