Népújság, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-03 / 1. szám

A n épgazdaság januárja AMI TERMÉSZETESEN OLYAN LESZ, amilyenre a. vállalatok többségének ja­nuárja sikerül, egész egysze­rűen nem lehet másmilyen. Ahhoz tehát, hogy a nép­gazdaság januárja jó legyen — azaz egybeessék a tervcé­lokkal is, a társadalmi szük­ségletekkel is — vállalati jó januárok tömege keli. Ez utóbbiakhoz viszont elen­gedhetetlen ... s itt hosszú lista következhetnék, de hi­ssen a termelőhelyeken jól tudják, mi minden a feltéte­le a folyamatos munkának, h.'gy a január olyan legyen, i nt a többi hónai). Hosszú c « ck óta ugyanis nem olyan. ■ geszen pontosan: az ipará­k, iparcsoportok tekinté­lyes részénél nem olyan. Előttünk 1978 hónapjainak ipari termelési adatai. A sí a tisztika tizenkét hónap átlagából alakít ki egy mu­tatót, s ebhez méri a havi időszakokat Hegyek és völ­gyek, oiyfeor már-már szár- tek és szakadékok váltako­zása ez, s e változatosság az, ami nem gyönyörködtet, sokkal lokábto elgondolkod­tat. Hásaen eágondolkodtató, mi több, meghökkentő, hogy 1978. januárjában a tizenkét hónap átlagának mindössze 71,5 százalékát érte el a ter­melés a műszsertparbain, 84 százalékát a gyógyszeripar­ban, ahogy a fafeldolgozás­ban, a textilruházati ipar­ban is jócskán elmaradt az átlagba. A szocialista ipar egész 1978. januárjában ke­reken kilenc százalékkal tel­jesített kevesebbet, mint a havi átlag, azért, mert ipar­ágaink többsége akkor fújta ki magát... De csak a többség, s nem az iparágak mindegyike! Amivel ki­mondtuk: lehet egyenlete­sen, szervezetten, nagy élté- ' lések nélkül is dolgozni. Kézenfekvő: néhány iperr- ferüiebtól balgaság lenne ugyanazt várni januárban, mint májusban vagy szep­temberben. A tégla- és cse­répgyártás, a sörtermelés, a mész- és eementkibocsátás például okkal kötődik az úgynevezett szezonális inga­dozásokhoz. Igenám, de más­fajta tények is előttünk so­rakoznak, olyanok, ahol a kényszer csikarja ki a fo­lyamatosságot, a nagy tel­jesítménykülönbségek elke­rülését. Így van ez a villa- mosenergia -iparban. a kő- ólai - és földgázkitermelés­ben. a szerves és szervetlen vegyiparban, a papírgyár­tásban. A kényszer megjele­nési formája persze sokféle: hol a technológia, a terme­lőbe rendezések működteté­sének technikai hogyanja ez a kényszer — például a fo­lyamatos üzemű kőolajfel­dolgozásban —, hol pedig a fogyasztás, felhasználás dik­tátuma. A lényeg azonban most nem az ok, hanem az okozat, a folyamatos, meny- nyiségében is nagyjából egyenletes termelés, áruki­bocsátás. Ami bizonyíték a szirtek és szakadékok elke­rülhetősége mellett, a haj­rák és a sétálások időszaká­nak váltakozásával szem­ben. Illenék az első munkana­pon úgy dolgozni, mint a hetvenfcilencediken vagy a háromszázadikon; 1978-ban 306 munkanap volt. Az il­lemnél azonban fontosabb az érdek: nagyon nehéz, olykor szinte lehetetlen november­ben és decemberben pótol­ni _ azt, ami a januári, feb­ruári „kiengedés, leeresztés” adóssága. Hallani most olyan véle­kedéseket, hogy az 1979. évi terv visszafogottabb, szeré­nyebb célokat megfogalma­zó, azaz — ezt sugallja a veszélyes okoskodás — tel­jesítése könnyebb, egysze­rűbb, mint a korábbi fel­adatoké volt. Amit akár el is hihetnék, ha vállalnánk a régi cipőben járást, a szá­zalékok mechanikus össze­vetését, hiszen igaz, az ipari termelés négy-, az építési­szerelési teljesítmény egy­százalékos növekedése 1979- ben kisebb emelkedőnek lát­szik, mint amit megtettünk 1978-ban. Végzetes hiba len­ne, ha a termelőhelyek a puszta százalékok latolgatá­sával jelölnék ki lépteik rit­musát. Pontosan a célok átsorolá­sa az, ami megköveteli az ésszerű tempót, az araszol- gatás és a rohanás szám­űzését a műhelyekből. Ami­hez gondolkodás- és szemlé­letmódunk sokféle elemét is újra kell rangsorolni, észre­venni : az idő alapvető ter­melési tényező! A szocialista ipar 1978. januárjában, egy munkanapra vetítve 1,9 mil­liárd forintot kitevő árut értékesített, októberben vi­szont 2,8 nuüáárdnak meg­felelőt NEM ARRÓL VAN SZÓ, hogy minden áron és min­denütt sikerhónapot csinál­janak a januárból, hiszen ahol baj van a gazdaságos­sággal, ott nem okvetlen a nagy árutömeg a megfelelő bizonyítvány a közösség igyekezetéről. Arról van szó, hogy az évet átfogó felada­tok időarányos részét janu­árban kell végrehajtani, s nem júniusban vagy decem­berben. Arról van szó, hogy minden munkanapnak meg­van a jelentősége, szerepe, súlya, azoknak a januári napoknak is, melyeket né­mely helyen, úgy ■ töltenek, na lássuk, mit csinálunk — majd februárban. Az év ja­nuár másodikén kezdődött minden munkahelyen, min­den foglalkoztatottnak. Eny- nyi az egész. Ez az ennyi azonban meghatározója le­het annak, milyen lesz mun­kánk közege, a munkavég­zők közérzete október táján, s milyen lesz a népgazda­ság decembere, mindannyi- unk esztendei mérlege. V. T. ■av ■<« zrfüsitiSf a*f (Folytatás az 1. oldalról) tegnaptól borsodi sört szál­lít Heves megye ellátására. Tizennyolc másik szerelvény pedig pb-gázpalackot, szállít az észak-magyarországi cse­retelepekre. Ä tél nehézsé­geire egyébként mindenütt rrtpgyűléseken hívták fel a dolgozók figyelmet s a gon­dok elhárítására felügyeleti szolgalatot szerveztek. Az első nap: a 118. Az új év első munkanap­ját tulajdonképpen nem is jegyezték a Selypi Cukor­gyárban. mivel itt is össze­érnek, folytatódnak a mű­szakok. az idei feladatok a tavalyiak részei. Január 1-et, a feldolgozási kampány 118. napjaként emlegetik, s csu­pán annyiban különbözött a korábbitól, hogy a hideg valamivel nagyobb erőfeszí­téseket követelt. Újév nap­jáig egyébként 370 ezer tonna répából nyertek cuk­rot, s a szezon végéig még 45 ezer tonna termény ke­rül a gépsorokra. Folyamatos a termelés a Cement- és Mészművek Bélapátfalvi Gyárában is. Tegnap sem szünetelt a szállítás: mészből mintegy 200, cementből 400 tonna körüli mennyisége^ fuvaroz­tak a telepről a megrende­lőknek. S nemcsak az építőanyag- ipar, hanem az építőipar is dolgozott. Mint a Heves me­gyei Tanácsi Építőipari Vál­lalattól tegnap értesültünk: a legfontosabbnak a lakás- program folytatását tekin­tették, mivel az idén több, mini' 400 új otthon átadását várják a megrendelők. Egerben szerkezetépítéssel kezdődött az új év, Hevesen •24 lakás befejezésén dol­goztak. Gyöngyösön a Mát­rai úti új lakótelep felada­tain osztoztak s az iskolán kí­vül a lakás adta a legjelen­tősebb munkát Hatvanban is. Ugyanekkor Egerben megkezdték a felvonulási anyagok szállítását az új úszóiskolához. Kápolnán a nagy terménytároló, Vison- tán — egyebek mellett — a pernyetöltő állomás építé­sén dolgoztak. Gyöngyösön pedig a Posta téri étterem átalakítását végezték. Qualitál: forró kemencék Az apci Qualitál Könnyű­fémöntődében már az ünne­pek előtt kiadták az 1979-es esztendő termelési tervének januárra eső feladatait, hogy az első napon zökkenőmen­tesen induljon a munka. Üjév napján este a harma­dik műszak fűtői, szerelői munkához is láttak. Ellenő­rizték az üzeminditás mű­szaki feltételeit, néhány ki- sebb-nagyobb zavart időköz­ben elhárítottak. Bizonyos üzemrészekben például az elfagyott levegőcsöveket en­gesztelték ki. Keddre virradó éjijei feJ­fűtötték a kemencéket, illet­ve az olvasztó berendezése­ket is, hogy reggel háromne­gyed hétkor mind az öntöde, mind. pedig a tömbgyártó üzem teljes erővel megindít­hassa a termelést. A tervek­hez igazítva a szersz.ámkész" let minden műhelyben, üzemrészben hiánytalanul együtt volt. Ilyenformán tegnap délután azit az infor­mációt kaptuk, hogy az új esztendőt a feladatoknak megfelelő tempóban, teljes munkásgárdával kezdte a Qualitál. Az AGROKER-nél: traktoralkatrészt kerestek Az új esztendő első mun­kanapján már kora reggel érdeklődők kopogtattak a Heves megyei AGROKER Vállalatnál. A termelőszö­vetkezetekből jöttek, és fő­leg pótalkatrészeket vásárol­tak traktorokhoz, illetve munkagépekhez. Ami elma­radt a múlt évből, azt az új­esztendő első napján igye­keztek pótolni. Bánfi Sándor igazgatóhe­lyettes irodájában is többen megfordultak: — Nálunk is beindult az új évi forgalom, hiszen ked­den már délelőtt 10 óráig tizenketten adták át egy­másnak a kilincset a vásár­lók. Alkatrészből biztosítot­tuk, amit kértek. Délelőtt kaptuk az értesítést, hogy a gyárak már az első nap megkezdték a mütrágyaszál- litást, igy hozzánk is hama­rosan megérkeznek az első rakományok. Az új esztendő következő három hónapjá­ban háromezer tonna nitro­gén, 1500 tonna foszfor, 2500 tonna kálin, valamint 2500 tonna vegyes hatóanyag tar­talmú műtrágyát vásárolhat­nak majd Heves megye me­zőgazdasági üzemei. Lesz tehát elég fejtrágyának, va­lamint tavaszi vetések alá. Izzó: csak a buszok késtek A távolabbról érkező bu­szok még aránylag kis ké­séssel érkeztek meg az Iz­zóba az év első munkanap­jának kezdetére. A második forduló után ez a rnenet­1979. január 1-től Kőtelező a talajvizsgálat A magyar mezőgazdaság a magas terméshozamok el­érése érdekében, több mil­liárdos értékben használ fel nagy energiaráfordítással gyártott műtrágyát. Éppen ezért írták elő: 1979. január 1-től Magyarországon a húsz hektárnál nagyobb területtel rendelkező földhasználók k «te lesek talajvizsgalatot, vé­gezteti. Amint a közelmúltban tar­tott tájékoztatójában dr. Kovács Imre. a MÉM Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Központjának főigazgatója elmondotta: ma a mezőgaz­dasági termelés egyik kulcs­kérdése az ipari eredetű anyagok hatékonyabb fel­használása. Miközben az el- mnxt 15 esztendőben más- félszeresére nőtt a mezőgaz­daság bruttó termelési érté­ke, a felhasznált ipari ere­detű anyagok értéke négy és íelízetasére emelkedett. Ez az arány a jövőben fe hasonlóképpen alakul. Ma a növénytermesztési költségek több mint 40 százalékát a műtrágyázásra fordítják. Nem közömbös tehát hogy hol, mikor és mennyi mű­trágyát. növényvédő szert használnak fel a gazdasá­gok, s milyen eredménnyel. A műtrágya hatékony fel- használásának előfeltétele a pontos talajvizsgálat. Az el­múlt években — amint, azt a főigazgató elmondta — en­nek lehetőségét fokozatosan megteremtették. A növény- védelmi .. központok felké­szültek a kötelező vizsgála­tok elvégzésére. Feltérké­pezték az ország nagyüzemi tábláit és kijelölték a min­tavevő helyeket is. Általá­ban 3 és 6 hektáros terüle­tekről gyűjtik be a mintákat. Az adatok feldolgozását szá­mítógép végzi. A, talajmintákat jelenleg 9 agrokémiát Jabocatemtm gyűjti össze. Három to­további központ, Gödöllőn, Kecskeméten és Szolnokon hamarosan szintén munká­ba áll. A mintákat veay- elemzésnek vetik alá és a talaj összetételére jellemző adatokat közük a gazdasá­gokkal Az agrokémiai laborató­riumok 16 féle módon elem­zik a rendelkezésűkre álló földmintát. A nyert, adatok alapján. — szolgáltatásként — adnak szakvéleményt csekély anyagi térítés, elle-i nében a gazdaságok részére. Így lehetőség nyílik arra, hogy a műtrágyát, növény­védő szert felhasználók pon­tosabban meghatározhas­sák — táblánként és növé­nyenként — a szükséges műtrágyaadagokat. Az elő­zetes számítások szerint ez a szolgáltatás esetenként akár 20 százalékkal is növelheti a gét. (Termésnövekedés, mű­trágya-megtakarítás vagy a kettő együtt.) Az idén október végéig, mintegy 780 ezer hektáron végeztek talajvizsgálatot. A január 1-től életbe lépő ren­delkezés értelmében évente 2 millió hektárt vizsgálnak meg. Tehát ez azt jelénti, hogy három év alatt hazánk egész mezőgazdaságilag mű­velt területe mintegy 6 millió hektár — sorra ke- rüL Később. 1980-tól szeret­nék bevezetni nemcsak a ta­laj, hanem a növények vizsgálatát, is. Ez a vizsgálat: ad majd egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy való­jában miként hasznosítják a növények a taiajerópóüó kémiai anyagokat. Gondoltak az illetékesek a kistermelőkre és a kiskert­tulajdonosokra is, akik szá­mára nem kötelező a talaj- vizsgálat. Aki ezt mégis el szeretné végeztetni, az két helyre küldheti be mintáját: Budapesten, a XI. MéneSsi út 45. szám alá vagy pedig Cegléden (Borz utca 6.) a termelőszövetkezeti kémiai központba. ..... - f f ? Pillanatkép a gyöngyösi Izzóból rendtől való eltérés már ugyancsak megnőtt. A lét­szám azonban szinte .teljes lett: a kétezer dolgozóból 1500 fizikai munkás állt a gépekhez. Az első munkanap felada­ta, négyszázhúszezer darab félvezető, 55 ezer darab in­tegrált áramkör előállítása, a gépgyártásban pedig két­millió forint termelési érték biztosítása. A napi termelés teljesítését semmi sem aka­dályozta : kifogástalan ellá­tásban volt részük a munká­soknak, mert sem szerszám­ra, sem anyagra nem kel­lett. várakozníok. Az üzemi négyszög is ösz- szeült Skülteti János igazga­tó vezetésével. Áttekintették az 1978-as1 év eredményeit, és foglalkoztak az új eszten­dő feladataival. Az idén a tavalyinál 35 százalékkal na­gyobb árbevételt kell elér­niük. A műnké termelé­kenységét 15 százalékkal akarják növelni, ami azt is jelenti, hogy létszámváltozás nélkül kell ennek a feladat­nak megfelelniük. Ahogy az Izzó igazgatója közölte, az új év első .munkanapja nyu­godt légkörben, jó feltételek között kezdődött az Egyesült Izzó Gyöngyösi Gyárában. A hevesi „Bervában új termék Kissé furcsán érezték ma­gukat tegnap reggel az év első munkanapján a Berva hevesi gyáregysegének dol­gozói, amikor gépeiket ke­resték, hogy megkezdjék a munkát. Talán az egyhetes pihenő tette, hogy igy el­szoktak a munkahelyüktől, vagy valami más oka volt, hogy nem nagyon otthono­san mozogtak az első per­cekben ? Nos, ez is, az is... A gyári tmk-sok ugyanis a két ünnep között megjaví­tották, felújították a gé­peket és egy leendő új gyártmány számára bi­zonyos átcsoportosításokat is végrehajtottak, ezért, volt olyan szokatlan a dolgozók­nak az őket fogadó munka­helyi összkép. Nem sokáig tartott azon­ban az álmélkodás, -gyorsan boldog, eredményes új esz­tendőt kívántak egymásnak, és hogy valóban eredményes legyein, mindjárt munkához is láttak. Sorban fel zúgtak a gépek és ebből a zúgásból már kihallhatták és ki is hallották a hozzáértők, hogy nem ártott meg a nébány- napos vakáció és a vidám szí 1 vesztere zés, (a gyárban ugyanis nagy sikerű szilvesz­teri mulatságot rendeztek az óév utolsó ‘ napján), jó erő­ben, pihenten és igen nagy murikafcedwel láttak hozzá a feladatokhoz a Berva he­vesi gyáregységének dolgo­zói. Az Agriában: munkásgyülések Munkásgyűlésekkel kez­dődött az új esztendő teg­nap az Agria Bútorgyárban. A vállalat három telephe­lyén — a Kistályai úti. köz­ponti üzemben több. mint 300 dolgozó előtt — ismer­tették az 1978-as eredménye­ket és az idei célkitűzéseket élénk érdeklődés mellett. Többi között bejelentették, hogy az idén már 210 mil­lió forintos az árbevételi program, s az ötszázalékos bérfejlesztést 18 millió fo­rintos nyereségből biztosít­hatják — ami a korábbinál is felelősségteljesebb mun­kát. nagyobb igyekezetei; kí­ván mindenkitől. Folytató­dik a gyár gyarapodása is. Még az első negyedévben üzembe helyezik az új kár­pitoscsarnokot, a III. ne­gyedben pedig szeretnék át­adni a korszerű szociális létesítményt is. S ugyanek­kor azon vannak, hogy a felületkezelő üzem rekonst­rukcióját korábban befejez­zék, mint tervezték. A röpgyűléseket követően a mindennapi munka követ­kezett a vállalatnál , is. Egyebek mellett folytatták az előző esztendő utolsó ne­gyedében kezdett új gyárt­mány a szekrénysor készí­tését. hogy belőle a hónap végéig 32 garnitúrát szállít­hassanak a kereskedelem­nek. Országszerte: a hatékonyság jegyében Öí intézkedési cselekvési tervekkel indult az 1979-es esztendő az ország más üze­meiben is, ahol a korábbi­aknál szigorúbb feltételek jelentékeny változásokat kö­vetelnek meg a. gazdálko­dásban. a napi, gyakorlati munkában. a termelési esz­közök és tartalékok haszno­sításában, Munkaerő-átcsoportosítás­sal kezdődött az év a szol­noki Tiszamenti Vegyimű­vek 12. üzemében• ahol munkaposztok összevonásá­val. a technológiai folyama­tok korszerűsítésével, mo­dern gazdaságos gépek üzembe helyezésével mint- feey éS embert sttebaditottate .fel egv nagy jelentőségű, in üzemük számára. Ä Csepel Autógyárban az Mén már < ?yetlen darab sem készül a hagyományos 450-es típusú tehergépkocsi­ból. mert gazdaságtalannak bizonyult. Ilyen teherautó­kat szocialista országokból importálunk. Az így felsza­badult időt és energiát az autóbuszpadlóvázak gyár­tásának bővítésére és egyéb gazdaságos> új termékek be­vezetésére fordítják oly mó­don, hogy a korszerű gyárt, mányok. aránya, a múlt évi S0-ról 90 százalékba növek­szik. 1979-et a, minőség erének nyilvánították a győri Kei. tottkesziy ügy a rba n, A *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom