Népújság, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-29 / 305. szám

Népi ellenőrök v zsgélták Megépülnek-e a tervezett lakásolt? *&******: Az egri Cseboicszári-iakótelep legújabb épülete. Kívülről •így tűnik; minden rendben A valóság viszont az, hogy csak jövőre költözhetnek ide lakói (Fotó; Szabó Sándor) Megyénk V. ötéves terve 12 ezer 500 új lakás meg­építését irányozza elő. Hogyan halad e nagysza­bású lakásépítési program megvalósítása? Eddig hány új lakás készült el? Ja­vult-e az építési fegyelem, az építőipari szervezetek kapcsolata, munkájuk terv- szerűsége és minősége? Időben készülnek-e el a tervek? Van-e elég kivitele­zői kapacitás? Jobb-e a la­kások minősége? Mennyi­vel nőttek az építési költ­ségek? Van-e, illetve lesz-e megfelelően előkészített te­lek a további építkezéshez? Miiven gondok, hiányossá­gok akadályozzák a lakás- program megvalósítását? A közelmúltban tartott széles körű vizsgálataik so­rján egyebek mellett ezekre áj kérdésekre kerestek vá­laszt megyénk népi ellenőrei, amikor a területileg illeté­kes tanácsoktól, s a beru­házásokban részt vevő ter­vező, bonyolító és kivitele­ző vállalatoktól számon kérték az öt évre tervezett lakásprogram időarányos teljesítését. A tervezettnél is több Hint a Heves megyei Né­pi i ülenőrzési Bizottság által me ' írgyalt és elfogadott jele ítűsből kiderül: 1976- ban -s 1977-ben a terve­zettnél is több lakás épült megyénkben. A két évre tervezett 1088 célcsoportos — tanácsi beruházásban épülő — lakással szemben 1889 új lakás került át­adásra. Az OTP és a la­kásépítő szövetkezetek 900 lakás megépítésére vállal­koztak, de végül is 1309 lakást sikerült megépíttet­niük. Hasonlóan több épült a tervezettnél a családi há­zakból is. A lakások többsége jó minőségben és határidőre készült el, s a beruházási költségek — ami szintén nem lebecsülendő — sem haladták meg az országos átlagot. Az eredményekben, a si­kerekben egyenlő arányban osztozhatnak a finanszírozó tanácsi szervek, a beruházá­sok bonyolítói, a tervezők, és természetesen a kivitele­zők is. A jó együttműkö­désüket, a korábbinál terv­szerűbb munkájukat bizo­nyítja az is, hogy nemcsak a lakásokat építették meg határidőre, hanem az úgy. nevezett kapcsolódó létesít­ményeket vagyis az óvo­dák, a kereskedelmi egysé­gek többségét is. A íervszeitné is kevesebb A jó rajtot sajnos nem követte a jó folytatás. Az idei évben < ugyanis keve­sebb lakás kerül átadásra a tervezettnél. A lemaradások okai régi ismerőseinkként köszön­nek vissza. Tanácsainknak nem sikerült megfelelően közművesített telket bizto­sítaniuk valamennyi beru­házás időbeni megkezdésé­hez. A szükségesnél az idén is kevesebb volt a kivitele­zők kapacitása, és a Heves megyei Tervező Vállalat jóvoltából a tervek többsé­ge is késve készült, el. és a korábbinál is több jogos kifogás merült fel a terve­zők munkája ellen. A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat számlá­jára írandó elsősorban, hogy az idén már nem kerül át­adásra 40 OTP_lakás Hat­vanban, és Egerben sem tudja maradéktalanul telje­síteni lakásépítési program­ját a vállalat. Igaz, hogy ha nagyon akarnák, meg tudnák magyarázni a - le­maradás okait. Időközben ugyanis az Építési és Vá­rosfejlesztési 1 Minisztéri­umtól olyan utasítást kap­tak, hogy soron kívül épít­senek meg 125 lakást Bu­dapesten. A minisztérium megbízatásának maradék­talanul eleget tettek, de ez aligha vigasz az egri, a hatvani és a gyöngyösi la­kásra várók számára. Nem a pénzen múlik Nem sikerült megvalósíta­ni az ésszerű ütemességet sem a kivitelezésben. A munkálatok aránytalanul nagy része torlódik össze — ez valamennyi kivitelező munkájára jellemző — az év utolsó hónapjaira, az idén is nem egy esetben fordult elő, hogy az aíapo. zás befejezése után — pél­dául a hatvani Horváth Mihály úti építkezésen, az egri MESZÖV-iroda kivite­lezésén, az egri Lenin úti blokkos építkezésen — az építők gyorsan odébbállnak és csak hetekkel, hóna­pokkal később folytatják a korábban megkezdett mun­kájukat. Változatlanul ko­moly gondot jelent az is, hogy indokolatlanul elhúzó­dik az új létesítmények üzembe helyezése, Alapvető feltétele végeze­tül a lakásprogram megva­lósításának az építkezések­hez szükséges telkek meg­felelő közművesítése és idő­beni átadása az építőknek. Ennek érdekében elsősorban a tanácsoknak kell az eddi­ginél is nagyobb és főként eredményesebb erőfeszíté­seket tenniük. A megye lakásprogram­jának megvalósításához — ahogyan a Heves - megyei Népi Ellenőrzési Bizottság is megállapította — biztosí­tottak a Jegfontosabb felté­telek. A szűkösebb anyagi lehetőségek ellenére sem a pénzen múlik majd elsősor. ban, hogy a tervidőszak vé­gére elkészül-e a 12 ezer 500 új lakás. Sokkal inkább azokon, akik szervezik, akik irányítják a lakásépítési beruházásokat és természe­tesen azokon, akik mfegépí- tik az új lakásokat. Koós József Kocnbájnadapterek — világszínvonalon Tőkés expoTi a MEZÔGËP-nël Az utolsó ellenőrzés. Tóth Titusz és Vincze József a próbapadon vizsgálja a kész kombájnadaptereket Alig egy esztendővel ez­előtt jelentős fejlesztéshez fogtak a Szolnoki MEZŐ­GÉP Vállalat egri gyárában. Mint ahogy akkor beszá­moltunk róla, a tőkés ex­port foltozását elősegítő munkát szervezlek. Azóta sok minden történt a gyár­ban. és a lelkes munkás- kollektíva tevékenységét az elmúlt hónapok során siker kísérte ! A fejlesztést,a felületelőké- szitő es festőüzem építésé­vel kezdték. És hogy ez ha­táridőre elkészült, abban nem kis érdeme volt a „házi” brigádnak, amely folyamatos munkával idő­ben átadta rendeltetésének az új üzemet. Ezt. nyomban szovjet, NDK és magyar gyártmányú gépekkel ren­dezték be. és hozzáláttak a kombájnra szerelhető szal­madaraboló, adapterek ké­szítéséhez. Merthogy a gyár erre szakosodott ! A megrendelés sem késett à tőkés országokból, a Né­met Szövetségi Köztársaság­ból és Dániából. A Claas? cégnek, illetve Dánia leg­I,ódákba kerül az új termek, aztán irány a Nemet Szövet­ségi Köztársaság. Kelemen Tibor művezető a szállítmányt ellenőrzi (Fotó: Szabó Sándor) nagyobb" arató-cséplő gyárá­nak, a dronninborgi gyár­nak készítettek egész évben adaptereket. Ezekre a gabo­nabetakarítás után nagy, szükség van. mert a tarlón maradt szalmát* feldarabol­ják, amelyet aztán szántás­sal a földbe forgatnak. A Claas-cég az egri gyár ren­delkezésérev bocsátotta terv­dokumentációit és a műsza­ki rajzokat. A dánoknak vi­szont a vállalat műszaki osztályának fejlesztő mérnö­kei és technikusai dolgozták ki az adaptergyártás terveit. A nyugatnémet megrende­lőknek mérettől függően nyolcféle típust gyártottak 1978-ban, míg a dánoknak kétféle adaptert készítettek. Ennek * eredményeként de­cember végéig több mint két és fél ezer kombájnra szerelhető, ékszíjjal működ­tethető gépegységet szállíta­nak a tőkés partnereknek. Ez a gyár éves árbevételi tervének több mint felét, 02 millió forintot jelent. Az egriek ezzel megközelítőleg kétmillió dollárral járulnak hozzá az idén a népgazda­ság tőkés exportjához. Elismerésre méltó ez a tevékenység. hiszen száz szak- és betanított munkás, főleg forgácsolók, hegesztők, festők és szerelők eredmé­nyes tevékenységét dicséri. Mint Ambrus Imre igazgató beszélgetésünkkor elmondta, a nyugatnémet Claas-cég képviselői annyira elégedet­tek voltak az adapterekkel, hogy az év második felében tővábbi háromszázat ren­deltek. Ez a minőségi mun­ka sikerei bizonyítja! A gyárban már a jövő évi terv megvalósítására készülnek. Az egriek jó hírnevet, szereztek a tőkés megrendelők köreben. En­nek köszönhető, hogy 1979- ben, az idén gyártott több mit két és fél ezer adapter helyett már 4600-at készíte­nék a nyugatnémeteknek és a dánoknak, ami az árbevé­tel további növelését segíti /elő. A megnövekedett jövő évi feladatokat az idei százfős, munkáskollektívával kíván­ják megvalósítani. (mentusz) Tartás fogyasztási tartós problémái Szeptemberben 24,1 mil­liárd forintot fizettek ki a lakosságnak; január és szep­tember között a lakosság készpénzbevételei a tavalyi hasonló időszakhoz képest 9.2 százalékkal növekedtek. Ugyancsak szeptemberben 10 74^-an vehették át új személygépfcoçsijukat. el­kelt több mint hétszázmillió forint értékű bútor; az áru- főcsoportok között változat­lanul tartotta első helyét a forgalmi adatok alapján a tartós fogyasztási cikkek el­adása. Állandóság és változás Parányi metszet a forgal­mazás, értékesítés, szövevé­nyéből. de mint minden metszet, ez is fölmutatja a jellemzőket. Azt például, hogy évek óta folyamatosan és a legegyenletesebben ezeknek az áruknak a kere­sete és eladása növekszik, s a nemzetközi tapasztalat is a hazait erősíti. Ez utóbbi szerint még az úgynevezett dekonjunkturális helyzetben is. amikor általában csök­kennek a lakossági vásárlá­sok. a tartós fogyasztási cikkek utáni érdeklődés élénk marad. Hosszú távú folyamatról van szó tehát — a lakosság egyre nagyobb tömegei szok­ják meg, veszik természe­tesként az ilyesfajta áruk kínálta kényelmet. köny - nyebbséget —, amivel min; állandó tényezővel lehet szá­molni. Az állandóság azon­ban a változással ölelkezik: az áltagosnál gyorsabban növekszik a kereslet a jó minőségű, szolgáltatásaiban magasabb színvonalú termé­kek, cikkek iránt’ még ha azok drágábbak is a koráb­bi, hasonló áruknál. A. ter­melőknek. s nem kevésbé a kereskedőknek ehhez a ket­tősséghez kell — kellene — igazodniuk. WMú eioelkoÉH Tavaly minden száz fo­rintból. amit a kiskereske­delemben elköltöttünk, átla­gosan tíz forintot tartós fo­gyasztási cikkekért fizettünk ki. Azaz összesen 25,2 mil­liárdért vettünk ezekből az árukból, s hogy érzékeljük a változás ritmusát, leírjuk: nyolcmilliárd forintra nőtt például a bútorok egy esz­tendei forgalma. A kiske­reskedelemben egyetlen hó­pap alatt 19 750 hűtőszek­rényt adtak el, a villamos vízmelegítők értékesítése a hetvenes években több mint a háromszorosára bővült, havonta tízezer darab talál gazdára ,de csak azért eny- nyi, mert több nincsen, hi­ánycikk. Egy-egy nyitva tar­tási napon átlagosan 1110 ke­rékpárt adnak el az üzletekben s míg 1960-ban varrógépből 15 ezer darabot vásároltak, 1970-ben 39 1977-ben 65 ez­ret. A tartós csoportba sorolt áruk forgalma tehát mere­dek emelkedőn kaptat felfe­lé hosszú évek óta. s ez ör­vendetes. Az már kevésbé, hogy a problémák is tartós­nak, mi több, makacsnak bi­zonyulnak. Említettük a bútorokat. Nos, mindmáig megoldatlan a teljes választékot bemuta­tó forgalmazás, s bár a mennyiségi igények nagyobb részét az ipar már kielégí­ti, kisbútorokból, egyedi da­rabokból tartós a hiány. Az sem megnyugtató, hogy e fő lakberendezési tárgyak­nak a negyede — mint egy tárcaközi vizsgálódás meg­állapította — sérülten, hi­básan. jut el a vásárlóhoz, gyakori a magasabb minő­ségi osztályba sorolás, ne­hézkes a garanciális javítási jogok érvényesítése. S itt csupán a bútorokról szóltunk holott tartós fogyasztási cikkeink csoportjának ez csak egyik alkotóeleme. Homályos hátország Ilyen és hasonló tapasz­talatok birtokában fogalmaz­hatunk ügy. hogy bár a szóban forgó árucikkek kí­nálata mennyiségben. vá­lasztékban sokat fejlődött, a hátország, a termékek hasz­nálati értékének növelésétől a javítás, karbantartás meg­nyugtató rendezéséig, meg­lehetősen homályban maradt. Napjainkban ezer lakosra például 246 mosógép, 69 személygépkocsi jut. telített­ségről tehát korai lenne be­szélni, mégis, mosógépből alig van választék, a gép­járműjavítás az alkatrész­utánpótlás rendezetlensége miatt akadozik. Kétségtelen, sokat mond az életszínvonal emelkedé­séről. az életkörülmények változásáról, hogy tavaly csu_ pán tv-készülékekért 2,2 millárd forintot hagyott az Üzletekben a lakosság, s tízszer annyi magnetofont vettek meg, mint 1960-ban. Azt azonban saját bőrünkön érezzük, hogy vajmi keveset ér a korszerű készülék, ha egyetlen kisebb alkatrész hibája miatt hetekig vár a javításra, avagy még szere­lőt sem tudunk keríteni, aki a hibát megállapítaná. Valójában arról van szó. hogy a tartós fogyasztási cikkek termelésében, forgal­mazásában folyamatos de sze­lektív fejlesztés szükséges, ezt azonban nagy időbeni késedelemmel érzékelték az érintettek. Igaz, vannak jó példák, így a villamos hűtő- szekrényeké. s negatívok is: a mosógépeké, bojlereké. Előbbiek lépést tartottak az igények változásával, utób­biak messze elmaradtak at­tól. Ennek következtében az­után furcsa helyzet alakul ki. Bizonyos áruknál — au­tomata mosógép, háztartási kazán, bojler stb. — jó ide­je a mennyiségi szükségle­teket sem sikerül kielégíte­ni, más termékeknél viszont az lassítja az értékesítést, hogy gyatra a kínálat, hz új termékek használati ér­téke semmivel sem nagyobb, mint, a régebbieké. S végül vannak olyan cikkek, ahol a vevő már választékot talál, megfelelő kiszolgálást, javí­tást kap; az árut biztonsá­gosan használhatja. Természetes, hogy a vi­szonylag szűk belső piac miatt nem elégíthetjük ki mindenféle tartós fogyasztá­si cikkből a keresletet hazai árukkal. Lassú azonban a KGST-országok közötti mun­kamegosztás fejlődése, el­lentmondásos a beszerzés" lehetőségek feltárása, s í kooperáción» alapuló műszaki fejlesztések vontatottak. Jopos höveteíméiiy Az MSZMP XI. kongres­szusának határozata ki­mondja: „A lakosságot. a jövedelmekkel arányosan több, jobb, választékosabb közszükségleti cikkel kell el­látni”. Jogos követelmény ez, ám teljesítéséhez — mind az iparban, mind a kül- és belkereskedelmi te­vékenységben — más sebes­ségre kell kapcsolni. Csupán kiragadott példaként említ­jük: a munkásosztályhoz tartozó családok 58,1 száza­léka saját tulajdonú családi házban él, ennek ellátási, árukínálati követelményeit:, következményeit is föl kel­lene mérni, s tükrözni a ter­melésben, az értékesítésben. Igaz, fokozatosan megszűr nik a hazai porszívógyártás, mert nem állja a versenyt, s végre rozsdamentes acél­lemezekből készítik a boj­lereket, azaz nem lyukad­nak ki egy-két esztendő alatt, tehát a frontvonalak — ahogy azt mondani szokás — mozgásban vannak. A mozgás irányának, sebessé­gének azonban sokkal na­gyobb figyelmet kell kapnia, mint eddig, s nem kevésbé annak, hogy a frontvonalak mögött miként alakul a hát­ország helyzete. Mert, joggal elvárjuk, hogy tartós fo­gyasztási cikkeink valóban tartósak legyenek. S éppen ezért használatuk tartós problémainak megoldása most már legalább annyira fontos, mint az, hogy meg­felelő mennyiségű áru kínál­ja magát az üzletekben. Mészáros Ottó MwsMj@ 1978. december 29., péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom