Népújság, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-19 / 15. szám
Ellenőrzések a belkereskedelmi törvény végrehajtására TILOS A VÁSÁRLÓT iogosulatlan előnyben részesíteni vagy hátránnyal sújtaná, a vevőtől külpn juttatást vagy más előnyt kérni, követelni, elfogadni. Az üzletben levő árut visszatartani nem szabad. A belkereskedelmi törvény előírásai ezek a kötelezettségek, amelyek érvényesítését különböző intézkedésekkel segíti és figyelemmel kíséri a Belkereskedelmi Minisztérium. Az előnyökért, megkülönböztetett kiszolgálás lehetőségének megszüntetésére törekednek a megfelelő árufedezet, az igények szerinti kínálat megteremtésével. Ezt szolgálják például a termék- szerkezet korszerűsítésekor kieső cikkek pótlására kiadott intézkedések, a kapacitások bővítését segítő anyagi ösztönzők, támogatások. A minisztérium rendelkezése az előjegyzéses áruértékesítésre is azért született, hogy a vásárlók igazságosabb sorrendben juthassanak hozzá a nem mindig folyamatosan kapható termékekhez. A minisztérium ellenőrzési programja alapján a kereskedelmi felügyelőségek a rendőri szervekkel együttműködve, valamiint a vállalatok belső ellenőrzésükön keresztül rendszeresen vizsgálják a törvény érvényesülését és szigorúan fellépnek a törvénybe ütköző magatartás ellen. Az ellenőrzések tapasztalata szerint a különböző szabályozások ellenére is előfordul, hogy jogtalan előnyszerzés reményében mesterségesen teremtenek hiányhelyzetet, s nem egyszer a vásárlók maguk ajánlanak fel anyagi ellenszolgáltatást azért, hogy hozzájárulhassanak különféle termékekhez. AZ ELLENŐRZÉSEK, a bejelentéseik nyomán a kö- •zelmúltban ítélték el a Csongrád megyei ZÖLDÉRT Vállalat boltvezetőjét Módra Sándort 8 havi, helyettesét Palócz Imrét pedig 10 havi szabadságvesztésre és pénzbírságra azért, mert az előírtnál drágábban és jogtalan előny követelésével árusítottak műanyag fóliát. A MERCUR Vállalat szegedi kirendeltségén a telepvezető. a helyettese ‘és két eladó a közületek által leadott személygépkocsik értékesítésénél követelt esetenként 500 forint vagy még nagyobb összegű csúszópénzt, s ily módon két év alatt 120 ezer forintra tettek szert. A bíróság Víg József telepvezető-helyettest 14 havi börtönbüntetésre és 25 ezer forint pénzbírságra, Jady Lucián eladót 3 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre és ötezer forint pénzbírságra, Csórja Gyula telepvezetőt 200 forint, Fábián Lajos eladót pedig 3000 forint pénzbüntetésre ítélte. A Vas- és Edénybolt Vállalat ellenőrzési osztálya derítette ki, hogy a 85. számú kazánszakbolt vezetője, Un- gor László szabálytalanul magánnyilvántartást vezetett a hiánycikknek számító kazánokat kereső vevőkről, akiktől ellenszolgáltatásként 10—15 esetben szeszes italokat, máskor 400, 500 forintot fogadott el. A törvénysértő boltvezetőt elbocsátották és rendőrségi feljelentést tettek ellene. A PÉLDÁK IS INDOKOLJÁK a belkereskedelmi törvényben megfogalmazott szigorú szabályozást, s azt, hogy kijátszói ellen harcot indítottak. Sokat ígérő tervek Füzesabony és 11 ormán <1 „házassága“ (Tudósítónktól): Mint már lapunkban beszámoltunk róla: január elsejétől jelentősen kibővültek Füzesabony nagyközség közigazgatási határai. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának jóváhagyó határozata értelmében Dormánd község Füzesabonyhoz csatlakozott. Ferenc Vilmos, a nagyközségi tanács elnöke erről a csatlakozásról így nyilatkozott : — Hosszas előkészítő szakasz előzte meg az egyesülést, amelynek feltételei már régóta megérettek. Az 1150 lakost számláló Dór- mánd számtalan szállal kapcsolódik Füzesabonyhoz. A lakosság' jó része füzesabonyi üzemekbe jár dolgozni. Közös a termelőszövetkezet, Füzesabonyból történik a dormándiak kereskedelmi, egészségügyi, kulturális ellátásának jó része is. A két község közötti — egyre rövidülő távolságot — gyakori autóbuszjárat hidalja át. A dormándi gyerekek Füzesabonyban járnak körzeti iskolába, a dormándi lakosok Füzesabonyból vezetéken érkező jó ivóvizet isznak. Hosszan lehetne még sorolni azokat a kapcsolatokat, amelyek a két község között már eddig is kialakultak. Dr. Bárdos Sándor, a nagyközségi tanács vb-tit- kára elmondja, hogy a dormándi település nem lesz mostohagyerek. Hetente három alkalommal tartanak ügyfélfogadást, ezenkívül a" tanács tisztségviselői is rendszeresen foglalkoznak a lakosság ügyes-bajos dolgaival. A közös tanácsi igazgatás célja az anyagi, kulturális, kommunális ellátottság egv szintre hozása. Többszörösére növekednek Dormánd község ilyen irányú lehetőségei, hiszen az eddigi évi 100 ezer forintos fejlesztéssel szemben a jövőben Füzesabonnyal együtt több millió forinttal gazdálkodnak majd. Mit jelent ez a felzárkózása a dormándiak számára? A nagyközségi közös tanács vezetői mielőbb szeretnék megoldani a dormándi ivóvízellátást, a vízműhálózat korszerűsítését, kiépítését. Korszerűsíteni akarják a .közvilágítást, befejezik a járdahálózat ' teljes' kiépítését. Fokozott gondot fordítanak a közutak karbantartására, portalanítására, ezenkívül a kereskedelmi, kulturális és egészségügyi ellátás színvonalának további emelésére. Császár István Útba esik jövet-menet 161 milliós b a takarékszövetkezetekben (Tudósitónktól) Közismert jelmondat: „Üt- ba esik jövet'menet a takarékszövetkezet". Valóban, ha nem így lenne, a falun élő embereknek 15—20 kilométerre kellene utazniok, ha pénzt akar takarékba tenni, vagy kölcsönt, akar felvenni. Megyénkben húsz év óta vannak takarékszövetkezetek és működési területük ma már 114 településre terjed ki. A 15 szövetkezetnek 80 ezer tagja van, a tagok száma évről évre gyarapszik. A múlt évben például 5636 új belépőnek adták ki a tagságot elismerő okiratot. Hogy valóban útba esnek a megye szövetkezetei, bizonyítják a növekvő pénzügyi állományok. A múlt évben több mint 161 millió forinttal nőtt a betétekre elhelyezett összeg. Az 59 268 betétesnek egymilliárd 248 millió forintját őrzik és kamatoztatják a 92 takarékszövetkezeti központban, a ki- rendeltségeken, a kihelyezett pénztárakban. A felsorolt számadatok bizonyítják, hogy ezek a „falusi bankok” ott állnak rendelkezésre és a lakosság szolgálatára, ahol a betételhelyezési és a hitelfelvételi lehetőségek egyébként nem, vagy csak részben kielégítettek. A családi gyarapodást és a háztáji gazdaságok termelésének fejlesztését segítik a különböző kölcsönök. Egy év alatt megyénkben 259 millió forint kölcsönt adtak a takarékszövetkezetek. Sokan vettek fel pénzt régi falusi házak átépítésére, korszerűsítésére, vízbevezetésre és fürdőszoba létesítésére. A szebb lakásokba pedig már új bútorra, különböző háztartási gépekre, a második műszakot könnyítő eszközökre van szükség. Ilyen címen több mint 48 millió forint kölcsönfolyósítás történt. Az utóbbi öt-hat év gazdaságpolitikája a háztáji gazdaságok fejlődését is segítette. Megyénk takarék- szövetkezetei hitelezési politikájukkal támogatják e fontos, népgazdasági előirányzat megvalósítását. A takarék- szövetkezetek 50 ezer forint erejéig adhatnak hitelt szarvasmarha-hizlaláshoz, -tenyésztéshez, állati férőhelyek létesítésére, helyreállításhoz, korszerűsítéshez. A lakosság sok községben élt is ezzel a lehetőséggel, hiszen a termelési célra folyósított hitelek összege megyénkben megközelíti az 54 milliót. A fiatalok körében is mind népszerűbbek a takarékszövetkezetek. Vámos- györkön például a múlt évben 8,5 milliós betétnövekedésükkel a legjobbak között teljesítették éves előirányzatukat a megyében. Ezzel a szövetkezetben elhelyezett különböző betétek összege 57.5 millió forint felett van. Népszerűségét növelte, hogy tagjaiknak egy év alatt 11.5 millió forint kölcsönt adtak. Különösen nagy gondot fordítanak a háztáji gazdaságok segítésére. Ilyen címen majdnem 3 millió forintot adtak a község kistermelői, méhészei és nyúl- tenyésztői részére. A fiatalok körében is egyre terjed a takarékosság. Ebben nagy szerepe van a szövetkezetnek, mivel a társadalmi esküvők vagy névadót tartó fiatalokat a szövetkezet vezetősége köszönti, felajánlja szolgáltatásait és jelképesen minden fiatalt 100 forintról szóló betétkönyvvel ajándékoznak meg. A fiatal házasok, az ifjú szülök élnek is a lehetőséggel, mivel már 94 fiatal házas mintegy 300 ezer forintot helyezett el ezekben a betétkönyvekben későbbi céljaik megvalósítására. A múlt évben új betételhelyezési formát vezettek be „gondoskodási takarékbetét” címmel. Ennek lényege, hogy az újszülött gyermekek nevére szülők, nagyszülők, rokonok havonta rendszeresen kisebb, nagyobb összegű betéteket helyeznek el. Amint azt Bakos László a szövetkezet elnöke elmondta, ez a betét is népszerű lett a fiatalok között. Fél év alatt 63 újszülött nevére 287 000 forint összegű betétkönyvet nyitottak. A községek között Visznek vezet, ahol már 50 kisgyermek nevére helyeznek el havonta betéteket, hogy 15—20 év után 30—40, vagy 100 ezer forintot vehessenek ' fel a fiatalok. A működési terület községeiben kedvezményes lakásépítési kölcsönöket is adnak a családi házat építő új házasoknak. Szabó Lajos Napirenden: sikerek és gondok (Tudósítónktól): A Füzesabonyi Állami Gazdaságban megtartott beszámoló taggyűlésen Godó Ferenc megbízott pártvezetőségi titkár adott számot a pártvezetőség 1978-ban végzett munkájáról. Értékelte a négy pártlapszervezet tevékenységét és szólt az idei feladatokról is. A beszámoló többek között részletesen foglalkozott az 1978. évi gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásával. A gazdaság pártvezetősége a felsőbb pártszervek gazdaságpolitikai célkitűzéseit és a helyi lehetőségeket figyelembe véve 1978-ra a termelési érték 7 százalékos növekedését irányozta elő,’ ami különböző okok miatt csak részben teljesült... A növénytermelési főágazat termelési értékénél némi lemaradás mutatkozik a tervhez viszonyítva, az elért eredmény viszont meghaladja az 1977. évi termelést. A tavaszi belvízkár következtében kukoricából és cukorrépából a tervezettnél kisebb területről takarítottak be termést. Az állattenyésztési föága- zat területén a tehénlétszám növelését illetően az előirt 8,5 százalékos emelkedés realizálódott. Nem sikerült azonban elérni gazdasági szinten a tehenenként! 3900 literes tejhozamot. Ugyanakkor jelentős mértékben előreléptek az állomás TBC- és brucella- mentesítésében, megtörtént a fajtaváltás, így reális alap van az ötödik ötéves tervben a tejtermelési tervük teljesítésére. A főágazati szintű húskibocsájtás 1978. évi szinten tartása kiemelt feladatok között szerepelt. Ez a juh és a szarvasmarha lemaradása ellenére a sertés és baromfi többletleadása révén teljesítve lett. A termelési eredmények mellett kiemelten vizsgálták a termelés gazdaságosságát, a hatékonyság helyzetét és a jövő feladatait is ebben az irányban szabták meg. Mindent összegezve: á pártvezetőség elismerését fejezte ka a gazdaság 102 kommunistájának a múlt esztendőben végzett szorgalmas, példamutató munkájáért, akiknek jelentős részük van a termelési érték növekedésében és kérte segítségüket az idei feladatok sikeres végrehajtására. A beszámoló feletti vitában nyolcán mondták el véleményüket. Sságetváry József 1 KGST és Magyarország 4, Á mezőgazdaságban is xat anyagi-műszaki bázisáA KGST-országok közötti együttműködést az első időszakban az határozta meg, hogy csaknem mindenütt a mezőgazdaság volt a népgazdaság vezető ágazata. A kapcsolatok legfontosabb — gyakorlatilag egyetlen — formáit a termékszállítások jelentették. A kétoldalú megállapodások biztosította kereteken belül hazánk — mint kedvező természeti adottságokkal, termesztési hagyományokkal rendelkező ország — gabonát, zöldséget és gyümölcsöt exportál partnereinek. Az importoldalon pedig gyapot, rizs. és más Magyarországon nem termesztett mezőgazda- sági termék szerepelt. Igen , fontosak ugyancsak az ága; nak növeléséhez a baráti országokból származó erő- és munkagépek, valamint műtrágyák és vegyszerek. A génbank haszna Az igényeknek és a lehetőségeknek megfelelő szorosabb kapcsolatok csak az utóbbi évtizedben alakultak ki. Ezeknek jellemzője, hogy a korábbi kétoldalú együttműködés helyett a hangsúly a sokoldalú kapcsolatokra helyeződött át. Az új formák kidolgozásában, gyakorlati megvalósításában hazánk is aktív szerepet vállalt. A legrégebbi sokoldalú együttműködés a vetőmagok és a szaporítóanyagok termelésszakosítása és kölcsönös szállítása. Ennek keretében Magyarország a többi között a nagy hozamú kukorica. a borsó, valamint a lucerna vetőmagjának a kikísérletezését, termesztését és szállítását vállalta. Igen gazdag a szerződés importoldala is. A Szovjetunió például a korszerű nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges búza vetőmagot, az NDK különböző zöldség vetőmagot, Románia napraforgó vetőmagot ad a magyar gazdaságoknak. Jól teljesül a gyakorlatban a szaporítóanyagok szállítására aláírt megállapodás is. Magyarország főleg a szőlő és különböző gyümölcsfák felépítéséhez nyújt segítse-. get. A kikísérletezett és partnereinknek átadott fajtákat valamennyi szocialista országban kedvezően fogadták, amit jól érzékeltet, hogy szívesen vásárolnának az eredetileg egyeztetett mennyiségeknél többet is. Kedvező tapasztalatokat hozott a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt létrehozott génbank is. A közös bankokba a résztvevő országok a legjobb tulajdonságokkal rendelkező fajtákat, típusokat gyűjtik össze, és itt megfelelő körülmények között évekig tartósítják úgy, hogy hosz- szú időszak elteltével is fel- használhatók. A közös vállalkozás már eddig is nagymértékben segítette elő a növénytermesztésben és az állattenyésztésben az újabb — a korábbiaknál lényegesen nagyobb hozamú — hibridek kidolgozását. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint a magyarországi állattenyésztés gyors minőségi fejlődésében igen fontos szerepet töltött be a szocialista országok közös génbankja. Együttes erővel a járványok ellen Viszonylag újabb keletű a száj- és körömfájás elleni közös védekezést biztosító egyezmény. Az állatorvosi kutatások eredményeként a legutóbbi időben vált ismertté. hogy; a vezzsl&ba békességnek többféle kórokozó vírusa van. így az ellene való védekezéshez is különböző oltóanyagokra, gyógyszerekre van szükség. Az érdekelt országok sokoldalú megállapodásának megfelelően országonként elsősorban egy- egy kórokozó elleni védekezésre összpontosítanak. Ezt tanulmányozzák, készítenek újabb — az eddigieknél is hatékonyabb — készítményeket. Létrehoztak egy közös tartalékalapot, ahonnan szükség esetén 24 óra alatt a sikeres védekezéshez szükséges mennyiségeket a segélyt kérő ország rendelkezésére bocsátják. Az eddigi tapasztalatok szerint óramű .pontossággal érkezett szükséges esetben a szállítmány. Ezért gyakorlatilag az egyes országok mentesültek a készletezéssel járó felesleges gondoktól, a szükséges technológiai eszközök beszerzésétől. * A jövő programjai Az egyik legígeretesebb téma a hústermelés bővítését elősegítő több oldalú tervek kimunkálása, megvalósítása. Már eddig is voltak bizonyos kapcsolatok a szocialista országok között — gyakorlatilag kétoldalú megállapodások alapján — a hús típusú szarvasmarha tartási és -tenyésztési tapasztalatainak kicseréléséről. Most azonban a sokoldalú együttműködés kerete- - tea- eatoatefaneJtr-a- -uetoegv a együtt szarvasmarha-, valamint a juhtenyésztés távlati feladatait, s megállapodnak abban, hogy az egyes országok miben tudnak hozzájárulni a kitűzött célok eléréséhez. Magyarországon az időjárási viszonyok lehetővé teszik a félszabad tartást. Az itt szerzett tapasztalatokat, technológiát minden bizonnyal más országok is hasznosítani tudják. Várhatóan külön téma lesz a baromfitartás. Hazánkban az utóbbi években nagyon sok — és világszerte elismert — tapasztalat halmozódott fel ezen a területen. Az együttműködés keretében partnereink a korszerű tartási technológiát, az épületeket éppen úgy megvásárolhatják, mint a szülőpárokat. Sőt arra is lehetőség nyílik, hogy folyamatosan megkapják a legfrissebb kutatási eredményeket is. Nagy távlatok vannak a növénytermesztési együttműködésben is. Minden országban kiemelt feladat a következő esztendőkben a szemestermény-termesz- tés növelése. Magyarország érdekelt a búzatérmesz- teshen kidolgozott legújabb tapasztalatok átvételében. Cserébe pedig a kukorica- nemesítésében, termesztésében elért eredményeinkkel vehetünk részt a közös célok megvalósításában. Faragó András (Következik: Id JnogntTstofe tmxtml laää. iaauar bX, oeatek
