Népújság, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-03 / 285. szám

Heti külpolitikai A hét 3 kérdése A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának ülése, majd a Legfelsőbb Tanács ülésszaka Moszkvá­ra irányította ismét a világ figyelmét. Az idei év eredmé­nyeit (és helyenként jelentkező gondjait) éppúgy számba vették, mint a jövő esztendő állami tervének és költségve­tésének megtárgyalásával azt, hogy milyen lesz a Szovjet­unió jövő évi gazdálkodása? A Közel-Kelet változatlanul az érdeklődés homlokteré­ben van, s amíg a Szadat—Begin „idegháború’’, amely egy­szerre szolgálja az időhúzást, meg azt. hogy Egyivtomot további engedményekre bírják. Nos, amíg ez a szüntelen fordulataival már éppen unalmassá váló huzavona lesZorul a világsajtó címoldalairól, a Közel-Kelet más kérdései vál­nak érdekessé. Így például a libanoni helyzet, amely a párizsi francia—libanoni csúcstalálkozó témája volt. Mit jelent a francia segítség Libanonnak?. Budapesten is sor került olyan legmagasabb szintű találkozóra, amelynek középpontjában a közel-keleti kérdés- csoport állott, mivel az egyik résztvevő Szíria elnöke volt Mi a jelentősége a magyar—szír kapcsolatok elmélyülésének? összefoglalónk Nyugat-Németországban a Ruhr-vidék egyik városában, Oberhausenben vasmunkások tüntetnek (Népújság telefotó — MTI—KS) Izraeli-egyiptomi színjáték Hogyan alakult a Szov­jetunió idei gazdálkodása, milyen lesz a jövő évi terve? A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka mél­tán vonta magára a világ figyelmét. A szocialista nagyhatalom jövő évi álla­mi terve, költségvetése sze­repeli az ülés napirendién, egyben azt is áttekintették a képviselők, hogy az idei eredmények hogyan alakul­nak. A nyugati polgári sajtó a Varsói Szerződés Tagálla­mai Politikai Tanácskozó Testületének minapi, moszkvai ülése után sokat foglalkozott a szocialista or­szágok fegyverkezésének kérdéseivel. Ezért kísérte különös figyelem a jövő évi szovjet költségvetés honvé­delmi előirányzatát is: nos. Garbuzov pénzügyminiszter honvédelmi célokra 17,2 milliárd rubelt javasolt, ugyanannyit, mint 1978-ban. Ez százalékban kifejezve a szovjet állami költségvetés fi.4 százaléka! összehasonlításul: a szov­jet iparfejlesztés finanszíro­zására 146,8 milliárd rubelt szánnak, csaknem 9 száza­lékkal többet, mint a most véget érő esztendőben. Je­lentősen növelik a könnyű­ipar. az élelmiszergyártás, a hús- és a tejipar, a helyi ipar. valamint a lakosság részére nyújtott szolgálta­tások fejlesztésére szánt összegeket mindezekre a bé­lokra 26,6 milliárd rubelt A nemzetközi közvélemény érthető figyelemmel és meg­ütközéssel figyeli a guaya- nai tragédiát. Maguk az események immár közismer­tek. A hatvanas évek végén egy zavaros fejű tisztviselő, bizonyos Jim Jones, egyszer csak „tiszteletesnek” kezdte titulálni magát és híveket toborzott az USA Kalifornia államában. Jones hamarosan lényeges és amerikai körülmények között egyáltalán nem olyan szokatlan megállapodást kö­tött J. Brown kaliforniai kormányzóval. Ennek lénye­ge, hogy Jones és gyarapodó szektája anyagilag, valamint szavazatokkal és propagan­dával támogatja a kormány­zó és emberei újraválasztá­sát, ennek fejében viszont a kaliforniai hatóságok elnézik a gyülekezet . tevékenységét. Pontosan ez történt. Any- nyira ez, hogy amikor 1977- ben Jones —■ állítólag nem utolsósorban az adóhivatal „kellemetlenségei” miatt — elhatározta, hogy szektáját a guayanai dzsungelekbe tele­píti át, magas rangú ameri­kai személyiségektől kapott ajánlólevelet a guayanai kor­mányhoz. (Az egyik aláíró például Rosálynn Carter asszony, az Egyesült Álla­mok elnökének felesége volt!), toAmüsU, kSIS. december 3., vasárnap irányoztak elő. s ez 18.6 százalékkal több, ' mint 1978- ban. A szovjet költségvetés számai a békés fejlődést biztosító adatok, bizonyíté- kai vannak, hogy nagy cél­jait a szovjet állam a nép életszínvonalának emelésé­vel. a termelés fokozásával, a hatalmas ország gazdasági erejének növelésével kíván­ja elérni. Figyelemre méltó számo­kat lehetett hallani a Leg­felsőbb Tanács ülésén az idei eredményekről. A me­zőgazdaság a Szovjetunió történetének eddigi legna­gyobb gabonatermését taka­ríthatta be, 235 millió ton­nát. Hangsúlyt kapott az a megállapítás is, hogy az ál­lattenyésztés még elmaradt a várakozástól. 8,3 millió tonna gyapotot szüreteltek le, ez az eredmény keve­sebb a tavalyinál (akkor 8,7 millió volt, ez is csúcsered­ményként vonult be a me­zőgazdasági krónikákba), vi­szont jobb, mint az 1976-ban volt 8,2 millió tonna. A Leg­felsőbb Tanács ülését meg­előzően az SZKP Központi Bizottsága tartott ülést s ott a beruházásokat illetően bírálatok is elhangzottak. A beruházási területeken jövőre 132 milliárd rubelre nő az összes beruházás ér­téke, az emelkedés aránya 4,5 százalék. Mit jelent a francia se­gítség Libanonnak? Így aztán hiába figyelmezte­tett néhány lap arra, hogy a híveitől amúgy is korlátlan engedelmességet követelő Jones a guayanai őserdőben totális rabságban tartja majd a hozzá szegődött sze­rencsétleneket, 1977-ben csaknem ezer ember — köz­tük számos kiskorú gyermek — hagyta el az Egyesült Ál­lamokat és alapított kolóni­át a guayanai fővárostól két­száznegyven kilométerre a fülledt, áthatolhatatlan dzsungelben. A telepet a szektavezér nevéről Jones- tównnak, Jones városának keresztelték el. Ami várható volt, bekö­vetkezett. A szektatagok a vezér testi-lelki rabszolgái lettek. Mindent csak pa­rancsra tehettek, a külvilág­gal akkor sem érintkezhet­tek, ha erre lett volna mód­juk. Néhány Amerikában maradt hozzátartozó igyeke­zett mozgósítani az illetéke­seket és egy Ryan nevű kép­viselő követelésére az Egye­sült Államok guayanai nagykövetsége is érdeklődni kezdett. A nagykövet kény­telen volt jelenteni azt az értesülését, hogy a jones- towni telepen „pokoli álla­potok” uralkodnak. Ryan vezetésével vizsgáló- bizottság utazott a helyszín­re. A dzsungel-repülőtéren a látogatókat sortűzzel fogad­ták és a vérengzésnek ma­ga a képviselő is áldozatul esett. A világ ekkor értesült arról, mi folyik az egykor bűntetőtelepnek használt őserdei rejtekhelyen. Több Franciaországot Libanon­hoz a politikai gazdasági és társadalmi kötelékek mel­lett még érzelmi szálak is fűzik. Hatvan esztendeje, az első világháború végén a másik győztes hatalommal, Nagy-Britanniával együtt közösen szállta meg Fran­ciaország az addig török uralom alatt állott Libanont. 1920-ban a frissen megala­kult Népszövetség megbí­zást — úgynevezett mandá­tumot — adott Franciaor­szágnak, hogy irányítsa a török uralom alól felszaba­dított terület életét. 1946- ban távoztak az utolsó fran­cia katonák az akkorra már teljesen függetlenné vált Libanon földjéről. A ne­gyedszázadnyi idő alatt azonban a kapcsolatok igen szorossá váltak Párizs és Bej rút között. Mi sem jel­lemzőbb, mint hogy Liba­non lakosságának nagyobbik fele beszél franciául! Szárkisz, libanoni elnök első alkalommal látogatott el Párizsba. (Korábbi kül­földi útjai a Vatikánba, az Arab-öböl országaiba és Irakba,, a Szilárdság Front­jának bagdadi csúcsértekez­letére vezették.) A bejrúti vendég Párizsban országa tragédiájára kívánta felhív­ni a figyelmet: egymillió li­banoni menekült lett kény­telen a harcok miatt elhagy­ni otthonát, 60 000 lakóépü­let dőlt romba, a libanoni ipar 70 százaléka nem ter­mel a háborús károk miatt. A halottak száma 40 000, de az áldozatok jelentős része palesztin menekült.,. A francia segítség nem volt jelentéktelen eddig sem, persze, a háború torz logikája szerint például a Párizsból érkezett autóbu­szokat vagy mentőautókká kellett átalakítani, vagy — barikádok emeléséhez hasz­nálták fel! S az is a hábo­rús körülmények következ­ménye, hogy most Francia- ország elsősorban hadiszal- lítmányokkal igyekszik a bejrúti központi kormány katonai tekintélyét helyreál­mint kilencszáz ember — köztük mintegy kétszáz gyermek — esett áldozatul az amerikai hatóságok fele­lőtlenségének. Az elkésett, utólagos vizsgálat — ahogy ilyenkor lenni szokott — különös anyagi vonatkozá­sokra is fényt derített. Legalább tízmillió dollár készpénz, valószínűleg ennél is nagyobb értékű ékszer, valamint egy önmagában is vagy húszmillió dollár érté­kű tengerjáró hajó különös hátteréről keringő kósza hí­rek járták be a világsajtót. BÚVÓHELY BŰNÖZŐKNEK ,A guayanai tragédia rá­irányította a világ figyel­mét az amerikai társadalmi talajon gomba módra elsza­porodott ön- és közveszélyes szektákra. A panamai rádió figyelmeztetett arra, hogy „egész sor, az Egyesült Álla­mokból furcsa körülmények között kirajzott szekta él Latin-Amerikában, többek között Panama őserdeiben is. Közös vonásuk a szekta­tagok felett gyakorolt lelki és fizikai terror... Nem egy ilyen telep szolgált búvóhe­lyül náci háborús bűnösök­nek is.” Szekták mindenütt van­nak, ahol lelkileg, idegileg gyenge, vagy nagyon primi­tív, könnyen fanatizálható emberek élnek. De — és ez statisztikai tény — sehol nincs annyi miszticizmusba menekülő, elyté4 a félelemre és erőszakra építő csoport, litani. A meglevő Mirage harci repülőgépeken kívül AMX-harckocsikat, 155 mil­liméteres lövegeket, vala­mint kisebb rakétákat szál­lítanak a franciák. Mi a jelentősége a magyar —szír kapcsolat^' elmé­lyülésének? A Magyar Népköztársaság kezdettől fogva támogatta az arab népek küzdelmét, a társadalmi haladásért, az imperialista elnyomás alól való felszabadulásért, a bé­kéért. A Szíriái Arab Köz­társaság úgynevezett „front­állam”, olyan ország, amely a legkíméletlenebb ellensé­ges csapásokat volt kényte­len elszenvedni, amely 1967- ben fontos területet veszített el (a Golán-fennsíkot), s amely ma — az amerikai- egyiptomi—izraeli összeját­szás nyomán — ismét ki van téve annak, hogy az ese­mények kedvezőtlen alaku­lása támadás célpontjává formálja. De Szíria olyan ál­lam is, amelynek diplomá­ciája ma mindent elkövet a közel-keleti átfogó rendezés érdekében: a damaszkuszi államférfiak és diplomaták vezető szerepet játszanak a haladó arab országokat tö­mörítő Szilárdság Frontja tevékenységében. Szíria viszonozza a szo­cialista országoknak azt a törekvését, hogy szoros, ba­ráti viszony alakuljon ki az arab népek és az európai szocialista közösség között. Az igazságos és a tartós ren­dezés a Közel-Keleten csak a szocialista országok, min­denekelőtt a Szovjetunió se­gítségével, közreműködésé­vel valósulhat meg. Most, a budapesti tárgyalásokon is ez jutott kifejezésre. De világpolitikai jelentő­sége mellett a legmagasabb szintű magyar—szíriai ta­lálkozó azzal is bevonul a két nép történelmébe, hogy a sokoldalú kapcsolatokat, a gazdasági együttműködést is elmélyítette. Ez pedig mindkét fél érdeke. mint az Egyesült Államok­ban. Erről sokat ír az ame­rikai sajtó is. „Vajon — te­szi- fel a kérdést Guayana nyomán a Christian Science Monitor — nincs-e társadal­mi, politikai, kulturális éle­tünkben valami, ami előse­gíti az ilyen csoportok fel­bukkanását?” A tekintélyes Washington Post válasza laptársa kérdésére így hang­zik: „Országunkban gyökeret vert a tanácstalanság és a céltalanság alapérzése.” „Szá­mos amerikai — teszi hozzá a Baltimore Sun — társa­dalmon kívülinek érzi ma­gát és ez természetesen ked­vez a miszticizmusnak.” HAMIS PRÓFÉTÁK A modell érdekes: ki­egyensúlyozatlan emberek valamilyen — nemegyszer sokféle — kiszolgáltatottság miatt ' menekülnek hamis prófétákhoz, egy, a korábbi­nál is nagyobb kiszolgálta­tottság béklyói közé. Ez volt a helyzet Jim Jones hiveinél és ez a modell érvényesül annyi más szekta esetében is. Lássunk közülük néhá­nyat. A mennoniták szektáját a pennsylvaniai Ephratában alapította Harold M. Zim­mermann ingatlanügynök. -A tagdíjakból és a monstre beatkoncertekből (!) hama­rosan annyi pénz gyűlt ösz- sze, hogy a pennsylvaniai Morgauban Zimmermann megvett egy nagy farmot. Ezt hamarosan egy másik nagy gazdaság követte a kö­zeli Mount Unionban, majd számos más helyen — im­már nemcsak Pennsylvania államban. Ma a mennoni ták Ameri- ka-szerte zárt közösseget al­kotnak, komoly anyagi erő­forrásokkal és — ahogy ez lenni szokott — (Zimmer­A legújabb izraeli és egyip­tomi diplomáciai színjáték után ismét nyíltan folytatják a különbekéről folyó tárgya­lásokat. Musztafa Khalil, egyiptomi kormányfő csak­nem három órán tárgyalt Carterrel, majd Vance, ame­rikai külügyminiszter beje­lentette: mindkét fél a há­romoldalú tanácskozások foly­tatását igényli. .Begin, izraeli kormányfő ugyanaznap ha­sonló értelemben nyilatko­zott. Az egyiptomi kormányfő Szadat elnök üzenetével ér­A pekingi vezető körökhöz közelálló Cseng Ming című hongkongi folyóirat legújabb száma rövid beszámolót kö­zöl Csiang Csing asszonyról, Mao Ce-tung özvegyéről — akit mint ismeretes — 1976. október elején tartóztattak le, mint a „négyek bandájá­nak” prominens tagját. A beszámoló szerint Csiang Csinget a kínai főváros kö­zelében levő Huajlo kerület különlegesen biztosított lu­xusbörtönében tartják fogva. A kulturális forradalom ra­dikális vezető személyisége bebörtönzése után kijelentet­te, hogy a hatalom éveiben bosszút állt mindazokon, akik nmnn személyében) sokszo­ros milliomos szektavezérrel. A Fenséges Fény Misszió­ja az Amerikában virágzó, számtalan indiai ihletésű szekta egyike. Vezetője egy nagyon alacsony, nagyon kö­vér fiatalember, bizonyos Maharesh Ji. A körülötte serénykedő mahawmas-ok (főpapok) szerint Ji „maga az isteni tökéletesség”. A molett ifjú tehát nem más, mint Bhagwam, vagyis — hindu kifejezéssel — isten­ség. ö tehát más istenségek­től eltérően a szó akusztikai értelmében is meghallgat­hatja — és természetesen meg is hallgatja — hívei hozzá intézett fohászait Körülbelül ebből a nem túlságosan eredeti állításból áll a szekta egész „tanítása”. Es Jihez — nemegyszer fantasztikus értékű adomá­nyaikkal, ajándékaikkal együtt — tódulnak a hívek. A szekta amerikai létszáma megközelíti a százezret (!). ,.A feltámadás gyülekeze­te”. Központjuk maga New York. Hitük lényege: imád­kozni kell az elhunyt feltá­madásáért. A jelek szerint nemegyszer maguk segítik hozzá egymást ahhoz, hogy legyen miért imádkozni... A New York-i rendőrség nemrég gyanús körülmények között elhunyt fiatalember holtteste körül furcsa cso­portra bukkant. Fanatikus arccal mutattak a tetemre és azt mondták a kiérkezett csoport vezetőjének, egy hadnagynak: „Nézze meg az arcát. Három napja halt meg és imánk nyomán már sokkal jobban néz ki...” MOON IS A CIA A kígyóméregszekta. Első­sorban Louisiana államban és az amerikai Dél más kör­zeteiben „tevékenykednek”. Fanatizált híveik kígyóval kezett Washingtonba. Egy nappal korábban a kairói ve* zető, Robert Byrd amerikai szenátor révén Beginnek kül­dött üzenetet. Vance külügy­miniszter, aki maga is hosz- sáabban tárgyalt Khalillal, a fehér házi konferencia után nem közölte, mikor újítják fél a közvetlen tárgyaláso­kat, de szavaiból nyilván­való volt, hogy Washington két védencének képviselőit ismét az amerikai fővárosba várják. vétettek ellene és nagylelkű^ en járt el azokkal szemben, akiknek adósa volt valami­vel. A luxusbörtön felügye­lői kezdetben tartottak tőle, hogy Csiang Csing öngyil­kosságot kísérel meg, de ké­sőbb rájöttek, hogy ilyen­irányú aggodalmuk teljesen alaptalan, mert Csiang Csing nem adta fel politikai am­bícióit és azt a reményt, hogy ismét visszakerülhet? t* hatalom csúcsára, s melles­leg nem tartozik az öngyil­kosságra hajlamos típusok közé. Igaz, hogy egy alka­lommal éhségsztrájkot kez­dett, de amikor valóban éhes lett, abbahagyta a sztrájkot maratják meg magukat szer^ tartásaikon, azon az alapon, hogy „ha a hit elég erős, a méreg sem hat”. Sajnos, a hit az esetek többségében nem elég az életben mara­dáshoz. A Sátán Barátai. A koreai,' majd a vietnami háború idején az amerikai hadse­regben terjedt a vérontásba belefáradt, az életet klútta- lannak látó fiatalok között, akik tömegesen követtek el öngyilkosságot szolgálata fegyvereikkel. A Moon-szekta. Alapítója egy most ötvennyolc éves dél-koreai kalandor, Moon Son Myung. Az Egyesült Ál­lamokban harmincezer híve van. Mivel harcot hirdet „a kommunizmus ellen”, támo­gatja a CIA és dél-koreai partnere, a KCIA is. Az el­jött messiásnak nevezi ma­gát, Amerikában és Európá­ban számos kastélya van, személyes vagyona hetvén- ötmillió (!) dollár. New Yorktól északra. Westches­ter Countyban levő birtoká­nak értéke meghaladja az egymillió dollárt. Mintegy huszonöt helyen létesített kolóniát Ameriká­ban. A fanatizált szektata­gok naphosszat keményen dolgoznak, hogy Moon bank-; számláját gyarapítsák. Szü­lők ezrei indítottak már pert elcsábított gyermekeik ki­szabadításáért. A Moon-ko-' lóniákon napirenden van ai korbácsolás, a testi-lelki kínzás. Ami most Guayanábán történt, Moon bármelyik te­lepén bármikor megtörtén­het, ha ugyan már meg nem történt — vélte a minap « Npw York Tímea. , Harmat EndM ] ’álfy József Testi-lelki rabság Szekták az Egyesült Államokban Csiang Csing Itixusirtönben

Next

/
Oldalképek
Tartalom