Népújság, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-21 / 300. szám
WÖTGIPBÖtETÄBTÄTf rCYESUEJETEin • _ I AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIX. évfolyam, 300. szám ÄRA: 80 FILLER 1978. december 21., csütörtök Kádár János udvozlo távirata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkári táviratban köszöntötte Leonyid Brezsnyevet- az SZKP Központi Bizottságának főtitkárát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét abból az alkalomból, hogy születésnapján a Szovjetunió Hőse aranycsillagával és Le. nin-renddbl tüntették ki. A fő cél: a népgazdaság egyensúlyának javítása Megkezdte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka Szerdán délelőtt 11-kor a Parlamentben megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György. Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Jelen voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megemlékezett dr. Orbán Lászlóról, az őszi ülésszak óta elhunyt országgyűlési képviselőről, akinek élete már ifjú korától összeforrt a szocializmusért, az emberek boldogulásáért vívott küzdelemmel. Apró Antal ezt követően bejelentette, bogy az Elnöki Tanács — az alkotmány rendelkezésének megfelelően — bemutatta az országgyűlésnek a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentést. A jelentést az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Törvényhozásunk elnöke arról is tájékoztatta a képviselőket, hogy a Minisztertanács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter benyújtotta a Magyar Népköztársaság 1979. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. dr. Markója Imre igazságügyminiszter pedig a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés ezt követően elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. 1. A Magyar Népköztársaság 1979. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat! 2. A Büntető Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat; 3. Interpelláció. Ezután, a napirendnek megfelelően, megkezdődött a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Elsőként Faluvégi Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Faluvégi Lajos expozéja lehetővé teszi, hogy fölemeljük a régen megállapított alacsony nyugdíjakat, s ezáltal enyhítsük egy társadalmi gondunkat. A Szakszervezetek Országos Tanácsának javaslatait is figyelembe véve, január elsejétől havi 400 forinttal emeljük az 1954. előtt, 300 forinttal az 1954. és 59. között, valamint 10Ö forinttal az 1960—1971. kö- äbtt megállapított — 1700 forint alatti — saját jogú nyugdíjakat. Kiegészítjük aa özvegyi ellátást is. 100 forinttal emeljük a nyugdíjak alsó határát, a mezőgazda- sági termelőszövetkezeti járadékot és a szociális ellátást. Havi 500 forintra egészítjük ki a házastársi pótlékot. Ezek az intézkedések 1 millió 300 ezer nyugdíjasnak a jövedelmét növelik, együttesen 1 milliárd 800 millió forinttal. Ezen kívül ebben az évben is emeljük a szokásos arányban, de legalább 70 forinttal mindenkinek a nyugdíját, az előbbiekben már említettekét ÍS. A végső félhasználás másik tág köre, a felhalmozás az elmúlt években nagyon gyorsan bővült, jócskán túllépve az V, öteves terv első három évére számítottat. A növekedést ' átmenetileg meg kell állítani. Beruházásra ilyenformán összesen 204— 206 milliárd forintot fordíthatunk. Beruházásunk 1979- ben — bár az ez évinél alig nagyobb — így is kereken 20 milliárd forinttal meghaladja a középtávú terv időarányos előirányzatát. Ez pénzügyi szempontból lehetővé teszi, hogy a már megkezdett beruházásokat tervszerűen megvalósítsuk. Az új kezdések elé azonban korlátokat állít* L A népgazdasági tervben és az előterjesztett állami költségvetésben arra törekedtünk, hogy az irányítás elsősorban közgazdasági eszközökkel befolyásolja, de ahol szükséges, ott határozott és egyértelmű fellépéssel kiigazítsa a gazdasági folyamatokat. Azt tartottuk szem előtt, hogy a felügyeleti szerveknek a vállalati munkába való gyakori, aprólékos beavatkozása sokat Az 1979. évi állami költségvetés benyújtása előtt részletesen és kritikusan megvizsgáltuk gazdaságunk helyzetét, az V. ötéves tervidőszak már eltelt három évében lezajlott gazdasági folyamatokat. Ebben a munkában és feladataink kijelölésében mindenekelőtt az MSZMP Központi Bizottságának ez év december 6-i és korábbi határozataira támaszkodhattunk. Gondosan mérlegeltük azokat az ajánlásokat, amelyeket az ország- gyűlés terv- és költségvetési bizottsága tett Megállapításaink és költségvetési előirányzataink összhangban vannak ezekkel és természetesen a jövő évre vonatkozó népgazdasági tervvel is. Gazdasági helyzetünkről a képviselő elvtársak külön, részletes írásbeli tájékoztatást kaptak. Ennek most csak a lényegét emelem ki! Az elmúlt években fenntartottuk gazdaságunk dinamikus fejlődését. Bár a nemzeti jövedelem kisebb mértékben nőtt a tervezettnél, a lakosság fogyasztása mégis majdnem az előirányzott ütemben növekedett. Gyarapodtak és korszerűsödtek a népgazdaság termelőalapjai, s felhalmozásra jóval többet költöttünk az el- gondoltnál. A tervezettnek megfelelően javul a munka termelékenysége, s bővült a külkereskedelmi forgalom. De erőfeszítéseink ellenére sem bontakoztak még ki eléggé a népgazdaság hatékonyabb fejlődését tartósan segítő folyamatok. A fejlődés minőségi követelményei nem érvényesülnek eléggé. A beruházások és az eszközök hatékonysága, a termelés és az értékesítés Jövedelmezősége, s az anyag- és energiatakarékosság nem kielégítő, A létrehozott nemzeti jövedelem az elmúlt három évben — akárcsak 1978-ban — nem fedezte teljesen a belső felhasználást, azaz a fogyasztást és a felhalmozást. Ezért — hogy céljainkat megvalósíthassuk — a hiányt behozatali többlettel, hitellel kellett pótolni. A gazdálkodás fényein kívül átgondoltuk a tervezésnek, a szabályozásnak és az intézményi rendszer működésének a színvonalát és hatásfokát. Be kell látnunk, hogy a gazdasági fejlődés megváltozott feltételeinek sürgető kényszerét alábecsültük, belső alkalmazkodóképességünket pedig némileg túlértékeltük. Feladatainkat a következő évre és évekre ebből a — könnyűnek és egyszerűnek korántsem mondható — helyzetből kiindulva kellett meghatározni ! Az 1979. évi népgazdasági terv fő célja a népgazdaság egyensúlyának javítása. A gazdasági egyensúly fokozatos kialakításának útjára csakis úgy léphetünk, ha mérséklődik . a növekedés üteme, mindamellett erőteljesebben kibontakoznak az intenzív gazdasági fejlődés jegyei; ha a hatékonyság és a növekedési ütem új, kölcsönös' egymásra hatása alakul ki. A termelésnek és a nemzeti jövedelemnek az 1978. évinél mérsékeltebb, 3—4 százalékos — ezen belül az ipar termelésének mintegy 4, a mezőgazdaságénak 3— 3,5, az építési-szerelési teljesítménynek pedig 1 százalékos — növekedésével számolunk. A gazdasági egyensúly akkor javulhat, ha a mérsékeltebb növekedés mellett a gazdaságos kivitel erősen bővül, egyszersmind a behozatal növekedésének üteme csökken, vagyis kevesebb külső forrást veszünk igénybe. * Az egy lakosra jutó nomináljövedelem átlagosan 7 százalékkal, a fogyasztói árszínvonal 4,7—4,9 százalékkal lesz magasabb. A fogyasztói árszínvonal emelkedésében — mint a korábbi években — hatósági áremelések és piaci tényezők egyaránt szerepet játszanak. Az egy főre jutó reáljövedelem végül is mintegy 2 százalékkal nő. Föltesszük: társadalmunk minden rétegének egyetértésével találkozik az a költségvetési előirányzat, amely Pártunk és kormányunk vezetői figyelemmel hallgatják a pénzügyminiszter clotejjesz teset Pillanatkép az ronthat: a vállalati sratégia konzultatív jellegű megerősítése viszont sokat segíthet abban, hogy a vállalatok és felügyeleti szerveik kapcsolata á társadalmi és gazdasági követelményeknek megfelelő tartalmat kapjon. Amellett, hogy módosítottuk a vállalati tevékenységet befolyásoló gazdasági szabályozó eszközöket, a közvetlen állami döntéseket is szigorítottuk. Ezeknek a változtatásoknak általános céljai a következők: — A vásárlóerőt úgy szabályozzuk, hogy a felhalmozás és a fogyasztás tervszerűen alakuljon, a vállalati jövedelmek kerüljenek jobban összhangba a valóságos eredményekkel és teljesítményekkel és az befolyásolja a vállalatok bérpolitikáját; — A megváltozott gazdasági feltételeket, az erőforrások valóságos költségeit a vállalatok jobban érzékeljék, mint eddig; — Végül: a nem gazdaságos tevékenységet határozottabban szorítsuk vissza, hogy ezáltal a jól dolgozó vállalatok gyorsabb fejlesztéséhez erőforrások szabaduljanak fel. A fenti célok eléréséhez szükséges változások módosítják a vállalati gazdálkodás pénzügyi feltételeit a következők szerint: — A vállalatoknak több adót kell fizetniük; az általános nyereségadó kulcsa, amely eddig 36 százalék volt, ezután 40 százalékra emelkedik. így a vállalatok az elért nyereségből az eddiginél kevesebbet helyezhetnek saját érdekeltségi alapjaikba. — Az 1978. évi adózott nyereségből az eddigi 15 százalék helyett 25 százalékot kell a kötelező tartalékalapba tenni. A tartalékalapoknak már jövőre érvényes növelése — jóllehet csökkenti a pillanatnyi vásárlóerőt — nagyobb biztonságot ad a későbbi években. — A felhalmozás szabályozására irányuló intézkedéseink együttes hatására, ü^ptábáink szedőt, 1979ülcsteremből ben a vállalati fejlesztés alapok nagysága nem haladja meg az ez évit. A mezőgazdaságban is szükség van a beruházási vásárlóerő ' mérséklésére, mind az állami. gazdaságokban, mind a termelőszövetkezetekben. Itt is növekedik a kötelező tartalék és á forgóalapnak saját eszközökből való képzésé. Továbbra is támogatjuk az ültetvénytelepítést és a sertésférőhelyek bővítését, de csak akkor. ha az üzemek az eddiginél nagyobb arányban járulnak hozzá saját forrásaikkal. A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági szövetkezetek a jövőben is számíthatnak az eddigi támogatásokra. Termelővállalatoknak elsősorban olyan beruházásokhoz ad ú,j hiteleket a bank, amelyekkel bővül a korszerű, versenyképes, exportálható termékek gyártásának kapacitása. A bérek és a keresetek növelésének szabályai szintén szigorodnak. Egyfelől el kívánjuk érni, hogy az átlagos bérnövelés ne haladja meg a tervezettet, másfelől, hogy a növekedés jobban igazodjon a vállalatok eredményeihez. Szűkebb körben termelői árintézkedéseket is hozunk, folytatva a nemzetközi árviszonyokhoz való fokozatos alkalmazkodást. Bizonyos fémeknek, vegyipari alapanyagoknak, félkész termékeknek és építési célú anyagoknak az ára emelkedni fog avégett, hogy a termelői érdekeltséget erősítsük, és a felhasználókat reálisan tájékoztassuk a költségekről. A szabályozókról szólva á miniszter kifejtette, hogy azoknak az objektív viszonyokat kell visszatükrözniük; a valóságos — vagy legalábbis az azokhoz közelálló — árakat és költségeket kell közvetíteniük. S bár a mai árak és szabályok ezt még' nem elég következetesen ieCfofíftatás a 3. atdaíant
