Népújság, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-20 / 299. szám

Nem hiszünk a szeműnknek? Ä KÖZELMÚLTBAN az egri Finomszerelvénygyár egyik szakembere mondta, amikor a nyugati exportról beszélgettünk, hogy ma már hihetetlenül magasak a kö­vetelmények. A TMecman automatikaelemeknél példá­ul azt már természetesnek tartják, hogy azok tökélete­sen működjenek, de követel­mény az is, hogy a legyár­tott darabok színe is tökéle­tesen egyezzék. Ha nelalán- tán valamelyik színe söté- tebb, vagy világosabb az elő­írttól, az bizony már nem nagyon kell. ’ ^ Az idézett vélemény is mu­tatja, hogy amikor a világ­piac egyre nehezebb feltéte­leiről esik szó, vagy arról, högy ma már csak egészen különleges termékekkel le­het betörni valahová, akkor az illetékes vezetők, vagy szakemberek nem túloznak, hanem a valóságos helyzetet igyekeznek minél tárgyilagos sabban bemutatni. Azért, hogy mindenki tisztában le­gyen az elkövetkezendő idők feladataival, és a valóságot vegye alapul a tervek készí­tésénél, ne pedig illúziókban ringassa magát. Mert sokszor bizony ügy vagyunk vele, hogy szinte a saját szemünknek sem hi­szünk. A közeimúltbam pél­dául a Magyar Hírlap több anyagban keresett választ arra, hogy az NSZK piacain miért kelnek el jóval olcsób­ban a termékeink, mint a nyugati, vagy más szocialis­ta országok árui. Az egyik magyar külkereskedő el­mondta, hogy konfekcióink körülbelül negyven száza­lékkal olcsóbbak, mint a nyugatnémet termékek. Ho­lott a minőségük teljesen azo­nos. Miért akkor az óriási különbözet? Azért, mert az NSZK-ban a nagy áruházi cégek minden év elején ki­adják katalógusaikat, és a katalógusokban feltüntetett termékeket mindig lehet kapni. Viszont a magyar áruk — a késedelmes és rendszertelen szállítások mi­att nem kerülnek be a kata­lógusokba, s csak a gyen­gébb minőségű áruk között, az alsóbb polcokon kaphat­nak helyet. De sokszor vagyunk úgy is, hogy bizonyos termékeink körül nimbusz alakul ki, és nem akarjuk elhinni, hogy az adott termék már nem olyan keresett cikk, mint korábban volt. Jó példa er­re a téliszalámi esete. Isme- ‘sretes dolog, hogy a világ jó Milyen legyen Ferihegy? Kedden hirdették ki a Fe­rihegyi repülőtér új forgal­mi épületére kiírt nyilvános tervpályázat eredményét, és Janlner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhe­lyettes átadta a pályázati díjakat. A Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztériummal, valamint a Fővárosi Tanáccsal közösen júniusban hirdette meg az országos nyilvános tervpá­lyázatot, amelyre az előirt határidőre a vártnál több, összesen 21 kollektív pálya­művet küldtek be. A bíráló bizottság — amely a minden követel­ményt egyaránt magas szin­ten kielégítő megoldást nem talált — hét pályaművet dí­jazott, első helyen az ipar­terv kollektívájának munká­ját 160 ezer forinttal. Az új forgalmi épület végleges ter­vét a most díjazott és meg­vásárolt pályaművek értékes megoldásainak felhasználá­sával készítik majd el. Ismeretes, hogy a kor­mány döntése alapján a Fe­rihegyi repülőtér rekonst­rukciójának előmunkálatai már a nyáron megkezdőd­tek. Az új forgalmi épület kivitelezése 1981-ben indul, és első szakaszában a négy­millió utas fogadására és ki­szolgálására alkalmas épü­letrésszel a VI. ötéves terv végére készül el. Szabványtól eltérő műtrágya— csökkent áron A mezőgazdaság évente — fokozottabb gomdcM, isme­hatóanyagban számolva — telt agronómiái számítás 1,5—1.6 millió tonna mü- után használják fel. trágyát használ fel. Nagy szükség van arra, hogy az néhány országában, többek között az Egyesült Államok­ban sem veszik meg a szalá­mit, mert a héjat borító ne- mespenészréteg nem tetszik az ottani fogyasztóknak. Vi­szont a kolbászt szívesen vásárolják. Mégis, nem tud­ni mi okból, egyes külkeres­kedők még mindig arra akarják rábírni az „értet- len” vásárlókat, hogy a sza­lámit vegyék, holott jobb lenne több kolbászt expor­tálni. S elgondolkoztató, hogy amíg az éveken át tartó vi- askodás folyt, addig szom­szédaink, a Román Szocia­lista Köztársaság üzletkötői olyan szalámit ajánlottak fel, amely ízében hasonló a magyarhoz, de nincs a héján penész., S nem csupán fel­ajánlották, hanem egy-két piacról ki is szorítottak ben­nünket. ELGONDOLKOZTATÓ TE­HÁT, hogy amíg egyrészt állandóan arról beszélünk, hogy mind országunkon, népgazdaságunkon belül, mind pedig a világpiacon nehezednek a feltételek, egy­re nagyobb erőfeszítésre van szükség — s ez így is igaz —, addig jó néhány vállala­ti, üzemi vezető úgy véleke­dik, hogy „nem eszik olyan forrón a kását, mint főzik”. Vagyis: nem tesznek meg mindent, hogy növeljék a hatékonyságot, jobban ki­használják a munkaidőt, ta­karékosabban bánjanak az energiával, és lehetne még bőven sorolni a tennivalókat. A kényelmeskedő szemlé­let és magatartás pedig igen sokba . kerül. Szűkebb és tá- gabb környezetéből minden­ki tucatnyi példát tudna fel­sorolni arra, hogy hói nem bántak takarékosan a pénz­zel, hol túl sok a reprezen­táció, hol vettek feleslegesen gépet, vagy berendezéseket, vagy éppen hol állnak ki­használatlanul a nagy érté­kű gépsorok. Mindez azért is bosszantja — joggal — a dolgozókat, mert néha az a vezető, aki nem sokat ad a nagyra, tőlük elvárja, hogy a kicsiben takarékoskodja­nak. AZ UTÓBBI IDŐBEN — érthetően — mind a párt-, mind a kormányzati szervek egyre gyakrabban hívják fél a figyelmet arra, hogy nép­gazdaságunk egyensúlyi hely­zetét minél előbb meg szük­séges szilárdítani. Ez foko­zott erőfeszítést követel mindenkitől, és azt is, hogy ne illúziókban ringassuk magunkat, hanem mindent a valóság talajáról szemlél­jünk. Kaposi Levente A kulturáltabb közszolgálatért A törökszentmiklósi példa Tárgyalófülkék. Az ügyfél pontosan tájékozódik, ki. milyen ügybem illetékes ügylraftároló... Két év valamennyi aktáját rendben őrzi pontos sor­Bizonyára sokan érezték már a szorongást egy-egy hivatali ajtó előtt: mennyit kell még várni, mi hiányzik még az ügy lezárásához, meddig duzzad a már így is vaskos papírköteg, hányszor kell még emeletről emeletre, irodából irodába zarándokol­ni? Bár a tanácsok az utóbbi időben részleges átszervezé­sekkel, . ésszerűbb munka- szervezéssel igyekeztek há­zon belül lerövidíteni egy­egy akta útját, kímélve ez­zel az ügyfelet, az ügyinté­zőt, még mindig hosszadal­mas egy aránylag egyszerű ügy lezárása is. Pedig van megoldás, példa erre a Tö­rökszentmiklósi városi Ta­nács, ahol a szakigazgatási apparátus 73 dolgozója 1978. július elsejétől szervezetében megújulva várja az ügyfe­leket. Semmiben sem hasonlít irodához, még kevésbé a la- nácsházától megszokott hiva­értékes készítményeket va­lóban rendeltetésszerűen al­kalmazzák, de ez Csak ab­ban az esetben lehetséges, ha összetételük, illetve fizi­kai jellemzőik valóban meg­felelnek az előírásoknak, ellenkező esetben a gazdasá­gok ráfizetnek és a mező­gazdászok el is számíthat­ják magúkat. Ha ugyanis gyengébb a minőség, -több műtrágyára van szükség, s- ha ezt nem veszik figyelem­be — márpedig az ehhez szükséges vizsgálatokra a gazdaságok többnyire nin­csenek berendezkedve — akkor a kívántnál kevesebb talajerőpótló anyaghoz jut a föld. A MÉM Agrokémiai Köz­pontjának mérásgi szerint az ellenőrzött minták 20 szá­zaléka nem felelt meg a minőségi követelményeknek. Idén éddig 4600 mintát vizsgáltak meg. Annak ellenére, hogy az ipar az elmúlt években javí­tott a forgalomba hozott műtrágyák minőségén. — a vizsgálatok szerint a koráb­binál jWal kevesebb a ve­gyi összetétel miatt felróha­tó reklamáció —, még min­dig túlságosan nagy a ki­fogásolható tételek aránya. A MÉM illetékes intézete azt javasolta, hogy a szab­ványtól eltérő műtrágyákat csökkentett árral hozzák forgalomba. Ezzel kártala­nítsák már előre a rrjezőgaz- dasági termelőket, egyúttal arra is „figyelmeztetik őket, hogy » leertakfift­Mi kerül a bevásárSókosárba ? Ünnepek előtt a megye élelmiszerüzleteiben Annyiszor elmondtuk, már, most is igaz: ha mi egyszer leülünk a terített asztalhoz, ajkkor azon legyen aztán mindent Vagy talán még a mindennél is több. Az vesse ránk az első kö­vet, aki nem szeret jól élni. Ezért vagyunk kíváncsiak így, ünnepek előtt arra, va­jon az üzletekben kedvünk­re válogathatunk-e a sokféle enni- és innivaló között? A választ Csépány Ferenctől, a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatójától vártuk. Mindig a tiás Ha húsból van elegendő, akkor már minden rendben van. Ilyenek vagyunk. A hús pedig majdnem kizáró­lag sertéshúst jelent a mi szóhasználatunkban. Itt azon­ban tudomásul kell vennünk egy bűvös fogalmat, ez a — keret. Ha van keret, van hús, ha nincs keret, még a vágóhíd sem adhat húst.-A keretet pedig; .fentebbi he­lyeken szabják meg. Az idén törődnünk kell azzal, hogy a sertéshúsból esetleg nem mindenki vásárolhat az év hátra lévő napjaiban mindig olyan részt, ami kedve szerint való, lenne. Kocsonyának való, sertés- lábból 300 mázsa, csülökből.-sa essjèiu mm&t &G&aœ’­mák valóból pedig 190 mázsa várja a vevőket az élelmi­szer kiskereskedelmi vállalat boltjaiban. Kínálnak majd pecse nyebá rányt és bőrös malacot is. Baromfiból any- nyi lesz, amennyi kell. Pulykát, libát, kacsát és csirkét egészben is, bontva is lehet majd kapni. Még aprólékot is. Halból csupán a mélyhű­tőben tárolható szeletelt da­rabok várják a vevőket megfelelő mennyiségben, mivel az élő hal tartásához igazán gyérek a lehetősé­geik. Aki a vadhúst szereti, ne is kíséreljen meg ilyet beszerezni ennél a vállalat- , nál. A kenyér és a lej Határozottan kijelentik, hogy sem kenyérből, sem tejből nem lesz hiány. Fö­lösleges ebből azt a követ­keztetést levonná, hogy min­den üzletben, a nap min­den órájában kemencemeleg kenyeret ; talál majd a vevő. A sütőipar kénytelen lesz előre gyártani annyi kenye­ret, amennyit tud, hogy a keresletet fennakadás nélkül ki tudja elégítem. Ha már a pékárura került sor, mondjuk el, főként a ma kos betgliből kínainak ma.]d s*p tekercsedet-.. A A különböző gyümölcsök­ből mostanában a banánt és a narancsot keresik az em­berek. Banánból az ellátás semmivel sem lesz masabb, mint a szokásos, narancsból viszont bőséges lesz a kíná­lat. Almát és körtét is lehet majd kapni. Zöldségfélékből a ZÖLD­ÉRT a szezonnak megfelelő választékot és mennyiséget biztosít. Citrom van elegendő. A fűszerfélék közül meg­ugrott a kereslet a piros paprikából, ami miatt a szállításban keletkezhetnek rövidebb időre kiesések. De ez csak azt eredményezheti, hogy — mondjuk — az öt- dekás paprika helyett csak tízdekásat lehet kapni. Á iras is kapós lett, ebből a szállítmányok egymás után érkéznek. Mivel koccinthatunk? A keRemes Bn nepdkeé és a boldog új évet illik teli pohárral kívánói. Pezsgőből mindenki kedvére válogat­hat. Borból is nagy a kíná­lat. bár vörös bort senki se keressen a polcokon mosta­nában. A tömény daloknál előfordulhat, hogy nem min­denki találja meg az ízlé­sének megfelelőt. főként nem abban a nagyságú é- egben, amelyet saegetett Sörből még tartalékokat is kialakítottak az ünnepek előtt. A tovább eltartható, importból származó sörökből szép készlettel rendelkeznek a boltok. Koccinthatunk hát ked­vünk szerint, nem kell^ szá­raz torokkal „átszenvednie” senkinek az ünnepeket. Főként a szilveszteri asz­talhoz a virsli is hozzátar­tozik. Jelezzük, ez' az ünne­pi gondok egyike. A tölte­lékáru egész mennyiségének a négyötödét kellene virsli- bőL kínálni a már felmért igények szerint. Ha ennyi virslit kérnek a húsipartól, mi lesz a többi töltelékáru ■* val? Mit. mondjanak azok­nak a vevőiknek, akik pári­zsid, kolbászt, o-laszszalómnt kérnek? A döntés nem Vönmvű. Azit mindenki tapasztalja, hogy karácsonyfából nincs hiány, a különböző méretű fenyők között kedvére yá- togathat a kedves vevő, a készlet kitart. Ennyit tudtunk meg. Ha nem mindenben adtunk kedvező felvilágosítást, saj­náljuk. Őszinte szóval sorol­tuk a lehetőségeket. Ezzel együtt k ívámmk mindenkinek tolakodás nél­küli vásárlást, eß kellemes top&gela#.. _ ... tali helyiséghez az L-alakú épület belső elrendezése, ki­alakítása. Zöld posztóval bo­rított fal, süppedős szőnyeg, kényelmes székek. A terén» egyik végében négy kis tár­gyalófülke, hosszan egymás mellé illesztett íróasztalok, mindenhol feltüntetve az ügyintéző neve és azok az ügyek, amelyekkel foglalko­zik. A két sarokban sínen csúszó szekrények, szabá­lyozható polcokkal, mellefte fotocellás, automata adattá­roló. A helyiség másik végé­ben kis méretű iroda a ve­zetőnek és a gépi könyve­lőknek.-(Mindent egy‘helyen, ebben a földszinti irodaée- remben megtalálhatnak a tanácsot, ügyükre orvoslást kereső emberek.) Az ország első olyan ügy- félfogadási irodája, ahol nemcsak felvilágosítást ad­nak és a legegyszerűbb ügyeket intézik — lakcím­bejelentés, tejjegy és ható­sági bizonyítvány kiadasa, — hanem valamennyi, az állampolgárokat érintő ügy­ben eljárnak. A „szabálytalan” ügyfél- szolgálati irodában új, egy­szerű intézési módot alakí­tottak ki. Dr. Papp Janó* vb-titkár szavaival élve: „nem eget-földet rengető felfedezés, nem, világra szó­ló ötlet az övék, csupán ész­szerű munkaszervezés a kor­szerű technika, párosításé­val”,, Ki előzményekről: két év­vel ezelőtt megvizsgálták az ügyfélforgalmat, kiderült, hogy hetenként körülbé'lüi ezer ember fordul meg ná­luk. Harminc-harmincöt százalékuknak a kétszemé­lyes ügyfélszolgálati irodá­nál nem kellett tovább men­nie, a többség azonban kü­lönböző osztályokon kilin­cselt. Több mint 550, a la­kossággal kapcsolatos ügy­fajtával foglalkoznak. Mi lenne, ha az ügyintézők egy helyen lennének? Ez adta az alapötletet. A központi iktatóirodán valamennyi ügyirat keres«; túlmegy. Így naprakészen megmondják, melyik osztá­lyon van az akta, intézkedj tek-e már az illetékesek. A már működő automata dosszié segítségével két évre visszamenőleg valamennyi akta tárolását megoldották. Létramászás nélkül, gomb­nyomásra (amely a páter - noszter elvén alapul) — má­ris az ügyintéző kezében van a keresett dosszié. Segít a lvukkártyás ügy- iratkísérő lap is, melyről bármikor megállapíthatják; hogy az ügy milyen elinté­zési fázisban van. Azt „tudja” a lap. fefleblezett-ie jogorvoslásért az ügyfél, s mi lett az eredmény. A tapasztalatok sumihâéâî- sa még korai lenne. Ég*' azonban bizonyos: a tőrök .szenteniklóm tanács munká­jának korszerűsítése elisme­rési érdemel, hiszen az ál­lampolgárok érdekében sző letett, és növeli a közszol­gálat kulturáltságát. T. Szűcs Etelka MnwáaG) täftv ütoaabc» 3K. «vatta

Next

/
Oldalképek
Tartalom