Népújság, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-11 / 8. szám

A türelem bárányt terem? Mit lehet csinálni olyan termelőszövetkezetben, ahol a több mint hatezer hektá­ros területből 3300 hektár legelő? Legeltetni. Mégpedig olyan állatfajtával, amelyik .iöl hasznosítja a gyepet s viszonylag igénytelen. Ezt a választ könnyű meg­adni elméletben és papíron. A valóságban már sokkal nehezebb. Különösen. ha olyan örökséget kell hordoz­ni, mint Bélapátfalván. a Bükkalja Termelőszövetke­zetben. A közös gazdaság 1976-ban 22 milliós veszte­séggel zárta a kasszát, s bi­zony a pénzhiány azóta is rányomja bélyegét a gazdál­kodás egészére. A hegyvidéki környezet, a soványka föld nem könnyí­ti a helyzetet, s ehhez járul' még. hogy az üzemben levő gépek rosszak, elöregedettek — újak vásárlására nemigen jut —, így tehát magas üzemanyag- és alkatrész-fel­használással termelik a bú­zát. árpát, pillangósokat egyaránt. A ráfordítások aránytalanul magasak. Két esatendővel ezelőtt egy má­zsa búza előállítása 324 fo­rintba került. Az árpát má­zsánként 580 forintért ter­mesztették. a pillangós ta­karmány mázsája pedig 145 forintba került. Ha ehhez még az alacsony termésho­zamokat is hozzászámítjuk — 1976-ban 18 mázsás volt a hektárankénti átlagos bú­zatermés — akkor semmi csodálkoznivaló nincs azon, hogy a, hegyvidéken oly ajánlatos és kívánatos juh­tenyésztés és juhtartás még ebben -az esztendőben is veszteséges. A növényter­mesztés eredményeit ugyan­is szigorúan rá kell vetíteni az állattenyésztésre is, s ha az állatállomány drágán termelt takarmányt fogyaszt, drágán is termeli meg a húst. a gyapjút. Bélapátfalván azonban mégis a juhászat mellett döntöttek. Az elöregedett ál­lományban nagymérvű se­lejtezést végeztek, új te­nyészállatokat vásároltak, gyakorlatilag 1976_tól kicse­rélődött az anyajuhállo­mány. A cél az, hogy 1982- re hétezres anyajuhállo­mány, stabil és gazdaságos juhászat alakuljon ki a hegyvidéki termelőszövet­kezetben. Ma még a meny­nyiségi fejlesztés szakaszá­ban van a juhászat. Jelen­leg már 4800 anyaállomány- nyal rendelkezik a gazdaság, két esztendő alatt ezerötszáz­zal gyarapodott ez a lét­szám, részben a természetes szaporulat után, részben vá­sárlás útján. A tavalyi esz­tendőben már 2500 tejes bá­rányt adott el a gazdaság, de még ez is csak amolyan félmegoldásnak számit. Sok­kal jobb áron lehetett volna ugyanis eladni, ha a bárá­nyokat meghizlalták volna, de ez a férőhelyhiány miatt és a drága takarmány kö­vetkeztében nem kínálkozott járható útnak. — Mikor várható, hogy megszűnjenek az állandó kényszerítő körülmények, hogy az eszközhiány és pénztelenség miatt félmegol­dásokhoz kelljen folyamod­ni? — kérdeztük Énekes Istvánt, a termelőszövetkezet, alig két esztendje megvá­lasztott elnökét. — A juhászat fejlesztése mellett kitartunk. hiszen adottságaink. körülménye­ink ezt teszik lehetővé és indokolttá. Sajnos egy bizo­nyos ördögi körbe vagyunk bezárva. Ahhoz ugyanis pénz kellene, hogy lecserél­jük az elavult, drágán dol­gozó erő- és munkagépeket. Erre nincs meg a lehetősé­günk. Maradnak tehát ezek az eszközök, amelyek nem termelnek nyereséget.. A ju- hászathoz szintén pénz kel­lene. férőhely, hizlalás. Be­ruházni nem tudunk, látvá­nyos és gyors eredményekre nem számíthatunk. Nagyon nagy türelemre van szük­ség, nemcsak nekünk, veze­tőknek. de minden dolgo­zónknak/ tagunknak egy­aránt. — A juhászaton kívül mi még a távlati cél? — A mi területünkön a gyephez kell igazodni. Jó legelőket igyekszünk terem­teni es megkezdtük egy olyan húsmarhaállomány ki­alakítását, amely éppen ezen a legelőn termel gazdaságo­san. Félezres húsmarhaállo­mány a cél. amely magát, szinte ellátja a hegy vádé gyepen. A szakvezetés véle­ménye szerint a juh- és a húsmarhatartás az, amely hosszú távon és biztonságo­san megoldja ennek a ter­melőszövetkezetnek a gond­jait A hústípusú szarvas­marha-tenyésztés és -tartás, valamint a juhászat szak­mailag megalapozott össz­hangban van a környék és nem utolsósorban a távlati piaci lehetőségekkel. Min­den azon múlik, hogy az egyébként jó úton haladó tervekhez hogyan sikerül pénzt előteremteni és ezzel segíteni, gyorsítani a progra­mot. Reméljük, hogy a gyor­sabb üzletet ígérő baromfi­tartás az idén már jól, gaz­daságosan működik, javuló piaci feltételekre is számí­tunk. s ha ebben az évben még veszteséget is kell el­könyvelnünk, a jövő min­denképpen meghozza majd az oly régen várt biztonsá­gos gazdálkodást, megélhe­tést itt, a Bükk alján is. Sz. A. A GOCS-ben Felújították, bővítették a Magyar Gördülőcsapágy Mü­vek debreceni gyárát. Éven­te mintegy huszonötmillió darab különféle golyóscsapágy készült már itt. A képen: a gyár új szerelőcsarnoka. (MTI fotó — Bajkor József felvétele — KS) A föld alatt sem egyformák a napok... SÜLLYED VELÜNK a kas, másodpercenként hét métert zuhanunk lefelé a függóak- nán. Víz szitál ránk, hideg es didergető, mint az őszi ónos eső. Sokszor jártam bá­nyában, kiváltképp itt, Eger- csehiben, de minden leszál­lás ma is oly izgalmas szá­momra, mint legelső utam a sötétség birodalmában. Az izgalom, szorongás mellett, azonban ott fészkel valami­féle restelkedő is bennem. Figyelem az embereket, fia­talok és idősek. Szürke mun­karuha rajtuk, gumicsizma, fejükön más-más színű ko­bak, kezükben hosszú lángot fúvó karbidlámpa, oldalukon az önmentő készülékek do­bozai fityegnek. Közömbös, álmos, borostával borított vagy simára beretvált ar­cok. Én ritkán szállók le a bányába, ők már hosszú­hosszú évek óta nap mint nap ezt cselekszik; én láto­gatóba tartok,-hojá' mégles­sem titkaikat, figyeljem munkájukat, ők naponta ke­mény, dologra indulnak, megküzdeni a megélhetésért, a családért, s a föld kincsé­ért, a szénért. Nem tart har­minc másodpercet sem az út, a gyors ereszkedés után rán- dul egyet a kas, szép lassan megáll, s amint felpattan a biztosító ajtó, csak a csiz­mák dobbanásai törik a csendet. Fényesre kivilágí­tott vágatban várakozik a népes, az emberek begyömö­szölik magukat a kisvonat lócájára, s kezdődik a hosz- szú döcög®* Tóvaglóülésbéh a munkahelyekig. A szén­falnál átveszik társaik kezé­ből a szerszámokat; gépeket. Néhány mondatot cserélnek arról, mi fontosabb esemény történt az eltelt műszakban, milyen az idő odafenn és azután felberregnek a fúró­gépek, csikorogva megindul­nak a. láncos vonszolók, a csillékben anyagot vontató csörlők — minden halad a maga útján. SOK-SOK BÁNYÁSZT megkérdeztem már eddig: miért választották munka­helyül a bányát, miért jöt­tek a föld alá? Még nem­akadt senki, aki azt vála­szolta volna, hogy ez volt minden vágya, gyermekkori álma, hogy erre a kemény, küzdelmes munkára es hősi életre áhítozott. — Azért dolgozunk a bá­nyában, mert ebből élünk — ez Kapus János véleménye. A Vörös Csillag szocialista brigádot vezeti. A brigád jó ismerősöm, harmadszor ta­lálkozom ezzel gz elövájási csapattal. A brigád krónikája dióhéj­ban: 1958-ban alakultak, a magyar szénbányászat legel­ső szocialista címért küzdő csapatai között jegyzik a kollektíva nevét. Vezetője Pásztor Barna volt, az idő táján a 12. ereszke légvága­tát hajtották. Ä hatvanas években Godó Sándor lett a csapatgazda. Kapus János harmadik emberként áll a brigád élén. Az alapítok közül már csak Barta H. Bá­lint dolgozik, a többiek nyugdíjba mentek. A bri­gád, mint kezdetkor, most is kilenc embert számlál: Ka­pus János, Bíró J. András, Smolek János, Bakos Albin, Fodor Miklós, Apagyi János, Deák János, Barta H. Bá~ lint, Suhaj Bertalan. — Az átlagéletkor nálunk negyven . év. Bíró Bandi a „legöregebb”, 46 éves, Smo­lek Jancsi. a legfiatalabb, 33 esztendős. — Olyan' a mi életünk, hogy nincsenek unalmas és egyhangú napjaink. A na­pok nem egyformák oda­lent és idefent sem. — Ezt a „legöregebb” brigádtag, Bíró J. . András mondja, visszakanyarodva a munka témájához. O ugyancsak alapítónak számit, az Eger- csehiben elsőkéin! megala­kult szocialista brigádban • dolgozott jő ideig Dénes Görög József csapatában. Huszonhatodik esztendeiét dolgozza föld alatt. Szabolcs megye Jármi nevezetű kis falujából származott Eger- esehibe. s itt karfa szülő­helye után a megkülönböz­tető mivel igen sok Bíró van a bányában, kü­lönösen az istenmezejiek között. Űj büntető töruenifkönyu A szocialista jogrendszer kiépítésé folyamatosan tör­ténik, Ennek útján az új büntető törvénykönyv meg­alkotása jelentős állomást jelent Gazdasági, társadal­mi viszonyaink gyorsan fej­lődnek. A jognak pedig lé­pést kell tartania ezzel a dinamikus változással, kü­lönben a szocialista társa­dalom építését nem tudja' kpllöen segíteni. Fejlődésünk jelenlegi szakaszában már új igény is jelentkezik a joggal szemben. Előtérbe ke­rült a társadalmi együttélés tartós szabályozásának lehe­tősége és követelménye. Az új büntető törvénykönyv e fejlődésünk jelenlegi, de a jövőbeni igényeit is hosz- szabb távon kielégíti: a tár­sadalmi és a jogos egyéni érdekeket kellő büntetőjogi védelemben részesíti. Az eddigitől is hatékonyabb fegyvernek bizonyul a bűnö­zés elleni küzdelemben. Amíg a tőkés ■ világban a bűnözés az utóbbi évtized­ben rohamosan növekszik — szervezett bűnözés szakaszá­ba lépett — addig a szocia­lista országokban, így ha­zánkban is mérsékelten csökkenő irányzatú. Az el- lentés irányú tendenciának oka az. hogy a bűnözés tár­sadalmi jelenség; léte és alakulása tükrözi a gazda­sági-társadalmi viszonyokat, s azok változásait. Csupán a szocialista viszonyok terem­tik meg a reális lehetősé­gét a bűnözés visszaszorítá­sának, okainak folyamatos megszüntetésével. A tapasztalatainkból. vi- mlágosan latjuk, hű3t a bűnözés a szocialista vi­szonyok között sem szűnik meg automatikusan, önma­gától. Most is hatnak a bű­nözés alakulására a régi tár­sadalom tudati maradvá­nyai, a kapitalista környezet és az ellenséges ideológia. Mindenféle fejlődés, így a szocialista is azonban szük­ségszerűen ellentmondással jár. Az egyes ellentmondások feloldásának elhúzódása — amely bár mindig kibékít­hető — a kelleténél nagyobb feszültséget válthat ki, amely a bűnözést mint ne­gatív jelenséget erősítheti. Fejlődésünk ilyen kísérő je­lenségei: az urbanizáció, a társadalom átrétegződése és mobilitása, a tudati viszo­nyok elmaradottsága, külö­nösen egyes rétegeknél, pl. cigányságnál. Így fejlődé­sünk pozitív folyamataként a női egyenjogúság is egyre jobban érvényesül, de ennek negatív mellékterméke a bontóperék számának növe­kedésében is jelentkezik, amelyik közvetlen összefüg­gésbe hozható a fiatalkorú bűnözés alakulásával is. Az alkoholizmus térhódítását és növekedését sem tarthatjuk már az örökölt bűnök kö­zött számon. Mindezek alapján az új büntető kódex reális fel­adatként csak a bűnözés korlátozását, csökkenését tűzte ki. Ez is igényli az ál­lami és társadalmi szervek még jobb és összehangoltabb közreműködését a bűnözés megelőzésére. A bűnözés visszaszoritasá­xloI niacä meahatajaza, dön­tő jelentősége a büntetőjog­nak, azonban közrehatása mégis jelentős, annak haté­konysága még fokozható. Éppen ez volt a célja az új büntető törvénykönyvnek. A korszerűsítéssel a büntető­jogi intézményeik működését még hatékonyabbá kívánja tenni. Ugyanakkor az egész büntetőjogot a törvényesség és a humanitás követelmé­nyének rendeli alá. A továbbiakban a korsze­rűsítés néhány fontosabb te­rületének rendelkezéseivel foglalkozom. Az új szabályozásban a Btk. területi és személyi joghatósága megnőtt, mert egy sor új nemzetközi igényt is kielégít. A csempé­szés, a kábítószer-kereskede­lem, a légi kalózkodás, a terrorizmus stb. megelőzése nemzetközi összefogást tesz szükségessé. Ezt egyetemes emberi érdekek is indokol­ják. Az életviszonyok sokolda­lú mérlegelése es várható alakulása alapján a tör­vényhozó felülvizsgálta a büntetendő magatartások körét. Egyes magatartastípu- sokat a társadalomra veszé­lyességi foka és jellege alap­ján kirekesztett, a büntető­jog köréből, mert a" más mó­don. való védekezést hatéko­nyabbnak tartja. (Szabály­sértési úton, fegyelmi fele­lősségre vonással, a polgári jog eszközével.) Így pl. a be­csületsértések jelentős része, s számos eddigi gazdasági bűncselekmény és a vagyon elleni cselekmények ezer főé hataskorböl. Ugyanakkor például a muzeális ertekek, műemlékek büntetőjogi vé­delmét jobban biztosítja, és fokozottabban védi a kör­nyezetet, a természeti érté­kelvet. is. Az új törvény a börtön- centrikussagot tovább csök­kentette. Teljesen új jogin­tézményeket is bevezetett. A próbára bocsátás a fiatalko­rúaknál bevált .jogintézmé­nyét kiterjesztette a felnőt­tekre is. Bevezette a pártfogó felügyeletet, amely intézke­dés a bűncselekményt elkö­vetők ellenőrzését, irányítá­sát, a társadalomba való be­illeszkedésük segítését és támogatását szolgálja. Ugyanakkor a törvény je­lentősen szigorítja a vissza­esők, a különösen visszaesők, a többszörös Visszaesők fele­lősségét. Ez indokolt is, mert különösebb javulás nem volt tapasztalható a visszaeső bű­nözésnél. A szabadságvesBfcésnefe bá­rom fokozata lesz: flegyiha"„ börtön, és fogház. A szigorí­tott borion fokozat kima­radt, mert ennek tartalma a végrehajtás során nem volt jól elkülöníthető. A szabad- sagvesztes alatt emberséges viszonyokat teremtünk, de nem. tesszük olyan vonzóvá, hogy az elítéltek olyan jól érezzék magukat, hogy oda vissza vágyjanak. A végre­hajtás során erősödni fognak a pozitív tartalmú társadal­mi kapcsolatok (pl. fevele- zes, eltávozás rendkívüli esemény során, például te­metésre). Mar 1975-ben ki­épült aa utógondozási rend­ra&iaa- akii, kdrvtu. ateiy-ag- «hreft». doeás állami összefogását és irányítását a bírósagokra hízta. Kiépült, a hívatásos es társadalmi pártfogók háló­zata.- Az elítéltek az eddigi­ektől is nagyobb segítségét kapnak ahhoz, hogy a bün­tetésük letöltése után meg­felelően beilleszkedjenek a társadalomba, ne lépjenek ismét a. bűnözés útjára. Egy mellékbüntetések a jövőben önállóan, büntetés helyett is kiszabhatok lesz­nek. így: a foglalkozástól el­tiltás, a járművezetéstől va­ló eltiltás, a kitiltás, a ki­utasítás es a vagyonelkob­zás. Gondoljunk pl. a közle­kedési bűncselekményekre, ahol adott esetben önmagá­ban a járművezetéstől való eltiltás is igen érzékeny büntetés lehet. Az új törvény a szükséges védelmet az alkoholistákkal szemben hatékonyan, s még ' életszerűbben biztosítja. Ezen túl 6 hónapon aluli végrehajtandó szabadság- vesztés helyett, önálló intéz­kedésként munkaterápiás in­tézeti kezelésre is lehet kö­telezni.. Maként ismeretes, ez az intézet. Nagyfar működik. E. kódex közvetlenül, vagy közvetve • minden ál­lampolgárt érint, A jogalko­tó ezer! nagy gondot fordí­tott a közerfhetősegre, ami. a logtudatformálást segíti A jogtudat megfelelő szintű ki­alakítása a bűnözés es a törvénysértések megelőzésé­nek fontos tartozéka,. A log tudatos követesei, meggyőző­désből való megtartását kell társadalmi méretekben elér­ni. A társadalmi megelőzés hatékonyságát pedig "nagy­mérteidben befolyásolja a közvélemény, az adott kör­nyezet. A bűnmegelőzés alapgondolata: hogyan lehet­ne mar az első bűnt meg­előzni. Ennek érdekeben még sokat kell tennünk,, Dr. Kovács Fal as Egn Megyei Bíróság .- : - - • «teoks — Az északi bányamező 4-es ereszkéjének anyagbe­adó menekülő és légváaa- tát készítjük most. Gyű i tő­vágat volt ez korábban, de a nagy nyomás tönkretette. December végére, január elejére készen ált kell ad­nunk. l\i lene ven-száz méte­res frontot, nyitnak itt, ; • s addig a fejtés nem indul­hat, amíg mi ott dolgozunk. Nagyon igyekezni kell. — A szállítás, öli meg a munkánkat. . Öt csőri ön át kell az anyagot szállítanunk, hatszáz méteres távolság­ban. Ahol most vagyon k, a bánva legmélyebb po>(‘ia. Száznyolcvan méter mély a függőakna. s mi ettől - negy­ven méterrel lejjebb dolgo­zunk. — Még valamit az , emlí­tett frontról. Ide szerelik ma’d be az önjáró- és -biz­tosításai pajzsos berendezést. Ilyen Egercsehiben még nem volt! (öld — Féltek már alatt? — Nehéz a munka és a veszély is ott leselkedik a sarkunkban, vagy épnen aa orrunk előtt. A brigád eav család, barátok vagyunk, testvérként vigyázunk egy­másra. Odalent; a föld alatt nagyon - egymásra utaltak vacvunk.- "• • - - I — Nagy ellenségünk a vízzel ;. betörő, úszóhomok. Ilyenkor olyanok vagyunk, mint az iszapbirkózók. Leg­utóbb az 5-ös ereszkében ta­lálkoztunk a nyavalyás úszó­val. Több mint két hónapi a tart,iát. amíg a homokfo­lyást visszafogtuk. Anpyi szénát tömködtünk a vasat nyílásaiba, hogy meg se tudom mondani. Azután meg tiszta köbe érkeztünk. A bá­nya legnehezebb munkahe­lye volt ez. — Szabad idejűk hogvan telik? — A brigád igen kitér- beit volt munkával ebben az esztendőben. Nem volt szabad szombat, sőt, vasár­nap is dolgoznunk kellett. És mind e dolgunk mellett társadalmi munkában segí­tettünk kerítést csinálni az óvodának és az iskolai sportpálya építésében is se­gédkeztünk. — Szakmai téren ott tar­tunk. hogy két, ember kivé­telével mindenkin®: meg­van a lómesteri és gépkeze­lői képesítése. Smolek Jan­csi és Suhaj Bertalan elvé­gezte idén a nyolc osztályt, és megszerezték a segédvá- iári, illetve a ’vá.iári okleve­let. — Azt. se felejtsük ki a sorból, hogy rengeteget ol­vasunk. A brigád mindert tagjának szép kis könyvtá­ra van odahaza, amit rend­szeresen gyarapítunk. Szer­ződésünk van a itelepi könyv­tárral is, szorgalmas köl­csönzők vagyunk. — Külön vállalást tettünk az MKP megalakulásának 60. évfordulójára. Elövájási tervünkön felül 50 méter­nyi vágat, felhajtását telje­sítjük. Három ízben voltunk eddig aranykoszorúsök, most pedig a lállaJat kiváló bri­gádja címeit, akariuk meg­szerezni. .. STKTA TÉGE^TÉN fá­radtan lépnek fel a kasból S mikor fürdés után, átöl- tözőtten vágnak keresztül a íeloivasótermen, ráiuk sem lehet ismerni. Odakint so­káig hunyorognak. Lassan szokik szemük a téli bá­nyád! napsütéshez. Pataky Dezső 1333. taasaar ÍL,. «Mtertófc I

Next

/
Oldalképek
Tartalom