Népújság, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-25 / 20. szám
, Ma összeállításunk fő témája az időjárás, a változások előrejelzésének megbízhatósága. Ehhez kapcsolódik — Í időszerű témaként — írásunk a levegő védelméért folyó kísérletekről. A szmogriadókat meg kell előznünk... A technika történetéből Fehér porcelán — Az írógép őse— A fényképezés történetéből A porcelán kínai eredetű, ahol előállításának már a VII. század óta nyomai vannak. Európában az első fehér porcelánt 270 évvel ezelőtt J. F. Böttger és E. W. Tschirnhausen készítette el Meissenben, ahol egy év múlva megalakult az első porcelánmanufaktúra. Készítményeik II. vagy Erős Ágost szász választófejedelem udvarát díszítették és a nemes kerámiák ma is láthatók a drezdai Zwingerben. ★ Az írógép ősét 1714-ben egy Mill nevű angol készítette el, találmánya azonban rövidesen feledésbe merült. Sokféle kísérletezés után csak másfél évszázad múlva, az 1870-es években kezdte meg az amerikai Remington fegyvergyár egy Sholes nevű milwaukee-i feltaláló írógépének gyári előállítását. ★ ★ / A fényképezés a fény kémiai hatásán alapszik. A napfény színtelenítő hatását bizonyos festékanyagokra már az ókor természettudósai ismerték. Az alkimisták a VIII. században felfedéz- ték az ezüstsók fényérzékenységét. H. Schulze 1727- ben ezüstnitráttal bevont papírra átlátszatlan tárgyak árnyképét állította elő napfény segítségével, Seebeck 1810-ben a klórezüst, Davy 1814-ben pedig a jódezüst fényérzékenységét ismerte fel. ★ A fényképezés őskora azonban Nicéphore Niepce (1765 —1833) találmányával kezdődik, akinek sikerült a sötétkamra által rajzolt képet aszfaltoldattal bevont fémlemezen felfogni. A megvilágított aszfalt levendulaolajban oldhatatlanná vált, és így a fémlapból elő lehetett állítani nyomólemezt. Találmányát Louis Daguerre (1787—1851) értékesítette, és róla nevezték el „daguerreo- típiá”-nak az első fényképet. Ezeket úgy készítette, hogy csiszolt ezüstlemezt jód- gőzökkel fényérzékenyített, majd a lemezt sötétkamrára helyezte és fotografált rá. Az így keletkezett kép higanygőzös kezelés után láthatóvá vált, rögzítése pedig nátri- umhiposzulfittal történt. Kováts Andor Daguerre 110 évvel ezelőtt! fényképészeti felszerelése (1839) Az első daguerreotípia a Szaina partján készült, a címe: Párizsi táj. Á tisztább levegőért Világszerte kísérletek folynak a gépjárművek kipufogógázainak „tisztábbá" tételére, méregtelenítésére. A kutatások iránya kettős: részint egy, a kipufogócsőre szerelhető berendezéssel a szennyezöanyagok visszatartására, felfogására törekszenek, illetve azok elbontását igyekeznek elérni, részint pedig olyan üzemanyag-keverékek összeállításán fáradoznak, amelyek kipufogógázai nem is tartalmaznak légszennyező anyagokat. Az Egyesült Államok autóipara inkább a méreg- telenítési eljárás mellett foglal állást — tekintettel az ólomtetraetil-gyártók féltett érdekeire —, míg az európai szakemberek az üzemanyagösszetétel megváltoztatását látnák hasznosabbnak. Az USA környezetvédelmi hivatala a benzin literenkénti 0,013 grammos ólomtartalmát tartaná kívánatosnak, így minden gépjárművet viszonylag kis költséggel el lehetne látni egy olyan katalizátordobozzal. amely megoldaná a szénmonoxid- és a szénhidrogén-maradékok utóégetését. Ám az a baj, hogy e kis dobozok elkészítéséhez 5:2 arányú platina- pallandium katalizátorra van szükség, és a doboz élettartama nem több 15—20 ezer kilométernél. Az is problémát jelént, hogy így a nit- rogénoxidok redukciója még nincs megoldva, azok „felemésztéséhez” megint más katalizátor szükséges. Mindezekre tekintettel intenzív kutatások folynak a drága nemesfémek helyett az olcsóbb ritkafémek alkalmazására. Több irányú kísérleteket végeznek ozmtum, ruténium, nikkel és réz tartalmú anyagokkal. Képünkön az a Volkswa- gen-Sirocco autó látható, amellyel nyugatnémet szakemberek a levegőt kevésbé szennyező üzemanyagok kipróbálását végzik. Érdekes megoldás, hogy ezt az autót két — egymástól függetlenül a motorhoz vezetett — energiahordozó hajthatja: ólommentes, kevésbé kopogásálló benzin, és nagymértékben kopogásmentes metanolfme- tilalkohol)-víz keverék. Mindenképpen az a cél, hogy az ólomvegyületeket száműzzék az üzemanyagból. Figyelmeztet a füdkéreg A földkéreg hatalmas tábláinak deformálódásakor a hegyek kristályszerkezete különleges hangokat bocsát ki. E „csikorgó” hangokból a szakemberek megállapítják: hol várható bányaomlás, hol vannak rejtett törések. Emberi fiil azonban nem képes felfogni őket, ehhez speciális mikrofonokra van szükség. Egyik ilyen műszer a ZIR—2. szovjet hangindikátor, amelyet a Krivoj Rog-i Ércbányászati Kutató Intézetben dolgoztak ki. A mikrofon, az erősítő és az energiaforrás elfér egy dobozban, amelyet közvetlenül a robbantólyukba is bc- tehetnek. A ZIR—2. kis méretű, súlya alig több, mint egy kilogramm. Hitelesek-© az időjárási prognózisok...? Mindennapi életünk és boldogulásunk mellett talán az időjárás az a tényező, amely az embereket leginkább foglalkoztatja. Minden bizonnyal a munkaidejük java részét szabadban töltő emberek érzik legjobban az időjárás kedvezőtlen hatásait. Ez már kevésbé érinti azokat, akik munkájuk zömét nem a szabadban töltik, de a kedvezőtlen idő mégis kellemetlenül hat rájuk, mert megzavarja programjukat, üdülésüket, szabadságukat. Az időjárás rö- videbb időbeni változásaival főleg az állandóan szabadban élő pásztorok, földművesek, halászok találkoznak. Nemcsak a barométer Az időváltozásokra azonban bárki következtetni tud, akinek lakásában barométer függ szobája falán. Ez a műszer ugyanis a rövid időre szóló változást is pontosan jelzi. De nem csupán a műszerek jelzik sok esetben az időjárás okozta változásokat, hanem az érzékeny emberek nagy része is. Hiszen ma már orvosilag igazolt, hogy az érzékeny szervezetű emberekre milyen hatással van az időjárás-változás. Ez főleg bá- gyadtságban. rossz közérzetben jut kifejezésre. Ezt nevezik a meteorológusok időjárási frontnak, melyek páratelt, esős, hűvös, vagy száraz meleg betörés formájában hatnak az emberre. Az időjárás-változás különösen az izületi bántalmakban túlérzéke- nyeknél előre jelentkezik. A múltból származó babonák nagy része is az időjárásváltozásokkal volt kapcsolatban. Az idősebbeknél még ma is erősen gyökeret vertek ezek a babonás hiedelmek. A ióslatok rendszerint főleg a névnapokhoz kötődnek. Sokszor úgy. hogy ha jó vagy rossz idő van azon a napon, ez rányomja bélyegét a későbbi időszakokra is. Ezek azonban minden tudományos alapot nélkülöznek. Az időjárási babonák régi írásos forrásait a hazai kalendáriumokban már a XVI.—XVII. századból megtaláljuk. Ezek a kalendáriumok voltak hosszú ideig az írni és olvasni tudó parasztembereknek, valamint a városi, kispolgároknak mindentudó könyvei. Ezekből a csillagjóslástól az álomfejtésig, a naptári napokhoz kötött prognózisokig mindent meg lehetett találni. Ezek mellett emberi .és állati betegségek gyógyítását szolgáló kétes értékű tanácsok és receptek is szerepeltek benne. Közülük is , elterjedtebbek a Pál-, a Vince-, az Ágota-, a Dorottya-, a Katalin-, a Mátyás- és a Luca-nap, továbbá a gyertyaszentelő, Sándor, József, Benedek napja. Ezek azonban olyan közismert naptári prognózisok, melyek előfordulására az évjáratok jelentős hányadában számítani lehet. Például Szervác, Pongrác, Bonifác, az úgynevezett fagyos szentek időszaka, melyek minden évtizedben egyszer- kétszer beköszöntőnek és jelentős kárt okoznak a mezőgazdaságnak. Hasonló a június elején beköszöntő Medárd napja is, mely ha áldásos csapadékával időben jelentkezik és nem nyúlik túl hosszúra, jelentős hasznot hajt a földeken Rövideb!) és hosszabb előrejelzések A nagy múltra viszatekintő Országos Meterorológiai Intézet , időjárási jelentéseit naponta rendszeresen közli a rádió és a televízió, melyre százezrek kíváncsiak. Ez az intézmény időjárási adatait nagy részben a kiterjedt országos hálózat, részben pedig külföldi állomások jelentéseiből gyűjti össze. Ezek kiértékelése után adja meg a valószínűsített pronózist. Van rövidebb, 24—36 órára szóló és hosszabb, két hétre szóló úgynevezett távprognózis! A több éves tapasztalatok és statisztikai összesítések után az előbbi 90 százalékos, az utóbbi 75—80 százalékos valószínűséget nyújt Huszonöt évig vezettem a Szőlészeti é Borászati Kutató Intézet eg ni meteorológiai állomását. A tapasztalatok alapján képet szerezhettem az időjárási prognózisok helyességéről. A több évi adatok az egyes hónapok többségében lényeges eltérést nem mutattak. Más a helyzet a nem hivatalos meteorológiai prognózisok esetén, miint a bécsi, vagy a jugoszláv távprognózis. Ezek rendszerint több hónapra adnak előrejelzést A meteorológiai tudomány mai állása mellett is elkerülhetetlen, hogy a kiadott előrejelzések nem mindig pontosak! Azt az Országos Meteorológiai Intézet . ki is hangsúlyozza, hogy az időjárási előrejelzések csak valószínűleg nyújtanak biztonságot. Így a bécsi és a jugoszláv prognózisok is csak néhány tájegységre vonatkoznak. Hazánkban legfeljebb a Nyu- gat-Dunántúlra, illetve az Alföld néhány déli megyéjére adnak időjárási előrejelzést Műholdak segítségével A meteorológiai jelentéseket hallgató emberek egy része gyakran elégedetlen a gyakran eltérő prognózisok miatt. Ennek több oka is van. Részben, hogy sokan nem figyelik az időjárás-jelentés pontos adatait, másrészt pedig nem veszik figyelembe, hogy az mindig az időjárás várható valószínűségét jelzi! A hazai „magánosoktól” eredő távprognózisok közül csupán azoktól várható biztonságos eredmény, amelvek egy-egy tájkörzetre, például a Dunántúlra vagy a Tiszántúlra vonatkoznak. Az Országos Meteorológiai Intózet műszereit ma már műholdak és hírszolgálati adatok is segítik, az eredmények gyors feldolgozását pedig elektronikus számító- génekkel végzik. ígv adnak rendszeres előrejelzéseket várhatóan egvre nagvohb biztonsággal a napi időjárásról. Dr. Fsó Andor MAI MŰSOROK: RÁBIO .»OSSlPh 8.27 Népdalok. 9.00 Kórusok, hangszerszólók. 9.44 Brummadzag, a zenebohóc. 10.05 Tudod-e? 10.35 Zenekari muzsika. 11.25 Nemzetközi kulturális tallózó. 11.40 Az élet komédiásai. 12.35 Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója. 12.46 Zenemúzeum. 14.30 Magyar remekírók. 15.10 Operaáriák. 15.28 Csiribiri. 16.05 Népi zene. 17.07 Pergolesi- concerto. 17.31 Mező László gordonkázik. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Verdi: Rigolettó. 21.30 Háttérbeszélgetés. 22.20 Négy vélemény Ázsiáról — hat nézőpontból. 22.30 Bécsi klasszikus muzsika. PETŐFI 8.05 Szatirikus dalok, 8.20 Négy vélemény Ázsiáról — hat nézőpontból. 8.33 Dzsesszfelvételek. 9.10 Le- hár-felvételeiből. 9.40 „Kettőnkre itt nincs szükség..." 10.00 Zenedélelőtt. 11.30 Csak fiataloknak! 12.33 Mezők, falvak éneke. 12.55 Kapcsolás a miskolci stúdióba. 13.25 Gyermekek könyvespolca. 13.30 Régi táncmuzsika. 14.00 Kettőtől fél ötig... 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Belépés nemcsak tornacipőben, 18.33 Hétvégi panoráma 19.55 Slágerlista. 20.33 Mit játsszunk? 22.00 Tánczene 22.30 Nóták. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek, Időjárás — Női dolgok, női gondok. Pedagógusnők falun. Riporter: Pongrácz Judit — Rádió- és televízióbejelentések nyomában... Spika Jones zenei karikatúrái — 18.00 Észak-magyarországi krónika — Ülésezett a Hazafias Népfront — Miskolc megyei városi tanácsa tárgyalta... — Heves megyei városi tanácsainak vb-ülé- seiről... Zsolnai Hédi énekel — Hírek, lapelőzetes... TQ 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskolatévé. 14.50 Iskolatévé (ism.). 16.25 „Kör, kör, ki játszik?’’ 17.05 Forradalmak nemzedéke. 17.55 Telesport. 18.20 Bemutatjuk a KGST-t. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv- híradó. 20.00 Kisfilmek a nagyvilágból. 21.30 .....de a ki meggyógyult, arról nem készül örömjelentés...” 21.55 Házigazda: dr. Del Medico Imre. 22.30 Tv- híradó 3. 2. MŰSOR 18.55 En francais. 19.10 Songs Alive. 19.30 Tv-hír- adó. 20.00 Beszélgetés Lord Káldor Miklóssal. 20.55 Tv- híradó 2. 21.15 Forgó-szín. 21.55 A konflis (lengyel film). Jtmisösfö 1979. január 25., csütörtök
