Népújság, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-05 / 262. szám
Folyadék- ' kromatográf A Labor Műszeripari Művek budapesti és esztergomi gyárában az idén cgymilliárd forint értékben készítenek különféle laboratóriumi eszközöket, berendezéseket. Termékeik hatvan százalékát külföldre szállítják. A képen: Nagy nyomású folyadckkromatográf szerelése, 'a budapesti gyárban. (MTI fotó — Balaton József felv. — KS) Szövőberendezések Csehokszáriból fl község gyára—a gyár községe Mátraderecskei beszélgetések A legutóbbi szállítmányokkal együtt már megközelítőleg 1800 nagy teljesítményű, új rendszerű automata szövőberendezés dolgozik a hazai iparban. Ezek a gépek öt szocialista ország — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyel- ország. Magyarország és a életi munka. S nemcsak a pedagógus, a közművelődés munkása, de az orvos, az előadóművész. a mérnök, a jogász is formálja a közösséget magatartásával, példaadásával, világnézetével, kulturális érdeklődésével, ízlésével, s mindez „megtérül”, hiszen az aktív részt vállalás, az eleven közéleti kapcsolatok lehetővé teszik, sőt gazdagítják az állandó tájékozódást és orientálódást, az értelmiségi kreativitást, a szellemi energiák mind jobb hasznosulását. Aki bezárkózik, áz nem képes munkája értelmének érzékelésére sem. Értelmiségünk közéleti gondolkodásának, tevékenységének fejlődése abban is megnyilvánul, hogy jelentős részük közvetlenül is szívesen vállal társadalmi-közéleti feladatokat, mindenekelőtt a szakmájához közel eső területeken. Sokan vesznek részt a különböző tudományos és társadalmi szervezetek munkájában, az ismeretterjesztésben és a közösségi művelődés egyéb formáiban. A tanácsok, a népfrontbizottságok, a társadalmi szervezetek és intézmények" helyi és országos fejlesztési terveik kialakításában, végrehajtásában nagy haszonnal támaszkodhatnak ügybuzgalmukra, aktivitásukra. E feladatokban azonban mind az értelmiségnek, mind e szervezeteknek jócskán vannak még további tennivalóik is. A szocialista értelmiség műveltségközvetítő. felvilágosító és ismeretterjesztő tevékenysége sok helyen egyenetlenségeket mutat. Miközben a városokban és a falvak többségében új összetételű értelmiség alakult ki, s örvendetesen megnövekedett a műszaki és agrárértelmiség, a jogászok, közgazdászok, orvosok száma, sok helyen ma is elsősorban a pedagógustól Szovjetunió — kooperációjában készülnek, nagy többségüket a csuva« köztársaságbeli Csebokszáriban szerelik össze. A berendezések „lelkét” a mikrovetélőt a Magyar Könnyűipari Gépgyártó Vállalatnál készítik. várják a közéleti feladatvállalást. Nem tudatosodott még mindenütt, hogy az értelmiségiek tudására, tenni akarására minden korábbinál nagyobb szükség van, s tömegesebb bevonásuk a munkába. a közügyek intézésébe a gyorsabb haladás egyik motorja. Megvan a lehetőség egy új, arányosabb és egyben nagyobb hatékonyságot ígérő munkamegosztásra, de ennek kiaknázása nemcsak az értelmiségtől, hanem a munkájukra számító intézményektől, szervezetektől, a szocialista demokrácia szélesebb körű és mélyebb érvényesülésétől is függ. Az értelmiség tevékenysége egyaránt irányul a jelenre és jövőre. A tudományok fejlesztése, a távlatok tervezése, az oktatás, a művészet, — mind mind a jövőt alapozza. Növekvő jelentősége van azonban a mai feladatok megoldásának. hiszen ettől függ a holnapi célok elérése is. Most elsősorban két területen kell a szellemi erőket jobban koncentrálnunk: a gazdasági építőmunkában és a kultúrában, fejlődésünk anyagi alapjainak intenzív erősítésében és a szocialista tudatformálásban. Mindkettőt tekintve egyértelmű program áll előttünk, s a konkrét, teendőket is ismerjük. Pártunk Központi Bizottsága a közelmúltban részletesen meghatározta azokat a feladatokat, amelyek az ipar fejlesztésével, a termelési struktúra átalakításával, a mezőgazdasági termeléssel, a közlekedés és szállítás fejlesztésével kapcsolatosak. Ugyancsak hosszabb távra iránymutató programja van pártunknak a tudomány, az oktatás, a közművelődés, a művészet, a szocialista tudat- formálás feladataira. Túlzás nélkül állíthatjuk: a magyar értelmiség előtt soha nem E SZAZAD ELEJE óta kenyéradó a tégla, és cserépgyár Mátraderecskén. Generációkat nevelt a faluban a munkáséletre, emberek, családok sokaságának életét, sorsát formálta. Hírt, rangot adott a településnek, a hegyek között meghúzódó községet azokkal is megismertette, akik egyébként talán még sohasem jártak erre. Vajon mit jelent mindez közelebbről is áz idevalósiaknak. milyen napjainkban a munka és a lakóhely kapcsolata ... ? Kérdéseinkre az üzemben, az utcán, a tanácsházán keressük a válaszokat: — Fejlesztéseink, az új vázkerámiagyár létesítése, indítása ellenére sem dolgozunk sokan, mindössze 217 az állományi létszámunk — beszéli Mayer János irodavezető —, de a gárdának csupán 11—12 százaléka bejáró. Zömmel tehát a helybelieket foglalkoztatjuk. Mátraderecskei szaktársaink viszont úgyszólván az egész községet képviselik, hiszen a családok nagy része közvetlen, vagy közvetett kapcsolatban áll velük. Ha nem a családtagja, hát a rokona feltétlenül nálunk áll munkaviszonyban szinte minden itt lakónak. Az emberek valahogy kötődnek az üzemünkhöz. Még az ilyen magamfajta „idegen” is megmarad, nem pedig az idevalósi! Jómagam ugyanis káli vagyok, Mátraballán telepedtem meg, de már 10 esztendeje, hogy ebből a gyárból hordom a fizetésemet ... Az az 'igazság, hogy általában ki-ki megtalálja a számítását. Folyamatosan javulnak a munkakörülmények, a feladatokban nálunk is egyre inkább gépek segítenek az embereknek, s azért átlagosan csak megvan az a havi 3600 forint a borítékokban. Nem beszélve a szociális juttatásokról, a gondoskodás, a segítség különböző formáiról. MAR HAGYOMÁNY, hogv egy-egy családból többen is a gyárban dolgoznak. Kocsa volt ilyen átfogóan kimunkált cselekvési program, ilyen széles körű igény és lehetőség az alkotó munkára, mint napjainkban. A feladatok nehezek és bonyolultak, sikerekkel és gondokkal, régi és új ellentmondásokkal egyaránt meg kell küzdeni. Mégis — s éppen ezért — józan magabiztossággal, üres retorika nélkül is mondhatjuk: ma minden haladó értelmiségi itthon érezheti magát. forradalmi tartalmú, személyiségét kiteljesítő feladatokra talál a hétköznapokban is. Ezek teljesítése ugyanakkor a szellemi energiák nagyfokú koncentrálását. a „felszabadító” hatású alkotómunka kibontakoztatását teszik szükségessé. A GAZDASÁGI FELADATOK KÖZÖTT munkánk előterébe került a népgazdaság intenzív fejlesztése, a termelési szerkezet átalakításának gyorsítása. termékeink versenyképességének javítása. A termelés hatékonyságának növelése szükségessé teszi a tudomány aktívabb részvételét, főként a műszaki és agrárkutatás fejlesztésében rejlő lehetőségek fokozottabb kihasználását, a külföldi szellemi vívmányok friss átvételét. Mindez elsősorban a műszaki, agrár- és közgazdász értelmiségünkre ró nagy feladatokat. Igen sokat tehet a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának erősítésében. a kutatási eredmények gyors hasznosításában, hiszen a kutatásban és a termelésben egyaránt bőven van legyőzendő akadály. Kutatóinktól. azt várjuk, hogy munkájuk során a korábbiaknál jobban vegyék figyelembe a gyakorlati alkalmazás feltételeit adottságait. Az üzemekben termelőszövetkezetekben dolgozóktól — mindenekelőtt a vezetőktől — az új iránti íoIstván például a testvérével, feleségével, lányával, vejé- vel jár a műszakokba, s amikor belépett az üzembe: apját, nagyapját követte. Fóliád Cene János a testvéreivel és sógorával. Lakatos István vagy Kiss Duka Imre testvéreikkel, édesapjukkal érkeznek, illetve váltogatják egymást a . gyártelepen nap nap után. Régi munkásdinasztia sarja a párttitkár, Kiss R. József is. — özvegy nagyanyámat, anyámat és apámat követtem, amikor 11 éves koromban ide szegődtem, s feleségemnek. fiamnak is kedvet adtam az üzemhez — mondja. — Sőt, két nyarat már a diáklányom is eltöltött a gyárban! Munkát, emberséget kaptam itt. Gyerekfejjel,- hat elemivel kerültem társaim közé, már dolgoztam, amikor pótoltam a hiányzó osztályokat, szakmunkásvizsgát tettem, majd elvégeztem az építőanyag-ipari technikumot. S bizalmat, megbecsülést élvezek most is ... Persze, nem csak én haladtam. Amíg valamikor a létszám mindössze háromnégy százaléka volt szakképzett, ma a gárda negyede vagy talán már harmada ilyen! Az üzemvezetőnk, Boái István is egyszerű, fizikai munkásként került hozzánk a középiskolából, érettségijével irodában sem ment volna sokra. Köztünk lett ösztöndíjas főiskolai hall. gató, sokoldalúan képzett szakember, aki ma ilyen felelősségteljes poszton is helytáll! S említhetném Kovács Attilát is, aki — nálunk dolgozó apjára, nagyapjára való tekintettel kapott ösztöndíjával — éppen most tanul gépészmérnöknek. KOVÁCS ISTVÁN II. általános lakatos többszörös kiváló dolgozó, bronzjelvényes kiváló újító lett a gyárban töltött immár 18 év alatt. S munkahelye segítette — több más mellett — első külföldi útjához is. — Hogyan is történt ez az utazás? gékony'ság, kezdeményezőkészség terén várunk előbbre lépést, nem utolsósorban azt, hogy a szocializmus építésének tennivalóibah közös gondolkodás és egységes cselekvés alakuljon ki a kutatástól a termelésig, az ötlettől az értékesítésig. Egyre nagyobb a szakképzés, a továbbképzés szerepe is a gazdasági hatékonyság növekedésében. A fokozódó műszaki-technológiai követelmények a szakemberek képzésében is új igényeket támasztanak. Növekszik a szákmai tudás, a széles látókör. a marxista—leninista világnézet, az általános műveltség szerepe. Közoktatásunknak is. de szakoktatásunknak és továbbképzési rendszerünknek talán az eddiginél még inkább számolnia kell ezzel az igénnyel. Az új tantervek kialakítása során ezért arra törekedtünk, hogy a korszerűbb általános műveltség nyújtása mellett javuljon a szakmai képzés, erősödjön alapozó jellege. A továbbképzés elmarad a szükségletektől, fejlesztése összehangolt munkát kíván, a szakemberek közreműködését igényli. Amíg a közoktatás feladata az alapozás, addig a munkahelyeknek nagyobb szerepet kell vállal- niok a továbbképzésben, a specializálásban. Nem kevésbé fontos a másik feladat: népünk műveltségének növelése, szocialista kultúránk gazdagítása, a marxizmus—léninizmus eszméinek terjesztése. Ez szorosan összefügg gazdasági feladatainkkal, de alapvető feltétele a szocialista demokrácia. erkölcs és életmód fejlődésének is. Értelmiségünk eddig is sokat tett a kulturális forradalom feladatainak megoldásáért. Fejlődésünknek azonban olyan szakaszá— Akkoriban készült az új üzemcsarnok — válaszolja a tmk műhelyében megszólított fiatalember —. ez az impozáns nagy épület, itt a szomszédban, ahová az olaszoktól rendeltük a berendezést. A vezetőim pedig úgy találták, hogy a legjobb ha még szállítás előtt megismerjük a gépeidét, s ezért néhányunkat tanulmányútra küldött, két hétre, 1976-ban. Tulajdonképpen Vicenzába szólt a „mandátumunk”, de a partner cég volt annyira kedves, figyelmes, hogy egyúttal egy kis kirándulásra is módot teremtett. így aztán eljutottam Velencébe, szétnéztem az Alpok vidékén, a Garda-tónál, s voltam Milánóban is ... Soha ezelőtt nem jártam külföldön, így érthetően minden roppant nagy élmény volt számomra. Ügy rácsodálkoztam az idegenbeli látványra, hogy azóta már máskor is kimozdultam a faluból, újra a zsebembe tettem az útlevelet... Mátraderecskén is, mint megyénk és országunk any- nyi más helységében, sok a szép, új ház, a tetszetős, modern épület. Szemmel láthatóan gazdagodik a község, lépten-nyomon elismerésre készteti a városból jött embert is. Ha nem is* a legrangosabb, mindenesetre igen takaros, módos az a családi otthon. amely előtt egy — az őszi napsütésben éppen a gyermekét kocsikáztató — kismama újságolja, hogy a gyári dolgozók építették, üzemi segítséggel, Kiss T. Sándoré és a feleségéé. A pénzkölcsön — mint hallotta — 80 százalékát elengedték. S nem ők az egyetlenek, akik az eltelt években „fészket raktak”, új házat emeltek vagy éppen egy régebbit tettek vonzóbbá, lakályosabbá anyagi támogatással, jutányos anyaggal, fuvarral, jobbára pedig saját erőből. Mivel, hogy abból is futja! A TANACSHÄZÄN Forgó Miklós elnök is megerősíti hoz érkeztünk, amelyben tár- . sadalmilag döntő kérdéssé válik a korszerű műveltség, a reális valóságismeret és történelmi látásmód, a jelenben való eligazodás képessége, az egyre bonyolultabb kérdések helyes megválaszolása. Mindez növeli az értelmiség feladatait a közvélemény-formálásban, az ismeretközvetítésben, a felvilágosításban, a művelődésben is. Egyben számára is mind fontosabbá teszi folyamatos önképzését és továbbképzését. HAZÁNKBAN adottak a nyugodt alkotómunka feltételei. Hogy ezek stabilak legyenek, alapvető érdeke értelmiségünknek is. Az alkotás legfőbb feltétele az ösztönző, serkentő társadalmi igény. Ez hívja életre az újabb és újabb szellemi értékeket, ez sarkallja értelmiségünket további erőfeszítésekre. Fontos, hogy munkájukat mindenhol őszinte, figyelmes társadalmi megbecsülés övezze. Helyenként még találkozni lehet az értelmiségi munkát lebecsülő nézetekkel, a szövetségi politika megsértésével, a kellő támogatás, ösztönzés hiányával. Ezek leküzdése politikai feladat. A megbecsülés mértéke természetesen itt is — mint más területeken — a végzett munka. Társadalmi érdek, hogy a szellemi munkásokat, értelmiségünket — tevékenységük közvetlen és közvetett társadalmi hasznossága szerint — elismerjük, s alkotó, aktivitásukat anyagilag is, erkölcsileg is egyaránt ösztönözzük. A munkásosztály, az egységesülő szocialista nemzet alapvető érdeke ez. az iménti szavakat. S hozzá- tesz egy konkrétabb adatot is: a rendelkezésre álló telkek mintegy egyötödét a gyáriak igényelték. Aztán pedig csak úgy, „kapásból” elmond egy listányit azokról a létesítményekről, amelyekben szintén benne van az üzem dolgozóinak keze. — Szinte nem tudtunk, nem tudunk olyant mondani, amiben a gyáriak ne támogatnának bennünket — magyarázza. — Részt vettek az árokrendezésekben, a különböző úí- és járdaépítésekben, a vízhálózat, a hő- fürdő illetve környékének kialakításában. az iskola felújításában, bővítésében, a kultúrház, a könyvtár a tanácsháza.’ az immár lelátóval is ellátott sporttelep, az MHSZ-lőtér megteremtésében. Kereken 400 ezer forintot adtak 50 személyes óvodánk létesítéséhez, ugyanekkor szocialista szerződés alapján vállalkoztak felszerelésének kiegészítésére, karbantartására. javítására. A ,,November 7.” és „Horizont” brigádok állandó társadalmi segítsége nélkül szinte már el sem tudnánk képzelni gyermekintézményeinket! S sorolhatnám tovább! A tsz mellett a gyár az. amelytől annyit kaptunk, kapunk. hogy értékben talán fel sem tudnánk mérni... S meggyőződésünk, hogy ez nemcsak azért van, mert a tanácstagok egyötöde, Bolyki Ferenc. Kiss D. Sándor, Kocsa Zs. József, Sándor Sándor. Panyik József, Panyik Sándor, Zsiknyár József gyári dolgozó, közülük négy: bizottsági tagunk. A gyárvezető pedig évekig maga is tanácselnök volt itt, ennélfogva jól ismeri a gondjainkat, törekvéseinket. Tudjuk, hogy amit adnak, tanácstagságuk, tisztségük nélkül is élvezhetnénk. A legtermészetesebb, hogy osztoznak terveinken, feladatainkon. AHOGY A GYÁR a községé, a község is a gyáré ... Gyónj Gyula Apor99 °lo-átkiszűri Új típusú szűrőberendezések A levegő tisztaságának védelmére új típusú ipari szűrőberendezés gyártását kezdte meg a Szellőző Művek. A külföldi know-how alapján készülő porleválasztó jóval hosszabb élettartamú a ha. gyományosnál, s a levegőt, vagy gázt is tisztábbra szűri. A berendezés iránt a hazai vállalatok körében élénk a kereslet. Az IF-tipusú szűrőberendezés tulajdonképpen egv különleges alapanyagú zsáksor. amely a pornak . legalább 99 százalékát kiszűri, s így lényegében tiszta levegő jut a kéményeken a szabadba. A Dunai Cement- és Mészművekben két IF-be- rendezést már üzembe helyeztek, ez évben a harmadikat is felszerelik, 1980-ra pedig már összesen 14 új típusú berendezés állja mami útját a kőzetőrlő malmokból, agyagszárítókból és a salakszárítókból kiáramló pornak. Ennek nyomán a szürke lepel fokozatosan eltűnik a tájról. A Szellőző Művek a tervek szerint ezzel a porszűrővel a jövő évtől fokozatosan az üveggyárakat is felszereli. (MTI) 1978. november 5., vasärnaii-1
