Népújság, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-09 / 6. szám

Gépesített gyíimötcsfs­metszés \ i'­< hf A Kecskemét—szakrai Allar m{ Gazdaságban gépesítet­ték a gyümölcsfák met­szését. A nehéz téli mun­kát sürített levegővel mű­ködő metszőollók segítik. (MTI fotó — Fehérváry Ferenc felv. — KS) Az élőlények és a tél Mi a sorsuk a szakádban található élőlényeknek? Nemrégiben „keményre” fordult az idő, beköszöntött az igazi tél. A hírközlő esz­közök révén (sajtó, rádió, tv) tudjuk, hogy Európa nagy részén tombol a hideg, nagy a hó. és sok ember fá­zik. Két héttel ezelőtt a napközben tíz fok körüli hőmérséklet miatt még mi sem akartuk elhinni, hogy néhány nap múlva lényege­sen hidegebb lesz nálunk. Gondolunk-e arra. hogy nemcsak mi tázunk, hanem az állatok is. — amelyek a szabadban tartózkodnak, és aktív élettevékenységet folytatva küzdenek a téllel életük fennmaradásáért. A mi éghajlatunk alatt a növények — az örökzöldeket leszámítva — lehullatják leveleiket. és ilyenkor szunnyadnak, téli álmukat alusszák. Legtöbbször csak az igen nagy fagyok, meg a viharok okoznak bennük kisebb-nagyobb károkat. No, meg az ember, aki modern „fegyverekkel”. gépfűré­szekkel dönti halomra rövid időn belül az erdőkben büsz­kén magasló faóriásokat. Természetesen szüksége volt. van. és lesz is az em­bernek a fára. Az ősember barlangjában a fa tüze mel­lett melegedett, és megsütöt­te parazsán a nagy nehézsé­gek árán elejtett vad húsát. A ma embere sem nélkü­lözheti a fát. A fa a mo­dern lakásokban is ad mele­get, belőle készül bútoraink nagy része. a különböző szerszámok, eszközök, fűré­szelt faáruk, a papír, a bá­nya fa, a faszén. Az élő természet másik nasv részét, az állatok al­kotják. Kérdésként merül fel. hol vannak télen az állatok, ho­vá menekülnek a nagy hi­deg elől? Hogyan vészelik át a hideg időjárást, a fa­gyot Van-e alkalmuk és módink mindegyiküknek az elrejtőzésre? Vagy kénytele­nek szenvedni, tengetni má­ról holnapra életüket. da­colva a táplálékhiánnyal és a szigorú tél hidegével? Bíznak abban, hogy majd­csak eljön a tavasz? Amikor már melegebben süt a nap. több lesz. és könnyeb­ben megszerezhető az ener­giát adó táplálék? Az állatok a környezet okozta különböző változá­sokhoz. ígv a hőmérséklet­változásokhoz is évmilliók során a legkülönbözőbb mó­don alkalmazkodtak- S ez az alkalma zkod óképességü k teszi lehetővé folyamatos fennmaradásukat. Ilyen keretek között nincs alkalmunk arra. hogy rész­letesen taglaljuk a kérdést, de eev néhány esetre mégis rámutatunk. Közismert dolog. hogy madaraink egy része (fecs­ke, gólva, stbi már ,a hideg időjárás beállta előtt mele­gebb v/dékre költözik. A madarak vándorlásának okait egészen pontosan még ma sem ismeri a tudomány, de az bizonyos, hogy télen e madarak nem találnak táp­lálékot.' ezért idejében elvo­nulnak. Azt is tudjuk, hogy télen tőlünk északabbról érkéznek hozzánk téli madárvendége­ink. Az egerésző ölyv példá­ul délebbre húzódik, és mintegy helyére megérkezik a gatyásölyv, amely rendsze­rint egész télen át megta­lálja nálunk táplálékát. Rendszerint ilyen idő tájt hírt kapunk arról is. hogy megérkeztek hozzánk észa­ki hidegebb vidékekről a csonttolú madarak, és a fe­nyőrigócsapatok, amelyek a dermesztő hideg elől me­nekültek ide. A gíossza író­ja ilyenkor rendszerint meg­jegyzi. hogy a fenti tény a még hidegebb hamari meg­érkezését, vagy a hosszú, hi­deg telet jelenti. Ennek ellenére jelenleg még január 4-ig sem mutat­koztak Egerben a csonttolú madarak, pedig északon kü­lönösen nagy. nálunk pedig elég tekintélyes a hideg. A csonttolú madarak nem időjós állatok Tehát hama­rabb. vagy később nem azért jelennek meg nálunk, mert megérezték a hideget. Mindenkori megjelenésük adott helyen elsősorban a számukra szükséges táp­anyag meglétével, mennyi­ségével, vagy éppen hiányá­val van összefüggésben, és nem annyira a hideggel, amelyet ezek az állatok na­gyon jól bírnak. A mostani helyzetet tehát a következőképpen lehet megmagyarázni, illetve ér­telmezni: december közepé­ig túlságosan nngv hideget még északon sem tapasztal­tak. Jelentős mennyiségű hó sem takarta a fákat, bokro­kat. így a különböző növé­nyek húsos bogyói kellő mennyiségű táplálékot biz­tosítottak a madarak szá­mára. Az utóbbi időben ki­alakult időjárási viszonyok csökkentették északon a táp­lálkozási lehetőségeiket, te­hát valószínűleg elindultak dél felé. A hozzánk való megérkezésük attól függ. hogy tőlünk északabbra meddig találnak elegendő táplálékot. Kísérjük figyelemmel e kedves madarak megjelené­sét. Ez a 18 centiméter nagy­ságú, (a csőr hegyétől a fa­rok végéig mérve) selymes, gesztenyebarna bóbitájáról és élénksárga szegélyezett farkáról felismerhető ma­dár az északi fenyőerdők és nyíresek nyíltabb helyein fészkel. Sötét szárnyán sár­ga és fehér foltokat, néhány karevezőtoll hegyén pedig apró, élénkpiros, a tollge- rinc ellaposodott szarule- mezkéjét találjuk, mely után a csonttolú elnevezést kapta. Télen lehúzódik az alacsonyabb tájakra. Kertek­ben, ligetekben, parkokban keresi a különböző bogyó­kat és a fákon maradt gyü­mölcsöket. Nálunk gyakori téli vendég; néha nagyobb tömegekben megjelenik. Városunkban a Népkertet három okból is szeretik a csonttollúak: 1. A parkban tömegesen előforduló hóbogyó egy ide­ig táplálékbázisukat jelenti; 2. a magas fák teteje ked­venc tartózkodási hélyük, rendszerint egy vagy néhány fa hegyén csapatokban pi­hennek és hallatják hívó. halk. magas „szriii” hang­jukat; 3. a közeli Eger-patasból isznak, de ha az idő egy ki­csit jobb. meg is fürödnek benne. Dr. Vajon Imre Tilosára n AMIKOR borotválkozunk, írógépen íruftk, vagy kézi­munkázunk — „gépies” mozgást végzünk: az egyik részmozgás végzése automa­tikusan kiváltja a követke­zőt, az a harmadikat, és így tovább. A sokszoros ismét­lés. és a mozgássorozat sike­ressége segíti elő. hogy — szakkifejezéssel élve — dina­mikus szetereot (piák alakul­nak ki béhnünk, nemcsak a hivatkozott példákban, ha­nem a gépkocsi mechaniz­musának kezelésével kap­csolatban is. Ezek a dinamikus sztereo­típiák nagyon fontosak, mert tehermentesítik a tu­datot. A gyakórlott gépko­csivezető nem néz a sebes­ségváltóra, hanem gépiesen vált. vagy visszakapcsol. Közben tehát figyelhet a jelzésekre, amelyek a pályá­ról, az előtte haladó jármű­ről vagy saját járművének szerélvényfaláról érkeznek: az információkat feldolgoz­hatta. dönthet. Egyszóval: időt nyer. energiát takarít meg az. aki az élet minél több területén dinamikus sztereotípiákkal „vezérelhe­ti” magatartását. Kivel nem fordult rrtég elő. hogy mélyen élgondol­kozva csak lakásának ajtaja előtt döbbent rá: nem em­lékszik, hogyan jutott haza, hogyan kelt át forgalmas útkereszteződésekben jelző­lámpák mellett, hiszen gon­dolatban nem ott volt. prob­lémájával foglalkozott. Nos, ilyenkor is a dina­mikus sztereotípiák vezérel­nek bennünket. Ha tudato­san nem is látjuk a fényjel­zőkészüléket. a piros lámpa fénye bekerül látómezőnkbe, s ez — az ismétlődések miatt — kiváltja azt a cse­lekvéssort. melynek ered­ményeként megállunk. s csak akkor indulunk tovább, ha a látómezőnkbe zöld fény kerül. Ugyanígy lassít áll meg a járművezető. ha látómezejébe az „Állj! El­sőbbségadás kötelező” tábla jut. Azért, mert a fővárosban és vidéken, járművezetők és gyalogosok között elhara­pódzott az öngyilkos sza­bályszegés: a tilos jelzésen váló áthaladás. Azt nem kell részletezni, milyen tragikus következmé­nyekkel járhat, ha a sza­bad jelzésed — teháv vi­szonylag nagy sebe sí éggel haladó — jármű elé hirtelen bevág egy. a tilos irányból érkező jármű, vagy belép, beugrik elé egy gyalogos.,. Arról beszéljünk inkább, hogy miért öngyilkos. ön­pusztító ez a szabályszegés. Azért, mert gyengíti. s ismétlődések révén kioltja azt a dinamikus sztereotí­piát, amely a „tilos jelzés — megállás” vonatkozásá­ban kialakult és rögződött bennünk. S így mi lesz velünk, ha elgondolkozva megyünk ha­za? Mi lesz. ha fájdalom, fáradtság. gyógyszerhatás miatt tudatunk „beszűkül”, ha nem tudjuk megosztani a figyelmünket, ha nem va­gyunk képesek tartósan kon­centrálni, észlelni és dönte­ni?! EZÉRT NEM SZABAD so­ha „felülbfrálni” a fényjel- zőkészüléket. Ha jön jár­mű, ha nem, ha van rendőr, ha nincs — amíg a lámpa tilosat jelez, né lépjünk le a járdáról, né hajtsunk be az útkereszteződésbe! Csak a fegyelmezettség, az ön­uralom garantálja, hogy gé­piesen is helyesen, biztonsá­gosan közlekedjünk. Ec ad tartalékokat, életmentő tar­talékokat a veszélyes hely­zetek megoldására, fáradtsá­gunk, figyelmetlenségünk ellensúlyozására. B. L. Dokumentum'ilmen a tv-ben Hogyan dolgozik a rendőrség Nyomozók és bűnügyi technikusok kulisszatitkaiba pilla-íthatnak be a nézők a tévékamerák segítségével ja­nuár 26-án, amikor „Segít­ség” címmel dokumentum­filmet sugároz a televízió a Budapesti Rendőr-főkapi­tányság munkájáról. A film valóságos itörténe- tek bemutatásával ad ízelí­tőt a rendőri munkából, a 07 segélykérő telefonszámról. Hozzátartozók, tanúk. sér­tettek várják és informálják a helyszínre érkező rendőri szemlebizottságrit. A tévé­stáb heteken, hónapokon át kísérte figyelemmel a rend­őrök munkáját, hogyan nyo­moznak, hogyan próbálják azonosítani a betörőt, hogvan bukkannak -z elveszesek nyomára. Közben arra is választ kerestek, hogyan se­gítenek a bajba jutottakon az emberek? (MTI) Amúgy jól vagyok. A koszt ehető, a falak színe jól megy az új papucsom­hoz, az ápolók is kedvesek. Agyszomszédaimmal jól ki jövünk egymással. Tőlem jobbra egy ismert színész fekszik, balra egy ismeret­len feltaláló. A kocsival kezdődött az egész. Mivel ötven kilomé­terre lakom a munkahe­lyemtől, vettem egy kocsit. Akkor még azt gondoltam, hogy az’ autó a helyzetvál­toztatás eszköze, ám az em­berek felvilágosítottak, hogy státusszimbólum. Ez nagyon bántott, már csak azért is. mert a hosszú «-•'••"kát mindig nehezen tud ki* mondani. Eladtam hát a ko­csit. inkább gyalog jártam dolgozni. Hajnalban három­kor útra keltem, hogy nyolc­ra beérjek, este tizenegykor már otthon is voltam kis családom körében Róluk is ejtenék néhány szót ha már itt tartunk A feleségem naavon szép nő volt. olyannyira, hogy az már nekem is feltűnt. De nem lehettünk sokáig bol­dogok. mert a rossznyelvek azt mondták, hogy egy ilyen mutatós nő nem má=. mint státusszimbólum. Ez megint nem esett jól ne­kem. de beláttam, minden hiába: fémhez adtam a ne­jemet. esakhógy ne mond­hassanak rám semmi rosszat sa emberek. Kezdtem boldóg lenni. A kezem ugyan remegett, és a trolibuszon a fogaimat csattogtattam, de úgy lát­szott, egyenesbe jön az éle­tem. Kisebb kellemetlenségek persze akadtak. Ezek közül csak néhányat említenék. Volt egy diplomatatáskám. Ám amikor egyszer a mozi­ban a perecesnéná is olyan­ban hozta ropogós portéká­ját. rájöttem, hogy túl kell adnom a táskán, mégpedig minél hamarabb. Ezek után már természe­tes, hogy háromszobás, völgyre néző lakásomat. „Ed­zett ifjúságért” sátorra cse­réltem. amelyet a pincében állítottam fel. Egészen iól elfértünk benne Panni 15- nvommal. Mert volt egv Panni nevű lánvom. róla is beszélek. Azt hiszem, a vá­ros legokosabb gyereke volt, nyolcéves korában hét nyel­ven beszélt. Egv nap azon­ban behívatott a tanító né­ni. és azt mondta, hógy nem lesz jó végé ennek, mert a túl gyors fejlődé* károsan hat a gyermek fejlődésben levő pszichikumára. arról nem is beszélve, hogy így nincs neki gyermekkora. Ezt nem egészen értettem, min­denesetre kivettem Pannikát az iskolából. Legnagyobb örömömre kilencéves korára már a nevét is elfelejtette leírni. Boldogan éltünk a kényel­mes sátorban, nem volt sok holmink, eladtam a zsebszá­mológépemet, a karórámat, a könyveimet, a nagyma­mám fényképén pedig vet­tem két deci szilvapálinkát. Mpgittuk Pannikával. Gyakran mosolyogtam, egy alkalommal pedig különféle dolgokról cseréltünk véle­ményt egy hűtőszekrénnyel. A legrosszabb cigarettákat szívtam, nem használtam zsebkendőt. s szándékosan mezítláb jártam, nehogy va­laki kimondja a rettegett szót: státusszimbólum. Egvik reggel éppen csik­ket és üres üvegeket keres­tem egv szemeteskukábán, amikor egy kiskutyára let­tem figyelmes. Oiaiéíe zám, csóválta a farkát, egy­ből jó barátok lettünk. Mint kiderült, ő is Vasas-drukker, úgyhogy ezzel sem volt baj. Hazavittem és kikötöttem az „Edzett ifjúságért” ?átpr elé. Bódrinak neveztem el, mért mindig jó fantáziám volt. Boldogan éltünk hár­masban. Mikor Pannika ha­zajött a munkából — majd elfelejtettem, tízéves korá­ban már megbízott segéd­munkásként dolgozott — Bodri elé szaladt, ameddig a kötél engedte és jókedvűen ugatott. Csak úgy zengett bele a pince. Egy nap felfedezték a ku­tyát, és kimondták rá a ha­lálos ítéletet: státusszimbó­lum. Szomorú szívvel búcsút mondtunk Bodrinak, vettünk helyette egy csótányt. Ám régi szokásainkat megtartot­tuk: amikor Pannika haza­jött a segédmunkából, elébe szaladtam és ugattam. Köz­ben a kötelet rángattam, az illúzió kedvéért ugyanis magamat kötöttem a sátor elé. Mondom, jól vagyok. a koszt ehető., az ápolók ud­variasak. Csak megint félek, nehogy valaki észrevegye, hogy az ismeri: színésszel fekszem egy kórteremben. Még elgondolni is rossz, mit mortdanártak rám az "éberek. ■S, Péter KOSSUTH 8.27 Tudományos kalei­doszkóp. 8.57 Népdalok. 9.44 Gyermekversek. 10 05 MR 10—14. 10.35 Kamara­zene. 11.25 Népi ellenőrök' vizsgálták. 11.39 Az élet komédiásai. 12.35 Törvény- könyv, 12.50 Hangverseny délidőben. 14.00 Nóták. 15.10 Kórusdalok. 15.28 Nyitnikék. 16.05 Most ér­kezett. .. 17.07 Olvasó a labirintusban. 17.32 Hen­ryk Szeryng hegedül. 17.45 A Szabó család. 19.15 Haydn-művek. 20.00 Inter­júk a rhodésiai helyzetről. 20.30 Népzenei Hangos Üj- ság. 21.10 Byrd: Lamenta- tiones. 21.21 A várakozás. Hangjáték. 22.30 Két Mo­zart fúvolanégyes. 22.50 Meditáció. 23.00 Opera­részletek. PETŐFI 8.05 Fúvószene. 8.33 Tár­salgó. 12.33 Melódiakoktél. 13.30 Éneklő ifjúság. 14.00 Kettőtől hatig... Zenedél­után. 18.00 Tip-top parádé. 18.33 Nótacsokor. 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 A középkori holland költé­szetből. 21.08 Zenés beszél­getés Feleki Kamillái. 22.09 Slágerek. 23.15 Könnyűze­ne. SZOLNOK . 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek — Időjárás — Fiatalok zenés találko­zója. Szerkeszti: Varsányi Zsuzsa — Az igazságügy fórumán — Dr. Tímár László előadása — Ez év március 1-ig az 1924-ben elfogadott, ma már telje­sen korszerűtlen jogsza­bály rendezte £ társasház- tulajdont — A korszerűsí­tést a PTK ez évi módosí­tása végezte el — 18.00 Észak-magyarországi kró­nika — A Vízügyi Igazga­tóságon kérdeztük — A Szerencsi Cukorgyárban — Edith Piaf és Gilbert Bécaud énekel — Hírösz- szefoglaló — Lap- és mű­sorelőzetes. .. 7.50 Torna 8.05 Földrajz (Iskolatévé). 9.45 En Fran- cais. 10.05 Szó-ra-ka-té- nusz. 12.05 Földrajz. 16.40 Távoli harangok. 17.00 Hogyan építkezzünk? 17.30 (ta 18.05 Mindenki iskolá­ja. 18.40 NDK-magazin. 19.10 Esti mese. 19.20 Tor­na. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Az Onedin család. 20 50 Filmszem. 21.40 Magyar Tudósok. 22.30 Tv-híradó 3. T MftgOR 20.00 NSZK zenés film. 20.45 Sakk-matt. 21.05 Tv- híradó 2 21.30 Rejtekhely (Tévéjáték). MnEmn&h 1970.

Next

/
Oldalképek
Tartalom