Népújság, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-16 / 296. szám

\ H év gyermekeit között Szép és nemés feladat őrizni, gondozni nevelni a legfiatalabb emberpalántá- kát. Sok szeretetet adó. min_ dig vidám, vigasztaló, simo­gató. édesanyát helyettesítő­nek kell lennie annak, aki e munkára vállalkozik. 22 évvel ezelőtt úgy érezte Osztafin Andrdsné (Mari né­ni). hogy e feladatra képes, és így ielentkezett a parádi bölcsődébe gondozónőnek. 1956-tól 1978. decemberéig nagyon sok édesanyát vi­gasztalt meg, amikor az gyér. mekét féltve adta át — hogv jó helye lesz itt gyermeké­nek. 22 év alatt sok kis em­berpalánta simult Mari né­nihez. Gondolom, azok az anyu­kák, akiknek gyermekét gondozta Mari néni. s a gyermekek, akikkel törődött, nem fogják elfelejteni. Mari néni úgy gondolta, a tőle telhetőt mégtétté, most már nyugdíjba megy. Megérdemli a pihenést! A bölcsődés csöppségek, a szü­lők és nem utolsósorban munkatársai kívánnak neki hosszú, egészséges, derűs nyugdíjas éveket. Hab er Istvávné Párád fyoz teher Kern egészen azonos... „A hét karikatúrái” je­lentek men a NU vasárnapi számában a 2. oldalon (78. XII. 10.) Az egyiken két férfi fűrészeli ketté Libanon térképét. A fűrészelők egyi­ke egyenruhás. Világos, hogy Libanont ketté akarják ősz_ tani. Felírás: „A libanoni válság megoldása... az iz­raeliták és a jobboldali milicisták tervei szerint”. Igaz lehet ez? Igaz hogy Libanonban fontos szerepe van a vallásnak, mert a la­kosok fele mohamedán, fele keresztény. De izraeliták Libanonban aligha vannak. *gy hát a libanoni jobboldali milicisták. a polgárháborús időkben a szomszédos Izra­elben keresik a szövetségest céljaik eléréséhez. Az izra­eliek és a libanoni jobbol­dali fegyveresek fűrészelge- ?ik Libanon területét (eave- lőre sikertelenül) a ketté­osztás reményében. Mert a hivatalos Libanon a Palesz­tinái arabokat támogatja a „jobboldali" fegyveresek a palesztin mozgalom ellenzői és ebben természetesen egyetért velük a hivatalos Izrael is. A régmúlt, a régi és a jelenlegi történelem bi­zony nagyon bonyolult ezen a vidékén a világnak. Bo­nyolult és sokszor nehezen érthető. . . De eay azért biz­tosnak tűnik: az izraeliták nem azonosak az izraeliek­kel. Sőt. az izraeli izraeliták sincsenek eau véleményen a hivatalos Izrael állam véle­ményével. .. A Magyar ér­telmező kéziszótár szerint (6Î2 old ) az ..izraelita" e felekezethez tartozót jelent. Az Izrael államban élöt. vagy oda tartozót nevezik ,.izraeli"-nek. Hogy más nyelven ez a két fogalom hogy fejeződik ki. az mát. De magyarul élesen elkülö­nül... Gondolom — mivel a ketikn-úrát más lenből vet­ték át —. fordítási hibáról lehet szó. Csakis. Meri egyébként egy véleményen vagyunk ebben: Minden fe- lekezetet és minden névét eonf ormán tisztelünk! Ha vem is értünk mindig ont,et .... *e.*c oo'íin.-áiával. Htok ezért mondom. Magyarul (DR. SZKMES — VARGA) Társadalmi összefogással Javuló közművelődési körülmények Csányban Bár a község elsősorban a dinnyéiről híres, az utóbbi időben jelentős előrelépés történt a közművelődés fel­tételeiben is. A falu lakosai elsősorban az állami gazda­ságban, a termelőszövetke­zetben, a keverőüzemben, a' helyi traubiüzemben dolgoz­nak, de szép számmal vállal­nak munkát — elsősorban idényjelleggel — a Hatvani Cukor- és Konzervgyárban és más mezőgazdasági egy­ségekben, mint dinnyeter­mesztők. 1978-ig nem volt elfogad­ható állapotban a községi művelődési ház, s csak zsú­folt körülmények között tud­ták elhelyezni a könyvtár szép számú állományát is. Helyi erőből és jelentős társadalmi összefogásból fel­újították a régi művelődési házat, ahol klubtermet, elő­adótermet és egy több mint száz négyzetméteres könyv­tárat alakítottak ki. A be­rendezéshez jelentős segít­séget adott a Heves megyei könyvtár is, többek között egy zenei berendezés Is ha­marosan megkezdheti műkö­dését az intézményben. A község vezetői remélik, hogy 1979. januárjától főál­lású népművelő, könyvtáros kerül majd a felújított in­tézmény élére, de a jelenlegi könyvtárosra is tovább szá­mítanak. Elkészült a köz­ség jövő évi munkaterve. Mind a művelődési ház, mind pedig a könyvtár igyek­szik kielégíteni programjai­val a lakosság igényeit. Ter­vezik a kiskertbarátok kö­rét, a kézimunka-szakkört, a sakkozók körét, a szülői munkaközösségi tagok klub­ját, továbbá a csillagászok, az irodalombarátok, a KISZ- korosztályúak és a zenebará­tok kis közösségének folya­matos tevékenységét. Javítani szeretnék a kap­csolatot a tsz-szel, az állami gazdasággal. Kirándulásokat, színházlátogatásokat tervez­nek Budapestre és az ország más tájegységeire is. Szava­lóverseny, politikai, irodal­mi és sportvetélkedők szere­pelnék munkatervükben. Baranyi Imre, Gyöngyös Ü tue re eue történt > '! J »u. .mwi'i« ->j mm ■ n. j.«nwm> t 11 ■ : A felvételt Bruckner Jenő 1928-ban készítette az akkori csapatról 1928-ban, a Boldogi önkén­tes Tűzoltótestület tízfós kis csapata nagy feladatra vál­lalkozott. Beneveztek a Pest megyei önkéntes tűzoltóver­senyre. Soha még versenyen nem voltak, ilyet nem is láttak. A testületnek nem volt pénze, de a tagok fel­ajánlották, hogy saját költ­ségükön utaznak Kispestre, ahol a versenyt megrendez- ték. Keményen készültek. Fá­radozásuk szép sikert hozott. Elnyerték a megyei II. díjat, egy szép ezüstserleget és egy értékes tűzoltólétra-készletet. Szabó Béla vezénylő szakasz­parancsnok, Kovács János és Futó Mihály tűzoltók egyéni díjat kaptak. Vittek magukkal öt ifjú tűzoltót is, akik külön ver­senyben ezüstplakettet nyer­Az elért siker még meré­szebb elhatározásra serken­tette őket. 1929. augusztus 17-re a Szombathelyre meg­hirdetett országos önkéntes lűzoltóversenyre is benevez­tek. A versenykiírás igen nehéz feltételeket szabott. Megindult a gyakorlás. Min­dennapos látvány volt a köz­ségháza előtt a tömlőfektetés és a sugárcsőszerelés. A gyakorlás ideje az aratás és cséplés alatt volt. A tagok egy része nemritkán az ara­tásból jött a gyakorlótérre, de a megbeszélt időre min­denki ott volt. A verseny lefolyását így írja le Bruckner Jenő fő­jegyző, aki 27 éven át nem­csak támogatója, lelkesítője, hanem parancsnoka is volt a csapatnak. „Augusztus 16-án hajnal­ban keltünk. Egész napos utazás után este értünk Szombathelyre. Éjjel jót pi­hentünk és 17-én a verseny­re kiálltunk. Hogy némi fogalmat nyújtsak, csak azt hozom fel, hogy a versenyen hatezer tűzoltó jelent meg az ország minden részéből. Ezek kö­zött — kopott ruhájában — eltörpült a mi tízfős kis csa­patunk. Voltak ott 25—40 főt számláló csapatok is, gyö­nyörű új ruhákban, vado­natúj csillogó felszereléssel : Törökszentmiklós, Pápa, Győr, Komárom, Hatvan stb. gazdag helyek ragyogó csa­patai. Hallottuk is a kedves szomszéd hatvaniaktól: „Ugyan mit keresnek itt a boldogiak?” Bizony nem mer­tünk szólni, hiszen ide is a Hitelszövetkezettől váltóra felvett pénzen utaztunk. A váltót a parancsnokon kívül, két tűzoltó is aláírta. Fújták a gyülekezőt, kez­dődött a verseny. Beosztás, kijelölés, felvonulás. A bol­dogi csapatot Szabó Béla szakaszparancsnok vezényel­te. Felharsan a kürtszó. Fu­tólépésben jönnek a boldo­giak a zsűri elé. Megállnak, mint egy kőszirt. A vezénylő jelentkezik, s a parancs ki­adása után nénany szempil­lantása a feladat már meg is volt oldva. Az egyik zsű­ritag felkiált: „Ezt nem lehet szebben és gyorsabban meg­csinálni!” Felzúg a tömeg: „Éljen a Boldog!” A zsűri, öreg tűzoltó tisztek, és a kö­zönség közül is sokan gra­tulálnak. Az eredményhirdetésnél kiderült, hogy a kopott ru­hás tíz boldogi Magyaror­szág II. legjobb tűzoltócsa­pata. Másnap fényes tábori mise a főtéren, majd hatezer tűz­oltó felvonulása. Meg kell említeni, hogy az „Imához” kürtjelet egy boldogi önkén­tes tűzoltó, Medveczki János fújta, akinél jobb kürtöse egy csapatnak sem volt. Díjkiosztáskor megkaptuk a Magyar Országos Tűzoltó­szövetség nagy ezüstserle­gét. Szabó Béla vezénylő­tiszt ezüstszobrot, Kovács Jánós és Szűcs József baj- társunk pedig ezüst cigaret­tatárcát kapott, mint egyéni díjat. A falu népe ezalatt izga­tottan várta a táviratot. Vég­re estefelé megérkezett: „Győztünk ! Holnap délben érkezünk!” Már reggel gyü­lekeztek a községháza előtt. Sokan nem bírták kivárni a csapat érkezését, hanem ló­háton, kocsin, kerékpáron eléjük mentek a túrái hatá­rig. Diadalmenetben hozták haza a győztes csapatot. Az összegyűlt tömeg lelkesen él- jenzett. Felejthetetlen nap volt”. Ez a csapat még sok me­gyei, és járási versenyt meg­nyert. Most, amikor ötven év után tisztelettel emlékezünk rájuk: azt kívánjuk — az új szertárral rendelkező, sokkal jobb körülmények között dolgozó — mostani csapat­nak, hogy az elődök példá­ján felbuzdulva, ők is érjenek el sok hasonló sikert. Üjváry Ferenc, Gödöllő Szeretettel fogadtuk őket A napokban gyárunkban is, mint már annyiszor is­mét, megtartottuk a nyugdí­jasok találkozóját. Ezekre az összejövetelekre várnak is a nyugdíjasok, hiszen ha más­kor nem, de évente egyszer találkoznak egymással a volt munkatársak. Szeretettel és meghatottsággal üdvözlik egymást, alig fogynak ki a szóból. Ez történt most is. Már kora délután gyülekez­tek kultúrtermünkben, ahol ízlésesen megterített aszta­lok várták őket. Még alig váltottak pár szót egymással, amikor felgördült a függöny, és a fővárosi neves művészek szórakoztatták őket. A műsor után Pásztor Mik­lós. az igazgató műszaki he­lyettese mondott néhány üd­vözlő szót. Röviden tájékoz­tatta őket gyárunk gazdasági eredményeiről, esőgyári, ce­mentgyári és egyéb távlati terveinkről. Ezt követően Papp József szb-titkár kö­szöntötte nyugdíjasainkat, beszámolva arról, milyen kedvezményeket, lehetősége­ket biztosíthatnak nekik. 1979-ben kirándulást tervez­nek részükre. Lehetőségük van üdülésre, könyvtárláto­gatásra, gyáron belül külön­féle könyvek vásárlására. Gyárvezetőségünk azon fá­radozik, hogy idős napjaikat megszépítse és a lehetőség­hez mérten egyéni problé­májuk megoldásához is se­gítséget nyújtson. Iparunk lapját, a „Ce- mentipar”-t minden hónap­ban rendelkezésükre bocsát­juk. hogv táiékozódhassanak a friss eseményekről. Ezèn a találkozón Is jól éreztek magukat, észre sem vették az idő múlását, s eh­hez hozzájárult gyárunk házi zenekara és nőbizottságának vendégszeretete is. Varjú Istvánné, Selyp levele nk közölt tallózva À békés egymás mellett élésről Ez esetben nem a szom­szédos államokról. nem kül­politikai fogalmakról van szó, hanem nagyon is he­lyiekről. Az utóbbi időben ugyanis — egyáltalán nem örvendetes módon — meg­szaporodtak azok a pana­szos levelek, amelyekben a „szenvedő felek” a szomszéd meglehetősen vitatható vi­selkedését teszik szóvá. Ar­ról panaszkodnak, mennyire nem kíméljük egymás ide­geit. mennyire nem vagyunk sokszor tekintettel arra. hogy a bérházak falai meglehető­sen rosszul szigetelnek, s nem lakunk egyedül. Szóvá teszik például az egri Csebokszári-lakótelepről írott levelükben többen, hogy egyesek elfelejtik le­halkítani a rádiót, a mag­nót, hiába múlt már el este tíz óra. Arról is szó esik ezekben a • levelekben, hogy mások, figyelmen kivill hagyva minden törekvést a környezet széppé tételére, irtják a ki'- fákat, a bokro­kat, leszórják a szemetet a házak mellé. Az egyik ki- Uncemeletes ház mellett például — ahová még nem jutottak el a parképítők — egész szeméttelep van már. Nem kisebb kellemetlen­ségről számoltak he az eavlle lajosvárosi házból Az eme­letes: egyik tárója összé'é. vesztve a szennyvfzleveretőt a szeméttárolóval, addig­addig tette rossz helyre a szemetet, amíg egy egész la­kást öntött ki a szennyvíz. A kellemetlenséget az erre rendelt vállalat emberei csak több órás munkával tudták megszüntetni de amíg azok megérkeztek, épp két nap telt el a leírhatat­lan körülmények között. Ezek a levelek is bizonyít­ják: jócskán van mit tenni, hogy a szocialista együtt­élés szabályainak ki-ki ele­get tegyen. Ennyivel való­ban tartozunk egymásnak, és saját emberségünknek is. A hangoskodó szomszédok, a ki nem kapcsolt, illetve le nem halkított rádiók eoy egész ház életét megkeserít­hetik. S úgy véljük igaza van annak, aki azt irta: ideje lenne, hogv túl a szomszédok panaszán hiva­talosan is figyelmeztessék magatartásuk megváltoztatá­sára az örök renitenskedő- ket. Hiszen van erre nekünk jogszabályunk is. De az is igaz, ezeknek az emberek­nek a megfékezésére valóban együttesen kell fellépniük az érintett lakóknak, illetékes helyen elmondva panaszu­kat. Mert a levelektől méa nem változik meg semmi. De ha egy-egy lakócsoport fellép talán mégiscsak nyu­galmasabbá lehet tenni az otthon eltöltött időket MindnyájunK érsekében, —<L— KOSSUTH 8.30 Lányok, asszonyok. 8.55 Mozart-művek. 9.10 Szimfonikus könnyűzene. 10.05 A Vigadó történeté. 10.45 Nótacsokor. 11.30 Rá' diószínház. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Ma­gyarán szólva. 12.45 Tito Schipa operaáriákat énekel. 13.00 Bumeráng. 14.00 Ne csak a külcsint! 14.10 Nép­dalok. 14.30 Szerkesztőségi beszélgetés a Falurádió­ban. 15.05 Üj zenei újság. 15.40 A Carpenters együt­tes felvételeiből. 16.00 168 óra. 17.30 Sportkrónika. 18.00 Operettdalok. 18.15 Hol volt, hol nem volt. 18.45 Világszínház. 19.50 A zeneirodalom remekmű­veiből. 20.51 Adam Mickie- wicz versei. 21.00 Földöh. vízen, levegőben. 22.15 A Bécsi Filharmonikus Ze­nekar hangversenyé. PETŐFI 8.38 Operettek. 9.40 Orvosi tanácsok. 9.45 Válaszolunk hallgatóinknak. lÖ.OOSzóm- bat délelőtt. 12.00 Harminc perc rock. 12.33 Jó ebéd­hez szól a nóta. 13 30 Ének­lő ifjúság. 14.00 Közvetítés bajnoki labdarúgó-mérkő. zésről. 15.00 Suppé: Bandi­ták — nyitány. 15.08 Nép- dalkörök országszerte. 15.29 Gyere haza. Lassié! 16.33 ötórai tea. 17.35 Szivár­vány. 19.35 Egy sor a kó­rusban. 20.33 Közvetítés a magyar kosárlabda-baj­nokság ..rájátszásos” torná­járól. 20.38 Dzsesszklub. 21.40 Népzenei hangos új­ság. 22.20 Finn könnyűze­nei újdonságok. 23.10 Slá­germúzeum. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.30 Hírek, időjárás — Ze­nés. hétvége. Közben: El szeretném mondani. Bod­nár Ödön jegyzete — 18.00 Észak-magyarországi kró­nika — Miről írnak az üzemi lapok — Ajándék közületi csekkre. Önodvári Miklós jegyzete — Szom­bat este. Zenés magazin. Szerkeszti: Antal Magda és Nagy István — Sport — Lap_ és műsorelőzetes. Tea 8.00 Tévétoma. 8.05 Kame­ra. 9.20 Világnézet. 10.00 A balek bosszúja (francia film). 11,35 Egészségün­kért. 11.45 ..Leszek a cse­lédje...” 12.15 Játék a be­tűkkel. 15.05 Kántor. 16.00 TTT-kosárlabdakupa. 17.20 A nap gyermekei. 17.30 „Hogy mindenki jól jár­jon—” 18.15 „Hogy nálam különb legyen...” 18.55 Egymillió fontos hangjegy. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv- híradó. 20.00 07. jelent­kezz! (lengyel filmsorozat). Í20.50 Játsszunk musicalt! 21.30 Szovjetunió—Svédor­szág jégkorongmérkőzés. Közben: Tvhíradó 3. 2. MŰSOR 16.55 Karinthy Frigyes: Minden másképpen vari,.. 18.25 Kék fény. 19.30 Tv. híradó. 20.00 A Prométhe- usz-rejtély. Kb. 21.15 Tv­híradó. , Hmmás,(A 1978. december 16.. szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom