Népújság, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-11 / 266. szám

Hangos zsivaj tölti be a termet. Gurulnak az autók, össze­dőlt az építőkocka; nevetés, beszélgetés, vita. Játszanak a gyerekek! Közéjük ülök, velük játszom én is. — Mit szeretsz legjobban csinálni, Évi? — kíváncsis­kodom egy kis szöszke lányhoz fordulva. — Játszani, meg ... meg játszani!! — vágja rá kipi­rult arccal. És ez a természetes! De jó is játszani! Végre hasznosan összefo­nódott a mai iskolai okta­tásban a munka és a játék. Az ember élettevékenysé­gei között nagy szerépet ü kosztüm A divatiparban a nagy francia divatházak, csakúgy, mint a népszerű NSZK-beli „divatvásárok” és a KGST- országok divatszakemberei az elkövetkező idényre a kosztümöt ajánlják elsősor­ban a jól öltözködni kívánók részére. Különböző stílusok, de praktikus kombinálási lehe­tőségek, bizonyára kedvező fogadtatásra találnak ná­lunk is. Sokfajta választék van a szaküzletekben és áruházakban is. Jellemző a modern kosztümre, hogy szé­les, kissé tömött vállakkal készül, derékon karcsúsítva és különböző hosszúságú le­het. A szoknyája egyenes, — ún. tubus vonalú — trapéz, vagy rakott, az alapanyagtól függően. Rajzunkon az 1. sz. modell a neves francia divatház, Chanel modellje. Fekete­vörös tweed szövetből ké­szült a kabát, deréktól lefelé 16 cm-es hosszúsággal. Pici álló nyakkal, fekete gyapjú rojt díszítéssel. A szoknyája enyhén bővülő, elől-oldalt, egy-egy mély hajtással. Ér­demes a „gomba” sapkafor­mát is megjegyezni, vastag fonalból, kézzel kötött. 2. sz. modell: ún. szmo­king-kosztüm. A francia di­vatházak közül a legneve­sebbek kollekciójában ez a zsáner viszi a főszerepet. Sokfajta fekete anyag pl. ve­lour, lódén, bársony alkalmas hozzá, de ugyanakkor a leg­különbözőbb divatszínekből is készüL Minden esetben feketével paszpolozva, gyak­ran a kihajtó és a kézelő ki­dolgozva, férfizakóhoz hason, ló, a szoknya egyenes vonalú. 3. sz. modell: sportos jel­legű kosztüm. Széles vállú a zakó és egyenes vonalú a nadrág. A nőies, szegőzött kisgalléros blúz és a magas sarkú cipő kissé lágyítja, női- esíti a modellt. Flanell vagy könnyű shetlend anyag cél­szerű ehhez a mindennapok­ra való együtteshez. Divat, egyéniség, adottság AKI EGY KICSIT is ad magára, tudja, hogy a divat­változásait, alakulását nem követheti kritika nélkül, meggondolatlanul. Hiába tet­szik egy-egy vonal, divat­szín, forma, nem alkalmaz­hatjuk ruhatárunkban csak azért, mert divatos. Mindig saját adottságainkból, egyéni­ségünkből kell kiindulni. Hogyan juthat érvényre az egyéniség az öltözködésben? Mindenekelőtt álljon a tükör elé és vegye részletes vizsgá­lat alá termetét, magasságát, teltségét, alakjának apró hi­báit, eltitkolnivalóit. Azután következzék a mérlegelés, amelyben szerepet játszik a kor. a környezet, amelyben él, amelyben a ruhákat vi­selni fogja. Állapítsa meg, milyen színek állnak leg­jobban önnek. Ezt színes anyagokkal ki is próbálhat­ja. Vizsgálja meg, a színek illenek-e szeme, arca, haja színéhez. Válasszon magának két.-három alapszínt, s ezek­ből alakítsa ki ruhatára alap­jait. Az alapszínek kiegészí­tő színeivel, árnyalataival gazdagíthatja a színskálát. Nem kell sok holmi, csak a meglevők legyenek összhang­ban egymással. s legyenek variálhatók. Ezután következhet a fa­zon, a formaválasztás. Tegye szívére a kezét és mondja meg őszintén, illik-e az ön csípőjére a nadrág? Ha elég vékonynak találja alakját, csináltasson egy jól hordha­tó nadrágkosztümöt. (Svédor­szágban az 50-es méretű nadrág mellé a következő szövegű „jó tanácsot” mel­lékelik: „asszonyom, jó ön­nek ez a nadrág? megfelel az i pn méretére? — akkor ne hordja, ilyen csípőre már nem esztétikus viselet a pan­talló. Hordjon inkább szok­nyát!) TEHÁT NADRÁG VAGY SZOKNYA? Szoknya — blúz vagy ruha? — Mind egyéni mérlegelés dolga. S egyedül önnek kell eldöntenie. Bár általában el tudjuk mondani, hogy teltebb alakra előnyö­sebb a ruha, az azonos anyagból készült kétrészes kiskosztüm, de mivel nincs két teljesen egyforma alak, csak ön és a tükör dönthet. Vizsgálja meg, milyen a nyaka. Ha normál méretű, nyugodtan hordhat bármi­lyen fazonú, nyakú blúzt, pu­lóvert. Ha a normálisnál ala­csonyabb a nyaka. hordjon nyitott nyakú ingblúzt, kám- zsás nyakú pulóvert. A ma­gas nyakúdnak ajánlatos a felszabott nyakú ing, a gar­bó pulóver. Aki nyújtani, ’nosszítani akarja alakját, vi­seljen „V” alakú kivágással készült blúzt, ruhát. A mell teltségét hosszanti szabásvo­nalak enyhíthetik, de ne te­gyünk 'zsebet, tűzést a mell fölé. A rövid derekat ugyan­csak egybeszabott hosszanti vonalak, tűzések tüntethetik el. A rövid derekú nő hord­jon kívül kötős blúzt (de­rékban vágás nélkül) karcsú­sított kosztümkabátot, hosz- szú pulóvert. A csípő bősé­gét az enyhén bővülő szok­nyavonal tüntetheti el. Zse­bek, tűzések terelhetik el e szépséghibáról a figyelmet. A túl karcsú csípőt kereszt­szabásvonallal, húzással „dú­síthatjuk”. A térd alatti hosszúság mindenkinek előnyös. De a féllábszárig érő vagy annál hosszabb szoknya eeak vé­kony, magas sarkú cipővel sikkes. Csak az járjon ilyen hosszúságú ruhában, aki bír­ja a magas sarok kényelmet­lenségeit. A RUHÁK díszítőelemeit is egyéniségünk szabja meg. Kor és alak összhangja dönt­se el, hordhatunk e csipkés, gyöngyös blúzt, köthetünk e masnit a nyakba, virágdíszt a galléfa. Noha azt tartják, ami di­vatos, az mindig szép is — ne kövessük vakon a diva­tot. Szelídítsük, formáljuk magunkhoz — s akkor bizto­san még csinosabbak, diva­tosabbak leszünk. pál foglal el a játék. Különö­sen gyermekkorban, amikor a játék a legsajátosabb te­vékenységi forma. Komoly foglalkozást jelent, a felnőt­tek munkájának sajátos visszatükröződése. A gyer­mek a játék hevében nyi­latkozik meg legszabadab­ban, mert külső kényszer nélkül, spontán cselekszik. A játék elősegíti szellemi fejlődését is. Azok a gyer­mekek. akiknek nem volt alkalmuk és lehetőségük eleget játszani, lassabban fejlődnek. Minden életkor­nak megvan a maga sajátos játékigénye, ha ezt nem elé­gítjük ki, a gyermek akkor tér rá vissza, amikor fejlő­dési fokánál fogva már túl kellett volna jutnia rajta. A fejlődő pedagógiai módsze­rek között, mint módszert használjuk a játékos tevé­kenységi formát. Az is­kolák zöménél elkészül­tek és megteremtődtek a szabadpolcok, játéksarkok. Lehetőségeinkhez mérten el­helyeztünk a polcon ezt is, azt is: könyyveket, játéko­kat a „kicsik” az alsósok nagy örömére. Vigyáznak is a polcra, a játékokra: nagy kincs! Elgondolkodtató, hogy a kicsiknek való játékokkal milyen „komolyan” tudnak játszani a tizenegynehány éves gyermekek. Igen, mert szépek, színe­sek a mai játékok. Ezekkel kellemes perceket tölthet el a gyermek, ha ügyesen vá­logatunk közöttük. S hogy ügyesen tudjunk válogatni, nagyon jól kell ismerni gyermekünket, gyermekein­ket. Feltétlenül meg kell kérdezni, tapogatózni, hogy mivel szeretne játszani. Elő­fordulhat, hogy elképzelése­ink nem egyeznek talán a gyermek elképzeléseivel, de észrevétlen kis irányítások­kal megteremthetjük az összhangot. A gyermek ko­rától és nemétől függően megválaszthatjuk a számára is kedves játékot. Minden­kor tartsuk szem előtt, hogy a gyermek a játékaival ma­nipulálni. konstruálni is tudjon. A gyermekek vonzódnak az alkotás vágya felé, de legyen kellő türelmünk megmutatni, ráirányítani fi­gyelmét a játékban rejlő csodákra. Jártam csodás já­tékokkal megtömött gyer­mekszobában, ahol szegény kis „nebuló” halálra unta magát a sok-sok játék kö­zött. Nem tudott mit kezde­ni velük. Akik elhalmozták vele. nem segítettek megis­merkedni a bennük rejlő „csodával”. Sok szülő panaszkodik, hogy nem érdemes játékot venni: mert úgyis szétverik. A gyermek természetes kí­váncsisága rombol, mert építeni nem tud, hát „szét­néz benne” a maga módján. Ne sajnáljuk az időt ül­jünk le a gyermekeink kö­zé, és megismerhetjük őket, milyenek is igazából. Tanít­suk meg őket játszani is, hi­szen gyermekek. A játék az éltető elemük. Legyenek gyermekeink vidámak, játékosak és gond­talan játékos gyermekek! „A természet azt akarja, hogy a gyermekek legyenek gyermekek, mielőtt embe­rek lennének. Ha ezt a ren­det fel akarjuk forgatni idő előtt érleljük meg a gyü­mölcsöket, amelyeknek nem lesz sem kellő érettsége, sem íze. és hamarosan meg fog­nak romlani, fiatal tudósa­ink lesznek, és öreg gyerme­keink!” (Rousseau) Paiss Katalin Téli receptek KOCSONYA 75 dkg sertésbordát 2 felszele­telt hagymával, 2 babérlevéllel, 1 kávéskanál szegfűborssal fél csésze borecettel, 1 csésze fe­hérborral, 7,5 dl vízzel felfőz­zük, sózzuk és kb. 1 órán át közepes lángon főni hagyjuk. Majd kivesszük a húst és lehűt­jük. í) levél zselatint hideg víz­ben felforralunk. A zselatint le- csöpögtetjük, majd a húslevesbe tesszük. A húst megtisztítjuk a kövér részétől, 4 tányérra el­osztjuk, 1 feldarabolt kemény­tojással és 4 ecetes uborkával dí­szítjük. Majd a zselét ráöntjük. 1—2 órára a hűtőszekrénybe tesszük. Kenyérrel fogyasztjuk. „SZALONNALE VÉS’* 25 gr füstöltszalonnát csikók­ra vágunk és 2 kockára vágott vöröshagymával együtt, 2 evőka­nál vajban megpirítjuk. Majd 1 gerezd fokhagymával, 2 db sár­garépával és fél csomó zeller­rel kb. I percig pároljuk. Há­romnegyed liter tyuklevesscl feleresztjük, kelbimbóval, 1 csé­sze borsóval, fél doboz paradi­csommal további 15 percig főz­zük. m dkg anróra vágott spa­gettival, bazsalikommal, borssal, f ok Hágvmarpszelékkel 10 percig főzzük. TEJFELES SERTESNYAK fin dkg sertésnyakat folyó víz alatt megmossuk és kis csíkok­ra vágjuk. 5 kis hagymát koc­kára vágunk, 1 csemegeuborkát meghámozunk, félbevágjuk és a magházát eltávolítjuk, és dara­bokra vágjuk. 5 dkg olajat ser­penyőben felforrósítunk, a ser­téshúst ebben barnára sütjük és kivesszük. A hagymát zsíron aranysárgára pirítjuk, sóval, borssal ízesítjük. Az uborkát rövid ideig ezzel együtt párol­juk. 8 dl húslevessel felöntjük. 10 percig fedő alatt párolni hagyjuk* Majd 8 dl vörösbort és 2—3 evőkanál ketchupöt adunk hozzá. Tejfelben a húst felmelegítjük, és apróra vágott kaprot szórunk rá. Galuskával köritjük, salátával fogyasztjuk. BURGONYAFANK 1 kg nyers burgonyát lehámo­zunk és lereszelünk, majd 2 tojással és 2,5 dkg liszttel össze­keverjük. Sóval, borssal, szere­csendióval ízesítjük, esetleg egy kevés reszelt vöröshagymát ke­verünk hozzá. Bő zsiradékban (olaj, sertészsír) lapos serpenyő­be 2 evőkanálnyi masszát te­szünk, lelapítjuk cs mindkét ol­dalán aranybarnára sütjük. A fánkokat előmelegített tálra tesz- szük egymás mellé. Hozzá al- makompótot fogyasztunk. SERTÉSSÜLT A sertéssült sokkal ízletesebb, ha zsír helyett margarinban sütjük ki. A kész sültnek nem érződik „kellemetlen” zsírsza­ga, a margarin semleges ízt ad. Ha azt akarjuk, hogy a sertés­hús jó ropogósra süliön, akkor szeleteljük fel a sertéshúst és öntsük „nyakon” sörrel, vagy hideg vízzel. Akkor a hús való­ban gusztusos piros és ropogós lesz. A sült ízesítéséhez használ­junk a következők közül: kö­ménymag, mustár, borókabogyó, bazsalikom (keveset), főtt son­ka, babérlevél, fokhagyma, vö­röshagyma, majoránna és piros paprika (pörkölt készítéséhez). Mire jó a tejeszacskó? Aki szeret ügyeskedni, ni. dobja el az üres tejeszacskó­kat, mert praktikus dolgokat készíthetünk belőle. Ollóval alsó és felső részét. Ezután (jő meleg ultrás vízzel ala­posan mossuk át kívül-belül, majd öblítsük le tiszta víz­zel, s hagyjuk megszáradni. A zacskókat körkörösen vágjuk fel egyujjnyi széles csíkra, ameddig a .végéhez nem érünk. A plasztikcsíkok végeit néhány öltésnyi fehér cérnával összevarrjuk, s egy nagy gombolyagra tekerjük föl. Néhány ötlet, mire hasz­nálhatjuk fel. Jó vastag, 4—6-os horgo­lótűvel, rövidpálcákkal kör- behorgolva, akár ovális, ke­rek, vagy téglalap alakú lábszőnyeget horgolhatunk a fürdőszobai kád elé. Köny- nyen mosható, hamar szá­rad. Akinek kertje, nyaralója van, ugyanilyen módon ké­szíthet erős, szinte elnyűhe- tetlen függőágyat, végeibe lécet, vagy fémrudat fűzve, két fal közé felfüggesztve. Nemcsak gyerekeknek szol­gál örömére, de felnőtteknek is kellemes pihenést biztosít. Ha most elkezdjük a horgo­lást, nyárra el is készülünk | yele. A szobancvényelt téli gondozása A tél a legnehezebb és á kegkedvezőtlenebb időszak a szobanövények számára. A virágkedvelőknek sok gondot okoz, hogy minél megfele­lőbb helyet biztosítsanak ré­szükre. A nagyobb növények elhelyezése még nehezebb. A lepcsőház általában csak az igénytelenebb növények sza­mára felel meg. Itt ugyanis sem a fény, sem a hőmérsék­let nem megfelelő. Amennyi­ben azonban semmi más megoldás nincs, akkor is csak ^ a felsőbb emeletek lép- csoházai jöhetnek számítás­ba. Nagyon lényeges, hogy állandóan nyitva tartott ab­lak, vagy huzat ne zavarja a növényeket. A melegigé­nyes növényeket a gyakori aj- tonyitogatással járó hideg le­vegő is erősen károsíthatja.' A növények átteleltetésére legoptimálisabb az olyan he­lyiség. ahol a hőmérséklet tagypont alá nem süllyed de a +15—16 °C_t nem halad­ja meg. a levéldísznövé­nyeknek legoptimálisabb a +18—22 °C. A téli időszakban erős fej­lődést^ ne várjunk a növé­nyektől. ilyenkor inkább csak arra ügyeljünk, hogy a há­rom legfontosabb tényezőt: a megfelelő hőmérsékletet, a fényt és a kellő páratartal­mat biztosítsuk. (A páratar- .talmat a cserépkályha tete­jén elhelyezett, vagy a fűtő­testre állított vízzel teletöl­tött edény párologtatása biz­tosítja!) A téli időszakban a növé­nyek öntözését ne vigyük túlzásba. Ilyenkor ugyanis a növények életfolyamatai, le­lassulnak és ezért lényegesen kevesebb vízre van szüksé­gük, mint a tavaszi és nyá­ri idényben. A túlzott ön­tözés tehát a növény pusztu­lásához, illetve gyökérrotha­dásához vezethet. Az öntö­zéssel kapcsolatban termé­szetes. hogy általános sza­bályt felállítani nem lehet, hiszen ez növényfajok sze­rint változik. Mindenkor fi­gyelembe kell venni azonban a virágok cserepeiben levő földet. Általában elegendő, ha annyi vizet adunk a növé­nyeknek, hogy a föld ne szá­radjon ki. Az alacsony hő­mérsékleten tartott növények ugyanis kevés vizet igényel­nek. Nagyon fontos, hogy az öntözésre használt víz hő­mérséklete megegyezzen a virágok tárolására használt szoba vagy helyiség hőmér­sékletével. A kaktuszok számára a +8—12 °C a legoptimálisabb, de a relatív páratartalomnak 60—80 százalékosnak kell lennie. Nagyon kell ügyelni arra, hogy +5 °C-nál keve­sebb és +15 “C-nál több ne legyen a hőmérséklet ott, ahol a kaktuszokat tartjuk. Ezek a pozsgásnövények na­gyon fényigényesek, ezért le­hetőleg mindig ablak közelé­ben helyezzük el. A cserepes növények na­gyon érzékenyek, különösen a ciklámen, amely a száraz és gázfűtéses lakásokban igen hamar tönkremegy. Vannak egyes növényfajták, melyek bizonyos helyeken — több­szöri kísérlet ellenére sem maradnak meg — akkor azok tartását ne erőltessük. A virágok elhelyezésére állványok, polcok, asztalok egyaránt alkalmasak, de né­hány centiméter vastagságú alátét deszkákat okvetlenül alkalmazzunk. A növényeket időnként át kell vizsgálni és amennyiben betegség tüneteit vagy kór­okozókat észlelnénk, akkor a beteg virágokat, azonnal tá­volítsuk el az egészségesek közül. Lakásban méregtar­talmú vegyszereket nem használhatunk. Sokkal fon­tosabb a megelőzés. Amennyiben a növényeken az öregkor tüneteit észlel­nénk — bármennyire saj­náljuk is — váljunk meg tő­lük és neveljünk újakat. Na­gyon sok a szép virágfaita, amelyek közül alkalmuttk van valósaiul. ______- (ià«acssÿj! J D e jó is játszani!

Next

/
Oldalképek
Tartalom