Népújság, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-21 / 300. szám

A technika történetéből A tömegvonzás törvénye —Küllőin terve ás találmánya Mai összeállításunk fő témája a technikatörténet: meg- emlékezünk a Wright fivérek első sikeres repüléséről, S egy másik aktuális téma: a házi disznóvágásokról az állatorvos szemével... Kulibln Néva-hídjdnak terve Kullbln 3 kerekű 1666-ban lőtt rá Isaac Newton angol matemátikus és természettudós gravitációs törvényének első meghatáro­zására. majd húsz év múlva, 16U8-ban ismertette azt a londoni Királyi Társaságban. Newton szülőfalujában, Woolsthorpe-ban tartózkodott s itt történt — a feltehetően igaz — anekdota a fáról le­hulló almával, ami a nehéz­kedésre, a Föld vonzóerejé­re irányította figyelmét. To­vábbi elmélkedése5 folyamán fogalmazta meg a klasszikus elméleti fizika legfontosabb alaptételét az általános lö- megvonzásról. Űgv véleke­dett. hogy a Holdat a Fold, a bolygókat pedig a Nap körül megtartó erő nem más. mint a kölcsönös gra­vitáció ereje, ami a távol­sággal négyzetes arányban csökken. Ezt az összefüggést valamennyi anyagi részecs­kére általánosította. Elméle­tét később kísérletek fénye­sen igazolták. ★ 1776-ban Ivan Kulibin a Nizsnii-Novgorod-i (ma Gor­kij) születésű orosz mecha­nikus egy rendkívül erdekea „öngördülő járműve" megoldású tervet mutatott be a bíráló bizottságnak: a szentpétervári Néva folyóra egynyílású, 298 méter hosszú hidat tervezett, amely 13 ezer faalkatrészből és ötezer­ötszáz négyszögletű vasalás­ból állott. Hogy tervének reális voltét bizonyítsa, 14 öles modellt épített, amely 3300 púd terhelést kibírt. A bizottság előtt a modellt 570 púd teherrel (több mint 93 mázsa) terhelték meg s fel­jegyezték, hogy ráállottak maguk a bíráló bizottság tagjai is. A terv egyébként • nem va­lósult meg. ★ Ugyancsak Ivan Kulibin- től (1735—1818) származik. 1791-bő! egy háromkerekű „öngörclülő" jármű terve, melynek modelljét a moszk­vai Politechnikai Múzeum­ban Őrzik. Ennek meghajtá­sa hátulról, taposóáttételje! lörtént az ülés mögül és ugyaninnen mozgatták az első kormánykereket is. Kovát» Andor Repülni tanul az ember ' 7S êye, JS03. december 17-én Az Egyesült Államok North Carolina államában, Kitty Hawk település közeiében a levegőbe emelkedett a világ első motoros repülőgépe. Kereken 30 évvel oz avia­tika korszakának születése utón (1933-ban) nemzetközi repülési kongresszust tar­tottak Egy német küldött így szólt: Minek tulajdonít­ják. uraim, hogy uz első re­pülőgép Amerikában emele- Kedett « levegőbe? Német- és Franciaországnak semmi sem sikerült. Amerikában ugyanis alig kísérleteztek! — Mielőtt a német úr befe­jezte volna mnndókáját, egy angol közbevágott: Azért, kedves uram. mert az ame­rikai Wright fivérek nem olvastak buta újságokat és ráadásul még blcikilboJtjuk js volt... Elmélet és kisérlel Az előbbi kissé humoros vita magyarázatra szorul. A századforduló táján ugyanis a világsajtó szinte telítődött repülésellenes cikkekkel. A német repülő ember, a két­fedelű sikló (vitorlázó) gép­pel kísérletező Otto LUien- thaj 1398-ban halálra zúzta magát. Ml lesz. ha egy ne­héz motort Illesztenek a szárnyak alá? Fel sem fog emelkedni. Ezeket a cikke­ket Wilbur és Orwille Wright szerencséjére nem olvasta, bieikltműhelyükben egy benzinmotor már türel­metlenül várta, hogy a kész, kétfedelű (biplán) szárnyai alá szereljék. Es miért volt fontos a kerék- párműhely —• amit a beve­zetőben említettünk? A két úttörő testvér üzlete lerakat volt; igen sok kerék, futó­mű, — guruló szerkezet — volt raktárukban. (Elvégre nem mindegy, hogy egy re­pülőgép alá milyen kereke­ket szerelnek!) Egyszerűsítve: felszerelték a gépet s 1903. december 17-én délelőtt Wilbur Wright mintegy 100 métert repült, 1—2 méter magas­ságban. majd a jó guruló szerkezet ismét a talajra se­gítette. Háromnegyed évszázad­dal a repülés születésnapja után ma sem találunk egyetlen tudománytörténeti müvet, amelyben a Wriht fivérek történelmi szerepét megmagyarázta volna. Pe­dig a megoldás igen egysze­rű. A fizikai (aerodinamikai stb.) ismeretekkel nem ren­delkező -testvérpár egyszerű mesterember, de vérbeli kí­sérletező volt! Szakkönyve­ket, és a repülés elméletét nem ismerték, ám jó érzék­kel fokról fokra javították gépüket. Téved, aki azt hi­szi — mindez csak véletlen, íme egy “másik híres eset. Az ókori Euklidésztől kezd­ve a középkori Leonardo da Vinciig, sőt Descartes-ig szá­zan és százan foglalkoztak a távcső problémájával — de csak elméletben' Az utolsó lépést három holland, szem­üvegkészítő mesterember tette meg, akiknek sejtelme sem volt a fénytörésről, a fény visszaverődéséről. Vi­szont addig rakosgatták len­cséiket, amíg feltalálták a távcsövet... Blériot-tél a Concorde-ig A repülés „ragálya" csak­hamar átterjedt az Óvilágra. Blériot m£r 1900-ben átre­pülte a La Manche-csator­nát. 1927-ben Lindbergh az óceánt. A gépek sebessége azonban (a rossz légcsava­rok miatt) nem akart növe­kedni. Az autó ne­gyedszázadon át gyorsa oh (és veszélytelenebb) volt, mint a repülőgép. Az autók sebességi világrekordja már a századfordulón elérte a 100. kilométert óránként, a repülőgép csak a harmin­cas években érte utói a gépkocsikat. Ekkor az au­tók rekordja 500, a repülő­gépé 750 kilométer volt óránként. Ezután hosszú szünet következett. Ezután a Fonó Albert által feltalált, maid a Kármán Tódor által tökéletesített sugárhajtás 1e- lentette a fejlődést, a renü- lőgépek áttörték a „hangfa­lat”—1200 kilométert repültek óránként. A nagy repülőgép­gyárak kidolgozták az 50— 100, majd 100—200 szemé­lyes utasszállító gépek ter­veit. Ezek és maga a repü­lés tökéletesen bevált — mind a pilóta, mind az em­ber megtanult repülni. A gyorsaság vágya, a se­besség varázsa azonban to­vább űzi az embert. Csak­nem egy évtizedes harc után megszületett a két és félszeres hangsebességgel közlekedő, angol—francia Concorde. Négy óra alatt 100—140 utast repít Párizs­ból New Yorkba. Ez a gép és teljesítménye a Wright fivérek hattyúdala. Ennél nagyobb sebességre aligha lesz szükség. És ha mégis lesz. azt már nem a repü­lés, hanem a „polgári” űr­hajózás fogja megoldani... Gauser Károly Repülőgép rövid távra A repüléstechnika fejlődé­sét nem csupán a gépek be­fogadóképességének és se­bességének időről időre való növekedése jellemzi. Lega­lább olyan nagy szükség van a kisebb teherbírású, lassúbb, de rövid fel- és le­szállópályái ú repülőgéptípu­sokra is. Ezeknek sok érde­kes változata alakult ki az elmúlt évtized során, ha nem is kerültek az érdeklő­dés középpontjába. E gépka­tegóriában egyébként az ideális megoldás a helyből fel- és leszálló, függőlegesen felemelkedő géptípus — az úgynevezett VTOL-gép — lesz, amely ma még csak kí­sérleti stádiumban van. A rövid fel- és leszállóié­vá utasgépek, amelyek — az angol nyelvű meghatáro-i zás rövidítésével — STOL- repülőgépek néven ismertek, gyakorlatilag csak 1905. óta vesznek részt a rendszeres közlekedésben. Némi egy­szerűsítéssel e gépek lénye­gének a nagy felületű szár­nyak jelölhetők meg, ame­lyeket további mozgatható­kitolható lapokkal szükség­szerűen növelhetnek. Így a motorok felhajtóereje jóval nagyobb arányban hasznosít­ható, s ezáltal jelentősen le­rövidülhet a fel- és leszálló- pálya hossza. E géptípusok nélkülözhetetlenné váltak a Fertőzésveszély! csak félig kiépített repülőte­rekkel rendelkező városok, csomópontok, települések összeköttetésének biztosítá­sában. Képünkön az egyik legsi­kerültebb STOL-gép lát­ható, az angolok „Short Skyvan” típusa, amelynek felemelkedéséhez 300—400 méter hosszúságú — akár teljesen kiépítetlen — pá­lya, s a leszállásához még ennél is rövidebb terület elegendő. Az óránkénti 250—320 kilométeres uta­zósebességű gép fedélzetén 18—20 utas számára van hely. A képen jól látható, hogy az utastérben akár egy személygépkocsi, két ló a gazdájával, mint’ egy 1500 kilogrammnyi te- heráru is elfér, vagy akár mentőrepülőgéppé is át le­het alakítani a „Skyvan” belső terét. sertésvágások idején A téli időjárás beköszönté­sével eljött az ideje, hogy a ház körül tartott, saját fo­gyasztásra szánt sertésekét levágják. A kora hajnali órákban sok helyen éles vi~ sítás szakítja meg a csendet majd vöröslő fény és han­gos beszéd szűrődik ki az udvarokból. Elkezdődik a szorgos böllérmunka. A nagy munkálkodásban aztán el js feledkeznek arrób milyen fertőzések veszélyez­tethetik ilyenkor ai embert, a háziállatokat, A házi vá­gásokat végzők talán tudják, hogy a belső szerveken ta­lált hólyagok és a hólyagos szervek hurkába és sajtba nem valók, ezért kifáradják az elváltozott részeket. Sok­szor azonban ezeket a kifa­ragott ré-zekef odadobják az udvarban, vagy az udvar környékén sündörgö kutyók­nak. ______.. A sertések és más háziál­latok májában és egyéb bel­ső szervében található fehér vagy kékesfehér vizszerü folyadékkal telt hólyagok azonban nem mások, mint a kutya ga’andférőének a lár­va formái. Azzal tehát, hogy a hólyagos részeket nem semmisítjük meg• hanem a kutyáknak dobjuk, lehetősé­get teremtünk arra, hogy a lárvaformából a kutyában kifejlődjön a galandféreg. A galandférges kutya több szempontból is veszélyes a környezetére: Egyrészt, mert a galand­férges kutyák szőrzete pe­tékkel szennyezett és meg­fertőzhetik az embert, de kü­lönösen a vele játszadozó nyer mehet. Az emberben a nettből olyan hólyagok fej­lődhetnek ki, mint a sertés ti tájában, amelyek komoly egészségkárosodást sok eset- ben halálos megbetegedést okozhatnak. Másrészt a hólyagos máj­ból a kutyákban kifejlődő galandféreg> a kutyából ürü­lő petékkel megfertőzi kör­nyezetét, a háziállatok ivóvi­zét, takarmányát. Ilyen mó­don a következő évben hiz­lalásra vásárolt háztáji ser­tést is újra fertőzi. A fertő­zési láncot a hólyagos szer­vek megsemmisítése útján lehet a legcélszerűbben meg­szakítani. A házi hurka és disznó­sajt készítéséhez a falusi ud­varokban felállított üstön, katlanban főzik a belső szer­veket. A hólyagos szervda­rabokat az üst tüzében vagy más módon el kell égetni! Dr. Pintér Jenő megyei szakállatorvos KOSSUTH 8 27 Slégermúzeum. 9 17 Cholnoky Viktor. 9.44 Ze­nevár. 10.05 Dominó. 10.33 János Vitéz. 11.29 A kivé­tel meg a szabály. 11.44 Farkaskaland. 12.35 Sikeres embernek tartod magad? 12.50 Zenemúzeum. 1429 Isten a szekéren. 15.10 A Fáyegyüttes műsorából. 15.28 Csiribiri. 16,05 A Nyugat fakszimile-kiadása. 16.15 Kórusok. 18.34 Haydn: B-dúr szimfónia. 17.07 Ol­vastam valahol. 17.27 Fú­vószene. 17.35 Első csenge­tés. 18.15 Hol volt. hol. nem volt. 18.30 Esti magazin, 19.30 Hangszerszólók. 19.40 Szimfonikus zene. 21.30 Verbunkosok, népdalok. 22.30 A kamarazene ked­velőinek. PETŐFI 8.33 Napközben. 10,38 Ze- nedélelőtt. 11.30 Csak fia­taloknak! 12.33 A népmű­vészet mesterei. 12.55 Mis­kolci stúdiónk jelentkezik. 13.25 Ifjúsági könyvespolc, 13.30 Messzi útról jöttünk 14.00 Szórakoztató antik­várium. 18.00 Nóták. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Filmzene. 17.40 Teli torokból. 18.00 Disputa. 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Ba­rangolás Európában. 22.00 Népi muzsika. 23.15 Négy ország — négy énekes. I SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás—Fel vörösök. Emlékműsor a KMP helyi szervezet meg­alakulásának 60. évfordu­lója alkalmából. Szerkesz­ti: Jakab Mária — Bemu­tatjuk új lemezeinket —A szeretet nem áru. Önbdvá- ri Miklós jegyzete. —18.00 Észak-magyarországi kró­nika — Ülésezett a B.-A.-Z. megyei tanács — Újítási ankét a Borsodi Hőerőmű­ben — Peter Nero zongo­rázik — Lap- és műsor­előzetes. TEJ 5.30 Tévétorna. 8.35 Isfco- latévé. 15.15 Iskolatévé. 16.40 Perpetum mobile. 17.30 Forradalmak nemze­déke. 18.20 Az Országház- bői jelentjük. 19.20 Tévé­torna. 19.30 Twhíradó. 20.00 Egy nehéz nap éjsza­kája (angol film vígjáték). 21.25 Nézőpont. 22.25 Tv hiradó 3. 2. MŰSOR 18.55 En français. 19.10 Songs Alive. 19.30 Tv. híradó. 20.00 Arcélek a közéletből. 20.35 Manuela bizonyít (NDK tévéfilm). 21.40 Twhíradó 2. 22.05 Harry Belofonte műsora. fNwwiwfà 1978. éooembw tK emUiAeVfí

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom