Népújság, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-26 / 21. szám
* 1 minőség és hatékonyság terve 4. A lehűtött beruházási láz AZ ELŐZŐ anyagainkban már érintettük: a tavalyi esztendő kedvezőtlen jelenségéhez tartozik a beruházási tevékenység túlfűtöttsége. Az 1977. és 1978. évi intézkedések nem értek célt e tekintetben, a beruházások — a tervezett csökkenés helyett 4 százalékkal emelkedtek; a készletnövekedés 10 milliárddal meghaladta — a nemzeti jövedelem ugyanakkor nem érte el a tervezettet. A felhalmozás az előirányzott csökkenés helyett 15—16 százalékkal fe- lülmúlta az 1977. évit! A túlfutott beruházási, tevékenység nagymértékben hozzájárult a külkereskedelmi egyensúly rosszabbodásához. Nyilvánvaló, ilyen felhalmozási ütemet az adott körülmények között nem tarthat a gazdaság, ezért az 1979. évi terv a beruházási láz lehűtését foglalja magában. Ez azt jelenti, hogy a szocialista szektor fejlesztésére 204—206 milliárd forint fordítható — összehasonlító árakon számítva a beruházási tevékenység 1978-hoz képest 1979-ben alig növekszik. Nézzük mit is jelent ez a népgazdaságnak? Üj, állami nagyberuházás nem indul. A rendelkezésre álló pénzt és munkaerőt, valamint anyagot, eszközt a folyamatban levők befejezésére kell felhasználni. Ily módon jobb lehetőség van az 1979-ben befejezésre előirányzott 9, az 1980-ra befejezésre előirányzott 10 nagy- beruházás határidőre történő átadására. Folytatódik 17 állami nagyberuházás, közHatvani, selypi mérleg: tűk a Paksi Atomerőmű építése, a célcsoportos beruházások 4—5 százalékkal haladhatják meg az 1978. évit. Ebből is elsősorban a megkezdett beruházások folytathatók, illetve a lakásépítés. A VÁLLALATI fejlesztésekre körülbelül 114 milliárd forint költhető, s mindössze 2 százalékkal haladja meg az 1978-as teljesítéseket. (Az árváltozásokat figyelembe véve ez azt jelenti, hogy a vállalati fejlesztések nem érik el az 1978-as szintet.) Mindezt egyébként számos intézkedés teszi lehetővé: már 1978-ban is korlátozták a vállalati vásárlóerőt, ez a folyamat 1979- ben felerősödik. (Mint ismeretes, az új szabályozók szerint növelni kell a tartalék- alapot, nagyobb lett a vállalatok adója, stb.) A beruházások állami támogatás és a fejlesztési hitellehetőségek lényegében nem nőnek 1978- hoz képest. Nézzük meg részletesen, mit tartalmaznak az 1979-es lehetőségek. Mint említettük — a szocialista szektor fejlesztésére 204—206 milliárd fordítható. Ennek 55 százaléka jut a vállalatokra, szövetkezetekre — a szintén említett 114 milliárd forint. A vállalatok, szövetkezetek saját alapjaikból körülbelül 65 milliárdot költhetnek. A bankhiteleknek csaknem fele az exportárualapok fejlesztését hivatott elősegíteni. (A kormány nemrég megemelte a 45 milliárdos exportfejlesztő keretet — s ezzel az akció 1979-ben az 1978-aS' színvonalon folytatódik.) Tehát a nehezebb fejlesztési lehetőségek ellenére az egyensúly, illetve a külkereskedelmi mérlegjavító fejlesztések, törekvések továbbra is mégkülönböztetett előnyt élveznek. Ennek az előnynek az „alapja” éppen a szigorúbban szelektált beruházási tevékenység, a koncentrált páfizügyi forrás. Milyen következményekkel jár a beruházások mérséklődése, Illetve mit céloz a visz- szafogás? Mindenekelőtt azt, hogy a vállalatok is jobban érezzék azokat a hatásokat, amelyek a. népgazdaságot érték, érik. A szerényebb fejlesztési tevékenység kevesebb építés- szerelést, kevesebb importot vonz, következetesebben megvalósulhatnak a mérleg- és egyensúlyjavító célok. MINT UTALTUNK RÁ, a beruházások szorosan kapcsolódnak az építőipar feladatához. Korlátozódásuk azt jelenti, hogy enyhülhet az általános ■ nyomás az építőiparra, s ezzel megteremtődhet az ésszerű racionalizálás feltétele. A kiemelt nagyberuházások, az export fejlesztését célzó építkezésekben mód nyílik a munkaerőhiány megszüntetésére, hiszen a máshol fölszabaduló munkáskezeket az építőipar ide irányíthatja. A következő részben a külkereskedelem feladataival foglalkozunk. Matkó István , (Követkézig:, ) : Mérlegjavitást a külkereskedelemben) X Tíz százalékkal több cukor! Tegnap hajnalban befejezte a répa feldolgozását a Mátravidéki Cukorgyárak Vállalat mindkét üzeme. E'Abb a selypiek, majd a hatvaniak végeztek a kampón vmun kával, amelynek során összesen 75 700 vagon- nyi répát vettek át a part- nergazdaságoktól. A kampány során termelt cukor összes mennyisége 9300 vagon, ami egyben azt is jelenti, hogy a két gyár a tervezettnél tíz százalékkal több készárut „nyert” a nyersanyagból. Az eredmények ilyen kedvező alakulásában hatékonyan közrejátszott a szövetkezetekből, állami gazdaságokból beérkezett répa átlagosan magasabb cukortartalma, s éreztette hatását ugyanekkor az a nagy arányú rekonstrukció is, amelyet mind a selypi. mind a hatvani gyárban az utóbbi évek során megvalósítottak. ló kezekben; A hevesi Rasétzi Termelőszövetkezetben — Van sok dolguk? — Ajaj, van elég, még ha hiba nincs, akkor is, hát még, ha valahol valami hi- bádzik...! — Sok ilyen eset van? — Nem, szerencsére nincs sok. Guba József, a hevesi Rákóczi Mgtsz belső ellenőre adja ezeket a válaszokat mindjárt a beszélgetésünk elején, és egy-kettőre kiderül. miért van sok dolga a belső ellenőrnek még akkor is — ha kevés a dolga. Mivel pedig ő ezt a sokat is elismerésre méltóan látja el közvetlen munkatársával, a vállalati jogtanácsossal együtt, és mert sajnos, sok más munkahely belső ellenőrzéséről nem lehet hasonló jókat mondani, érdemes,- mi , több, hasznos meghallgatni, hogyan óvják, védik a közös vagyonát. — Mindenekelőtt tudni kell — magyarázza Guba József —, hogy tervszerűség nélkül semmire sem mennénk, még kisebb helyen sem, hát még egy ekkorán, mint a miénk. Éppen ezért: mi már 1969-ben rendszeressé tettük a; belső ellenőrzést, amely rövidesen önálló munkakör lett, majd egy jogtanácsos alkalmazására is lehetőség nyílt. Feladatunk a közös gazdaság vagyonának védelme, a hibák megelőzése. — Ez a kifejezés, hogy „hibák”, kissé nagyon is szépen hangzik. Nem lopásokról, a közös vagyonának dézsmálásáról van szó inkább? — Nem, jóllehet természetesen az egészbe az ilyen esetek is beletartoznak, de lényegesen többről van szó. Mert a belső ellenőrzés vonatkozik az adminisztrációra, minden munkára, a törvényesség betartására. Ennek mindenkori helyzetéről a vezetőséget informáljuk, így a döntésekben ezeket felhasználják. Van alapszabályunk és szervezeti szabályzatunk, ez a mi alaptörvényünk. amely nyilvánvalóan nem állhat szemben egyéb rendelkezésekkel. Ezeket kell nekünk betartani, ennek jegyében tartunk rendszeresen ellenőrzéseket. Tudnunk kell, hogy naprakész állapotban, van-e a raktár, a magtár, vagy hogy a mezőőrök jól ellai^ak-e feladatukat. A kisebb-nagyobb lopások például hozzájuk tartoznak, meg a brigádvezetőkhöz és a műhelyvezetőkhöz ... — Ök vannak ott, nekik kell észrevenni. — így van. ’ Mert azért volt már itt palántalopás ■tavasszal, azt meg követte a dinnyeszezon, olyan is megtörtént, hogy a műtrágyát elvitték zsákostól, sőt, tavaly az öntözőmotorból kiszerelték az akkumulátort... Ebből igen nagy kár származhatott volna, mert ha nincs helyette másik, akkor bizony 2—3 napig nem lehet öntözni, és abból óriási kár lehet. De az ilyen dolgok szerencsére ritkán fordulnak elő, a mi munkánknak húsz Százalékát sem teszik ki. Egészen más például egy leltárfelvétel. Azt megnézni, hogy helyesen történt-e, és hogy helyesen értékelik-e azokat... Vagy a leltároknál a többlet és a hiány, megvizsgálni, milyen mérvűek, miből adódnak. Megtudni, ki a felelős, milyenek a körülmények, hogy például jól zárható helyen tárolják-e a termelőszövetkezet vagyontárgyait, es sorolhatnánk toKivetek: a kid Befejezés, pontosabban a beköltözés előtti utolsó ,.nyugodt” napjait éli Heves legújabb lakóháza. Már csak napok, de legrosszabb esetben is csak szűk hetek kérdése, és átadják tulajdonosaiknak a község központjában épült négyszintes, 48 lakásos épületet, melyet a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói építettek. Következnek tehát: a beköltözők. akiknek várakozása és boldogsága már-már teljes, (.Fotó: Perl Márton) fi beszámoló párltaggyülésekről jelentjük Tíz százalék felelőssége A Budapesti Bútoripari Vállalat egri gyáregységének kommunistái meglehetős szerénységgel csupán közepesnek, vagy legfeljebb jó közepesnek ítélik pártalapszer- vezetük munkáját. Valójában — mint a napokban tartott beszámoló taggyűlésükön, Szabó István titkár jelentéséből és a városi párt- bizottság minősítését tolmácsoló patronáló, Demeter László szavaiból kiderült — az értékesebb „osztályzatra” is rászolgálnak. Hiszen úgyszólván példás a szervezeti életük, rendszeresen megtartott tanácskozásaikon időről időre aktuális, fontos kérdések kerülnek napirendre. Megbeszéléseik aktívak, vezetőségük eredményesen érvényesíti a pártirányítást minden .kijelölt területen, kifogástalan a gazdasági munka, az ügykezelés, a nyilvántartás is. Leginkább ..azonban, talán á1 gyáregység termelése szól mellettük. A 320 körüli gárda ugyanis — gondjai ellenére — sem végzett kisebb értékű munkát, mint tervezte. Eljutott a 107,6 millió forintig, gyártmányfejlesztésével, új termékeivel . külföldön is fokozta az érdeklődést Eger iránt. Az üzem — amelyben négy esztendővel ezelőtt még inkább csak hírből ismerték az exportot — tavaly már négy nyugati országba is szállított, s mintát küldött egy ötödikbe, Angliába. Az idén pedig már 122 milliós programra vállalkozhat, csupán tőkés partnevább, mert minden terület fontos! — Ezek szerint a belső ellenőr élete: állandó hibakeresés? — Nem is az, hogy a hibát keressük, bár ez is feladat, hanem inkább, hogy megelőzzük. Például: azt mondja nekem az elnök, hogy meg kell nézni a bérelszámolást. Itt kezdi az ember a munkalapokkal, ezekből több ezer van minden hónapban ... aztán a személyi kartonok, ezeken, hogy mivel tartozik a tsz-tag, mi jár neki, mit vontak le tőle stb., stb ... Vagy a pénzkezelés, hogy egyezik-e a bent levő pénz a pénztárkönyvben kimutatott összeggel. Igaz; ezzel még nem volt, nem is lehel baj, de néha nem árt megnézni. — Azért csak vannak „rázós” területek? — Hogy példát mondjak: a részművelők. Van vagy 30—35 család, amelyeknek tagjai a megtermelt termény alapján részesülnek. Fő- idényben volt úgy, hogy naponta hatvan vagon dinnye is elment innen, na, ilyenkor nagyon meg kell nézni, hogy a nagy hajtásban valamelyik forduló nem kétszer szerepel-e az elszámoláson, persze, nem a rossz szándék, hanem a figyelmetlenség miatt. — Azt mondta: nem a rossz szándék. Ezek szerint ilyet fel sem tételeznek? — Csak a legritkább esetben. Aa a _ helysei» hegy reinél egymillió dollárért értékesítheti gyártmányait.! A gyáregység teljes létszámának alig valamivel több mint 10 százalékát kitevő párttagságnak az egész közösségért érzett felelősségére vall, hogy az éves munkát összegző beszámolóban és az ezt követő hozzászólásokban is a termelésről, a gazdasági munkáról esett a legtöbb szó. Lépten-nyomon érződött, hogy a kommunistákat ma is aggasztják még a tavalyi gondok, eredményeikkel korántsem elégedettek. Bántja őket például, hogy a tartós piaccal biztató svéd partner komolyabb kifogásokat is támasztott, s kevésnek találják, ha külföldi megrendelőiknek csak minta alapján dolgoznak. Elégedetlenek a technológiai fegyelem betartásával, a rendelkezésre álló termelőeszközök kihasználásával, a kooperációk gazdaságosságával. S látszott, hogy természetesen tenni is akarnak a hiányosságok ellen! Javítani kívánják a munka- és üzemszervezést, minden területen keJ resik a lehetőséget feladataik hatékonyabb végzéséhez. Ha helyenként talán tér- melési tanácskozásra , is emlékeztetett mindezek miatt a beszámoló taggyűlés — a legkevésbé sem mutatott egyoldalúságot. Az említettek mellett megfogalmaztak egész sor más feladatot is. Egyebek mellett szó volt a pártcsoportok összetételének, tevékenységének további csiszolásáról, a gyáregységi létszám több mint fbléfi kitevő nőkkel, s a fiatalokkal való nagyobb törődés szükségességéről, a KISZ* szervezet fokozottabb támogatásáról. felelősségteljesebb erősítéséről, a pártépités folytatásáról. Hangsúlyozták aa egységesebb cselekvökész- ség, mindennapi 1 tevékenység. a feladatokon való nagyobb osztozás fontosságát. S amilyen komolysággal mindezekről beszéltek, abban csak bízni lehet! Gy. Gy. ló a kapcsolat a párt és a KISZ-alapszervezet közölt A szolgálat jó ellátása nehéz, felelősségteljes munkát, igazi hivatástudatot igényel, s hogy ezzel ma már kevés a gond,, igen sok része van benne a kommunistáknak: az Egri járási-városi Rendőrkapitánysági. számú párt- alapszervezete tagjainak. A hét végén megtartott rendszeresen és jól dolgozik az ellenőrző bizottságunk is, és régi gyakorlat nálunk a belső ellenőrzés, alakulnak az emberek is, így azt lehet mondani, hogy a közösség vagyonvédelmi ■' helyzete minálunk valóban jó. — Probléma talán azért mégis akad? .— Igen, a zöldséges göngyölegekkel. Nekünk zöldségfélékből évi húszmilliós forgalmunk van, és szezon végén előfordult, hogy drágább a farekesz, mint mondjuk a zöldpaprika, ami benne van. Mármost ezeket a rekeszeket ugye kiviszik a területekre, hetekig ott vannak, és bizony megtörténik, hogy nem vigyáznak rájuk — pedig amúgy is gyenge, törékeny jószág —, hanem bizony dobálják, törik, zúzzák. Ez bizony sok kárt okoz, most is van belőle normán felül 8400 forint hiányunk. — Végül egy utolsó kérdés- népszerű munka a belső ellenőré? — Nem. Akit ellenőriznek, annak sose tetszik. De ellenségeskedés, harag nem lehet belőle. Mi nem kellemetlen helyzetbe akarjuk hozni az embereket, nem lebuktatni, hanem segíteni akarunk, hogy ne légyen semmi probléma. És nálunk, itt a hevesi Rákócziban nincs is sok, és nekünk ez az örömünk. B. Bea Tibor beszámoló taggyűlésen többek között erről is sok sző esett. Kszel János, az alapszervezet titkára terjesztetis elő a vezetőség beszámolólát, amelyben részletesen beszéli a pártmegbízatások teljesítéséről. az alapszervezeíi gondjairól, eredményeiről. A krónikásnak különösen aa ragadta meg a figyelmét, hogy milyen körültekintően foglalkoznak a BM új, fiatal dolgozóival, hogyan : segítik, őket a szakma alapos megismerésében, hogy mielőbb megtalálják helyüket a kollektívában. Nem véletlen tehát, hogy a beszámoló igen alaposan és részletesen foglalkozott a párt- és a KlSZ-ulapszervezet kapcsolatával. A taggyűlésen elmondották, hogy az öt évnél rövidebb szolgálati idővel rendelkező fiatal rendőrök hivatástudatra nevelése különös jelentőségű a szolgálat első napjától kezdve, s ugyanakkor kikérik a fiataloknak a véleményét, foglalkoznak javaslataikká l, de egyéni gondjaikkal is. Igyekeznek továbbra is — hangsúlyozták a felszólalók — olyan körülményeket és légkört teremteni, hogy jól érezzék magukat a fiatalok, ösztönözve ezzel is ókét a meg jobb munkára. Mindezeknek kézzelfogható eredménye van, hiszen a területen a közrend és a. közbiztonság szilárd. A rendőri munkának megvan a tekintélye, társadalmi elismerése, s ez azt jelenti, hogy nehéz, felelősségteljes munkájukhoz megkapják a becsületes állampolgárok bizalmát, támogatását. K. G. MMm& 1979. ianuar 3&, neatek M
