Népújság, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-26 / 21. szám

* 1 minőség és hatékonyság terve 4. A lehűtött beruházási láz AZ ELŐZŐ anyagainkban már érintettük: a tavalyi esztendő kedvezőtlen jelen­ségéhez tartozik a beruhá­zási tevékenység túlfűtött­sége. Az 1977. és 1978. évi intézkedések nem értek célt e tekintetben, a beruházá­sok — a tervezett csökkenés helyett 4 százalékkal emel­kedtek; a készletnövekedés 10 milliárddal meghaladta — a nemzeti jövedelem ugyanakkor nem érte el a tervezettet. A felhalmozás az előirányzott csökkenés he­lyett 15—16 százalékkal fe- lülmúlta az 1977. évit! A túlfutott beruházási, tevé­kenység nagymértékben hozzájárult a külkereskedel­mi egyensúly rosszabbodásá­hoz. Nyilvánvaló, ilyen felhal­mozási ütemet az adott kö­rülmények között nem tart­hat a gazdaság, ezért az 1979. évi terv a beruházási láz lehűtését foglalja magá­ban. Ez azt jelenti, hogy a szocialista szektor fejleszté­sére 204—206 milliárd forint fordítható — összehasonlító árakon számítva a beruhá­zási tevékenység 1978-hoz képest 1979-ben alig növek­szik. Nézzük mit is jelent ez a népgazdaságnak? Üj, állami nagyberuházás nem indul. A rendelkezésre álló pénzt és munkaerőt, va­lamint anyagot, eszközt a folyamatban levők befejezé­sére kell felhasználni. Ily módon jobb lehetőség van az 1979-ben befejezésre elő­irányzott 9, az 1980-ra befe­jezésre előirányzott 10 nagy- beruházás határidőre történő átadására. Folytatódik 17 állami nagyberuházás, köz­Hatvani, selypi mérleg: tűk a Paksi Atomerőmű épí­tése, a célcsoportos beruhá­zások 4—5 százalékkal ha­ladhatják meg az 1978. évit. Ebből is elsősorban a meg­kezdett beruházások folytat­hatók, illetve a lakásépítés. A VÁLLALATI fejleszté­sekre körülbelül 114 milli­árd forint költhető, s mind­össze 2 százalékkal haladja meg az 1978-as teljesítése­ket. (Az árváltozásokat fi­gyelembe véve ez azt jelenti, hogy a vállalati fejlesztések nem érik el az 1978-as szin­tet.) Mindezt egyébként szá­mos intézkedés teszi lehető­vé: már 1978-ban is korlá­tozták a vállalati vásárló­erőt, ez a folyamat 1979- ben felerősödik. (Mint isme­retes, az új szabályozók sze­rint növelni kell a tartalék- alapot, nagyobb lett a válla­latok adója, stb.) A beruhá­zások állami támogatás és a fejlesztési hitellehetőségek lényegében nem nőnek 1978- hoz képest. Nézzük meg részletesen, mit tartalmaznak az 1979-es lehetőségek. Mint említettük — a szocialista szektor fej­lesztésére 204—206 milliárd fordítható. Ennek 55 száza­léka jut a vállalatokra, szö­vetkezetekre — a szintén említett 114 milliárd forint. A vállalatok, szövetkezetek saját alapjaikból körülbelül 65 milliárdot költhetnek. A bankhiteleknek csaknem fele az exportárualapok fejlesz­tését hivatott elősegíteni. (A kormány nemrég megemelte a 45 milliárdos exportfej­lesztő keretet — s ezzel az akció 1979-ben az 1978-aS' színvonalon folytatódik.) Te­hát a nehezebb fejlesztési lehetőségek ellenére az egyensúly, illetve a külke­reskedelmi mérlegjavító fej­lesztések, törekvések tovább­ra is mégkülönböztetett előnyt élveznek. Ennek az előnynek az „alapja” éppen a szigorúbban szelektált be­ruházási tevékenység, a kon­centrált páfizügyi forrás. Milyen következményekkel jár a beruházások mérséklő­dése, Illetve mit céloz a visz- szafogás? Mindenekelőtt azt, hogy a vállalatok is jobban érezzék azokat a hatásokat, amelyek a. népgazdaságot érték, érik. A szerényebb fejlesztési te­vékenység kevesebb építés- szerelést, kevesebb importot vonz, következetesebben megvalósulhatnak a mérleg- és egyensúlyjavító célok. MINT UTALTUNK RÁ, a beruházások szorosan kap­csolódnak az építőipar fel­adatához. Korlátozódásuk azt jelenti, hogy enyhülhet az általános ■ nyomás az építő­iparra, s ezzel megteremtőd­het az ésszerű racionalizálás feltétele. A kiemelt nagybe­ruházások, az export fejlesz­tését célzó építkezésekben mód nyílik a munkaerőhiány megszüntetésére, hiszen a máshol fölszabaduló mun­káskezeket az építőipar ide irányíthatja. A következő részben a kül­kereskedelem feladataival foglalkozunk. Matkó István , (Követkézig:, ) : Mérlegjavitást a külkereskedelemben) X Tíz százalékkal több cukor! Tegnap hajnalban befejez­te a répa feldolgozását a Mátravidéki Cukorgyárak Vállalat mindkét üzeme. E'Abb a selypiek, majd a hatvaniak végeztek a kam­pón vmun kával, amelynek so­rán összesen 75 700 vagon- nyi répát vettek át a part- nergazdaságoktól. A kampány során termelt cukor összes mennyisége 9300 vagon, ami egyben azt is jelenti, hogy a két gyár a tervezettnél tíz százalékkal több készárut „nyert” a nyersanyagból. Az eredmények ilyen ked­vező alakulásában hatéko­nyan közrejátszott a szövet­kezetekből, állami gazdasá­gokból beérkezett répa átla­gosan magasabb cukortartal­ma, s éreztette hatását ugyanekkor az a nagy ará­nyú rekonstrukció is, ame­lyet mind a selypi. mind a hatvani gyárban az utóbbi évek során megvalósítottak. ló kezekben; A hevesi Rasétzi Termelőszövetkezetben — Van sok dolguk? — Ajaj, van elég, még ha hiba nincs, akkor is, hát még, ha valahol valami hi- bádzik...! — Sok ilyen eset van? — Nem, szerencsére nincs sok. Guba József, a hevesi Rá­kóczi Mgtsz belső ellenőre adja ezeket a válaszokat mindjárt a beszélgetésünk elején, és egy-kettőre kide­rül. miért van sok dolga a belső ellenőrnek még akkor is — ha kevés a dolga. Mi­vel pedig ő ezt a sokat is el­ismerésre méltóan látja el közvetlen munkatársával, a vállalati jogtanácsossal együtt, és mert sajnos, sok más munkahely belső ellen­őrzéséről nem lehet hason­ló jókat mondani, érdemes,- mi , több, hasznos meghall­gatni, hogyan óvják, védik a közös vagyonát. — Mindenekelőtt tudni kell — magyarázza Guba József —, hogy tervszerűség nélkül semmire sem mennénk, még kisebb helyen sem, hát még egy ekkorán, mint a miénk. Éppen ezért: mi már 1969-ben rendszeressé tettük a; belső ellenőrzést, amely rövidesen önálló munkakör lett, majd egy jogtanácsos alkalmazásá­ra is lehetőség nyílt. Felada­tunk a közös gazdaság va­gyonának védelme, a hibák megelőzése. — Ez a kifejezés, hogy „hibák”, kissé nagyon is szépen hangzik. Nem lopá­sokról, a közös vagyonának dézsmálásáról van szó in­kább? — Nem, jóllehet termé­szetesen az egészbe az ilyen esetek is beletartoznak, de lényegesen többről van szó. Mert a belső ellenőrzés vo­natkozik az adminisztrációra, minden munkára, a törvé­nyesség betartására. Ennek mindenkori helyzetéről a vezetőséget informáljuk, így a döntésekben ezeket fel­használják. Van alapszabá­lyunk és szervezeti szabály­zatunk, ez a mi alaptörvé­nyünk. amely nyilvánvalóan nem állhat szemben egyéb rendelkezésekkel. Ezeket kell nekünk betartani, ennek je­gyében tartunk rendszeresen ellenőrzéseket. Tudnunk kell, hogy naprakész állapotban, van-e a raktár, a magtár, vagy hogy a mezőőrök jól ellai^ak-e feladatukat. A ki­sebb-nagyobb lopások példá­ul hozzájuk tartoznak, meg a brigádvezetőkhöz és a mű­helyvezetőkhöz ... — Ök vannak ott, nekik kell észrevenni. — így van. ’ Mert azért volt már itt palántalopás ■tavasszal, azt meg követte a dinnyeszezon, olyan is meg­történt, hogy a műtrágyát el­vitték zsákostól, sőt, tavaly az öntözőmotorból kiszerel­ték az akkumulátort... Eb­ből igen nagy kár származ­hatott volna, mert ha nincs helyette másik, akkor bizony 2—3 napig nem lehet öntöz­ni, és abból óriási kár lehet. De az ilyen dolgok szerencsé­re ritkán fordulnak elő, a mi munkánknak húsz Százalékát sem teszik ki. Egészen más például egy leltárfelvétel. Azt megnézni, hogy helyesen történt-e, és hogy helyesen értékelik-e azokat... Vagy a leltárok­nál a többlet és a hiány, megvizsgálni, milyen mérvű­ek, miből adódnak. Megtud­ni, ki a felelős, milyenek a körülmények, hogy például jól zárható helyen tárolják-e a termelőszövetkezet vagyon­tárgyait, es sorolhatnánk to­Kivetek: a kid Befejezés, pontosabban a beköltözés előtti utolsó ,.nyugodt” napjait éli Heves legújabb lakóháza. Már csak napok, de legrosszabb eset­ben is csak szűk hetek kér­dése, és átadják tulajdono­saiknak a község központjá­ban épült négyszintes, 48 lakásos épületet, melyet a Heves megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalat dolgozói építettek. Következnek tehát: a be­költözők. akiknek várakozá­sa és boldogsága már-már teljes, (.Fotó: Perl Márton) fi beszámoló párltaggyülésekről jelentjük Tíz százalék felelőssége A Budapesti Bútoripari Vállalat egri gyáregységének kommunistái meglehetős sze­rénységgel csupán közepes­nek, vagy legfeljebb jó kö­zepesnek ítélik pártalapszer- vezetük munkáját. Valójá­ban — mint a napokban tar­tott beszámoló taggyűlésü­kön, Szabó István titkár je­lentéséből és a városi párt- bizottság minősítését tolmá­csoló patronáló, Demeter László szavaiból kiderült — az értékesebb „osztályzatra” is rászolgálnak. Hiszen úgy­szólván példás a szervezeti életük, rendszeresen megtar­tott tanácskozásaikon időről időre aktuális, fontos kérdé­sek kerülnek napirendre. Megbeszéléseik aktívak, ve­zetőségük eredményesen ér­vényesíti a pártirányítást minden .kijelölt területen, ki­fogástalan a gazdasági mun­ka, az ügykezelés, a nyil­vántartás is. Leginkább ..azonban, talán á1 gyáregység termelése szól mellettük. A 320 körüli gár­da ugyanis — gondjai elle­nére — sem végzett kisebb értékű munkát, mint tervez­te. Eljutott a 107,6 millió forintig, gyártmányfejlesz­tésével, új termékeivel . kül­földön is fokozta az érdek­lődést Eger iránt. Az üzem — amelyben négy esztendő­vel ezelőtt még inkább csak hírből ismerték az exportot — tavaly már négy nyugati országba is szállított, s min­tát küldött egy ötödikbe, Angliába. Az idén pedig már 122 milliós programra vállal­kozhat, csupán tőkés partne­vább, mert minden terület fontos! — Ezek szerint a belső el­lenőr élete: állandó hibake­resés? — Nem is az, hogy a hibát keressük, bár ez is feladat, hanem inkább, hogy meg­előzzük. Például: azt mond­ja nekem az elnök, hogy meg kell nézni a bérelszámolást. Itt kezdi az ember a mun­kalapokkal, ezekből több ezer van minden hónapban ... aztán a személyi kartonok, ezeken, hogy mivel tartozik a tsz-tag, mi jár neki, mit vontak le tőle stb., stb ... Vagy a pénzkezelés, hogy egyezik-e a bent levő pénz a pénztárkönyvben kimutatott összeggel. Igaz; ezzel még nem volt, nem is lehel baj, de néha nem árt megnézni. — Azért csak vannak „rá­zós” területek? — Hogy példát mondjak: a részművelők. Van vagy 30—35 család, amelyeknek tagjai a megtermelt termény alapján részesülnek. Fő- idényben volt úgy, hogy na­ponta hatvan vagon dinnye is elment innen, na, ilyen­kor nagyon meg kell nézni, hogy a nagy hajtásban vala­melyik forduló nem kétszer szerepel-e az elszámoláson, persze, nem a rossz szándék, hanem a figyelmetlenség miatt. — Azt mondta: nem a rossz szándék. Ezek szerint ilyet fel sem tételeznek? — Csak a legritkább eset­ben. Aa a _ helysei» hegy reinél egymillió dollárért ér­tékesítheti gyártmányait.! A gyáregység teljes létszá­mának alig valamivel több mint 10 százalékát kitevő párttagságnak az egész kö­zösségért érzett felelősségére vall, hogy az éves munkát összegző beszámolóban és az ezt követő hozzászólásokban is a termelésről, a gazdasági munkáról esett a legtöbb szó. Lépten-nyomon érző­dött, hogy a kommunistákat ma is aggasztják még a ta­valyi gondok, eredményeik­kel korántsem elégedettek. Bántja őket például, hogy a tartós piaccal biztató svéd partner komolyabb kifogáso­kat is támasztott, s kevésnek találják, ha külföldi meg­rendelőiknek csak minta alapján dolgoznak. Elégedet­lenek a technológiai fegye­lem betartásával, a rendel­kezésre álló termelőeszközök kihasználásával, a kooperá­ciók gazdaságosságával. S látszott, hogy természetesen tenni is akarnak a hiányos­ságok ellen! Javítani kíván­ják a munka- és üzemszer­vezést, minden területen keJ resik a lehetőséget felada­taik hatékonyabb végzésé­hez. Ha helyenként talán tér- melési tanácskozásra , is em­lékeztetett mindezek miatt a beszámoló taggyűlés — a legkevésbé sem mutatott egyoldalúságot. Az említet­tek mellett megfogalmaztak egész sor más feladatot is. Egyebek mellett szó volt a pártcsoportok összetételé­nek, tevékenységének továb­bi csiszolásáról, a gyáregy­ségi létszám több mint fbléfi kitevő nőkkel, s a fiatalok­kal való nagyobb törődés szükségességéről, a KISZ* szervezet fokozottabb támo­gatásáról. felelősségteljesebb erősítéséről, a pártépités foly­tatásáról. Hangsúlyozták aa egységesebb cselekvökész- ség, mindennapi 1 tevékeny­ség. a feladatokon való na­gyobb osztozás fontosságát. S amilyen komolysággal mindezekről beszéltek, abban csak bízni lehet! Gy. Gy. ló a kapcsolat a párt és a KISZ-alapszervezet közölt A szolgálat jó ellátása ne­héz, felelősségteljes munkát, igazi hivatástudatot igényel, s hogy ezzel ma már kevés a gond,, igen sok része van benne a kommunistáknak: az Egri járási-városi Rend­őrkapitánysági. számú párt- alapszervezete tagjainak. A hét végén megtartott rendszeresen és jól dolgozik az ellenőrző bizottságunk is, és régi gyakorlat nálunk a belső ellenőrzés, alakulnak az emberek is, így azt le­het mondani, hogy a közös­ség vagyonvédelmi ■' helyzete minálunk valóban jó. — Probléma talán azért mégis akad? .— Igen, a zöldséges gön­gyölegekkel. Nekünk zöldség­félékből évi húszmilliós for­galmunk van, és szezon vé­gén előfordult, hogy drágább a farekesz, mint mondjuk a zöldpaprika, ami benne van. Mármost ezeket a rekeszeket ugye kiviszik a területekre, hetekig ott vannak, és bi­zony megtörténik, hogy nem vigyáznak rájuk — pedig amúgy is gyenge, törékeny jószág —, hanem bizony do­bálják, törik, zúzzák. Ez bi­zony sok kárt okoz, most is van belőle normán felül 8400 forint hiányunk. — Végül egy utolsó kér­dés- népszerű munka a bel­ső ellenőré? — Nem. Akit ellenőriz­nek, annak sose tetszik. De ellenségeskedés, harag nem lehet belőle. Mi nem kelle­metlen helyzetbe akarjuk hozni az embereket, nem le­buktatni, hanem segíteni akarunk, hogy ne légyen semmi probléma. És nálunk, itt a hevesi Rákócziban nincs is sok, és nekünk ez az örömünk. B. Bea Tibor beszámoló taggyűlésen töb­bek között erről is sok sző esett. Kszel János, az alap­szervezet titkára terjesztetis elő a vezetőség beszámolólát, amelyben részletesen beszéli a pártmegbízatások teljesí­téséről. az alapszervezeíi gondjairól, eredményeiről. A krónikásnak különösen aa ragadta meg a figyelmét, hogy milyen körültekintően foglalkoznak a BM új, fiatal dolgozóival, hogyan : segítik, őket a szakma alapos meg­ismerésében, hogy mielőbb megtalálják helyüket a kol­lektívában. Nem véletlen tehát, hogy a beszámoló igen alaposan és részletesen foglalkozott a párt- és a KlSZ-ulapszerve­zet kapcsolatával. A taggyű­lésen elmondották, hogy az öt évnél rövidebb szolgálati idővel rendelkező fiatal rendőrök hivatástudatra ne­velése különös jelentőségű a szolgálat első napjától kezd­ve, s ugyanakkor kikérik a fiataloknak a véleményét, foglalkoznak javaslataikká l, de egyéni gondjaikkal is. Igyekeznek továbbra is — hangsúlyozták a felszólalók — olyan körülményeket és légkört teremteni, hogy jól érezzék magukat a fiatalok, ösztönözve ezzel is ókét a meg jobb munkára. Mindezeknek kézzelfogható eredménye van, hiszen a te­rületen a közrend és a. köz­biztonság szilárd. A rendőri munkának megvan a tekin­télye, társadalmi elismerése, s ez azt jelenti, hogy nehéz, felelősségteljes munkájuk­hoz megkapják a becsületes állampolgárok bizalmát, tá­mogatását. K. G. MMm& 1979. ianuar 3&, neatek M

Next

/
Oldalképek
Tartalom