Népújság, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-01 / 26. szám

VILÁG PBOLETÁBJAI, EGYESÜLJETEK! Npflüisw AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXX, évfolyam, 26. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. február 1., csütörtök > Teremtsük meg az igényesebb, a hatékonyabb termelés feltételeit Ülést tartott ► a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa Dr. Jenes Pál szóbeli kiegészítését tartja Tegnap, január 31-én ülést tartott Egerben, a Szakszervezetek Heves me­gyei Tanácsa. A tanács tag­jait. valamint a meghívott vendégeket — közöttük Vaskó Mihályt,, a Magyar Szocialista Munkáspárt He­ves megyei Bizottságának lalatai, gyárai, termelő egy­ségei is minél eredménye­sebben tudjanak eleget ten­ni 1979 éves feladataiknak. Végezetül hangsúlyozta, hogy a maguk eszközeivel a szakszervezeti szervek is igyekezzenek megtel emteni az igényesebb, a hatéko­nyabb termelés feltételeit. A napirend feletti vitában részt vett Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság első titkára l's. Beszédében szólt a legfontosabb gazdasági, gazdaságpolitikai felada­tokról, tennivalókról, ele­mezte az ország, a megye gazdaságának helyzetét, majd a hatékonyabb, a gazdaságosabb termelés le­hetőségeiről, követelmé­nyeiről és igényeiről beszélt. Az írásban és szóban be­terjesztett napirend meg­tárgyalása és elfogadása után Maróti Sándor, Heves megye Tanácsának elnökhe­lyettese adott számot a me­gye ötéves tervének idő­arányos eredményeiről, majd az SZMT 1979. évi munkaprogramjára és a szakszervezetek megyei ta­nácsának működési szabály­zata módosítására Dorkó József, áz SZMT' ve­zető titkára tett javaslatot. A javaslatokat és az SZMT két ülése között végzett el- .nökség munkájáról készült jelentést a tanács egyhan­gúlag elfogadta. Az SZMT ülése Gubán Dezső zárszavával ért vé­get. Meghatározó lénvező Magyar—szovjet kormányközi bizottság moszkvai ülésszaka MOSZKVA Szerdán Moszkvában. a KGST székházában megkez­dődött a Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki Tudo­mányos Együttműködési Kormányközi Bizottság XXII. ülésszaka. Konsztantyin Katusén üd­vözlő beszédében hangsú­lyozta: A két ország népe az SZKP és az MSZMP vezeté­sével valósítja meg a két párt kongresszusain körvo­nalazott társadalmi és gaz­dasági fejlesztési terveket. Ebben jelentős szerepe van országaink gazdasági és mű­(Folytatás a 2. oldalon) Küldöttség utazott a BVT berlini ülésére A magyar békemozgalom képviseletében Sebestyén Nándornénak, az Országos Béketanács elnökének, a Bé- ke-világtanács elnöksége tagjának vezetésével öttagú küldöttség utazott szerdán Berlinbe a Béke-világtanács február 1—5. között tartan­dó ülésére. A tanácskozás napirendjén olyan fontos kérdések megvitatása szere­pel, mint a leszerelés, az enyhülés, a nemzetközi szo­lidaritás erősítése Vietnam, Laosz és Kambodzsa népei­vel, a nemzeti felszabadító mozgalmakkal a társadalmi haladásért küzdő erőkkel. Lassú apadás a Tárnán és a Laskán Erősítik a gátakat — Belvíz 900 hektár vetésen Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság jelen­tése szerint a mai nap fo­lyamán — hála a derült, csapadékmentes időjárásnak — lassú apadás kezdődött meg a Tárnán és a Laskón. Ennek ellenére szükség volt a Tárná mentén a szükség- tározók megnyitására. s ugyanakkor mintegy három kilométer hosszban Tarnaörs és Jászdózsa között a tölté­sek megerősítésére. Ez utób­bi területen a Tárná megha­ladta az eddigi maximumot 577 cm-es tetőzéssel. A vé­dekezésben a Tárná és a Laskó mentén csaknem hét- százan dolgoztak és dolgoz­nak, megakadályozva az esetleges szivárgásokat, és tovább erősítve a töltéseket. A Tárnán továbbra is meg­marad a harmadfokú, a Las- kó-patakon pedig az első fo­kú árvízvédelmi Készültség. Meg kell jegyeznünk az apadással kapcsolatban, hogy a Tárná szintje a tégy napi nap folyamán Tárná- mérán húsz centiméterrel csökkent. A Laskó-patak mentén elsősorban a töltés szivárgása okoz gondot. Az előrejelzés szerint további apadás várható mindkét patakon. A víz átemelésén két szivattyútelep és egy nagy teljesítményű szivattyú dolgozik. Teljesítményük összesen csaknem háromszáz köbméter másodpercenként. A megyében a Tisza és a Laskó menti területeken csaknem öt és fél ezer hek­táros területet borított el a belvíz. A füzesabonyi járás-» bán ebből 590, a hevesi já-i rásban pedig hozzávetőlege-» sen háromszáz hektárnyi ve-i tésterületen áll a víz. A me­gyei tanács mezőgazdasági osztályának illetékes szak­emberei elmondották, hogy csaknem 60 órája folyamato­san szivattyúzzák a vizet a2 elöntött területekről. Mezigazdasági tudományos napok Gödöllőn „Tudományos életünk te­vékenysége csak akkor je­lenthet számunkra igazi ér­téket, ha az a mindennapok gyakorlatát szolgálja.” Ta­lán mottója is lehetne ez a mondat annak a háromna­pos tudományos ülésszak­nak, ami tegnap kezdődött Gödöllőn az Agrártudomá­nyi Egyetemen. Első ízben rendezte meg az egyetem — több kutatóintézettel közö­sen — a mezőgazdasági tu­dományos napokat, melyre a Mezőgazdasági Műszaki Kutatások Tanácsa kérte fel az intézményt. A részt ve­vő több száz hazai mező- gazdasági kutatásokkal fog­lalkozó tudós az elkövetke­zendő napokban a takar­mányozás és takarmánygaz­dálkodás időszerű kérdéseit és a mezőgazdaság gépesíté­sének legfontosabb problé­máit vitatja majd meg a plenáris és szekcióüléseken, a különböző konzultációkon, vitákon. Óhatatlanul szó esik majd a későbbiekben is azokról az alapvető kérdésekről ugyancsak, amelyekről már dr. Dénes Lajos, MÉM-mi- niszterhelyettes is szólt teg­napi bevezető előadásában. Felhívta a figyelmet arra, hogy kiváló képességű, taá pasztáit tudósaink némelyig ke csak „magáért a kutatá­sért” folytat tudományos munkát anélkül; hogy an­nak bármi kapcsolata lenne a gyakorlattal. — „Szelek­tálnunk kell épp ezért nem­csak a kutatási témák kö­zött, hanem kutatóink kö­zött is, s aszerint kell mér­nünk a jövőben az elisme­rést is, hogy mindennek milyen hasznát veszi a gya­korlat” — mondta a mi-* niszterhelyettes. Hangsú­lyozta, hogy a kutatóintéze­tek részeredményei ma még nem alkotnak szerves egységet, ami a tudományos intézményeink közötti kap­csolatok hiányosságaira is utal. Felszólalt az ülésszakon dr. Bánházi Gyula, a MÉIVl Műszaki Intézetének igazga­tója is, aki a műszaki kuta­tások tanácsának tevékeny­ségét ismertette. A felszóla­lók közt kapott szót dr. Szá­lai György és dr. Barta Fe­renc is, akik a kompolti ku­tatóintézet lucernatermesz­tési vizsgálatairól számoltak be, s elemezték e fontos ta­karmánynövény gazdaságos termelésének feltételeit, kö­rülményeit. első titkárát, dr. Kanyó Gyulát, a Szakszervezetek Országos Tanácsának osz­tályvezető-helyettesét — Gubán Dezső, az SZMT el­nöke köszöntötte. Ezt köve­tően a szakszervezetek ez éves termelést segítő tevé­kenységéről készült írásos jelentéshez — az SZMT el­nökségének január 24-én tartott ülése alapján la­punkban már részletesen beszámoltunk a legfonto­sabb szakszervezeti tenniva­lókról — dr. Jenes Pál, az SZMT titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Részletesen szólt a meg­változott gazdasági körül­ményekről, a népgazdaság igényeiről, a szocialista bri­gádok legfontosabb tenniva­lóiról, a belső iarimékok feltárásának szükségességé­ről és hasznosításárak le­hetőségéről, majd a diffe­renciált anyagi, erkölcsi ösztönzési rendszerek fon­tosságát hangsúlyozta. A szakszervezeti szervek a dolgozókért és a dolgozók­kal együtt keressék annak lehetőségeit — mondotta —, hogy megyénk üzemei, vál­Még fagyott az altalaj Szerencsés napok ezek az újságíró számára. A terme­lőszövetkezetek vezetői — akiket év közben csak a föl­deken lehet valahol megta­lálni — most az irodáikban végzik az utolsó simításokat a zárszámadási beszámoló­kon. Készülnek a különböző megbeszélésekre, a beszá­moló taggyűlésekre, küldött­közgyűlésekre, ahol elemzik az elmúlt év eredményeit, s beszámolnak az idei ter­veikről. tennivalókról, me­lyekről zárszámadáskor sza­vaz majd a tagság. ZAGYVASZÁNTÓN elégedettek a termelőszövet­kezet vezetői az elmúlt év eredményeivel, bár az ő földjeiket sem kímélte a szeszélyes időjárás. Ennek ellenére tavaly az őszi búza átlagtermése meghaladta a 48 és fél. mázsát hektáron­ként, s elegedet lek a tavaszi árpa. a fajtaborsó termésé­vel is. A cukorrépa ugyan elmaradt a várakozástól, de a répa cukorfoka minden eddiginél magasabb volt, s- a kisebb termés ellenére is beváltotta a hozzá fűzött pénzügyi reményeket. Annál több gondot jelentett 78 ta* vaszán az egyébként évek óta sikerrel termelt zöldbor­só. A tervezett 90 vagonos terméssel szemben a bűvös, ésős idő miatt csak hét és fél ezer mázsát tudtak beta­karítani, de mindezekkel együtt a .növénytermelés még így is túlteljesítette három százalékkal az idei tervét. Sikeresen dolgoztak az állattenyésztés szakemberei is Zagyvaszántón. Mintegy 74 vagon baromfit, csaknem 600 mázsa összsúlyban hízó­marhát adtak át a feldolgo­zó üzemeknek. Növekedett a tejtermelés is. ami megha­ladta az idén a 2200 liter te­jet tehenenként. A szövetke­zet nyeresége nem keve­sebb, mint 8,7 millió forint, ami csaknem kétmillióval haladja meg az előirányzot­tat. A közgyűlés előtt számot adnak majd a gazdaság ve­zetői az idei év terveiről is. Eszerint a meglevő mellé ebben az .évben egy újabb Colman típusú gabonaszárí­tót építenek, s átadják az 510 férőhelyes szakosított szarvasmarha-telep három istállóját és a hozzá kapcso­lódó új szociális épületet is. Az elképzelések szerint az idén 350 mázsa cukorrépát szeretnének h ek Iá vönként betakarítani, s búzából is legalább 42 mázsás hoza­mokra számítanak. Növeli a reményeket, hogy a; mintegy 80—100 hektáros belvíz el­lenére is szépek a vetések, pedig Zagyvaszántó környé­kére alig jutott a zsenge nö­vényeket fagytól védő hó­ból. Szeretnék növelni mint­egy 400 literrel az egy te­hénre jutó tej hozamot is. hogy jövő ilyenkor már mintegy 6.8 milliós nyere­ségről számolhassanak be. támoscyörkön _________ a z Egyesült Barátság Ter­melőszövetkezetben megha­tározta a terméseredménye­ket a tavaszi belvíz. Külön­ben nem panaszkodnának a gazdaság vezetői, hisz a 2400 hektáros termőterület azon részein, melyeket elkerülte a víz. 50 mázsán felüli ho­zamokat arattak. Ugyancsak ez határozta meg a napra­forgó fejlődését is, s így, ha a vetésterületet tekintjük, itt sem túl magas a 16 és fél mázsás átlagtermés. Meg­szabta a szövetkezet gazda­sági eredményeit az is. hogy az elmúlt évben a költségek is nyolcmillió forinttal nőt­tek. de még így is a köz­gyűlésen 7,1 millió forintos nyereséget könyvelhetnek cl, s a tagoknak ezért legalább három-négy heti részesedést fizethetnek majd ki. Valójában a költségek nö­vekedése határozza meg az ez évi feladatokat is. Nem véletlenül tűzte ki célul a gazdaság vezetése, hogy az eddigieknél sokkal nagyobb gondot fordítanak a takaré­kosságra. a különböző anya­gok. vegyszerek alkatrészek ésszerű felhasználására. Át­dolgozták Vámosgyörkön az eddig használatos premizá­lási rendszert is, amely mind a dolgozókat, mind pedig’ a különböző’ szintű vezetőket arra ösztönzi, hogy gondo­sabban kezeljék a közös va­gyonát és még az eddigiek­nél is jobban használják ki a gépeket, s a munkaidőt. Erre alapozza';- azokat a terveket is, amelyek szerint a múlt évi 3200-zal szemben az idén már mintegy 4300 sertést szállítanak a vágó­hidakra, 80 végére pedig ez a mennyiség már meghalad­ja majd a hatezret. Ugyan­csak ekkorra szeretnék — a keresztezések révén — az egy tehénre jutó tejhozamot legalább háromezer literre növelni a mostani 2100-hoz képest. Ezeket a célokat szolgál­ják az idei beruházások is. Július 1-ére várhatóan elké­szül majd az a csaknem 1300 férőhelyes süldőnevelő is, amely a herceghalmi HUNGAHIB termelési rend­szer egyik törzstenyészete lesz majd. Már 1979, eredményeit ha­tározza majd meg, hogy most már jó néhány száz hektárra tehető az a terület, melyen áll a belvíz. Némi­leg megnyugtatja viszont a szövetkezetét, hogy az alta­laj legtöbb helyen még fa­gyott, így a megolvadt hó, s az. utóbbi napok eső.ie nem tudott elszivárogni a talaj­ba. Egyébként a vetések 80 százaléka szép. húsz száza­lékán viszont csak részben kelt ki, így ,a biztonság kedvéért mintegy 6—8 va­gon tavasz^ árpa vetőmagot készítettek el, hogy az eset­leges kipusztulások helyére azonnal el tudják azt vetni, HORTON ugyancsak sok a belvíz, de itt is számítanak az enyhe időre, mely felolvasztja majd az alsóbb rétegeket is. s a föld befogadja a most még hatalmas tócsákban álló vizet. A szövetkezetben már lassan kész Kozsda András elnök asztalán a zárszáma­dási beszámoló, amely sze­rint a búza tavaly hektá­ronként csaknem 50 mázsás termést adott, s meghaladta a kukorica is a legtöbb táb­lájukon az 54 mázsát. A kertészet viszont a terve­zettnek alig több mint felét teljesítette, hisz májusban a mínusz négy fokos fagy 300 hektáron pusztította ki a frissen ültetett paradicsom- és dinnyepalántákat. A vesz­teség itt 12 millió forint volt, amelynek csak egészen kis részét tudta megiéríteni a biztosító. Amúgy is késett legalább négy hetet a zöld­ségek érése. így nem csoda, hogy paradicsomból a várt termésnek csak egy töredé­kéi tudták betakarítani a kombájnok, illetve a részes- művelők. Ennek ellenére jelentős nyereségről számolhatnak majd be a gazdaság vezetői a tagságnak, mivel jelenleg normális időjárás esetén nincs olyan ágazata a ter­melőszövetkezetnek, mely ráfizetéses lenne. A haté­kony termelést szolgálják az új beruházások is. Mintegy tízezer négyzetméteresre bő­vítik a fóliatelepet, a többi fejlesztésre jutó Pénzt pedig gépek, munkaeszközök vá­sárlására fordítják. Befeje­ződik az idén a sertéstelep rekonstrukciója is. ami har­minc százalékkal növeli aá ágazat teljesítményét. (cziráki)' t * * Fclszólalt: Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság első titkára is. (Fotó: Szántó György)

Next

/
Oldalképek
Tartalom