Népújság, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-21 / 17. szám

Páger Antal 80 A Hattyúdal című filmben Páger Antal épp hatvan évvel ezelőtt: 1919-ben lé­pett először színpadra. Szé­kesfehérvárott. További pá­lyafutása tőmondatokban: két évad Kecskeméten, majd Bécs. Nagyvárad. Szeged és 1936 óta Budapest. A fő­városban pedig: az And­rássy úti Színház, majd a Belvárosi Színház és 1957 óta a Vígszínház. S ami szerepköreit illeti: táncos-komikusként kezdte, de hamar átváltott a prózára. Hat évtized alatt szinte min­dent eljátszott, amit csak egy sokoldalú színész meg­formálhat. Urat és parasztot. klasszikust és modernet, po­zitív és negatív figurákat egyaránt. Feledhetetlen Lili­om volt. emlékezetes Dau­phin a Szent Johannában, nagyszerű Bolkonszkij her­ceg a Háború és béke szín­padi változatában. Egyfor­mán otthon volt Molnár Fe­renc. Ibséig Kodolányi János és Hunyadi Sándor színmű­veiben. S színpadi sikerei mellett mindmáig a legtöb­bet foglalkoztatott filmszíné­szek közé tartozik: 1932-től máig közel száz film és sok tucatnyi tévéjáték főszerepét alakította. Ez volt a Sárit A Kossuth és a pozsonyi Madách Könyvkiadó közös vállalkozásában jelent meg a csehszlovákiai magyar if­júsági mozgalom 50. éves jubileumára egy tanulmányo­kat, emlékezéseket és dokumentumokat tartalmazó könyv, amelynek címe: Ez volt a Sarló. A szocialista tudatot, nemzeti önértékelésünket gazdagítja a szép gyűjteményes kötet. A csehszlovákiai haladó magyar diákság és fiatal ér­telmiség 1928. nyarán a Rozsnyó melletti gombaszögi tá­borozáskor indította el népi gyökerekből sarjadt és a munkásosztályhoz eljutott mozgalmát: a Sarlót. Hagyo­mánnyá vált azóta, példaként hat a mai magyar fiatalok szocialista tudatának és világnézetének kialakítására. Sodródó társadalmi valóságban, vészesen sötétülő európai konstellációban is helyes irányban tájékozódott a moz­galom. Egy szociális és kulturáltan európai magyarságot és emberséget akart megteremteni a- kisebbségi helyzet­ben. A gombaszögi táborba már kis vörös sarlós zászlóik­kal érkeztek az új magyar értelmiség képviselői, akik a forradalmi hagyományokból is bátran merítettek. Ady, Móricz. Jászi Oszkár, Bartók és Kodály is megtalálható a példaadók csillagképében. Eszmeviláguk égboltozatának sarkcsillaga: Ady magyarság- és emberségszeretete. A nemzeti és nemzetiségi megbékélés, szellemi hídve- rés eszméit a kommunisták tömegbefolyásának fokozásá­ra is felhasználták. Elvetették az önmagát nemzetnek tituláló úri kaszt uszályát. A magyarságot nem uralmi, hanem népi képletben a leninizmus eszmerendszerében szemlélték a mozgalom legjobbjai. A regősmozgalomból indulva, a „falu csodálatosan életes” közegéből szerezték elsősorban táj- és népismeretüket. Elutasították az osz­tálynemzeti kizárólagosságot, öntudattal harcoltak nem­zetiségi' és emberi jogaikért. Balogh Edgár szervező tehet­sége, Győry Dezső programadó költői munkássága jelen­tette a legfőbb összetartó erőt. Nemcsak a magyarlakta vidékeken, hanem az egyetemi városokban, Brnóban, Prágában is megalakultak szervezeteik. A Csallóköz, Má- tyusföld, Ipolyvidék, Gömör és a Tiszahát eszmélkedő fiataljai tudták, hogy az értelmiségi pályák a nemzeti­ség számára meghatározóan fontosak. Egy új nemzedék realitásra törekvő sorstudata szó­lalt meg mozgalmukban. A kezdeti, ún. etnográfiai szo­cializmust meghaladták a legkiválóbbak. Elégedetlenek voltak a szolid önnevelés és a csendes népszolgálat kö­zépszerűségével. Európai békéért és az „emberi testvéri­ességért” küzdöttek. A világkrízisből kivezető utat egv eszményi szocialista államszövetség szintézisében vélték megtalálni. A dunai népek nemzeti színeivel és vörös szalaggal díszített koszorút hoztak a budapesti Petőfi-szo- borhoz, de a hatalmi intézkedés miatt csak Táncsics sír­jára tehették le a tisztelet jelét. A koszorú botrány után ádáz harcot folytattak eszmei függetlenségükért. Ennek következménye volt a forradalmi . népmozgalomhoz való csatlakozás. A Sarló fejlődése a kommunista pártélet sza­kaszába jutott. A nemeskosúti tüntetéskor csendőrsortűz dördült, ifjúmunkások maradtak az utcán holtan. A Sarló tevékenysége a csehszlovákiai magyar ifjú­sági mozgalom fókusza lett. Julius Fucik. a fasiszták bör­tönében mártírhalált halt kommunista író üdvözölte a Sarló kongresszusát. Az ideológiai érlelődés magas foká­ra jutott sarlósok. Balogh Edgárral az élen bizonyítják, hogy a marxismushoz, a szocializmushoz el lehetett jutni a nemzeti öntudat és szabadságtörekvések igényéből ki­indulva is. A népfrontpolitikát megelőzve hirdetett Sár* ló elvi, eszmei összefogást, cselekvő egységfrontot, mi­közben elvetette a szektás türelmetlenséget. Egy búcsúzó, soraiban már nagyon megritkuló nem­zedék emlékezésének, életének tárháza a tanulmányokon kívül a sarlósok névsorát, a mozgalom dokumentumait is bomu‘ató kötet. A Sarló nagy sodrású szellemi és társa­dalmi mozgalma nélkül szegényebb lenne 1945. nagy tör­ténelmi Változása és színtelenebb jelenkori tudatunk. (Kossuth—Madách, 1978.) CS. VARGA ISTVÁN Színpadon és a filmfelve­vőgép előtt a legtöbbször Bulla Elmával játszott együtt. — 1935-től szinte elvá­laszthatatlanok voltunk — emlékezik vissza Bulla Elma. — Rengeteget veszekedtünk. — persze nem komolyan —, s. még többet ugrattuk egy­mást. Pontosabban: Tóni volt az ugrató én meg a „szen­vedő alany”. Ezerszer meg­fogadtuk: többé sohasem fogadunk el olyan szerepet, amelyben a másik is játszik, és ugyanannyiszor megszeg­tük ..visszavonhatatlan” ki­jelentésünket. .. Halász Judit az utób­bi években gyakori partnere volt Téni-bácsinak. — Ideális partner! Nem ismerj az önzést: nemcsak kapni szeret ..labdát”, de ad­ni is tud lehetőséget a part­nernek, s nem irigyli senki­től sem a sikert. Sokat ta­nulunk tőle. bár sohasem ..tanítgat”. De egy szemvil­lanása kézmozdulata olykor többet jelent számunkra, mint hosszas rendezői ma­gyarázat. Azt szokta mon­dani: „a színészet olyan szakma, amiről nem beszél­ni kell, hanem csinálni”. A felszabadulás előtt volt olyan év, hogy két-három magyar film főszerepét is ala­kította. Nem véletlenül: a neve garancia volt arra. hogy a film közönségsikert arat. Ez pedig akkoriban ko­rántsem volt mellékes szem­pont, mert az akkori „pénz­emberek” nem szívesen resz­kíroztak. ha nem látták biztosítva, hogy kamatostul visszakapják a befektetett összeget. Erről szól az aláb­bi hiteles történet: Egy rendező felkereste Pá- gert. azzal a kéréssel: legyen a segítségére. Üljön be fehér sportkocsijába menjen ki a Duna-partra és ott ..lopjon” el egy csomó, a parton heve­rő ruhadarabot. Háromszáz méter filmnyersanyaga van erre a célra, ezt szeretné le­forgatni. — És mi értelme van az egésznek ? Mire a rendező: — Ha be tudom bizonyí­tani, hogy Te szerepelsz majd a filmemben, meg tu­dom kapni a pénzt az egész produkcióra... — „Húsz óra” és „Utósze­zon” című filmemben alakítot­ta a főszerepeket — mondja róla Fábri Zoltán. — Udva­riaskodás nélkül kijelenthe­tem: öröm volt vele dolgoz­ni. Néhány éve nyugdíjban van. de korántsem nyuga­lomban. Esténként fellép a Vígszínházban, s rövidesen két tévéfilm főszerepét láthatjuk majd a képernyőn. Garai Tamás GÉCZI JÁNOS: Formál embert rozsszalmából Akasztódomb Hullák nyelve fürtökben lóg fákon este mikor kinyílnak a rontó füvek s lidérc lángja lobban lebben mint táltosok kedve Füst könnyezteti az eget vérben fürdet bivalyszemet bivalyszem vigyáz a tájra Hold az embervérben ázva s záporozik öklös jeget Régi holtak előjönnek __ boszorkányok özönölnek egérlukból cérnát húznak masnit fonnak a hajuknak kéket s pányvát ördögöknek Bomlott kedvem velük bájol embert formál rozsszalmából holdkönnyekkel megöntözi szíve táját dögönvözi dörzsölgeti lm a bábból elevenül testem mása készül indul hét országba Akasztódomb minden lelked amit benned eltemettek hajtott magzat szűz apáca gyilkos tolvaj rablónépek hű másomban mind feléled s bábum csudás szalmabábom átlopódzik hét életben átlopódzik hét halálon VWVWWWWW>/WWWNAAr\AA/WVWWWV\AA/WNAAA/VAVvAVWSAAA/WWWW\AWVVWWSA^WiAAAAAAAA«A* Humorszolgáfaf VERBÖCZT ANTAL: repesz-virág mese Dóra lányomnak és Zsolt fiamnak a halott fegyverekről, melyek sa­játjuknak tekintik a dísz­lövés hiányát. egy goromba vihar után a gomba egyesült — osztódott lön neutron bomba töprengett is sokáig Helsingörben Bonnban műhibából depressziós néhány katakomba majd szólt Dr. Lesznek Tesztek pszihiáter „megtérül az ára hozzám minden kisdedet” útban logopédiára azóta a gorombácska vihar utáni gombácska egyesülete sülte sülte osztódott dott dott sőt dottcska s van neutron bomba nekrológ: arcotok légyen halak mása egy délelőtt egy délután hangotok tenger morajlása krisztus előtt krisztus után „Hogyan képzelheted, drá­gám, hogy utánad belesze­rethetek más valakibe? Ezentúl minden nőt gyűlö­lök.r ★ Az üzemet akkor kell az egészségre ártalmasnak te­kinteni — ha ott dolgozni kell. Ha valakit éjszaka furdal a lelkiismerete — ez azt jelenti, hogy nappal alszik. ★ — Hova mentek szabad­ságra? — Sehová. Ugyanis autót vásároltunk.-k — Én nem találtam meg a házasságban azt. amit ke­restem. .. — Én viszont nem azt ke­restem a házasságban, amit találtam 1 ★ — Rájöttem, hogy a fér­jem hűtlen hozzám. Szerin­ted megmondjam neki? — Felesleges. Hiszen a fér­jed ezt már régebben tudja, mint te. ★ — Drágám, állandóan bu­taságokat beszélsz! — Kénytelen vagyok, mi­vel különben nem értenél meg. — Miért iszol állandóan? — Hiszen én harcolok az alkohol ellen... — Hogyhogy harcolsz, ha állandóan részeg vagy? — Harcolok, de veszítek. Most 10:0-ra állok. ★ — Hol fázott meg így. kolléga úr? — Otthon ebéd közben. — Huzatban ült? — Nem. a feleségem kizá­rólag fagyasztott ételeket tálal... ★ Apa, hogy lehet az, hogy nem repülünk fel a levegőbe, amikor a Föld a saját tenge­lye körül forog? — Ez a földi nehézségi erő törvénye miatt van így. — És hogy volt akkor, mielőtt ez a törvény megje­lent? ★ — Szeretnék valami jó bort. de elég tájékozatlan vagyok. Tudna nekem vala­mit ajánlani? Most tartjuk az ezüstlakodalmunkat... — Tessék parancsolni — a legkülönbözőbb boraink van­nak és én a legjobbat fogom önnek kiválasztani 1 Csak azt mondja meg, hogy ünne­pelni akar. vagy felejteni? ★ — Tegnap olyan részeg voltál, hogy haza kellett vin­nem téged! — És te nem voltál részeg? — Persze, hogy nem! — Akkor miért vittél a szomszédhoz? — Nősülök — mondta Kajevác lel. késén, mint valami ifjonc, aki végre hoz­zájuthat törvényesen is szerelméhez. — Ahhoz el kell válnod... — Válók — bólin­tott egyetértőén Ka­jevác, de óvatosan bólintott, mert ge- rincmeszesedése van. Baja van a gerincé­nek. Tudja a baj, hogy kinek, hol okoz. zon bajt. — Nem is kérded kit veszek el? — Nem ... — Jó, akkor meg­mondom ... Pová- zsainét. Tudod, azt a kövérkés nőt a má­sodik emeletről. A férje adóügyes. Na mit szólsz hozzá — kíváncsiskodott Ka­jevác. hogy én kí­váncsi vagyok, é, vagy sem, hogy miért válik és miért nősül. Kíváncsi lettem. — A gépkocsi mi­att. Igen. mit csodál­kozol. a gépkocsi mi­att. Miért talán nem olvastad az új rende­letet, hogy használt kocsit csak három év után szabad eladni magánosnak és, hogy ez alól... — Hogy jön a rendelet a te válá­sodhoz és az eskü. vödhöz? — Ej. de értetlev vagy — csóválta, meg Pacolainé a 4-es bosszúsan a fejét Kajevác. — Az ilyen embereknek minek a törvény? Még ismer­ni sem ismerik, nem­hogy kijátszani tud­nák ... Hát idefi­gyelj barátom — ha­jolt most közelebb titkát árulván Kaje­vác — a dolog úgy van, hogy a mostani kocsimat, nem azt, ami van, hanem ami jön, azt ráíratom a feleségemre... — Povázsainéra ... — Egy fenét, a je. lenlegi feleségemre... Aztán elválok, elve­szem gyorsan Pová- zsainét, s a követke­ző kocsit az ő nevé­re iratom ... Kifizeti nekem a felárát, el­válunk, de akkor már a kocsi az övé, mehet vissza az urá. hoz, akitől voltakép­pen el sem jött, de ha jött, gyalog jött, most' meg autóval megy vissza... Vilá­gos? — Nem egészen — mondtam, mert való­ban nem egészen ér­tettem a dolgot. — Nem egészen . nem egészen ... Kö­vetlen hozzátartozói; közeli rokonók között nem kell kivárni a három évet, hogy el­adhassam a kocsi­mat ... Be vagyok fi­zetve vagy öt kocsi­ra... Ötször válók, a kocsik mindig közeli rokonokhoz, a felesé­geimhez kerülnek... Ezt add össze! — Az annyi, mint... — Ne számold, olyan kétszázezer két év alatt, ha minden jó és gyorsan megy... A válás is, meg az esküvő is, meg a ki­találás is ... Na mit szólsz hozzá, milyen az ötlet? — nézett rám oly büszkén Kajevác, mintha ő találta volna fel az anti. atombombát. — Hát az... zse­niális ... De a válási költségek ... Azok elég sokat tesznek ki... — kezdtem el aggódni a jó ötletért és Kajevácért... — Hát aztán — rántotta meg fölé­nyesen a vállát... — Az eljárási költsége­ket ráterheljük a gépkocsi árára... Világos? Povázsainé, Perec Rózsi az kettő, Nagy né a földszint egyből az három, Pacolainé a 4-es sor­számú. .. Mondd nem akarsz viszonylag gyorsan egy gépko. csit? Még van egy szabad helyem az. ötödik ... Feleséged őnagysága tud főzni? Mert néhány hétig azért mégis csak együtt kell majd ve­le élnem — vette elő Kajevác a határidős naptárát, hogy beje­gyezze az új felesé­get. — Nem kell autó... — mondtam mérge­sen ... — Jó... jó, ha fél­tékeny vagy... Elve. hetem az anyósod is — mondta Kajevác, aztán reménytelenül legyintett. Látszott az arcán az undor az ilyen élhetetlen pasas miatt.. Hm, de mi van akkor, ha az anyósomnak eset­leg kellene autó. Jo­gom van-é a boldog­sága útjába állni? Gyurkó Géza Per pillanat...?! Az élőszóbeli közlésekben igen gyakran halljuk a cím­beli nyelvi formához ha­sonló alábbi kifejezéseket: per ma, / nem tudom elin-* tézni. / per gyalog, / nem , kocsin mentünk a faluba, / csak per maga szólítgatta az , embereket. A tévé egyik adásában hangzót tel ez a mondat: „Pér pillanat nem tudnám megmondani”. Hi­vatalosnak is tekinthető be­számolóban ez a kérdőmon­dat is megfogalmazódott: „Hogy áll per ma a szövet­kezet pénzügyi helyzete?” Először arról: miért nem örülünk a felsorakoztatott nyelvi formáknak. Elsősor­ban azért nem. mert a per latin eredetű szócska a rag- talan szavak, kifejezések előtt idegenszerű szerkezetet eredményez. Másodszor azért nem, mert stílustalan­nak tekinthetjük a haszná­latát, különösen a hivatalos közleményekben. Olykor azonban sajátos közlő, kife­jező szerepet is vállalhat, de csak gúnyoroskodó célzattal és humoros beszédhelvze- tekben. Már Csokonai is így élt vele ebben a versmon­datában: „Több fejér s ve­res nimfákkal / Jőnek vele per forint” (Csokonai: Aranysújtásos nadrág). A tréfás nyelvi íz, a játékos gunyoroskodás hangulati te­lítettségét is érezzük Soós Zoltán alábbi versmondatá­ban nyelvi szerepet vállaló „per most" szerkezet fel- használásában: „Még tart a vizsga, faggatóm / per most. a Felderítő” (Soós: Tűzpe- csét az égen). A latin per elöljáróval « következő magyar nyelei használati értékeket nevez­hetjük meg: át, keresztül, •val, -vei, -ként, szerint stb. A vele képzett nyelvi kép­leteknek egész szócsaládia alakult ki a magyar nyelv­ben is. A legismertebbek ezek: persze, pertu, percent stb. A latin per tu vagy latin—magyar keverék for­mán a per te jelentkezik ezekben a mondatokban: Csak per te emlegetett. Per te, azaz per tu szólítgatott mindenkit. A latin kifejezés teljes értékű magyar szóvá vált a persze és a pertu hangso­rokban. S ma már mai ver­seinkben is kulcsszóként je­lentkeznek: „Ürítve hátra­dőlt fővel a pertukat” (Ily- lvés Gyula: Félreértés, hogy mégse essék / — „Nem iszom pertut senkivel, / így lettem példakép egészen”. (Ladányi Mihály: Hümmög- ve), stb. Dr, Bakos József Jfltyúhtutfii 4 é t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom