Népújság, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-06 / 4. szám

Hírek Ádácsról A közelmúltban a felettes szervek támogatásával az adácsi tanács is létrehozta az öregek napközi otthonát. Ez az intézmény gondosko­dik ? magányosan élő idős emberek jól megérdemelt kellemes pihenésről, közös szórakozásáról. A karácso­nyi ünnepek alkalmából de­cember hónapban a Gyöngy- szöv Áfész igazgatósága a községi tanács kérésére az intézmény felszerelésének javítása céljából — mivel a gondozottak majdnem kivé­tel nélkül régi szövetkezeti tagok — televíziót vásárolt. A televíziót az úttörők ál­tal rögtönzött kis házi ün­nepség keretében Rohánszky Ferenc áfész-elnök adta át a gondozottaknak azzal, hogy még nagyon sokáig jó egészségben élvezhessék a kikapcsolódást biztosító té­véműsorokat. és éljenek eb­ben a kis közösségben na­gyon sokáig boldogan. ★ Az adácsi KISZ-szervezet ifjúsági találkozó keretében Visszhang A „repikóláról" — Halló!... Üzletvezető elvtárs? ... Jó napot... Fi­gyeljen már ide!... Majd sürgősen visszaszármaztatok magának egy számlát, amit hozzám küldött és kérem, hogy azt a tételt, amelyik úgy szerepel rajta, hogy „különféle” italok, legyen szives kijavítani olyan for­mában. hogy „üdítő” italok. Ugyanis az a helyzet, hogy... — Értem, elvtárs, hogyne érteném ..., hm ... csak azt nem tudom, hogy ha ellen­őrzést kapok, akkor hogyan magyarázóvá meg, hogy hon­nan adtam én azon a napon üdítő italt, amikor a szám­lák és a raktárkönyv szerint a raktáramban akkor egy fél üveg üdítőféleség sem volt... Végül is a számlák kija­víttattak. Azt hiszem, nem egyetlenegyszer zajlik le ilyen, vagy hasonló egyezke­dés. De vajon helyes-e? Az egyik oldalon próbáljuk visszaszorítani a túlzott szeszfogyaszlást, míg a má­sikon kijátsszuk önmagun­kat. Hiszen ez nem más, mint önámítás. Hogy ez miért jutott ép­pen most eszembe? Nagyon egyszerű. — A Népújság karácsonyi számának 4. ol­dalán szemembe ötlött egy érdekes cím: „Repikóla”. S hogy ennek a karcolatnak mennyire igaza van, ahhoz Dávid József Gyöngyös Msa van tennivaló Nagyrédén a közművelődési munkában új létesítmények Recsken Nem volt sikertelen az 1978-as év sem Recsken. Több új létesítménnyel, gazdagodott a község. Porta- lanitottuk a Lenin utat, mely a Rákóczi-telep öt út­jának a gyűjtőútja. Széles körű társadalmi összefogás­sal. bővítik az öregek napkö­zi otthonát is. Gyermekintézményeinkben az óvodától az iskoláig min­den férőhely foglalt. Elké­szült a nagyközség össze­vont rendezési terve, amely további meghatározója lesz a település fejlesztésének. A kőbányai lakótelepen új lé­tesítménnyel. sport- és köz- művelődési klubbál, a Vo­lán-kirendeltségen pedig új szerelőcsarnokkal és szociá­lis helyiségekkel gazdagodott községünk. A múlt évben már függetlenített közmű­velődési előadó kezdte meg munkáját a faluban. Meg­kezdték a Rézércmű beruhá­zásában egy új, negyvenla­kásos lakótömb építését. Nagymértékben csökkentette az árvízveszélyt a Tarna-pa- tak mederszabályozása, egyes szakaszokon a meder burko­lása. Maruzs János Recsk fgoz \teher fi környezet­védelem és a tücsök... Az új év első napjai a számvetések napjai. Ilyen­kor vállalatok, üzemek, új­ságírók, riporterek és dr. szemesek számot vetnek ... Mi is visszanéztünk, igaz leheteft-e, mit rossznak vél­tünk? A tévéhíradóban lát­tuk (78. júl. 12.), hogy átad­ták Úzdon a kohászati üze­mekben az új elektrofilteres porleválasztókat. Ezek évi 10 000 tonna port szűrnek ki a füstből, jól szolgálván ezzel a környezetvédelmet. Örültünk a füstszűrőnek és éreztük, hogy hájjal kene- getnek minket. Mert a 10 000-ből egy napra 27 egész és 4 tized tonna jut az ózdi porból... Nem pedig napi 400 tonna, ahogy egy laptársunk írta. Szóvá tehet­tük hát annak idején (78. ápr. 8.), hogy a felszerelen­dő filterek nem tudhatnak majd napi 400 tonna port lenyelni, mert az évi 146 000 tonna porocska lenne, amit elszállítani is nehéz napi 40 vagonnal. Kétkedésünk hát jogos volt, mert a 27 az nem 400 ... Most meg a Ludas Matyi első száma (79. jan. 4.) köz­li a TÜCSÖK és BOGÁR rovatában a „Keresztesíkos mellényke'’ című képünket, melynek csak a címé ke- resztrsíkos, a képe viszont hosszanti csíkos. E képet most Réti Sándorné székelyt lakos küldte be a Ludasnak, megjegyezvén, hogy „Tetszik tudni, ez hosszában kereszt­csíkos”. Mi is kifiguráztuk ezt a képei nemrégen a NU- ban és most nagyon örül­hettünk. hogy lapunkat mi­lyen messze földön is ol­vassák ... Csak az a bök­kenő, hogy úgyanezt a képet nem a NU-ból vették át, hanem a Ludas szerint: ..A Kelet-Magyarország c. lap­ból nyírta Réti Sándorné"... Hát igen. Más-más újságok­ban vágynak ugyanazon dolgok ... Legfeljebb az az enyhítő körülmény, hogy az é n cikkecskémben a Csí­kos mellényt, csikós mel­lénynek szedték... Más yyiivdnv rendben volt az Óérhort (Dr. SZEMES — VARGA) Nagyréde község lakóinak döntő része — 1500 fő — a helyi termelőszövetkezetben dolgozik. Az eljárók száma 300, akik a gyöngyösi ipari üzemekben dolgoznak. A közművelődési tervek készí­tésekor elsősorban a tsz- ben dolgozó lakosokra gon­doltak. számukra biztosítot­ták a tanulási. művelődési és szórakozási lehetőségeket. Ezzel is magyarázható, hogy a közművelődési mun­ka személyi és anyagi felté­teleit a helyi termelőszövet­kezet és a községi tanács együttesen vállalja már hosszú évek óta. Az elmúlt 4—5 évben — bár javultak a működés tárgyi feltételei — nem sikerült minden fel­adatot teljesíteni. Korában szó volt a művelődési ház kétszintessé történő átalakí­tásáról, ez még a mai napig nem valósult meg. Nem mű­ködik teljesen eredményesen a művelődési ház társadalmi vezetősége sem. munkájukat a jövőben feltétlenül szerve­zettebbé kell tenni. 20 hazánkban tanuló tuné­ziai diákot hívott meg és lá­tott vendégül. A fiatalok az őket érintő közös problé­mákról beszélgettek. A ta­lálkozón sok új barátság szövődött, ami tovább erősí­ti a fiatalság internaciona­lista kapcsolatait. ★ A MÁV vasúti pálya tel­jes felújítása Vámosgyörk és Ludas állomások között be­fejeződött. A vasúti töltés kavicságyának cseréjéből ki­került kavics egy részét az adácsi községi tanács veze­tőinek kérésére, az építésve­zetőség hozzájárulásával a község sáros utcáinak feltöl­tésére használták fel. A MÁV támogatásával a köz­ségben mintegy négyezer méter utat sikerült megja­vítani, ehhez a lakosság tár­sadalmi munkával is hozzá­járult. Medve János Adács kétség nem [ér. Többek kö­zött például ezeket írja: „Manapság ugyanis túl sóik kólát iszik a magyar ember. Repikólát persze. Vagyis olyan italkülönlegességet, amely csal?is a számlán, a közületi blokkon szerepel mint hűsítő, ám kínáláskor, poharazgatáskor nyomban borrá, pálinkává és más ,a’-betűs itallá változik.” „Mindez persze nyílt titok”. Majd még egy idézet: „A megye harmincnégy üzemé­nek, vállalatának vizsgálata ielzi: az elmúlt évben a jó­léti alapok kulturális, köz- művelődési kiadásainak 8.7 százalékát — több mint 220 ezer forintot — költöttek ételre, italra, reprezentáció­ra. Míg könyvek vásárlásá­ra ennél sokkal kevesebbet: csak a felét.” Furcsa dolog ügye? Az egyik helyen szigorúan ra­gaszkodunk a szabályok be­tartásához, ugyanakkor más- sutt, éppen magunk nem tartjuk azt be. Ez olyan, mint hogyha meglopnánk önmagunkat. Az ilyen „sti- kában” végzett elszámolások igazolják a közmondást: „Vizet prédikálunk és bort iszunk”. — Ez is egyik „kis­kapuba a szeszrendelet ki­játszásának. Vagy téved­nénk? Nem hiszem. A felnőttoktatás segítése érdekében megszervezték a Mindenki iskolája sorozatot, amelyen az általános iskola nevelői segítségével vizsga­előkészítő tanfolyamot is rendeztek a községben. A művelődési ház helyet ad az egyre színvonalasabb csa­ládi és társadalmi ünnepek­nek. Itt tartják műsoros délutánjaikat az óvodások és az úttörők is. Hét alkalommal rendeztek előadást a felnőttek részére 1978-ban, fővárosi művészek szereplésével. Volt könnyű­zenei est a KlSZ-korosztá- lyú fiataloknak, discoműsor az ifjúsági klubtagoknak. Is­meretterjesztő tevékenységük sokszínű. A programok nagy részét, helyi előadók tartották, s ez mindenképpen dicsérendő. A kiscsoportok közül ered­ményesen működik az iro­dalmi színpad, a fotó- és barkácsszakkör. az ifjúsági klub valamint a kismamák klubja és a népi táncósóport is. A művelődési ház kapcso­latai javultak, bár néhány esetben még van tennivaló, elsősorban a pedagógusok aktívabb részvételére lenne szükség, például a kiscsopor­tok működésénél. Jelentősen javultak a köz­ségi könyvtár működési fel­tételei. Űj helyiségbe, egy régi kastélyba költöztették a több mint 7500 kötetet. Je­lenleg főállású a könyvtáro­suk. az olvasói létszám 611. Javítani kell az általános is­kolai tanulók részvételi arányát. Jó kapcsolatot ala­„Szolgálati ügy” címmel még az elmúlt évben szóvá tettük. hogy az egri Cse- bokszári-lakótelep postahi­vatalában nem engedték meg a kismamának. hogy orvost hívjon. A posta vizs­gálatot indított, s megálla­pította, hogy ellentétben a cikkben állítottakkal, a tele­font nem orvosi segítséghí­vásra kívánták igénybe ven­ni. hanem csupán a férjet értesíteni a gyermek beteg­ségéről, s a munkahelyet, hogy a betegség miatt a kis­mama nem tud munkába állni. Ugyanakkor megálla­pították azt is, ha mentőre vagy egyéb gyors segélyre van szükség, a postán enge­délyezik a hívást a szolgá­lati telefonkészüléken. A la­kótelep két nyilvános tele­fonja csakugyan sokszor hi­bás. azonban ez nem a pos­ta hibája, hanem az ott la­kóké. Ezzel egyidőben a Miskolci Postaigazgatóság kérte annak az állításnak Helyesbítését. hogy orvosi hívást tagadtak meg. ★ A kérésnek természetesen helytadunk, nem közvetlen orvost hívtak, csupán a, pa­pát. hogy értesítse az orvost. A hívás egyébként a ren­kítottak ki a termelőszövet­kezet szocialista brigádjai­val, de a könyvtári ismere­teket propagáló alkalmak számát is növelték az elmúlt 1—2 évben. Feladatok, meg nem való­sított tervek Nagyrédén is vannak. Szükséges lenne az egész művelődési ház csino­sítása, néhány ú.i kisközös­ség beindítására. Remélhető, hogy erre is sor kerül az el­következő évben. Darányi Imre Eger delési időn túl történt. Ami pedig azt illeti, hogy a mun­kahely értesítése ilyen ese­tekben magánügy-e csupán, talán vitatható. Mindezeken túlmenően a Csebokszári- lakótclcpen a telefonellátás valóban nagyon rossz, hi­szen nemcsak az utcai fül­kékben használhatatlan gyakran a készülék, hanem a posta épületén belül levő nyilvános telefon is. Talán egy kicsit több rugalmasság mégsem ártana, mert bizony előfordul, hogy az ..bűnhő­dik” a rossz telefon miatt, aki igazán nem hibás. (A szerk.) ★ „Hogyan cserélték össze” címmel egy levél furcsa út­járól írtunk, amelyet a vé­letlenek összejátszása egé­szen különlegessé tett. A postaigazgatóságon is megpróbálták felderíteni a levél útját, s megállapítot­ták. hogy téves volt az irá­nyítás, a községben pedig a postás, mivel a név isme­rős volt, a címzést már nem nézte meg. Mindeneset­re tolmácsoljuk; 1 a posta- igazgatóság elnézést kér a valóban bosszantó cseréért az igazi címzettől. KOSSUTH 8.30 Lányok, asszonyok. 8.55 Tipegő. 9.30 Helyettem írták. 10.05 Fúvószene. 1Ó.33 Zenés portrék Varsóban. 11.17 Ókori kalandozások. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Magyarán szólva. 12.45 Madrigálok. 13.00 Mindenki közlekedik. 14.00 Mozgásművészet. 14.10 Énekszóval. muzsikával. 14.30 Hogyan teljesíthető a mezőgazdaság 1979. éviiter- ve? 15.05 Üj zenei újság. 16.00 168 óra. 17.30 Opera- művészlemezek. 18.15 Hol volt, hol nem volt. 18.45 Rádiószínház. 19.20 Népi zene. 10.44 Évezredek őre: Szíria. 20.14 Sanzonpódium. 21.05 A kamarazene ked­velőinek. 22.15 A felvilá­gosodás színháza. 22.45 Ze­nekari muzsika. PETŐFI 8.33 Magnósok, figyelem! 9.23 Válaszolunk hallgató­inknak. 9.40 Szabad szom­bat. 11.40 Fiataloknak! 12.33 Jó ebédhez szól a nó­ta. 13.30 Éneklő ifjúság. 14.00 Harminc perc rock. 14.35 Orvosi tanácsok. 14.40 „Amott a távol kék ködé­ben. ..” 14.55 Népi zene. 15.38 A két Lotti. 16.31 ötórai itea. 17.30 Közkívá­natra! 19.19 PoD-műhélv. 20.04 de Falla: Éj a spa­nyol kertekben. 20.38 Né­pek meséi. 21.08 Bulgáriai dalfesztivál. 21.48 A miká- dó (operettek). 23.10 Slá­germúzeum. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Emberek, utak. járművek — Autós újdonságok. Téli autósgondok. Riporter: Imreh József. — Tíz perc rock — 18.00 Észak-ma­gyarországi krónika — KISZ-bizottsági ülés Eger­ben — Hétvége a túri c*a- házakban — Zenés hétvé­ge — Közben: Napjaink kérdései. Wirth Lajos jegy­zete — Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TQI 9.00 Tévétorna. 9.05 Melyi­ket az ötezerből? 9.20 Vi­lágnézet. 9.55 Kuckó. 10.25 Tízen Túliak Társasága. 11.05 Mindenki közlekedik. 11.20 Derrick (NSZK bűn­ügyi film). 14.45 Belgrádi fiúk (jugoszláv filmsoro­zat). 15.35 Add a kezed! 16.10 Síugró négysáncver- seny. 17.25 Fordulj hoz­zám! (francia filmsorozat). 17.50 „Hogy nálam különb legyen”. 18.35 Századunk lírája. 18.50 Egymillió fon­tos hangjegy. 19.20 Tv torna. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Gusztáv mázol (ma­gyar rajzfilm). 20.05 Ko­fák (amerikai film). 20.55 Koncert. 21.45 Marcello Mastroianni-sorozat. A pap felesége (olasz—francia film). 23.25 Tv-hiradó 3. 2. MŰSOR 17.33 Most mutasd meg! 18.05 Ma önről álmodtam. 19.30 Tvhíradó. 20.00 „Ka­paszkodj Malvin, jön a kanyar...” 1979. január 6., szombat Leve'ek között taSSézva A gyerekekről, s játékaikról Lévén a gyermekeké ez az év hivatalosan is, egyre többször esik szó a legfiatalabb nemzedékről. Az elmúlt napokban az e témáról írott levelek száma is szaporodott. Részben a karácsonyi ünnepekhez kapcsolódóan sok helyről írták; a vállalat, a szocialista brigád megajándékozta a kü­lönböző gyermekintézmények apróságait. Az ajándékod kapók nevében is tollat fogott az egri Köztársaság téri óvoda vézetőie, Nagy Pálné s így írt: „Igazi ritka nagy öröm ért bennünket. A V1LATI 54 ezer forintot ajándéko­zóit az óvodának játékokra. Egyegy tanév'-'m nagyon sok a gondunk, de az ilyen ajándék feledteti velünk a nehézsége- két.” Valóban nagyon sokat jelent az óvodáknak, bölcsődék­nek az ilyen célokra való ajándékozás, piszén köztudott, a sok más bevásárolnivaló mellett, a játékokra fordítható összeg meglehetősen véges, s a gyerekek az óvodában is — hogy úgv mondjuk — erősen elhasználják a játékokat. Gondolunk a gyerekekre, családon belül is. családon kívül is, igyekszünk megvenni, megtenni mindent, amit csak lehet. Ám nem elég csak megvenni, csak elkészíteni a gyer­mekek örömére valamit. E gondolat jegyében fogott tollat Szarvas János egri olvasónk. „Kevés a játszótér, a kikapcsolódásra alkalmas terület a városban. És ez úgy tudom, világszerte gond. Ját­szóterekre, pihenöparkokra minden városban kevés hely marad — írja. — Ám azt a keveset is jobban meg kellene^ óvnunk. Az egri játszótereken a játékok állapota eléogé siralmas, Nincs aki vigyázzon rájuk, mert az oda járó nagyapák és apróságok ereje ehhez kevés”. Sok igazság van ebben. Valóban elszomorító látvány a játszótéren a láncaveszt'í t, szakadt, hinta, a hasadozott desz­káid libikóka, a kitördelt mászóka. Igen ám, de ezeket általában nem a gyerekek teszik tönkre. Még csak nem is az itt focizó kamaszok. Nem ritka dolog, hogy az éjszakák folyamán elfogyasztott italok hatására egyesek nagyon erősnek érzik magukat, s erejükfí a játszótereken próbálják ki. Az eredmény: szakadnak, törnek, romlanak a játékszerek, a szülők bosszúságára, a gyermekek szomorú­ságára. Szervezzük meg jobban a játszóterek védelmét, időn­ként még a hatóságok segítségét is igénybe véve. S egy-egy rongáló példás megbüntetésével el lehet venni a kedvét a többinek is. Mert nem csupán arról van szó, hogy drága pénzen vett. s igen drága társadalmi munkával készített értéket rombolnak, hanem arról is, hogy a gyerekeket leszoktatjuk a játszóterek, s ezzel együ'í más dolgok megóvásáról is. A példa nagyon rossz lehet. Mindenképp a gyerekek érdekeit szolgálja, ha jobban vigyázunk értékeinkre, még ha „csak” játszótérről van is szó. —d.— Válaszol az illetékest MAiWVVVWVA AAWWVWVWVA Postaügyekben I I t I

Next

/
Oldalképek
Tartalom