Népújság, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-14 / 294. szám
Évfordulóra emlékezünk; technikatörténeti sorozatunk mellett összeállításunk témája a bányászat, írásunkban bemutatjuk á hírneves kémikust, a sújtóléatöl veszélyez, tetett bányákban ma is használatos Davy.lámpa megalkotóját, a 200 éve született H. Davyt. A technika történetéből A SPITZBEROAK FELFEDEZŐJE — AKIRŐL TENGERT NEVEZTEK EL — AZ ELSŐ FRANCIA ÜJSÂG — SZEM. LÉLTETÖESZKÖZÖK A XVIII. SZAZADBÓL 1056-ban Indult el Willem Barents holland tengerész a harmadik és egyben utolsó felfedező útjára, a sarkvidék felkutatására. Felfedezte a Spitzbergák nevű szigetcsoportot és a Medve-szigeteket. Hajója a Novaja Zemlja táján befagyott és az expedíciónak az egész sarki telet ott kellett töltenie. Legnagyobb részük skorbutban pusztult el, a legénység megmaradt részét orosz halászok mentették még. Maga Barents is elpusztult a visszafelé vezető úton (1507). ★ 1616-ban William Baffin angol tengerész (1584—1622) az ún, „északnyugati átjáró” hajózási útját kutatva, a mai Kanadától északkeletre áthajózik a Baffin-tengeren, felfedezi a Baffin-szigetet és az ettől északra fekvő Lancas- tér-szorost.-k 1631. május 30-áh jelent meg az első francia újság, a Gazette de France, Renaudot szerkesztésében és Józséf atyának, Richelieu „szürke eminenciásá”-nak támogatásával, hetente 8 oldalon. Elég drága volt, mert Párizsban egy száma 25—30 frankba került. Az újság rendszeresen eljutott Rómába, Spa~ nyolországba, Németországba, Portugáliába, Velencébe, Prágába is. A XVIII. században a fizika felsőoktatási fokén egyre jobban téret hódított az egyes jelenségeknek kísérletekkel való illusztrálása, ami egyébként a legmodernebb oktatást is jellemzi. Ennek érdekében egészen új műszeripar alakult ki. Ennék jellemzésére csupán a gőz reaktív erejének bemutatásához Hollandia két főiskolájáról származó kísérleti kocsit mutatunk be: az utrechtit Petrus van Musschenbroek (1692—1761) műszerész, a leídenit pedig Wilhelmus Jacobus s’Gravesande, az ottani egyetem tanárai készítették el. Kováts Andor Mnsschenbroek kísérleti gő/kocsíja (Egyetemi Múzeum Utrecht) Gravesande kísérlett reaktív eőzkocsija (Természéttudótnányok Történetének Múzeuma^ Leiden) A bányászok megmentője Kétszáz éve született H. Davy A XVIII. SZAZAD végéta hatalma« ipari fellendülés jellemezte, * ez a nyersanyagok, segédanyagok Iránti kereslet nagyarányú növekedésével járt. A legrtaß'obb problémát az ipar hajtóanyaga, a tüzé- lő biztosítása jelentette. A hagyományos tüzelőszer. a fa iránti kereslet Európa »zih* te minden erdejében kíméletlen pusztítást hozott. Ekkor fordultak a már régóta Ismert „ég/j kő”. a kőszén felé. amelyet addig az égését kísérő kellemetlen szag és füst miatt alkalmatlannak tartottak tüzelésre. A szükség azonban rákényszerítené Európát, hogy fokozatosan széntüzelésre álljon át, természetesen a fűtés technikájának fokozatos átállításával, A SZÉN IRÁNTI szükség, let miatt gyorsan emelkedett a kitermelés 1«. Igen gyorsan kimerültek a felületi kőszén-előfordulások, Kénytelenek voltak a ezén- erekét köveivé egyre mélyebb tértiákban folytátni a bányászáét. A mélyben való termelés technikai problémái közül sokat már a több évezredes ércbányászat megoldott. A szénbányászat azonban új beszédeimét is hozott magival: a bányalég- robbanást és a bényatüzet. A hagyományos bányászmécsesek a szénbányák többségében különlegesen életveszélyessé tették a hiúnkét. Világítás nélkül á föld gyomrában dolgozni viszont tehetetlen. Ekkor jött á bányászok és a bányák segítségére egy angol tudós, Humphry Davy, akire most, december 17- én, születése 200. évfordulóján kegyelettől emlékezünk. Megfigyelte, hogy a sűrű drótháló a lángot annyira lehűti, hogy az csak a háló hosszas melegítése, izzítása után haladhat át rajta. E megfigyelés alapján szerkesztette meg Davy a ma is használt biny ásziám fiát, ahol a lángot sűrű drótszövet veszi körül, afrtely még a különben robbanásra hajiamé* gázkeverékben is nyugodtan használható, legfeljebb a drótszövet által védett láng fel-feUóbbunása figyelmeztet a veszélyre. Számtalan bányász életét és számtalan bányát mentett meg Davy a pusztulástól, padié munkásságáriák éz csák Ígért kis részét jelentette. ETdemee végigtekinteni égész életén. 1771. december lT-ért született egy szegénysorsú fafaragó fiaként, az angliai Penzance nevű kis kikötővárosban. Ott járt elérni iskolába le. Tanítójáról szinte csak rosszat jegyeztek fel à kortársak. Apjától sérti sokat tártulhatott, hiszen az amellett, hogy maga sem vólt tanult ember, lelkiis- méretleneégéről volt híres. Ritkán mondjuk, hogy egy halál szerencsét hóz. A ifjú Davy esetében azonban azt jelentett. Az éppen az apja nyomdokaiba lépni kívánó 16 éves fiatalemberre egyszerre rászakadt a család eltartásának kötelességé. Ettől kezdve életé szakadatlan tevékenység volt. Először szülővárosa sébésa. orvosa méllétt volt segéd, inkább szolga. A jó szemű orvóg félismerte Davyben a született tehetseget, mégengedte, hogy könyvtárát használhassa. önképzéssel lett az írás-olvasásnál nem sokkal többet tudó Davyből a tudományos világ kiválóságé. Joggal mondhatta: „Ami vagyok, azt mágafn csináltam". Első jelentős kísérlete a dinitrogén-oxid előállítása és az emberre gyakorolt hatásának vizsgálata volt. így tűnt fel, s hívták meg Cliftonba, ahol ilyen céllal egy egész intézet működött. Az a két és fél év, amit itt Davy eltöltött, legsikeresebb idejének számít, ontotta a dolgozatokat, megismerte nevét az egész világ. Ezért az akkor alapított Királyi Intézet (Royal Institution) kérrtiaprófesszóri székébe hívták még. A szerény megjelenésű Dftvy váratlanul hatalmas siker mellett tartotta előadásait, Itt írta többek között a földművelési kémia alapjairól szóló könyvét is, amélyrték magyar fórdítésa az egyik légelső magyar nyelvű kémiakönyv1 volt, Dávy kísérletei közül a legnagyobb feltűnést az akkor nagyón új elektromos árammal, é saját maga áltál konstruált Volta-féle oszloppal végzettek keltették. Davy állított elő a világon elsőnek (elektrorrtós úton) nátriumot, magnéziumot, stronciumot, báriumot és még a bórt Is. Az elektromos ívlámpát, amelyet a közelmúltig a legerősebb fényforrásként ismerték, ugyancsak Davy készítette elsőnek. A haladó kapitalizmus korában a gyakorlatban Is felhasználható újítások szerzőiéként nagy elismerésekben volt része: 25 éves korában tagja lett a Royal Soclety- nek, az Angol Tudományos Akadémiának, 1808-batt Napóleon az elektromosság fejlesztésére alapított érdemrenddel tüntétté ki, 1813-ban az angol király a főrendek Sorába emélté, 42 éves korában az angliai tudományos akadémia elnökévé választotta. Ekkorra, egy gazdag házassággal is tetőzve, mindent elért, amit el lehetett érni, de a közben szakadatlan, önmagát nem kímélő kísérletéi tönkretették egészségét. 51 éves kórábah vétté ki a halál a kézéből a kísértét! eszközöket. HALÄLA ELŐTT írott visszaemlékezéseiből, majdnem 150 éves magyar fordításban, érdemes a Davy egész életét jellemző pár sort ide idéznürtk : „A" vegytanász lelkére a’ tudomány után való kíoltha- tatlan szömj mindig mozgásban vagyon, mely természetünknek légdicsőbb béje. ge, mert minden fölfedezés új mezőt nyitt még a történetek vizsgálatára”. Dr. Szőkef»Ivl-Nagy Zoltán Újra hasznasitott bányák Világszerte csökken amé- zőgazdaságilag használható földterület: nőnek a települések, terjeszkedik az ipar, mind több a közlekedési létesítmény. Különösen nagy területet sajátítanak ki a külszíni bányák, amelyek ki- mélyítésé során óriási gödrök, illetve mesterséges dombok keletkeznék a szénről lefejtett talajból. A településektől, az ipari és közlekedési létesítményektől nem, vagy csak igen kis mértékben lehet „visszaszerezni” földterületeket — a külszíni Banyák viszont a művélés befejezése után újra hasznosíthatók; jó példa erre a Heves megyei Thor ez Bányaüzem is. A szén eléréséig semmj sem marad a helyén: gyakran 40—70 méter mélységig elkerül helyéről az altalaj. A külszíni fejtés előtt a talajvizet is ki kell szivattyúzni a bányászás helyéről, ez pedig azzal jár, hogy a bánya- művelésre szánt terület körül — több kilométeres körzetben — csökken a tavak és a víztározók szintje, elapadnak a források, kiszáradnak a kutak. De megváltozik a fejtési terület felszíni képe is: települések tűnnek el. Illetőleg a kedvezőbb helyzetben levő munka- és lakóhelyek terjeszkedni kezdenek. Átalakul a közlekedési hálózat, új helyekre kerülnek az utak, 6 vasutak, a különféle ellátó vezetékek. Az erdők eltűnése miatt megnő a szélhatás, a növényzet hiánya pedig nagyban segíti a porképződést. A külszíni bányászás után maradó gödrök és meddőbányák újrahasznosítása különösen sok gondót okoz a Német Demokratikus Köztársaságban, ahol számos helyen folyik a bernaszeo külszíni fejtése — az országnak ez a legfontosabb, elsődleges energiahordozója: a világon kitermelt barnaszénnek 40 százaléka az NDK-ból való. Ezért foglalkoztatja a kutatókat a fejtési helyek re- kultiválása. A bányagödrök elsősorban a vízgazdálkodás céljaira alkalmasak. így elsősorban a talajvízszint kiegyenlítésére, vagyis arra, hogy a gödrök feltöltődésével a környéken visszaállítsák a talajvíz erédéti, vagy attól eltérő szintjét, továbbá az ipari és a mezőgazdasági üzeméknek vízzel való ellátására, valamint haltenyésztési és üdülési célokra. Hasonló gondokkal küzdenek a lengyelországi külszíni fejtések hasznosításánál is. Mól'ütnek a gödrök, nőnek a d«mbok a külszíni bányánál (MTI Külföldi Képszolgálat) MAI műsorok: iíiio KOSSUTH 8.27 Fúvóeniuádka. 8.45 Szerpentin. 944 Muzsika Zsuzsika métái. 10.05 Dominó. 1Ó.S5 Nótaésókór. 11,25 Népi ellenőrök víz», gálták. 1140 A béldóg ért), bér, 12 35 Ez vólt a Sarló. 12.48 Zenemúzeum. 14.29 Mindenki könyvtára. 15.10 Janácek: Mondókák. 15.28 Csiribiri. J6.Ó5 Népdatók. 16,35 Zenekari muzsika. 17.07 Körmikrofon. 17.32 Előadja a szerző. 17.5! Operafelvétélék. 18.15 H«1 volt* hol ném vólt. 18.30 Esti magazin. 19.15 Nén- szerű daljátékokból. 19,85 Szimfóntkus zéne. Kb. 21.25 Népi zene. 22.26 Tíz perc külpólltika. 22.30 Opera- áriák, 22.51 Nagv bukások — elúszott Illúziók. 23.11 Schubert négykezes zonso- raművék. PETŐFI 8.33 SlágermúZéum. 9.23 Bástyasétány ’77. 10.00 Ze. nedéletőtt. 11.30 Csák fiataloknak I 12.33 Mezők, falvak éneké. 12.55 Győri stúdiónk jelentkezik. 13.25 Gyermekek könyvéspóléi. 13.30 Kodály-kóruíók. 14.00 Válogatott perceink. 18.39 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Segíthetünk? 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 A 04 05. 07 jelenti. 21.05 írószobám. 21.58 Sanzonalbum. 32.33 Nóták. 23.15 Daljátékók. SZOLNOK 17.00-tőI 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírék. időjárás— Női dolgok, női gondok — Fiatal édesanyák klubiában. Riporter: Jakab Mária — Beat. kedvelőinek Tina Charles és Zorán Sztevé. novity énekel — Lakásaink. bútoraink. Ónodvári Miklós jegyzete — 18.00 Észak-magvarországi krónika — A Borsod megvei Népi Ellenőrzési Bizottság ülésén — Ev vége a Holló- házi Porcelángyárban — Megyei vöröskeresztes ülés Miskolcon — Népek zenéié — Louis Bondon paraguayi hárfán játszik — Lap- ég müsőrelőzptes. teji 8.30 Tévétorna. 8.35 Iskolatévé. 10.45 Melyiket az Ötezerből? 15.35 Iskolatévé (ism.) 16.35 Egészségünkért. 16.45 Forradalmak nemzedéke. 17.55 Telesport. 18.20 Ipari kaleidoszkóp. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv.híradó. 20.00 Kék lénu. 21.10 Panoráma. 21.35 Philémon és Baucis (tévéfilm). 22.25 Tv- híradó 3. MŰSOR 18.50 En français. 19 Ô5 OróSz nyelv. 19.3b tv- hifádó 2Ó.00 VüááSzv.Voád. 20.50 Tv-hítadó 2. 21.20 Bücsií Gabriellától (NDK tévéfilm). 1978* december 14*. csütörtök i
