Népújság, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-02 / 27. szám
Nagyobb figyelmet a felújításokra Nem lesz kevesebb lakás Kevesebb pénzből, a legfontosabb feladatokra koncentrálva, szigorúbb sorrendet kell tartaniuk idén a tanácsoknak is a fejlesztési feladatok elbírálásakor. Nyilvánvalóan érezteti ez hatását a megye lakásprogramjának teljesítésében is; de az eddigi ütemet, s a tervidőszak hátralevő éveire való felkészülést ismerve mindjárt az állapíthatjuk meg, hogy legfeljebb a túlteljesítés mértékét befolyásolja csupán a mostani helyzet a megyében. Az eredeti programban nem lesz lemaradás. számok szerint Nézzük először az elmúlt esztendőt. A megye városaiban módosított, igencsak megemelt lakásépítési tervet kellett teljesíteniük az építővállalatoknak, a szövetkezeteknek. Központi keretből kevesebb pénz jutott a cél- csoportos lakásokra; ebben az ötéves tervben egyébként is az OTP hiteleinek támogatásával, nagyobb saját erő befektetésével megvalósuló lakásszövetkezeti társasházak aránya lett a döntő. A megyeszékhelyen épült hatszáz lakás között volt csupán több a célcsoportos, állami: összesen mintegy 250. Az OTP 235 lakás szervezésében vett részt, a többi társas, illetve családi ház. Gyöngyösön tavaly 400 lakás épült, ebből 142 a takarékpénztár szervezésében és 154 a társasházakban. Ezekhez képest csekély a célcsoportos keretből épült lakások aránya és természetesen a családi házaké is. Hatvanban egészen kis számban adtak át tavaly új lakásokat. Mindössze hatot a célcsoportos keretből és 16-ot az OTP értékesítésével. Ezzel szemben nyolcvan családi ház épült. Nagyon sok a félig kész lakás, amelynek átadása az idei évre húzódott át, s ezért kérte egyeztető megbeszélésre az építőket a hatvani városi tanács. Részletes megállapodás született, pontosan programozva az idei átadásokat. A terv szerint 48 lakás fejeződik be tanácsi számlára, 214 új otthon pedig az OTP szervezésével készül el. Ha kevesebb családi ház építésére számítanak is, a városban háromszor annyi lakás készül el. az idén, mint tavaly. Ebben az ■ esztendőben egyébként Gyöngyösön is több lakás átadására számítanak a város vezetői. A telepszerű építkezéseken lesz több mint négyszáz új lakás és mintegy negyven családi ház is épül. A megyeszékhelyen viszont csökken az átadások üteme, a tavalyi hatszáz helyett 530 lakás átadását tervezik. Ön ölt családi házak Hogyan készültek fel az építők? A Heves megyei Állami .Építőipari Vállalatnak van még tartozása az elmúlt évről, 56 lakás átadásával csúsztak át az egri Cse- bokszári-lakótelepen. Persze. emellett mindenképpen szólni kell arról is, hogy minisztériumi kijelölésre ott volt a vállalat a budapesti lakásépítkezéseken, s 128 lakást adtak át a Heves megyeiek. Ebben az ' esztendőben tovább javíthatják a felkészültségükét, hiszen pályázat útján nagyobb ösz- szegű, vissza nem térítendő támogatáshoz jutottak 1978- ban. Hasonlóképpen kapacitásfejlesztő támogatást kapott a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat is; ennek fejében az évenként átadandó 280 lakás helyett a tanácsi építők már tavaly jóval többet, 400-at terveztek. Területelőkészítési hiányosságok, a programok módosulása miatt nem sikerült ezt teljesíteni, 340 lakást fejeztek be az év végére. Az idén viszont már 430 lakás a tervük, s bár még nem mindenütt tisztázták a beruházók a költségek forrásait, úgy tűnik, sikerül ez a rekord a vállalatnak. Az már nem újdonság, hogy az építési eljárások mindkét vállalatnál a legkorszerűbbek közé tartoznak. Az idén az állami építők is leállnak a -kevésbé termelékeny blokkbeépítéssel, s marad a házgyári, illetve öntött technológia. Az utóbbi években szépen fejlődött a gyöngyösi építő és karbantartó szövetkezet is, újjal akarja felváltani a hagyományos módszereket; a kisebb épületek, családi házak építésére alkalmas angol „no-fines” öntött technológiát veszik meg. Gyors, korszerű, kevesebb élőmunkát igényel, mint a tégla rakosgatása. Árakról persze egyelőre itt még nemigen lehet beszélni. Félmilliárdos igény A lakásprogramról szólva. elsősorban mindig az új épületeket kísérte figyelem, erre összpontosították energiájukat eddig a kivitelezők is. Azt azonban már szintén tudomásul kell vennünk: régóta adunk át évenként nagy tömegben új otthonokat, s az évtizedekkel ezelőtt épült elhasználódott házak mellett ezek is mind alaposabb karbantartást igényelnek. Pálinkás József, a megyei tanács. építési osztályának vezetője úgy tájékoztatott, hogy legalább fél- milliárd forint már a felújítási igény, amelyet egyelőre meg sem közelítenek teljesítményükkel az ilyen munkát vállaló szövetkezetek, vállalatok. Ezért született meg a lakásfelújítási mintaszervezet kialakításának gondolata. A tanácsi építőipari vállalat, amely a pincemegerősítésekkel együtt tavaly 147 millió forint értékű felújítást végzett el, 1980-ra 200 milliós teljesítményű, önálló egységet hoz létre a vállalat keretei között. A fejlesztések — tavaly például 40 millió forintot költöttek el új gépekre — jó felkészültséget ígérnek. Az idén már 800— 820 millió forint termelési értéket tervező tanácsi vállalat az új ötéves terv elejére „milliárdossá” nő, s olyan gépekkel rendelkezik, hogy alkalmas lesz a speciális felújítási munkák elvégzésére. Ugyanakkor meg is tudja szervezni ezeknek a gépeknek a hatékony üzemeltetését. Nem „fáznak” tehát a tanácsi építők a felújítási, karbantartási feladatoktól. Gazdaságossá tehető ez a tevékenység is, jó szervezéssel. Az idén már 150—160 millió forintot tesz ki a fenntartási munkájuk, ha a minta »beválik, megszülethet végre a megyében is a korszerűsítéssel, felújítással gyorsan, jó minőséggel, hatékonyan foglalkozó építőipar. Hekeli Sándor / „Akkor vizes lettem..." Bajnok a mozdonyon Tízszer csörren a készülék, Gaal Zoltán mozdony vezető mindannyiszor mozdulatlan. Már nyúlnék a kagylóért, amikor csendes szigorral megjegyzi. — Tilos! A főnökhelyettes szolgálati telefonja. Ha nem interjú készülne, én se ülhetnék ezen a pamlagon. Minket ide csak hívnak, állva jelentünk, aztán megyünk ismét a dolgunkra. — Nem bántó ez? — Megszoktuk. Vasút nincs fegyelem nélkül. Mint ahogyan a sereg is megköveteli a szigort, a pontosságot. Vékony arcú, gyakran csak az orra alá beszélő fiatalember a mozdonyvezető. Mellékesen a hatvani vontatási főnökség büszkesége. Huszonötéves fejjel, alig fél esztendő alatt, három különböző szintű versenyen utasította maga mögé a hazai mezőnyt. A pesti döntőbe már csak húszán jutottak. — Érdekes volt nagyon. Ahogy első pillanatban körülnéztem, csupa ismerős arc. Miskolcról, Váráshely- ről, Szolnokról, Pécsről. Valamikor együtt jártunk a vasútgépészet! technikumba, rengeteget marháskodtunk, s mind az ellenfelem. — Mitől félt? — Akkor már semmitől, hiszen az első fordulóban nyolcszázan kezdtük, mind harmincon aluli. Gondoltam, ha idáig eljutottam, nagyot nem bukhatok... Ráadásul bejött a tétel. Ugyanaz, mint az érettségin. A 43-as sorozatú, szilícium egyenirányí- tású villanymozdony védelmi rendszerét kellett ismertetnem. Persze ez csak a szóbeli ! Később felküldtek egy üzemképtelenné tett gépre, s öt perc szintidőt adtak, hogy a hibákat kiszűrjem. Másfél perccel hamarább végeztem. Rengeteget jelentett. Tulajdonképpen itt ugrottam meg a mezőnytől, mert a politikai kérdéseknél egyformán hoztuk a pontszámot. — Utólag visszagondolva az eseményekre, érdemes volt? . — Nem vagyok széplélek. Ráadásul építkezünk. A feleségem gyesen a kis Szabolccsal. Szóval időben jött a nyolc-tízezer forint, amit a három döntőben összeszedtem. S még következik egy külföldi út. Gondolom, valamelyik szomszédos szocialista országba... De, tudja, más döntött tulajdonképpen. Van egy oktat.ótisztünk: Vass György villamos mérÄ beszámoló taggyűlésekről je'entiük Személyes példamutatással a sikeredért nők. Ö duruzsolt á fülünkbe. Később ugyancsak ö vállalta az alapos felkészítést. Hát igy, ez a két dolog len- dített előre. Persze, nemcsak .engem! Hiszen a kategóriában Papp József második, Németh János tizedikként végzett. Ha ez öttusa, akkor hétszentség, hogy Hatvané a csapatbajnoki arany is... ■ 811 Rövidre terveztük a találkozást, s lassan kiutálnak bennünket az irodából. De hát itt van meleg a szóhoz. S itt van viszonylagos csönd a hatalmas pályaudvaron, amely Gaál Zoltán munkahelye. Innen indul, ide érkezik. Ahogy mondja: rend- szeres rendszertelenséggel. — S nagy távolságokat fut be? — Nem. Budapest, Szolnok, esetleg Miskolc. Inkább fárasztó ez a szolgálat. Különösen a hajnali mun- kájáratokon. Minduntalan készenlét. Aztán indíts, gyorsítás, fék, újra indítás. Jó- szerint sebességben sincs a mozdony, már újabb megálló következik. A 406-os gyors, a Keletiből, az jó. Szinte egy szuszra Borsodban van az ember. — Megfizetik? Ha csak a pénzt nézi, Az elmúlt évi szeszélyes időjárás a Hevesi Állami Gazdaságban sem kedvezett. Főleg a paradicsom, paprika termett kevesebbet, és a minőséggel sem dicsekedhettek. Viszont az egy mázsa termésre eső költségek, a szolgáltatás és a fenntartás költségei emelkedtek. De mi sem tettünk meg minden tőlünk telhetőt, a párta lapszervezet gazdaságszervező, irányító munkája nem volt mindig következetes, a határozatokat nem hajtottuk pontosan végre, olykor következetesebb ellenőrzésre lett volna szükség — mondta Cseh Flórián, amikor a Hevesi Állami Gazdaság 2. sz. pártalapszervezelének éves beszámolóját tartotta. A gépműhely dolgozói iparkodtak, hogy a gépek idejében és kifogástalan állapotban a termelés rendelkezésére álljanak. A két új istálló, a rákháti üzemi út és a visontái növényház az építők szorgalmát dicséri, a szállítás egész évben egyenletes, jó teljesítményt nyújtott. A központi dolgozókra is gondolt a pártszervezet vezetősége, amikor a párttagok eddigi helytállásáért köszönetét mondott. Forgács József, a pártvezetőség megbízása alapján ismertette az alapszervezet minősítését. Az értékelés szerint a 2-es pártcsóport dolgozott a legeredményesebben, elismerték Jakab Ti- bőmé bizalmi rátermettségét. A 3-as pártcsoport bizalmija, Tábori Mihály az utóbbi időben Visontán dolgozik, részben ezzel magyarázható, hogy az ő munkájuk az utóbbi időben visszaesett Az 5-ös pártcsoport a legnehezebb körülmények között dolgozik. Mit tettek .jói és mit mulasztottak el az elmúlt évben? A helyes válasz érdekében a beszámoló és a felszólalók is visszatértek az előző évi határozatokhoz, a feltételeket és az adottságokat vizsgálták. A valóság elemzése után azt állapították meg. hogy a pártcsoportok munkája javult, ott jobban érvényesül a kritika 5s az önkritika. De az alapszervezet tevékenysége nem volt mindig folyamatos, a napi politikai munka nem alkalmazkodott kellően a határozatok maradéktalan végrehajtásához. A párttagok főleg akkor hangsúlyozták ezt a megállapítást, amikor az elmúlt évi munka mérlegelése után az idei nagyobb feladatok megoldásának módszereit vizsgálták. A párttagok kezdeményezzenek többet és bátrabban, az alapszervezet foglalkozzék jobban és folyamatosan a szocialista brigádokkal. Mindenki a maga helyin tegyen eleget kötelessége- nefe, akkor az idei év ered* menyei a tavalyinál jobbak lesznek. A vezetés minden posztján nyíltak, őszinték legyenek az emberekkel. Mondjuk meg, hogy a kiadott. munkáért mennyi jár és annyit fizessenek. Ne arról beszéljenek, hogy ki keres öt-, vagy hatezer forintot, azt nézzük meg. hogy az illető mennyit dolgozott és annyit fizessenek — hangsúlyozta Szu romi Ferenc szocialista brigád vezető és ezzel a véleménnyel a párttagság egyetértett. Veres István felszólalásából az igazgató felelősségének többlete tűnt ki. amikor a hiányosságokat említette, de az egyenlő jogú párttag jogán kérte a párttagság segítségét az idei feladatok megoldásához. A gazdaság készletgazdálkodása még nem megfelelő. Az idén kevesebb beruházással, az eszközök jobb kihasználásával kell gazdálkodni. Magyar Ferenc, a taggyűlés elnöke megállapította, hogy a beszámoló a valóságnak megfelelően értékelte az előző évi munkát, a párttagok- a politikai munka javításával, a személyes példamutatás fokozásával iparkodnak az idei feladatokat megoldani. F. L. Verpeléti beszélgetés Elsők a szépítésben — Nyáron kellett volna idelátogatni — kezdi a beszélgetést Birinyi Béla, a verpeléti tanács végrehajtó bizottságának titkára! — Olyankor minden virágos és tiszta. Most télen legfeljebb elmesélni tudom, mire kaptuk mi ezt a kitüntetést az idén. —• Azért láttam, hogy a házak előtt a járda le van szórva ■ salakkal, s az utak menten is homokbuckák jelezték, hogy nemcsak nyáron törődnek errefelé az em,berek környezetükkel, utcáikkal, házaikkal... — Igaz, nálunk ennek már évtizedes hagyományai vannak, s az eredmény sem marad el. 1974-ben harmadik, 1976-ban második, és most elsők lettünk a lakó- helyszépítési és virágosítási versenyben a megyében. Annak idején nehezen indult, de ha sikerült egy-két ___________I________ e mbert rávennünk, hogy tegyék széppé házuk elejét, az utcát, ezt mások is követték. Először inkább csak a rivalizálás miatt, később pedig már igényelték is, sőt figyelmeztetik egymást, ha elhanyagolt utcát, házat látnak. Élnek idős .emberek, akik már nem tudják beültetni a ház elejét virággal, kitisztítani az árkot. Nekik a KISZ-esek segítenek. A közterületek rendbetételéből kiveszik részüket az ÉMÁSZ, a Fénycsőgyár, a tcesz, a VOSZK, vagy a borgazdaság szocialista brigádjai is. Tavaly több mint egymillió 700 ezer forint társadalmi munkát végeztek a község lakói, ez személyenként 358 forintot tesz ki. A nagyközségi kategóriában lettünk elsők, így 150 ezer forintot kaptunk, amelynek nagy részét a mozgalom továbbfejlesztésére szánjuk. " -------------------------------\ a kkor igen. Műszakpótlékkal, alaphoz kapcsolt rangköri százalékkal öt-hatezer forint körül viszek haza fizetéskor. .. Csak hát a felelősség! Nemrég egy kolléga hárommilliós kárt kozott gépével. Most perli az állam. S talán nem is rajta múlt a dolog. Szövevényes a mi kötelmünk. — És Gaál Zoltán háromszoros bajnok hátán megizzadt már az ing? Emlékek közt keresgél. — Talán három esztendeje! Aszód előtt van egy kanyar, egy ív. Jó lejtős. Svunggal hozom a gépet, amikor az éjszakában fölpa- rázslik előttem egy szerelvény hátsó lampaja. Pár (Fotó: Szabó Sándor) száz méter választott el tőle. Kétezer tonnát itt nem lehet megfogni. Vonatvezetőm már ugrik ki az ajtón, én teszem a dolgom. Fék, óriási rángatózás. Aztán bele a pirosba... Percek kellettek, mig fölfogtam, hogy csak egy leszakadt biztosító lámpa hevert a sínek közt. Akkor vizes lettem. Talpig. ■ I 1 1 — S meddig lehet ezt csinálni? — Nézze, megírták már, talán a Moldova, hogy a vasútnál egy esztendő, az első év a vízválasztó. Aki any- nyit kihúz, az innen megy nyugdíjba. Esetleg elküldik. Én a nyolcadik évemet kezdtem most januárban... Dísznövényeket, rózsatöveket vásároltunk, ha még marad a pénzből, akkor ezt az ösz- szeget az óvodai konyha bővítésére szánjuk, bár ehhez az építéshez üzemek támogatására is szükségünk lesz. ★ Kuzmam Mátyás bácsi már nyugdíjas, de valamikor a téeszben elnökhelyettes volt, s most már évek óta az egyik választókörzet tanácstagja. — Matyi bácsi, mi volt a tanácstagok feladata ebben a szépítési, virágosítási mozgalomban? — Mikor az egész mozgalom elkezdődött, úgy 15—20 évvel ezelőtt, a téesz alakulásához a tanácstagokon keresztül mozgósítottuk az embereket. Kezdetben mindenki olyan virágot ültetett, amilyen éppen volt neki otthon. Pontosan megbeszéltük, hogy milyen szélesek legyenek a virágágyak, hogy egyik sem tűnjön ki . a többi közül. A járdát is társadalmi munkában csináltuk. ★ — Én csak tényeket említenék — mondja Lévai Jolán tanárnő, ajf iskola igazgatója. (Hozzá is .ellátogattunk, hiszen lépten-nyomon azt hallottuk: a gyerekek így segítettek, a gyerekek úgy segítettek ...) — Tavaly a felső tagozatosok a, Kölcsey - parkban tartottak rendét, gereblyéztek, ültettek, gyomláltak. Amikor rózsákat hoztak az iskola előtti parkba, akkor nem lehetett napodig várni, délelőtt szólunk a gyerekeknek, délután már jöttek is. Most egy kicsit a tervekről szeretnénk szólni. 1979-ben közlekedési parkot építünk az iskola előtt, a Fénycső Ktsz már megígérte a segítséget, de lényegében a fizikai munka legnagyobb részét, a szülők és a gyerekek végzik majd.-k Végül ismét a tanácstitkár veszi át a szót. — Ha elsők nem is lehetünk mindig, de a szép környezet akkor is kárpótol a fáradságért, s ahol már megszokták ezt az emberek, ott mindig újra igénylik és büszkék rá. Tóth Márta Moldvay Győző 1979. február 2, tusnteJs
