Népújság, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-11 / 8. szám

Hová rejtőznek télen a szabadban élő állatok? nem parabola töltötte be. alakú tükör A téli károk ellen 370 éve, 1609-ben jelent meg Johannes Kepler német csillagász és matematikus (1571—1630) Astronomia No­va („Uj csillagászat") c. könyve, melyben leírta a bolygók mozgásának három legfontosabb törvényét. 365 éves a logaritmusszá­mítás, 1614 ben John Napier (1550—1617' skót matema­tikus ismerte fel egy bizo­nyos alapszám és a hatvány­kitevő között azt a kapcsola­tot. melynek segítségével a szorzást az összeadásra, az osztást a kivonásra, a hat­ványozást pedig a szorzás­ra lehetett redukálni. A mai, 10-es logaritmust tíz évvel később H. Briggs vezette be és ugyanebben az évben Edmund Guntér (1581— 1628) angol matematikus megszerkesztette az első lo­garlécet. A pusztulást okozó alacsony hőmérséklet értéke nö­vényfajonként, sőt fajtánként is változó lehet. Származási helyüknek megfelelő örökletes sajátosságaikkal függ össze az alacsony hőhatásokkal szembeni állóképességük. Ez az alapja a fagyállóbb fajták előállítására irányuló nemesitési munkáknak. A télálló növények előállításán, nemesítésén kívül, ami kétségtelenül az egyik leghatékonyabb eljárás a téli hideg kártételének csökkentésére, azért még egyéb lehetőségek is számításba vehetők. A növények kifagyása ellen természetes védőréteg lehet a hótakaró, bár általában egyegy télen csak 25—30 napon át fedi nálunk hótakaró a termőföldek nagyobb részét. Ez ózonban éppen rendszerint a kemény hidegek időszakára esik. ami jó védelmet nyújt a növények vala­mint a talaj túlságos lehűlése ellen. Mérések szerint mí­nusz tíz és húsz fok léghőmérsékletnél, a 15—20 cm vas­tag hótakaró alatt a talajfelszínnél csak mínusz 3—4 fokra süllyed a hőmérséklet. Ezt a nagy hőmérséklet-különbséget az eredményezi, hogy a hóréteg sok levegőt tartalmaz, és így jó a hőszigetelő hatása. Az ismert mesterséges talajtakarás különféle módjai­val is csökkenthető a talaj átfagyása. Szalma, nád, törek, lekaszált zöldtrágyanövények szárrésze és ezek keveréke, valamint a papír és a műanyag fólia egyaránt alkalmas ehhez. Hatásukat a téli fagy elleni védelemben jellemzi, hogy amíg a fedetlen területeken 15—30 cm mélyen faov át a talaj, a szalma, törek és nád keverékével takart ta­lajba csak 0.5—2,5 cm mélyen hatolt be a fagy. A fák kö­rül a felfordított tányér alakban felhalmozott 25—30 cm-es földréteg is meggátolhatja a mélyebb talajrétegek átfagyá- sát. Ez különösen azért fontos, mert a jó télállónak ismert fásszárú növényeink gyökérzete is károsodik mínusz hét fokos hőmérsékleten. S ráadásul ez csak akkor derül ki, amikor a kihaitás után hirtelen elszáradnak a levelek; mert az elpusztult gyökerek nem szállítanák vizet, és ék­kor rendszerint már nincs is segítség. gok, melyek nászukat Is té­len tartják kristálytiszta vi­zű hegyi patakjainkban. A kétéltűek közül azok a békák, amelyek nagyon sze­retik a vizet, a víz iszapjá­ba fúrják magukat és ott dermedten töltik a telet. Az inkább szárazföldiek (varan­gyok) pincékbe, barlangokba, szikla- és farepedésekbe, fa- és kőrakások alá húzód­va telelnek. A hüllők közé tartozó gyíkok legtöbbször a maguk készítette lyukakban, a sik­lók faodvakban és kőrepe­désekben, a mocsári teknős pedig az ingoványos talajba fúródva vészeli át a telet. Ezek az állatok is mozdu­latlanok. dermedtek és nem táplálkoznak. Változó test­hőmérsékletű állatoknak is hívjuk az ilyeneket, mert testük hőmérséklete környe­zetük hőmérséklete szerint ingadozik, változik. A gerinces állatok között a madarak és az emlősök állandó testhőmérsékletű ál­latok. Az állandó testhőmér­séklet fenntartásához az em­lített állatoknak intenzív anyagcserét kell folytatniuk, ami bőséges és kalóriadús tápanyagok nélkül lehetet­len. A denevérek barlangok­ban. sziklaürégekben. tor­nyokban magánosán vagy méhraj módjára, összekapasz­kodva telelnek. Ilyenkor a nyáron a bőrük alatt felhal­mozott zsír oxidálásával biz­tosítják fennmaradásukat, mert nem táplálkoznak. A vakond télen nem al­szik. hanem föld alatti vá­rának bonyolult labirintusa­it járva keresi az odakerült rovarokból, lárvákból és gilisztákból álló táplálékát. Néha még a frisß hóban fel­hányt vakondtúrásokat is megfigyelhetjük. A mezei nyulat csak a télre tömöttebbé váló bun­dája védj a hidegtől. Ha a talajt magas hó borítja, kü­lönösen sanyarú az élete, mert nem jut táplálékhoz. Ilyenkor a külöböző fák. bokrok kérge biztosít számá­ra csekély elédélt. A mókus télire különböző odúkba élelmet gyűjt, mak­kot. mogyorót és egyebeket.. Téli álmot nem alszik, de hidegebb időben 2—3 napig nem bújik elő rejtekhelyé­ről. Táplálékhiány esetén áz élelemraktárból él. Az ürgének 1—2 méter mély. földbe vájt üreg mé­lyén van a vacka. Télire hártyás pofazacskójával élel­met gyűjt. Ebből főleg ősz­szel. a hűvösebb idő beáll­takor táplálkozik. Télre vac­kának bejáratát betömi és dermedt álomba merül. A mogyorós pele is gyűjt télire táplálékot, de ebből keveset fogyaszt. Téli álmot alszik. Néhány egyed együtt télen a kibélelt és teljesen zárt fészekben telel. A mezei pocok télen csak a nagv hidegben alszik rö­vid ideig. Egyébként a hó alatt keresi táplálékát vagy lakóhelyek közelébe húzódik. A hörcsög ugvan téli ál­mot alszik, mégis gyakran 1 mázsa körüli élelmet is ösz- szegyűjt, hogy a tavaszi éb­redés után tudjon miből táplálkozni. A borz kevébé háborgatott erdőinkben található meg. Mintegy 20 kg testsúlyú, mindenevő állat. Télire nem sok készletet gyűjt, mert té li álmot alszik amelyet többször megszakít. A vadmacska csendesebb, összefüggő erdők lakója. Fő­leg <st,"l jár kisebb-nasvobb állatokból álló tápláléka után. A vaddisznó a nagv kiter­jedésű. nedves talajú erdő­ket kedveli. Falkákban él és főleg éjiéi jár táolá'él-- után. Utódait télen hozza a világra. Az erdők mindig rendel­keznek bizonyos vadeltartó- képességgel. ami azt jelen­ti: ha a nagyvadak túlzot­tan nem szaparodnak el. té­len Is megtalálják a létfelté­teleiket anélkül, hogy az ember különösebben gondos­kodna róluk. Ám a vadgaz­dálkodás nem elégszik meg a kis létszámú állománnval, hanem gondoskodik a vad­állomány erőteljes fejleszté­séről. elszaporításáról, hi­szen ez népgazdasági érdek is. A nagyvadak — a vad­disznó. az őz, a gímszarvas, a dámvad, a muflon — na­gyobb mérvű elszaporodás esetén már nem találnak a hóval borított erdőben ele­gendő táplálékot. Ezért na­gyon lényeges, hogy a vad­gazda. az erdész idejekorán vadetetőkhöz szoktassa az állatokat és mindig biztosít­sa számukra a megfelelő mennyiségű táplálékot. Az éhező és fázó állatok csapatosan keresik fel rend­szeresen az erdőben létesített vadetetőket. Ilyenkor .leg­többször az ember közelsé­gét is elviselik, tehát alkal­munk van megfigyelésükre, tanulmányozásukra. Dr. Vajon Imre ft Hóban: ürantilopok A szovjet helikopter pilótafülkéiéből kitekintve az alant s étfutó tatárantilonok láthatók. A neev esordík rendszám, fölkutatásával. heUkonteres nyomon követésével áMapftfá!.- meg az antilopok és rénszarvasok «zamat mozgácí (MTI KuUöbü K^uafjgilat — KS) Az állatok nagyon sokfé­leképpen alkalmazkodnak a télen szokásos hideg környe­zeti feltételekhez. Ezért pél­dáim csak kiragadott esetek. Mindenki számára nagyon feltűnő, hogy a rovarok mi­ivén nagy egved- és faiszám­ban vannak leien nyáron a legkülönbözőbb helyeken. A virágzó réteken nagyon sok lepkét, darazsat, dongót, mé- het. hangyát sáskát, szöcs­két, tücsköt, poloskát, kabó­cát találunk Az erdőkben és másutt változatos nagysá­gú és formájú bogarakat fi­gyelhetünk meg. A vizek partján szemlélődve. szá- guldva renülő szitakötőket pillanthatunk meg. Meleg, páradús nyári estéken pedig a szúnyogok kellemetlenke­dését tapasztalhatjuk. Sötét­ben az, erdei tisztásokon a lánosbogarak apró cikázó fé­nyeiben gyönyörködhetünk. Télen csak nagyon kivéte­lesen mutatkoznak. Hová lettek, hol telelnek át? Nagvobb részük kifejlett (imágó) fórmában tölti a telet valamilyen rejtekhely­re húzódva. Az. elrejtőzés helye lehet a föld. a vastag avar. a szikla vagy a fa repedése, a fa kérgének e.lia és más. a természetben fel­lelhető búvóhely. Ezeken a helyeken a rovarok valóság­gal megdermednek, anyag­cseréjük a minimumra csök­ken és csak a tavaszi nap melege, illetve a levegőnek különböző mértékű felmele­gedése csalla fokozatosan elő az állatokat és úgv kezdenek aktiv élettevékenységet. A rovarok nemcsak ki fel­lett. formában, hanem leg­többször bármely fejlődési állapotukban áttelelhetnek. Az úgynevezett teljes átala­kulással fejlődő rovarok át­telelhetnek pete. lárva és ki­fejlett állapotban egyaránt. Csak egv példát említek: a sok lepkefaj pete formájú­ban telel át mások viszont hernyó (lárva) alakban, is­mét- , mások mint kifeilett lepkék alu'szák téli álmukat. A giliszták a talaj mé­lyebb. fagymentesebh része­it keresik fel, hogy életüket megmentsék. A szárazföldi csigák a fa­laiban készítenek maguknak búvéhelvet. s házuk bejára­ti részét egv meszes lemez­zel valósággal befalazzák, hogy a tél hidegétől meg­meneküljenek. Rokonaik, a vfziesigák és a kagylók. a vizek iszapjába húzódnak és ott keresnek menedéket. A halak többségének moz­gása szinte teljesen lecsök­ken. Nem is táplálkoznak. A háborítatlan. mély és át nem fagvó vizekben ..pihen­nek”, miközben lassú élette­vékenységükhöz testanyagaik egy részét használják fel. Vannak olyan halak is, amelyek szeretik a hideget. Ilyenek például a pisztrán­Mai összeállításunk témája ismét a tél. Ezúttal a bio­lógus szemével: az állatoknak a télhez való alkalmaz­kodásával, a fagykárok elleni védelemmel foglalkoz­nak írásaink. A technika történetéből HERSCHEL TELESZKÓPJA — BOLYGÓK TÖRVÉNYEI — LOGARITMUS -*■ HATVAN FORINTÉRT VETTÉK NEW YORKOT 210 évvel ezelőtt, 1789-ben szerkesztette meg a német származású angol csillagász, Sir William Herschel (1738— 1822) tükrös teleszkópját, melynek segítségével az Uranust. annak két holdját (Titania és Oberon), a Sa- turnus két belső holdját (Mimas és Enceladus) fedez­te fel, kettős csillagokat, kö­döket és csillaghalmazokat figyelt meg. Távcsövének újdonsága volt, hogy a tárgylencse szerepét nem üvegből készült lencse, ha­Holland telepesek 355 év­vel ezelőtt alapították meg a Hudson folyó torkolatánál levő Manhattan sziget csú­csán New Yorkot, amit ak­kor Üj-Amsterdamnak ne­veztek el. A város első kor­mányzója. Peter Minnewit 60 hollandi forint értékű csecsebecséért vásárolta meg az egész szigetet az in­diánoktól. Kováts Andor Herschel nagy teleszkópja RÁBIO KOSSUTH 8.45 Szerpentin. 9.44 Muzsi­ka Zsuzsika meséi. 10.05 Dominó. 10.35 Szovjet indu­lók. 10.46 Donizetti: Betly (Vígopera). 11.40 Az élet ko­médiásai. 12.35 Bárdosi Né­meth János: A lélek lángjai. 12.45 Zenemúzeum. 14 30 Mindenki könyvtára. 15.10 Régi filmdalok. 15.28 Csi­ribiri. 16.05 Színes népi mu­zsika. 16.50 Magyarország— Spanyolország Király Kupa tenisz-mérkőzés. 17.07 Kör­mikrofon. 17.32 Mozart ka­maraműveiből. 18.15 Hol volt, hol nem volt. 18.30 Es­ti magazin. 19.15 Ifjúság, merészség (Rádiójáték). 19.54 Magyarország—Spa­nyolország Király Kupa te­nisz-mérkőzés. 20.04 Hang­verseny. 21.20 Nóták. 21.40 Adottságok, lehetőségek 22.30 Vokális zene a XIV. és XV. századból. 22.50 Egv akadémikus portréja. 23.10 Vonósnégyesek. prröFi 8.05 Könnyűzene zongorára! 8.20 Tíz perc külpolitika. 8.33 Slágermúzeum. 9 28 Operettek. 10 00 Zenedélelőtt. 11.30 Csak fiataloknak! 12.33 Mezők, falvak éneke. 12.55 Kapcsolás a szolnoki stúdió­ba. 13.25 Ifjúsági könyves­polc. 13.30 Téld muzsika. 14.00 Válogatott perceink. 16.35 Idősebbek hullámhosz- szán. 17.30 Segíthetünk? 18.25 Közv. a Magyarország —Spanyolország Király Ku­pa tenisz-mérkőzésről. 18.33 Hétvégi panoráma. 15.50 Ki­rály Kupa tenisz-mérkőzés. 19.55 Slágerlista. 20.33 A 04. 05. 07 jelenti. 21.05 Ar­cok villanófényben. 22.15 A tamburmajor lánya (Ope- rettrészl.). 23.15 Népdalok. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Női dolgok, női gondok — Egyen, jogúság a családban és a munkahelyen. Riporter: Pongrácz Judit — önkiszol­gálás. Gyárfás Imre jegyzete — Jazzked velőknek — 18.00 Észak-magyarországi króni­ka — Arne Lambert trom­bitál — Lap- és műsorelőze­tes... TEJ 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskolaté­vé. 15.20 Iskolatévé (Ism.), 16.30 A Napot követve... (NDK rövidfilm). 17 00 Mup- pet-show. 17.30 Telesport. 18.20 Csendes háború. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Kisfilmek a nagyvilág­ból. 21.40 Magyarország— Spanyolország Király Kupa tenisz-mérkőzés. 22.50 Tv- híradó 3. 2. MŰSOR 18.55 En francais. 19.10 Songs Alive. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Liliomfi. (Vígjáték). Kb. 21.10 Tv-híradó 2. Mmiisän&i 1979. január 11.. csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom