Népújság, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-20 / 299. szám

Hol tart megyénk labdarúgása? X vasárnap lejátszott mérkőzésekkel labdarúgá­saink második vonalában is befejeződtek a bajnoki küz­delmek. Elérkezett a félévi bizonyitványosztás, ami egy­ben a számadást is jelenti a különböző osztályokban sze­replő csapatok részére a megtett útról, a bajnokság általános színvonaláról, mindarról, ami különböző okoknál fogva szorosan a küzdelmekhez tartozik. Megyénk labdarúgása az &zá szezon befejezésének tükrében „megméretett”. A közönség és a szakemberek egyaránt sokat vártak a bajnokság rajtja — az NB II-ben a csoportbeosztások ismeretessé válása után — a mérkőzésektől. Ennek eredője nemcsak az, hogy a bajnoki rendszer átszervezé­sére került sor, hanem az is, hogy több szakmai célki­tűzés teljesítését vártuk labdarúgásunktól. A SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSE A bajnoki év feladataként az alapok erősítését, a szín­vonal emelését jelöltük meg. Konkrétabban : a labdarú­gásunk fejlesztésére vonat­kozó határozatak még kö­vetkezetesebb végrehajtásai, terjedelmében és intenzitá­sában nagyobb igényt tá­masztó edzésmunkát, az utánpótlással elmélyültebb foglalkozást. Az őszi szezont összegez­ve elmondható, hogy a ki­tűzött célok egy része tel­jesült, azonban néhány vo­natkozásban kellemetlen ta­pasztalattal is szolgált a bajnokság. Növekedett azoknak « csapatoknak a száma, ahol átgondolt, rendszeres mun­ka főijük, szervezett háttér, komoly gazdasági bázis és — nem utolsósorban — megfontolt szakmai vezetés áll az együttes mögött. Az NB II-es és a megyei I. osztályban szereplő vezető csapatok nagy része ezúttal olyan játékosokkal igyeke­zett felfrissíteni „állomá­nyát”. akik lelkesedéssel, küzdeni tudással új színt jelentettek. Mindkét osztályban a technikai és taktikai fejlő­dés meglehetősen lassú és viszonylagos. Sajnos kevés a jó edző. Egy részük sem szakmailag, sem emberileg nem felel meg a követelmé­nyeknek. a foglalkozásokat sok helyütt ,.özönvíz előtti” módszerekkel vezetik. Az egyesületek nem elég meg­fontoltan kötnek szerződé­seket Az őszi szezonban — bár a korábbi időszakhoz képest némi javulás tapasz­talható — még mindig erő­sen elsőcsapat-centrikus szemlélet jellemzi a szakve­zetőiket, továbbra is jelentős a lemaradás az utánipótlás korú labdarúgókkal való foglalkozásban. Szembetűnő a fegyelem lazulása az őszi évadban. A megyei bajnok­ságban szereplő felnőtt if­júsági és serdülő csapatok­nál 103 kirívó szabálysértést toroltak meg a bírók a já­tékból való kizárással. Az általános helyzet elem­zése mellett — úgy gondo­lom — akkor válik telje­sebbé a kép megyénk lab­darúgásáról, ha néhány csapatunk bajnoki szereplé­sére külön is kitérek. MIT HOZOTT AZ NB II­ES LABDARŰGÖ­BAJNOKSÄG? Két megyei csapatunk — az Eger SE és a Gyöngyösi Spartacus — a szakemberek, de a közvélemény „ítélete” alapján is a legnehezebb, a keleti csoportba került. A lejátszott 20 forduló tapasz­talatai lapján osztozom a Népsport azon megállapítá­sával, miszerint: „ebben a csoportban van minden po­zitívum, amely a jelenlegi formában lebonyolított NB 11-es küzdelmekre jellem­ző.” Az idézett értékelés még akkor is helytálló, ha a második vonalnak a tártál­{áfNwüim ÍS1S. decssthee «aewfc*.-­ma nem érte el azt a szin­tet, amelyet a közönség a korábbi esztendőkben meg­szokott. Az Eger SE a féléves eredménye alapján — ösz- szességében kiegyensúlyo­zott játékával — a bajnok­ságban vezető szerepet ját­szott. A szakvezetés jól lát­ja, hogy a csapat építésében további előrelépés, néhány „finomítás” szükséges. Az őszi szezonban tett is ennek érdekében lépéseket — a fiatalok részére rendszeres játéklehetőség biztosítása —, ami több-kevesebb sikert hozott. A hátsó alakzatok játéka stabilabbá vált, a kö­zéppályán azonban akado­zott az együttes gépezete, amely nemegyszer az ered­ményesebb csatárjáték egyik kerékkötőjévé is vált. Az őszi szezon hajrájában né­hány játékosnál túlzott megelégedettség volt tapasz­talható, amelynek hatása az elhullajtott pontokban is mérhető. Az ilyen jelensé­gek megszüntetése a szak­vezetés részéről határozott intézkedéseket tesz szüksé­gessé. Az NB II-ben újonc Gyöngyösi Spartacus őszi szereplésével nem kényez­tette el sportszerető közön­ségét. Még akkor is igaz ez a megállapítás, ha reálisan számba vesszük a csapat já­tékerejét. A hazai mérkőzé­seken elhullajtott pontok nagyon fontosak lehetnek a végelszámolásnál. A szakve­zetés! részéről mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a csapat szerkezete még jobban idomuljon a tá­madó szellemű játékhoz. A kiharcolt pozíció megtartása következetes és kemény mun­kát követel meg a vezetők és a játékosok részéről egy­aránt. Átmeneti kudarcok árán is nagyobb játéklehe­tőséget kell adni a feltörek­vő tehetséges fiataloknak. Együtteseink ebben a ki­egyensúlyozott mezőnyben csak akkor tudnak tartósan jól szerepelni, ha a hazai győzelmek mellett a min­denütt „keresni” elvet vall­ják az idegenbeli mérkőzé­seken is. ÉLESEDŐ HARC A MEGYEI I. OSZTÁLY. BAN A megyei felnőttbajnokság sok hasznos tapasztalatot hozott nemcsak a szövetség, hanem az egyesületek szá­mára is. amelyeket a tava­szi szezonban valameny- nyiünknek hasznosítanunk kell. A gondok mellett a , bajnokság egyik pozitívuma, hogy növekedett az élme­zőnyhöz tartozó csapatok száma. Míg az elmúlt év­ben három együttesnek voL-» tak bajnoki esélyei, addig jelenleg öt ilyen csapatunk van. Játéktudásban a me­gyei bajnokság mezőnye to­vábbra is differenciált, azonban örvendetes, hogy növekedett a közepes já­tékerővel bírók derékhad. Ami viszont elszomorító, hogy a mérkőzések jelentős számánál alacsony színvo­nalú a játék. erőnlétileg, technikailag nem elég fel­készült játékosok sora kap hétről hétre helyet az együt­tesekben. A bajnoki küzdelmekben az élvonalhoz tartozó csa­patok teljesítménye — a Recsk és az Apc kivételével — nem volt egyenletes. A Recski Bányász egységes, ütőképes csapattal rendelke­zik. hosszú távon is biztosít­hatja az élcsoportban el­foglalt helyezését. A szakve­zetés törekvését dicséri, hogy sikerült együtt tartani az NB-s játékosállományt és a csapat jelenleg a megyei I. osztályú bajnokság' egyik meghatározó együttese. Az őszi szezon kellemes meglepetése és új színfoltja a selypi medence csapatai­nak sikeres szereplése. Kö­zülük is kiemelkedik az év­ről évre egyre érettebb já­tékot nyújtó Apci Vasas, amely , eddig produkált tel­jesítménye alapján a baj­noki dm egyik várományo­sa A szakvezetést dicséri a céltudatos, a saját erőre ala­pozott munxa. A Bélapátfalvi Építők szereplése az új bajnoki év­ben csalódást okozott mind a szakemberek, mind a szurkolók körében. Sok jó kaapeesegu játékos saeg cam jelent jó csapatot. A hul­lámzó teljesítmény egyik eredőjének a szakmai fo­gyatékosságot tartom. A Siroki Vasas őszi helyezésé­vel azt bizonyítja, hogy hosszabb távon is számolni kell az együttessel, mint megyei labdarúgásunk mi­nőségi bázisával. A hatvani csapatok közül a Kinizsinek rapszodikus játéka ellenére — várhatóan a kemény munka hatására — a tava­szi szezonban a végső sor­rend kialakításában jelentős szerepe lehet. Elgondolkod­tató és remélhetőleg az ille­tékesek is felfigyelnek a MÁV -HAC rendkívül gyen­ge szereplésére. A szakosz­tály belső problémáit tükrö­zi az utánpótlás korú lab­darúgók elfoglalt helyezése is az ifjúsági, illetve a ser­dülőbajnokságban. A megyei I, osztályba fel- "került három újonc — Mátraderecske, Besenyőte­lek, Szűcsi — a bajnoki táblázat középcsoportjában foglal helyet, ami minden­képpen dicsérendő, különö­sen, ha figyelembe vesszük gazdasági nehézségeiket. Re­mélhetőleg a féléves jó bi­aonyftvány ösztönzőleg hat m további következetes mun­kavégzésre. A sereghajtók közül legreménytelenebb a Horti Vasas helyzete, 17 mérkőzésből szerzett négy pontjavai messze leszakad­va követi a mezőnyt. Nem sokkal rózsásabb s helyzet Heves nagyközség csapatá­nál sem. ahol eddig csak magyarázatot kaptunk a két év óta tartó gyenge tel­jesítményre. de az elhatáro­zásokat tettek alig követték, pedig a városiasodó telepü­lésen a labdarúgásnak sok kedvelője van. Ezek ellené­re valami elindult a sízak- osztáljjnál. ezt látszik iga­zolni az ifjúsági és serdülő csapat harmadik helyezése« bajnoki táblázaton. A tavaszi szezonban — várhatóan — kiéleződnek a küzdelmek mind a felső, mind az alsó régiókban. A végső sorrend kialakulásá­nál döntő lesz, hogy az élenjárók milyen eredmé­nyeket tudnak elérni a kö­zépmezőny együttesei ellen. Közismert, hogy a követke­ző bajnoki évtől kezdődően 16 csapat vesz részt a me­gyei bajnokságban, így a kiesés és feljutás kérdésé­ben nagy harc várható, hi­szen a járási bajnokok ‘ osz­tályozó mérkőzések eredmé­nyei alapján — ebben az I. osztályból kiesett csapatok •is részt vesznek — léphet­nek magasabb osztályba. El­érkezettnek látom az időt arra is. hogy a füzesabonyi és hevesi járás csapatait egy csoportba sorolva sze­repeltessük a jövőben. A labdarúgópályákon az „elő­adás” első fele lezárult, rö­vid szünet után kezdődik a holt idény, amelyet minde­nütt átfogó sokrétű mun­kára kell felhasználni. Egyetlen csapat sem ringat­hatja magát az elégedettség állapotában, mindenütt akad felszámolásra váró fogyaté­kosság, leküzdendő gyenge­ség. A FIATALOKKAL VALÓ FOGLALKOZÁS Az NB-s és a megyei if­júsági és serdülőbajnok- ságban több mint 700 fiatal kap rendszeresen játéklehe­tőséget. Emellett különböző kupamérkőzések, tornák szervezésével segíti a szö­vetség a tehetséges labdarú­gók felkutatását, tudásszint- ’ jenek emelését. Az 1978 év eredményei azt mutatják, hogy van némi előrelépés az utánpótlás korú labdarú­gók fejlődésében, azonban az ütem továbbra is lassú. Ami kétségtelen pozití­vum: több szakosztály (ESE, Gyöngyösi Spartacus, GYE­SE. Heves, Hatvani Kini­zsi, Bélapátfalva) felismerte a fiatalokkal való foglalko- sss fontosságát: egy sor te­hetséges, szép jövő előtt ál- ító fiatal mutatkozott be né­hány megyei felnőttcsapat- nál. Ez a felkészültebb ed­zők munkájának eredménye is. Az ifjúsági- és serdülő- bajnokságok alapjában vé­ve zavartalanul kerültek megrendezésre, igaz, a sze­zon második felére elszapo­rodtak a kisebb késések. A felsoroltak ellenére az után­pótlás meveleseben elkeserí­tő tapasztalatokat szerez­tünk. Csaknem általános a fiatalkorú labdarúgókkal való fogteflsozas alacsony szintje, ami a különböző tornákon szembetűnő. A fia­talok álló- és fiziikai képes­sege a megyei bajnokság­ban szereplő csapatoknál rendkívül lehangoló, ami a kévés edzesszámbdl adó­dik és az edzők itt dolgoz­nak a legrosszabb módsze­rekkel. A nevelői munka fogyatékosságára utal az is, hogy az ifjúsági mérkőzése­ken sok a fegyelmezetlen­ség és viszonylag itt va« a legtöbb, kiállí tás. A tehetségek kiválasztásá­nál az egyesületek megre­kednek a régi módszerek­nél. Az utóbbi időben szá­mos tehetséges fiatal Heves­ről, Hatvanból fővárosi egyesületekbe került. mert azok hamarabb „felfedez­ték”, mint a megyei csapa­tok. Nehezíti a labdarúgó- 1 szövetség, de sokszor a szak­osztály helyzetét az is. hogy a fiatalok iskolából történő eltávozását csak hosszú utánjárással engedélyezik. A problémák ■ rendkívül ösz- szetettek, azonban a megol­dás kulcsa elsősorban az egyesületek kezében van. A szakvezetés végre értse meg mindenütt az utánpótlásne­velés fontosságát, azt, hogy pillanatnyi, rövid távú sike­rért nem szabad feláldoznia labdarúgás egészét. Miskolczi László, a megyei labdarúgó­szövetség elnöke Rádiósklub alakult Sarudon Bakomfí János Klubtitkár •,forgalmazás” közben Két évvel ezelőtt történt. Az MHSZ füzesabonyi járá­si vezetőségének munkatár­sai tudomást szereztek ar­ról, hogy Sarudon a lakos­ság és az általános iskolai tanulók körében egyre nép­szerűbbé válik a rádióké­szülékek építése.. - Kiss Ot­tó, a járási vezetőség titká­ra felkereste az - általános Iskola igazgatóját és tárgya­lásuk eredményeként iskolai szinten létrehozták a rádi­ós szakkört, amelynek több felnőtt is tagja lett. Mintegy két éven át a füzesabonyi rádióklub kihelyezett szak­osztályaként működtek, a ta­pasztaltabb rádiósok szak­mai irányításával. E rövid idő alatt — nem kis meglepetésre — számos * megyei szintű sikert értek el a sarudiak. A rádióiránymé­rők megyei bajnokságán Madarász Katalin, Krémért Lukács és Nagy István első lett! * A rádiőssport Iránti ér­deklődés az egyre javuló működési feltételek és nem utolsósorban a sikerek arra az elhatározásra késztették a sarudiakat, hogy önállóan működő rádióklubot alakít­sanak. A napokban került sor az alakuló közgyűlésre, amelyen jelen volt Urban Sándor, az MHSZ járási ve­zetőségének előadója, Tol­mács János, a nagyközségi párt vezetőség' titkára és Pásztor Endre, a nagyközsé­gi tanács elnöke. A negyvenhárom aktív tagot számláló, két szakosz­tályt működtető „C” típusú rádióklub titkárává Bakondi János tanárt választották. Varga Zoltán lett az RH; Nagy István pedig a RIM- szakosztály vezetője. Az alakuló közgyűlésen adták át a. klubnak a füzes- *st abonyi járási hivatal által ■ .vásárolt korszerű RH adó­vevő készüléket. A Tísza- partiak nyomban bekapcso­lódtak a nemzetközi és ha­zai' „rádióforgalmazásba”, s első összeköttetésüket jugo­szláv rádiósokkal teremtet­ték meg. (szigetváry) 1 Az egri járás sporfmunkáját értékelték A Heves me^e Tanácsa VB. Egri Járási Hivatalának testnevelési és sportfelügye­lősége a területén működő sportvezetők és aktívák részvételével értekezletet tartott a tardosi sport táBbr- ban, ahol megjelent Lezsák László, az egri járási párt­bizottság osztályvezetője; dr. Lupták Zoltán, a járási hi­vatal elnökhelyettese és Pá­linkás Ferenc, a megyei sporthivatal munkatársa. Innen-onnait A megyei autós hegyi rallye és túraversenyek ki­fogástalan lebonyolítása ér­dekében sporthíréi taníolya- mot szervez a Magyar Au­tóklub egri szervezete. A tanfolyamra jelentkezhet minden jogosítvánnyal ren­delkező sportbarát, aki a későbbiekben részt kíván venni a .versenyek rendezé­sében. Jelentkezni az autó­klub irodájában lehet (Éger, Bajcsy-Zs. u. 9.). Az egri körcsarnok ta­nácskozótermében december 20-án, szerdán délután 4 órakor az Eger Sportegyesü­let elnöksége a meghívottak jetenfcáéfcea rétóiari» a sportkör vezetésében tevé­kenykedő és az. eredményes működést segítő társadalmi aktívák 1978-as munkáját. Megjelent a Hatvan varos sporttörténeté című könyv, amely mintegy 200 oldalon felöleli a címadó témát. A szerző, Varga László részle­tes áttekintést ad a város testkultúrájának kezdeti lé­péseiről, fejlődéséről egé­szen napjainkig. A könyv­höz előszót Patkó Imre- a városi tanács elnöke írt. A borítót László László tervez­te. Az anyag összegyűjtésé­ben részt vett Pádar Béla és Pethö András. Két róplabdaeseménv -sajéate üsasbfia-jeaæhâhÂ.-A... •Bornemissza leány ifjúsá­gi emlékversenyt a kilenc együttest felvonultató me­zőnyben a BSE csapata nyerte a Bp. Spartacus és az Eger SE (Béres, Liktor, Pá­los, Honti, Botos, Kalmár, Szegedi. Kovács, Domoszlai) előtt. A serdülő Eger Ku­pán az előbbihez hasonló színvonalas csatározásban szintén a BSE győzött. A további sorrend: 2. DMTE, 3. Eger SE, 4. NYVSSC, 5. Kazincbarcika. A ioma leg­jobb mezőnyjátékosa Honti Dóra, az Eger SE játékosa lett. . A szovjet jégkoropg-válo- gatott második mérkőzésé' is megnyerte az Izvesztyija Kupa nemzetközi jégko­rongtornán, ezúttal Finnor­szág együttesét verje 4—1-*Qr»«atatbaa. Az 1978-ban végzett sport- munkát értékelve Bacsó IsU ván járási sportfelügyelő többek között elmondotta, hogy a versenynaptárt ki­lenc sportágban állították össze, a rendezvényeket mind lebonyolították, sőt túl is tel­jesítették. A járás területén ez évben 1687-en sportoltak versenyszerűen, ez 112-vel több az előző évi létszám­nál. Jól szerepeltek a járás sportolói a falusi dolgozók megyei spartakiáddöntőjén, ahol atlétikában és labdajá­tékokban az első helyezések többségét megszerezték. Jól sikerült a szakszövetségek társadalmi aktívákkal törté­nő megerősítése is, — főként a labdarúgó-szövetségben és annak bizottságaiban. A spartakiád és egyéb tömeg­sportrendezvényekre kima­gaslóan jó szervezőmunka folyt Novajon. Jelentős sportlétesítmény-fejlesztés történt Recsken, s jelenleg Andornaktályán és Verpelé- ten folyik építkezés... Az eredmények mellett 'a hiányosságokról is szó esett, így többek között arról, hogy Balaton, Ivád és Kerecsend községekben nincs rendsze­res sportélet, mivel hiány­zik a társadalmi és gazdasá­gi szervek kellő segítsége. Végül szó esett a jövő évi feladatokról és a közelgő sportköri közgyűlések je­lentőségéről. A hozzászólások és válasz­adások után Lézsák László és dr. Lúpták Zoltán 54 jól dolgozó társadalmi

Next

/
Oldalképek
Tartalom