Népújság, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-18 / 41. szám
I I Így, ahogy van — pazarlás Új módszerek az infarktus gyógyításában Könnyelmű, mi több: felelőtlen kijelentésnek tetszik. Méghogy azt mondani egy egészségügyi tevékenységre, hogy az mindenestől, úgy ahogy van, nem egyéb, mint pazarlás? Ha csak egyetlen számot veszünk, amit dr. Tóth Sándor, a gyöngyösi tüdőgondozó intézet vezető főorvosa említett, akkor is cáfolni látszik az előző summázás. — Évente mintegy hatvanezer ernyőképet készítünk. Micsoda szám. Es ez csak a mátraaljl város és a járás lakosait jelenti. Fordítsunk a kérdésen: szabad-e hatvanezer embernél csak ernyőképet csinálni? Mi ez, ha nem pazarlás? Még kisért a tbc A valamikori Morbus hungaricus, a tbc már nem népbetegség, régóta nem az. De nem tűnt el teljesen. Hiába a védőoltás, minden évben talál az intézet a szűréskor 30—40 új beteget. Ezek egészen friss fertőzések. A védett korosztály, tehát a harminc éven aluliak között tavaly négyen voltak ilyenek. Ezek a számok egyáltalán ném riasztóak, de jelzésnek feltétlenül el kell fogadni őkét. Még egyetlen megállapítást hadd mondjunk: friss beteg a gyerekek között egy sem volt. A tbc tehát ma már nem népbetegség, nem is gyakori betegség, de fertőző betegség, tehát nem lehet félvállról venni. Komolyan kell kezelni. Annyit még ehhez, hogy az emberek öt százaléka úgynevezett lelethordozó a gyöngyösi adatok szerint, ami azt jelenti, hogy százból öten átestek a betegségen, legfeljebb maguk sem tudtak róla. A tüdejükben viszont meszes folt található, ami a lezajlott folyamat jele. Amit elmondtunk a tbc- ről, esetünkben a tüdőgümő- kórról, tettük azért, hogy bizonyítsuk: a tüdőgondozó intézetre nagy szükség van, a hatvanezer ember ernyőképes vizsgálata évente nagyon fontos. Ezen változtatni ném szabad, ezt folytatni kell. ezután is. Csak még hasznosabbá kellene tenni ezekqet a szűréseket. Mert ahogy most van, az úgy pazarlás. A? ejyedi példa Nagytéde Annyit beszélünk arról, hogy hatékonyság és gazdaságosság. Vajon ezek a fogalmak csak az üzemi tevékenységre érvényesek? Az egészségügynél mindenki hajlandó a hatékonyságra rábólintani, de lehet-e itt a gazdaságosságot számon kérni ? Ha az első pillanatra meghökkentőnek is tetszik, miért ne? Hívjuk bizonyságul Nagy- réde esetét. Tavaly a megyei mozgó berendezéssel kitelepültek a községbe, és kilenc napon át ott munkálkodtak a lakosság vizsgálatán. A körzeti orvost nem volt nehéz ebbe a munkába bevonni, de a férjét sem. aki a gyöngyösi rendelőintézet dolgozója. A Bock házaspár is közreműködött a leletek értékelésében. több mint százötven személynél állapítottak meg különböző beteges elváltozásokat. Találtak olyanokat, akiknek fogalmuk sem volt arról, hogy magas vérnyomásuk van, hogy a szivük működése több figyelmet érdemel. cukruk magas, illetve nőgyógyászati kezelésre szorulnak. Ha nincs szűrés Nagyrédén, akkor a másfél száz beteg nem került volna időben orvoshoz. Rosszul fogalmaztunk, mert úgy a pontos: ha nincs ez a komplexitásra való törekvés a tbc-szűrés mellett, akkor a nagyrédeieknek csupán a tüdejét nézték volna meg. Oüü 1979. február 18., vasárnap Ha már orvoshoz kardi Mit akartunk Nagyréde példájával igazolni? Nem többet és nem kevesebbet, mint amit a címben jeleztünk: évente hatvanezer embernek csupán a tüdejét megnézni — így pazarlás. Pazarlás a szűrésre berendelt személyek idejével, pazarlás a szűrésen közreműködő egészségügyiek teljesítőképességével, pazarlás a meglevő technikai környezet kihasználásában, a több tízezer kiesett munkanappal és még sok mással is. Mennyivel hatékonyabban lehetne ezt a vizsgálatot elvégezni akkor, ha tetőtől talpig átnéznék az állampolgárt? Egy sor megállapítást ugyan azonnal nem tudnának megfogalmazni, hiszen a laboratóriumi vizsgálatok időigényesek, de minden személyről ki lehetne állítani a „kataszterét” — egészségügyi lapját, amin minden, de minden szükséges adat rajta szerepelhetne. A körzeti orvos is tudná magát mihez tartani, ha valaki panasszal keresné fel. Folytassuk? Mondhatnánk adatbankot is, mert az manapság nagyon divatos kifejezés, de a lényeg ugyanaz maradna és a praktikumát még csak vitatni sem kell ennek a komplexitásra való törekvésnek. Mit csinálnak dr. Tóth Sándorék, ha már valaki hozzájuk kerül? Tavaly a vérnyomását nézték meg mindenkinek, mert akkor ez volt az év központi témája. Majdnem kétezer embernél állapítottak meg magas vérnyomást, közülük másfél száz soha nem is panaszkodott semmiféle tünetre. Az idén az ernyőkép mellé elvégzik a vizeletvizsgála- latot is: fehérje, genny és cukor szempontjából. Mindezt önszántukból, önerejükből, hogy a kötelező tevékenységükön túl is használni tudjanak a közegészségügynek. A szemléleten is malik Gyöngyösön is kezd a lehetőségek adta kereten belül kialakulni az egészségügyi ellátás integritása. Ennek sok, hasznos eredménye már markánsan érzékelhető. Ennek ellenére is előfordulnak még párhuzamos vizsgálatok, mert a beteg nem viszi magával a személyi lapját. Sok fáradságtól kímélhetnék meg magukat az orvosok is, a laboratóriumok is, a betegék is, ha a körzeti orvosnál lenne egy olyan karton, amolyan kataszterféle, amit a panaszos vihetne magával és a vizsgálatok végén azzal jelenne meg ismét a körzeti orvosnál, a kartonon az újabb megállapításokkal. Ennél mi sem látszik egyszerűbbnek. A komplex vizsgálat megvalósítása pedig ma már csak azon múlhat, mennyire akarják ezt az egészségügyiek. Az nyilvánvaló, hogy a különböző intézmények mai szétszórtsága nem jó. Rengeteg idő megy el az innen oda való eljutással is. Tehát — koncentrálni kellene a vizsgálati helyeket. Most a legjobb alkalom kínálkozik erre. Ennek az elhatározására. Gyöngyösön az elkövetkezendő, nem is nagyon távoli években meg kell oldani a kórház ügyét. Ennek a feladatnak a végrehajtása arra is módot adna, hogy a vizsgálati helyeket összevonják. így lehetne kialakítani egy olyan láncot, amelynek egyes szemei szorosan kapcsolódnának, a végére pedig elkészülne az egészségügyi kataszter. Ha arra gondolunk, hogy a tüdőgondozó sincs kedvező körülmények között, korszerű elhelyezésük gyakorlati kérdéssé lép elő előbb vagy utóbb, de nem a távoli jövőben, akkor ez a tény is csak a koncentrálás szükségességét és elkerülhetetlenségét emeli ki. Csak a harmadik idszésre Évente beidézik a lakosságot a gyöngyösi tüdőgondozóba. Már nem fenyegetőznek több ezer forintos büntetéssel, a dörgedelmes fogalmazás helyett az udvarias kérés serkentené a címzettet a megjelenésre, de ... nem mindig hatásosan. Az emberek már kitapasztalták, hogy itt is három a magyar igazság. Az első felszólítást megfelelő időközökben még kettő követi. Vannak sokan, akik ragaszkodnak ahhoz a bizonyos harmadikhoz is. Addig nem mennek. Talán azért, mert így akarják önmaguk előtt igazolni, hogy ők milyen fontos személyiségek, nélkülük mennyire nem tud létezni az intézet. Talán az eddig elmondottakból kitetszik, hogy erre a szűrésre mindenkinek önérdekből fakadóan kell elmennie, méghozzá a jó előre közölt időpontban, hogy az egészségügyiek folyamatos munkáját ezzel is elősegítsék. Régi igazság: a bajt megelőzni , mindig könnyebb, mint a már bekövetkezett bajt elhárítani. Ezt szeretnék szolgálni a gyöngyösi intézet dolgozói is. Értünk fáradoznak. G. Molnár Ferenc Érdekes ktsérletsorozat fejeződött be a Balatonfüredi Állami Kórházban. Az Egészségügyi Világszervezet megbízásából az infarktus utáni gyors rehabilitáció módszereit vizsgálták. A kísérlethez Veszprém megye kórházaiból négy hét után minden infarktusos beteget Balatonfüredre szállítottak, ahol alapos vizsgálatokkal felmérték a betegek fizikai állapotát, majd pszichológiai és fizikai edzés következett. A betegek orvosi előírás szerint naponta úsztak, tornáztak, kerékpár roztak, sétáltak. A háromhónapos kúra eredményeként a betegek nyolcvanöt százaléka isrfét egészségesen munkába is állhatott. A kísérlet bebizonyította, hogy a szívinfarktus kezelése egy évről három-hat hónapra is lecsökkenthető. A balatonfüredi szívkórház sikeres kísérleteinek eredményeit most az Egészségügyi Világszervezet genfi központjában értékelik. ' ____ S peciális műszerekkel vizsgálják a betegeket. Á személyi igazolványok W ■ W tv | cseréjéről A személyi Igazolványról szóló jogszabályok értelmében ötévenként, így az idén is nagyon sok állampolgár személyi igazolványának érvényességi ideje jár le. A rendőrkapitányságok az igazolványok cseréjét, érvényesítését úgy kívánják végrehajtani, hogy a várakozási idő minél kevesebb legyen. Ehhez a lakosság segítségét kérik. Akinek az igazolványa lejár, az érvényességi idő utolsó napja előtti egy hónapon belül kérje az érvényesítést. Az igazolvány érvényességi Idejének rendezéséhez két sze- bélyiigazolvány-fénykép. egy kitöltött — postahivatalnál beszerezhető — adatlap és 10 forint értékű illetékbélyeg szükséges. Az adatlapot a szállásadóval, illetve a lakásnyllvántartóval nem kell aláíratni. Ha az igazolvány adataiban egyéb változás állt be, például családi állapotban, szakképzettségben, munkahelyen vagy foglalkozási viszonyban, de az nincs bejegyezve, a változást bizonyító okirat alapján a rendőrkapitányságok a kicserélés, illetve érvényesítés alkalmával ezt is bejegyzik. Az érvényes és pontos adatokat tartalmazó személyi igazolvány nemcsak közérdek, hanem mindenkinek személyes érdeke is. Az államigazgatási és egyéb hivatalos eljárások során ugyanis nem fogadható el olyan igazolvány, amelynek érvényességi ideje lejárt. (MTI) Mindenáron férjhez menni? „Én nem akarok mindenáron férjhez menni, életcélom nem az esküvő” — énekli a népszerű táncdal- énekesnő. De a későbbiekben kiderül, éppenhogy mindenáron férjet szeretne — mint oly sok lány. Ez még nem volna baj. A családalapítás a fiatal emberek, különösen a fiatal lányok természetes ösztöne. S különösen nem baj, hiszen a társadalom is a két-, háromgyermekes családideált állítja elénk. A baj a „mindenáron”-nal van. Amikor mindenféle női praktikát, ravaszságot segítségül hívnak. De még inkább ha meggondolatlanul, a jövőt nem mérlegelve az első „adandó alkalmat” megragadva, az első szerelem fellángolásában kötnek házasságot a fiatalok. (Olykor az idősebbek is.) A házasság — felelősség. Felelősséget vállalunk egymásért, születendő gyermekeinkért. Jó. tartós házasság a legritkábban keletkezik felületes ismeretségből. Amikor a néhány hetes, napos barátságot mindjárt az anyakönyvvezetőnél szentesítik. S később derül ki az ifjú férj, feleség nem egy rossz tulajdonsága. váratlan jellemhibája, betegsége, s hogy a felelőtlenül kötött házasságok hamar válóperhez vezetnek — azt már mondanom sem kellene. A házasságra készülni kell. Készülni testileg, lelkileg és praktikus ismeretekkel is. A testi, lelki felkészülést — az iskola, a család, a szülők példája segíti. A gyakorlati ismeretek — a testi-lelki higiénia, a házastárs ellátása, főzés vagy a csecsemőnevelés is aránylag könnyen elsajátítható — könyvek, tanfolyamok, a szülői ház, iskolai különfog- lalkozások keretében. De arról, hogy hogyan kell párt választani — aránylag keveset tudhat egy mai lány. A választás, a párkeresés — önismerettel kezdődik. A családot alapítani szándékozó lánynak — de fiúnak is — saját értékeivel és hibáival kell mindenekelőtt tisztában lennie. Ahogy például a pályaválasztásnál — a párválasztásnál is megannyi szempontot kell mérlegelni. — Egyéni adottságokat, alkati tulajdonságokat, egészségi állapotot, alkalmazkodóképességet — s. sorolhatnám még hosszasan. Mérlegelni kell választottunk tulajdonságait is — vajon évek múlva, amikor már ellobbant az első szerelem, akkor ú szeretetreméltónak találjuk hibáit, gyengeségeit? Akkor is partnert — testi-lelki barátot, társat tudunk-e majd látni benne. S elég erősnek érez- zük-e magunkat, hogy já- ban-rosszban együtt tudjuk majd tartani a családot? Jó szülei. Teszünk-e gyermekeinknek? A férjhezmenés — mint életcél még ma is sok lány álma. Ma is sokan várják az álomlovagot, aki tökéletes külsővel és lelki tulajdonságokkal rendelkezik, aki szép, gazdag, feddhetetlen jellem. — A legtöbb lány aztán megalkuszik a valósággal. S „elveteti” magát a szomszéd fiúval. S ezzel aztán úgy érzik, célhoz értek. Nem kell tovább semmiféle erőfeszítést tenniük. Abba lehet hagyni (vagy el se kell kezdeni) a tanulást. Nincs több feladatuk az életben — ezután érdektelen a munkahelyi előmenetel, a barátok, ismerősök is háttérbe szorulhatnak. Úgy érzik, nincs már mit tenniük egymásért, sem, hiszen a legfontosabb, a házasságkötés már megtörtént. — Elhanyagolják környezetüket, külsejüket. Hogy milyen következménnyel, arról sok „elhagyott” vagy elhanyagolt asszony mesélhetne. ' (B.T:) Naponta a tornateremben. KKG , Kerékpározás. — helyben. Mennyire teherbíró a bete« szívet —■ válaszol a műszer. ' ' QSSES&i = eksj!
