Népújság, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-21 / 300. szám

WÖTGIPBÖtETÄBTÄTf rCYESUEJETEin • _ I AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIX. évfolyam, 300. szám ÄRA: 80 FILLER 1978. december 21., csütörtök Kádár János udvozlo távirata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kári táviratban köszöntötte Leonyid Brezsnyevet- az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkárát, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét abból az alkalomból, hogy szüle­tésnapján a Szovjetunió Hő­se aranycsillagával és Le. nin-renddbl tüntették ki. A fő cél: a népgazdaság egyensúlyának javítása Megkezdte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka Szerdán délelőtt 11-kor a Parlamentben megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György. Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Né­meth Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Jelen voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet fog­lalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megemlékezett dr. Orbán Lászlóról, az őszi ülésszak óta elhunyt országgyűlési képviselőről, akinek élete már ifjú korától összeforrt a szocializmusért, az emberek boldogulásáért vívott küzdelemmel. Apró Antal ezt követően bejelentette, bogy az Elnöki Tanács — az alkotmány rendel­kezésének megfelelően — bemutatta az országgyűlésnek a legutóbbi ülésszak óta alko­tott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentést. A jelentést az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Törvényhozásunk elnöke arról is tájékoztatta a képviselőket, hogy a Minisztertanács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter benyújtotta a Magyar Népköztársaság 1979. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. dr. Markója Imre igazságügyminiszter pedig a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés ezt követően elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. 1. A Magyar Népköztársaság 1979. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat! 2. A Büntető Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat; 3. Interpelláció. Ezután, a napirendnek megfelelően, megkezdődött a jövő évi költségvetésről szóló tör­vényjavaslat tárgyalása. Elsőként Faluvégi Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Faluvégi Lajos expozéja lehetővé teszi, hogy fölemel­jük a régen megállapított alacsony nyugdíjakat, s ez­által enyhítsük egy társadal­mi gondunkat. A Szakszer­vezetek Országos Tanácsá­nak javaslatait is figyelembe véve, január elsejétől havi 400 forinttal emeljük az 1954. előtt, 300 forinttal az 1954. és 59. között, valamint 10Ö forinttal az 1960—1971. kö- äbtt megállapított — 1700 fo­rint alatti — saját jogú nyugdíjakat. Kiegészítjük aa özvegyi ellátást is. 100 fo­rinttal emeljük a nyugdíjak alsó határát, a mezőgazda- sági termelőszövetkezeti já­radékot és a szociális ellá­tást. Havi 500 forintra egé­szítjük ki a házastársi pót­lékot. Ezek az intézkedések 1 millió 300 ezer nyugdíjas­nak a jövedelmét növelik, együttesen 1 milliárd 800 millió forinttal. Ezen kívül ebben az évben is emeljük a szokásos arányban, de legalább 70 forinttal min­denkinek a nyugdíját, az előbbiekben már említette­két ÍS. A végső félhasználás má­sik tág köre, a felhalmozás az elmúlt években nagyon gyorsan bővült, jócskán túl­lépve az V, öteves terv első három évére számítottat. A növekedést ' átmenetileg meg kell állítani. Beruházásra ilyenformán összesen 204— 206 milliárd forintot fordít­hatunk. Beruházásunk 1979- ben — bár az ez évinél alig nagyobb — így is kereken 20 milliárd forinttal megha­ladja a középtávú terv idő­arányos előirányzatát. Ez pénzügyi szempontból lehe­tővé teszi, hogy a már megkezdett beruhá­zásokat tervszerűen meg­valósítsuk. Az új kezdé­sek elé azonban korlátokat állít* L A népgazdasági tervben és az előterjesztett állami költ­ségvetésben arra töreked­tünk, hogy az irányítás el­sősorban közgazdasági esz­közökkel befolyásolja, de ahol szükséges, ott határo­zott és egyértelmű fellépés­sel kiigazítsa a gazdasági fo­lyamatokat. Azt tartottuk szem előtt, hogy a felügye­leti szerveknek a vállalati munkába való gyakori, apró­lékos beavatkozása sokat Az 1979. évi állami költ­ségvetés benyújtása előtt részletesen és kritikusan megvizsgáltuk gazdaságunk helyzetét, az V. ötéves terv­időszak már eltelt három évében lezajlott gazdasági folyamatokat. Ebben a mun­kában és feladataink kijelö­lésében mindenekelőtt az MSZMP Központi Bizottsá­gának ez év december 6-i és korábbi határozataira tá­maszkodhattunk. Gondosan mérlegeltük azokat az aján­lásokat, amelyeket az ország- gyűlés terv- és költségvetési bizottsága tett Megállapítá­saink és költségvetési elő­irányzataink összhangban vannak ezekkel és természe­tesen a jövő évre vonatkozó népgazdasági tervvel is. Gazdasági helyzetünkről a képviselő elvtársak külön, részletes írásbeli tájékozta­tást kaptak. Ennek most csak a lényegét emelem ki! Az elmúlt években fenntar­tottuk gazdaságunk dinami­kus fejlődését. Bár a nemzeti jövedelem kisebb mértékben nőtt a tervezettnél, a lakosság fo­gyasztása mégis majdnem az előirányzott ütemben növekedett. Gyarapodtak és korszerűsöd­tek a népgazdaság termelő­alapjai, s felhalmozásra jó­val többet költöttünk az el- gondoltnál. A tervezettnek megfelelően javul a munka termelékenysége, s bővült a külkereskedelmi forgalom. De erőfeszítéseink ellenére sem bontakoztak még ki eléggé a népgazdaság hatéko­nyabb fejlődését tartósan se­gítő folyamatok. A fejlődés minőségi követelményei nem érvényesülnek eléggé. A be­ruházások és az eszközök hatékonysága, a termelés és az értékesítés Jövedelmező­sége, s az anyag- és energia­takarékosság nem kielégítő, A létrehozott nemzeti jö­vedelem az elmúlt három évben — akárcsak 1978-ban — nem fedezte teljesen a belső felhasználást, azaz a fogyasztást és a felhalmo­zást. Ezért — hogy céljain­kat megvalósíthassuk — a hiányt behozatali többlettel, hitellel kellett pótolni. A gazdálkodás fényein kí­vül átgondoltuk a tervezés­nek, a szabályozásnak és az intézményi rendszer műkö­désének a színvonalát és hatásfokát. Be kell látnunk, hogy a gazdasági fejlődés megváltozott feltételeinek sürgető kényszerét alábecsül­tük, belső alkalmazkodóké­pességünket pedig némileg túlértékeltük. Feladatainkat a következő évre és évekre ebből a — könnyűnek és egyszerűnek korántsem mondható — helyzetből kiindulva kellett meghatározni ! Az 1979. évi népgazdasági terv fő célja a népgazdaság egyensúlyának javítása. A gazdasági egyensúly fo­kozatos kialakításának útjá­ra csakis úgy léphetünk, ha mérséklődik . a növekedés üteme, mindamellett erőtel­jesebben kibontakoznak az intenzív gazdasági fejlődés jegyei; ha a hatékonyság és a növekedési ütem új, köl­csönös' egymásra hatása ala­kul ki. A termelésnek és a nem­zeti jövedelemnek az 1978. évinél mérsékeltebb, 3—4 százalékos — ezen belül az ipar termelésének mintegy 4, a mezőgazdaságénak 3— 3,5, az építési-szerelési telje­sítménynek pedig 1 százalé­kos — növekedésével szá­molunk. A gazdasági egyen­súly akkor javulhat, ha a mérsékeltebb növekedés mel­lett a gazdaságos kivitel erő­sen bővül, egyszersmind a behozatal növekedésének üte­me csökken, vagyis kevesebb külső forrást veszünk igény­be. * Az egy lakosra jutó nomi­náljövedelem átlagosan 7 százalékkal, a fogyasztói ár­színvonal 4,7—4,9 százalék­kal lesz magasabb. A fo­gyasztói árszínvonal emelke­désében — mint a korábbi években — hatósági áreme­lések és piaci tényezők egya­ránt szerepet játszanak. Az egy főre jutó reáljövedelem végül is mintegy 2 százalék­kal nő. Föltesszük: társadalmunk minden rétegének egyetérté­sével találkozik az a költ­ségvetési előirányzat, amely Pártunk és kormányunk vezetői figyelemmel hallgatják a pénzügyminiszter clotejjesz teset Pillanatkép az ronthat: a vállalati sratégia konzultatív jellegű megerő­sítése viszont sokat segíthet abban, hogy a vállalatok és felügyeleti szerveik kapcso­lata á társadalmi és gazda­sági követelményeknek meg­felelő tartalmat kapjon. Amellett, hogy módosítot­tuk a vállalati tevékenységet befolyásoló gazdasági szabá­lyozó eszközöket, a közvet­len állami döntéseket is szi­gorítottuk. Ezeknek a vál­toztatásoknak általános cél­jai a következők: — A vásárlóerőt úgy sza­bályozzuk, hogy a felhalmo­zás és a fogyasztás tervsze­rűen alakuljon, a vállalati jövedelmek kerüljenek job­ban összhangba a valóságos eredményekkel és teljesítmé­nyekkel és az befolyásolja a vállalatok bérpolitikáját; — A megváltozott gazda­sági feltételeket, az erőfor­rások valóságos költségeit a vállalatok jobban érzékeljék, mint eddig; — Végül: a nem gazdasá­gos tevékenységet határo­zottabban szorítsuk vissza, hogy ezáltal a jól dolgozó vállalatok gyorsabb fejlesz­téséhez erőforrások szaba­duljanak fel. A fenti célok eléréséhez szükséges változások módo­sítják a vállalati gazdálkodás pénzügyi feltételeit a követ­kezők szerint: — A vállalatoknak több adót kell fizetniük; az álta­lános nyereségadó kulcsa, amely eddig 36 százalék volt, ezután 40 százalékra emel­kedik. így a vállalatok az elért nyereségből az eddigi­nél kevesebbet helyezhetnek saját érdekeltségi alapjaik­ba. — Az 1978. évi adózott nyereségből az eddigi 15 szá­zalék helyett 25 százalékot kell a kötelező tartalékalap­ba tenni. A tartalékalapok­nak már jövőre érvényes nö­velése — jóllehet csökkenti a pillanatnyi vásárlóerőt — nagyobb biztonságot ad a későbbi években. — A felhalmozás szabá­lyozására irányuló intézke­déseink együttes hatására, ü^ptábáink szedőt, 1979­ülcsteremből ben a vállalati fejlesztés alapok nagysága nem halad­ja meg az ez évit. A mezőgazdaságban is szükség van a beruházási vásárlóerő ' mérséklésére, mind az állami. gazdaságok­ban, mind a termelőszövet­kezetekben. Itt is növekedik a kötelező tartalék és á for­góalapnak saját eszközök­ből való képzésé. Továbbra is támogatjuk az ültetvény­telepítést és a sertésférőhe­lyek bővítését, de csak ak­kor. ha az üzemek az eddi­ginél nagyobb arányban já­rulnak hozzá saját forrása­ikkal. A kedvezőtlen adott­ságú mezőgazdasági szövet­kezetek a jövőben is szá­míthatnak az eddigi támoga­tásokra. Termelővállalatoknak el­sősorban olyan beruházásokhoz ad ú,j hiteleket a bank, ame­lyekkel bővül a korszerű, versenyképes, exportálható termékek gyártásának ka­pacitása. A bérek és a keresetek növelésének szabályai szin­tén szigorodnak. Egyfelől el kívánjuk érni, hogy az átla­gos bérnövelés ne haladja meg a tervezettet, másfelől, hogy a növekedés jobban igazodjon a vállalatok ered­ményeihez. Szűkebb körben termelői árintézkedéseket is hozunk, folytatva a nemzetközi árvi­szonyokhoz való fokozatos alkalmazkodást. Bizonyos fé­meknek, vegyipari alapanya­goknak, félkész termékeknek és építési célú anyagoknak az ára emelkedni fog avé­gett, hogy a termelői érde­keltséget erősítsük, és a fel­használókat reálisan tájékoz­tassuk a költségekről. A szabályozókról szólva á miniszter kifejtette, hogy azoknak az objektív viszo­nyokat kell visszatükrözniük; a valóságos — vagy legaláb­bis az azokhoz közelálló — árakat és költségeket kell közvetíteniük. S bár a mai árak és szabályok ezt még' nem elég következetesen ie­Cfofíftatás a 3. atdaíant

Next

/
Oldalképek
Tartalom