Népújság, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-23 / 302. szám
Ú| alapokon JOGKÉNDSZERtTVK FT évszázadokon át nem szabályozták oiyan törvények, amelyek például objektiven beszéltek volna az élet és a vagyon elleni bűncselekmények meghatározásáról. A történelmi visszatekintés megállt az éppen száz esztendővel ezelőtti, az 1878-ban elsőként megfogalmazott úgynevezett Csemegi-kódexnél, ahol a törvény a fogalmak pontos kidolgozására, a tényállások szabatos meghatározására, illetve a büntetési rendszer különböző nemeinek megfogalmazására is szorítkozott. Ezt a gyakorlatot azonban annak idején a bíród önkényre alapozták. Bár ez a jogi kör ismerten egy átalaku. lásra váró társadalom uralkodó osztályának érdekeit képviselte, a maga idejében haladónak mutatkozott. Hiszen éppen ezért az 1961-ben megfogalmazott, új társadalmunk életében első Büntető Törvénykönyv alapjait is szolgálta, bár — s természetesen — a fejlődés sok más paragrafus, illetve törvényerejű rendelet meghozatalát is igényelte. A felszabadulás után olyan hatékony jogszabályokra volt szükség, amelyek egyrészt a népellenes és háborús bűncselekmények elkövetőit vonták felelősségre, illetve bzitosították a demokratikus államrend védelmét. Az 1950. évi II. törvény a szocialista büntetőjog elveinek megfelelő, en átalakította a felelősségi rendszert, gyökeresen megvál. toztatta a büntetési kategóriákat, s bevezette az egységes szabadságvesztést, valamint új intézkedésként meghonosította a javító-nevelő munkát. Büntetőjogunk további fejlesztésében határkövet jelentett az első átfogó, az 1961-ben született szocialista magyar büntető törvény, amely egyse, gesen szabályozta a büntetőjog egész anyagát, magában foglalva a fiatalkorúak büntetőjogát és a katonai büntető, jogot is. A Btík. több mint másfél évtizedében eredményesen védelmezte szocialista rendünket, az állampolgárok személyét és jogait, s hozzájárult a közrend és közbiztonság megszilárdításához, Az új Büntető Törvénykönyv nem sokban tér el az eredetitől. Legfontosabb benne, hogy elsősorban az elkövető személyiségét veszi alapul, a büntetés kiszabása során. Sőt, az egyes -bűncselekményeket a további rendeletekkel ellentétben olyan kategóriákba sorolja, amelyek a bírói mérlegelést még felelősségteljesebbé teszi. De térjünk vissza arra a megállapításra, hogy hazánkban a közrend és a közbiztonság szilárd, de a társadalmi fejlődést figyelembe véve olyan törvényekre van szükségünk, amelyek nemcsak a jelent, hanem a jövőre vonatkozó jelenségeket is tudatosan a napi gyakorlatra építve is szabályozzák. Ez az új törvény nem elsősorban azért született, hogy fenyegessen, hanem azért, hogy védje szocialista államrendünket, s megteremtse azt a törvényi összhangot, - amely a nevelés és a büntetés között okvetlenül szükséges. \ Xátai Gábor AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA V y ÍN. évfolyam» 302. szám ÁRA* 80 FILLÉR 1978. december -23., szombat Pénteken megtartotta Egerben az idei utolsó ülését Heves megye Tanácsa. A szőkébb hazánk lakosságát képviselő tanácstagokat — valamint a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala képviseletében megjelent Havas Aladárt — Fekete Győr Endre, a megyei tanács elnöke köszöntötte, majd a lejárt határidejű tanácsi határozatok végrehajtásáról adott szám - ' a testületnek. Ezt követően tett javaslatot a megye költségvetési és fejlesztési alapjára Kántor Imre, a pénzügyi osztály vezetője, aki a napirendhez fűzött kiegészítésében egyebek között hangsúlyozta: — A költségvetési és fejlesztési alap javaslatánál fegyelembe vett szabályozó bevételek megfelelő biztosítékot nyújtanák a tanácsok és az intézmények gazdálkodásához, A tervezett kiadási előirányzatok pedig — a takarékos gazdálkodás mellett — lehetővé teszik a lakosság alapvető egészségügyi, szociális, oktatási. kulturális és egyéb szükségleteinek kielégítését. A nyugodt, kiegyensúlyozott gazdálkodás lebonyolítása érdekében azonban szükség van arra, hogy a jövőben tovább javítsuk a gazdálkodási szemléletet, az eddigéknél is következetesebben betartsuk a takarékossági követélményeket, biztosítsuk az összhangot az igények kielégítése, és a rendelkezésre álló anyagi eszközök között. A megyei tanács tagjai az előterjesztésiből, illetve az ehhez kapcsolódó vitából tájékoztatást kaptak arról, hogy a megye tanácsai 1979- ben másfél milliárd forinttal gazdálkodnak majd. Ebből az összegből a gazdasági-kommunális feladatok megoldására 170,9 millió forint jut, s csak az utak és a hidak felújítására 66 millió forintot áldoznak a tanácsok. Az ideinél 11,5 százalékkal magasabb összeg, 468 millió forint jut a lakosság egészségügyi és szociális ellátására: jövőre 240 kórházi ággyal gyarapodik az egészségügyi hálózat, új üzemorvosi. körzeti orvosi és védőnői állásokat töltenek majd be. Üjabb hatvan kisgyermeket helyezhetnek el a dolgozó szülők bölcsődékbe. s négy korszerű öregek napközi otthona fejlesztésére is jut majd a tanácsok pénzéből. A kulturális és a közművelődési feladatokra 1979- ben 582 millió forintot fordítanak: 325 óvodás kisgyermek elhelyezésére, 16 általános iskolai tanulócsoport, 30 általános iskolai napközis csoport és két szakközépiskolai osztály létesítésére költenek a tanácsok. Ebből az összegből kerül sor egyes megyei oktatási intézmények jövőbeni, városi irányítású működtetésére. Január 1-től ugyanis a megyei tanács irányítása alól az egri városi tanácshoz kerül az Egészségügyi Szakiskola és Szak- középiskola illetve Kollégium; a Mezőgazdasági SzakKántor Imre pénzügyi osztályvezető előterjeszti a költségvetési és fejlesztési alap javaslatát murikdsképzS iSktíta. Ä gyöngyösi városi tanács irányítása alá kerül 1979-től a Vak Bottyán Gép- és Műszeripari Szakközépiskola, a 214-es számú Ipari SzakMarőti Sándor: „A jövő évben is biztosított tancsaink reális gazdálkodása.” munkásképzö Intézet, valamint a Kereskedelmi és Vendecjlátóipari Szakmunkásképző Iskola. Hatvanban a Bajza József Gimnázium és Egészségügyi Szakközép- iskola, illetve Kollégium; a 213-as számú Ipari Szak' munkásképző Iskola tartozik majd a városi tanács irányítása alá. Fontos feladata lesz a jövőben a helyi tanácsoknak, hogy biztosítsák a gyöngyösi járási-városi művelődési ház működésének feltételeit, valamint a besenyőtelki komplex közművelődési intézmény megvalósítását. \ A megyei tanács által elfogadott költségvetésben a jogi es a közbiztonsági létadatok megoldására 39,4 millió forintot terveztek» az igazgatási ágazat költségei pedig a tervek szerint 109,5» millió forintot .tesznek ki* A költségvetési és a fejlesztési alap javaslatáról szóló vitában a felszólalók hangsúlyozták, hogy a tanácsi munka valamennyi területén rangsorolni kell az igényeket, s biztosítani kell a reális gazdálkodás alapjait, megfontoltan átgondoltan kell élni a lehetőségekkel. A megyei tanács tegnapi ülésének további részében a megyei főügyészség vezetőinek tájékoztatóját hallgatták meg a testület tagjai, majd jelentés hangzott el a tanácsok hatósági munkájáról. Ezután Szalay István, dr. Varga József és Maróti Sándor, a megyei tanács elnök- helyettesei számoltak be feladataik ellátásáról. A tanács tagjai a fenti előterjesztések elfogadása után egyetértettek a testület jövő évi munkatervével. A következőkben személyi kérdések előterjesztésére került sor: dr. Lendvay Vilmost* érdemei elismerése mellett, nyugdíjba vonulása alkalmából felmentette a testület a megyei tanács Babus Zoltán: ,»Rangsorolni kell iaz igényeket,. » ” igazgatási osztálya vezetői beosztásából, s osztályvezetővé nevezte ki dr. Fábián Erik Istvánnét, az osztály eddigi helyettes vezetőjét Szűkebb hazánk parlamentje a déli órákban egyéb ügyek megbeszélésével fejezte be munkáját A megyei tanácstagok egy csoportja Fenntartani a békeíalyaiaaiot... Musztafa Khalil egyiptomi miniszterelnök, Dajan izraeli külügyminiszter és Vance amerikai külügyminiszter brüsszeli megbeszéléseinek célja csupán az. hogy „fenntartsák a -béke- folyamatot” — mondta But- rosz Ghali egyiptomi ügyvezető külügyminiszter a külföldi tudósítók egyesületének kairói sajtóértekezletén. Ghali „elképzelhetőnek” nevezte azt. hogy újabb csúcsértekezletre kerül sor Egyiptom, Izrael és az Egyesült Államok vezetői között, de hangsúlyozta, hogy „igen komolyak” a nehézségek. Ülést tartott a KNEB ELFOGADTÁK" A MEGYE KÖLTSÉGVETÉSÉT — MÁSFÉL MILLIÁRD FORINTTAL GAZDÁLKODNAK SZŐKÉBB HAZANK TANÁCSAI — BIZTOSÍTOTT A LAKOSSÁG ALAPVETŐ EGÉSZSÉGÜGYI, US, OKTATÁSI, KULTURÁLIS ÉS EGYÉB SZÜKSÉGLETŰ Ölest tartott Heves megye Tanácsa Pénteken ülést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. Horváth Lajos, a KNEB tagja, Baranya megye tanácselnöke jelentést terjesztett a bizottság elé a közérdekű bejelentésekről, jaTsz-sikerek, feladatok A szövetkezeteknek az eddiginél nagyobb terheket kell vállalniok az általános pénzügyi és külkereskedelmi egyensúly javítása érdekében. A fő cél: a versenyképes és jövedelmezőbb termelés fokozása, illetve a gazdaságtalan termékek előállításának gyorsabb ütemű visz- szafejlesztése — mutatott rá Czimbalmos Béla, a TOT főtitkára a terület pénteki ülésén, amelyen a termelőszövetkezeti gazdálkodás idei eredményeit és a jövő évi feladatokat vitatták meg. vasiatokról és panaszokról szóló törvény végrehajtása ellenőrzésének országos tapasztalatairól. Á vizsgálatban részt vett valamennyi népi ellenőrzési bizottság, ellenőrizték 14 minisztérium, 3 főhatóság, 7 országos szerv, 282 községi tanács, 462 tanácsi szakigazgatási szerv és még több száz más egység ügyintézési tevékenységét. Ezekhez a szervekhez két és fél év alatt több mint negyedmillió beadvány érkezett. A KNEB a jelentést elfogadta, s javaslataival együtt a kormány elé terjeszti. Ezután a bizottság megtárgyalta és elfogadta a néhány üzembe helyezett állami nagyberuházás teljes befejezésének vizsgálatáról készült jelentést. Országos parancsnoki értekezlet a Beliigyminisztcrlimban Szánta G0J&Û Pénteken országos parancsnoki értekezletet tartottak a Belügyminisztériumban. Az értekezleten részt vett Korom Mihály, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, Borbandi János, a Minisztertanács elnökhelyettese és Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. Benkei András belügyminiszter értékelte az 1978-ban végzett munkát, vázolta a Belügyminisztériumra 1979-ben váró feladatokat. Az értekezleten felszólalt Korom Mihály, aki elismerését fejezte ki az eredményes munkáért, s a Központi Bizottság üdvöalaÉSt tolmácsai;
